Nem hülyeség az, de szabálynak nevezni erős túlzás.
Mire vonatkozik? Minden gépre, vagy csak tükörreflexesekre? Uo. a berázás veszélye egy távmérős gépen, vagy egy kétaknáson, mint egy SLR-en? Milyen objektívekre? Nagylátóra? Telére? Normálra? (pl. próbálj meg kitartani egy 500mm-es obit 1/500-on) Mennyire rázod be? Annyira, mint egy 30mm-est 1/30-on? Ugye nem.
Azután hol van még az egyéni "témafaktor"? Egyforma eséllyel mozdítod be a gépet, ha egy tárgyfotót készítesz gőzekéről, vagy Gizikéről -három heti rábeszélés után végre- aktot? :)
Én ezt az életlenséget csak úgy tudom elképzelni ha olyan szituáció adódik mintha állványon lenne a gép mivel az IS a kézremegés frekvenciájára lett kalibrálva tehát ha állványon kicsit beremeg nagyobb az elmozdulása az IS-nek mint a tényleges ezáltalál okozhat galibát mondjuk nemtom ez akkoris megeshet-e ha esetleg tök jól kitámasztod a kezed valamihez...
Igen ez a vázba építettnél is így van. Egész egyszerűen elmozdulás kell ahhoz hogy a rendszer működjön, de a legtöbb esetben így is jobb az eredmény, mint stabilizátor nélkül.
Nikonon, obiba épített stabilizátornál bizony nem egyszer látható a hatása: élesek a képek, de 100% nézetben gyakran már nem olyan tiszták az élek, mint stab. nélkül
nem tudom, vázba építettnél is tapasztalható-e hasonló, de nem kizárt
A makró-előtét (és a közgyűrű is) változtat szerintem a fókusztávolságon. A gépkönyvben (legalább is egy másik pentax fényképezőgépében) azt írják, hogy ahhoz hogy a képstabilizátor jól működjön, fontos, hogy a váz tudja, milyen obi van rajta. Mert azzal számol. De a váz nem tud a makró-előtétről. Így nem is tud azzal kalkulálni.
Igen van egy ilyen szabály, de ez nem szentírás. Mindenki saját maga tapasztalata alapján döntheti el, mennyire tér el tőle, viszont kiindulási alapként jó. Azonban itt elsősorban makróról volt szó - ott viszont a reciprok-szabály erősen borul.
Van egy olyan hogy reciprok szabály, ami úgy szól hogy a záridő ne legyen hosszabb mint a gyújtótávolság reciproka. Ez érték alatt még nem mozdul be a kép. Persze ez kézremegéstől is függ. Szóval e feletti záridőnél nem is nagyon van értelme képstabinak de hogy rontana a képminőségen azt nem tartom valószínűnek. Valóban a képstabi elsősorban ezt a reciprokszabály által meghatározott értéket célzott megtolni kicsit.
Nekem az tetszene igazából, hogy ha meg lehetne adni, milyen záridőnél kapcsoljon be/ki a képstabi. Mert pl. 1/500-nál már szerintem is inkább ront a képen, mint javít.
Sigma APO 300mm, 1/640: határozottan jobb lett a kép stabi nélkül (bár túl sokat nem teszteltem)...
Én 1/200-1/320 környékére raknám azt a záridőt, aminél már érdemes használni, gyutávtól függően (18mm: 1/200, 90mm: 1/320)... Verőfényes napsütésben (amikor tudom, hogy legalább 1/400-as képek készülnek 18-50mm között) én mindig kikapcsolom a stabit, ne kavarjon be nekem (meg egyébként is nagyon zabálja az akksikat)... :)
Már mér lenne több jó kép képstabi nélkül mint vele ezt légyszi magyarázd meg. Állvánnyal gondolod? Mert oda tényleg ki kell kapcsolni.
Amúgymeg makróelőtét nem nagyít semmit csak a közelpontot csökkenti ez gondolom fogalomzavar. Tehát gyakorlatilag ugyanazok a körülmények adottak mint nélküle semmi nem változik.
Mivel mindegyik akksival csinálja, így első körben az akksifoglalat érintkezőit kellene ellenőrizni. Két szempontból is: - Korrózió, savas marás (esetleg csendben folydogáló akksi miatt) - Kellő rugalmasság, állandó érintkezés
Ez utóbbi gyakran probléma különféle hordozható AA elemes cuccoknál (pl. GPS, discman), egyszerűen valami miatt elferdül (vagy már gyárilag ferde, illetve gyengébb anyagminőségű) az egyik érintkező, és bizonyos esetekben szimplán nem érintkezik, ez akár lehet tizedmásodperces kimaradás is, a gép ettől már kikapcsolhat. Ha nem tudnám, hogy Eneloopot is használsz, akkor az akksi méretét is leellenőriztettem volna, mert még az AA akksik között is van méretkülönbség. Pl. régen a Garmin kézi GPS tulajdonosoknak okozott fejtörést az akksi-kérdés, mert volt olyan, ami szinte túl nagy volt (GP-k), de lötyögös cuccokat is lehetett venni. Pár milliméter eltérés már lehet galiba-forrás.
Talán témába vág az én dolgom. Nekem is néha fogja magát és kikapcsol a gépem, pedig elvileg jó akksikat használok. Sanyo Eneloopokat és nem is annyira régiek, hogy ezt kéne csinálnia a gépnek. Sajnos már nem garanciális a gépem, a probléma meg nem rég kezdődött, így nem tudom mitévő legyek. Kipróbáltam már másfajta akksikkal is, azokkal is kikapcsolt. Lehet ebből nagyobb problémája a gépnek, vagy ettől még nyugodt szívvel fogom tudni használni?
Egy kicsit túl van dramatizálva az akku kérdés - szerintem. Én a Varta R2U aksijaimat a régi Enegizer töltőmmel töltöm. Tizenix óra alatt. De most bementem, megnéztem, hogy a varta milyen töltőt ad az R2U-hoz. És a hátoldalán rajta van, hogy a varta töltőivel melyik varta elemet mennyi ideig kell tölteni (és mennyi ideig tölti a töltő), és láss csodát, a R2U aksit is tizenx óráig tölti.
A varta csak nem olyan *****, hogy a saját aksijait tönkre szeretné tenni a saját töltőjével....
A csepptöltésről viszont semmivel nem lettem okosabb :(
A flickr-en a 150-es képek is nagyon szépek, de azért az erősebb mellett döntöttem, kösz a javaslatot. Már meg is adtam a megfrlrlő webshop linkjét a Jézuskának. Kiváncsi vagyok én is tudok-e majd ilyen képeket rittyenteni.
Persze nyilván az is számít, hogy mekkora fókusztávolsággal próbálkozunk. Nekem a kitobi + makró előtét nem jött be annyira, mert az előző gépem (Konica-Minolta Z5 ultrazoom) kb. 70 mm-es ekv. fókusztávval 1 centis közelponttal makrózott, tehát annál nagyobb nagyítást szerettem volna. Kb. olyan 100-150 mm körül egész jó, de hát rekeszelni kell, mint állat, a záridő meg f16 fölött... Nem egyszerű kérdés. Illetve igen: kéne egy 1:1-es dedikált makróobi, oszt' csókolom! :)
Én biztosan a 250-est választanám, és a legtöbb fórumon szintén hasonló véleménnyel találkoztam. A 150-est nem ismerem, a 250-essel már volt dolgom, szerintem ugorj fel a fotozz.hu-ra vagy a flickr.com-ra és keress rá, szerintem magáért beszél minden kép. Természetesen a DCR-250-nel picit nehezebb a fotózás, hiszen nagyobb nagyítást kapsz, és persze baromi kicsi lesz a mélységélesség, de hát a DSLR azért jó, mert lehet rekeszelni (a K100D meg azért jó, mert van benne stabilizátor, ami ilyenkor különösen jól jön). A DCR-250 igazán jó előtét a maga 8 dioptriájával (ugye jól emlékszem?). Én egy 10-es előtétlencsével nyomom, egy kövérebb vízcsepp "faltól falig" élességéhez már legalább 16-os rekesz kell (a 70-210-es és 28-200-as Sigmámon is), és gondolom mondanom sem kell, hogy a kézből fotózás nagyon stabil kezet igényel, az elkattintott képek kb. 2-3%-a lesz értékelhető.
A Jézuska az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy meg akar engem ajándékozni egy régen óhajtott Raxynox makro előtétlencsével. Csak azt nem tudom, melyiket szugeráljam neki: a gyengébbet (DCR-150) v. az erősebbet, a DCR-250-et. Akinek van tapasztalata mindkettő használatával, melyiket tanácsolná? Valóban nehéz a 250-est használni? És bár erősebb, de gyengébb a mélységélessége? Melyiket válassza(m)?
