Erről nincs biztos tudásom,csak amiket olvastam ismeretterjesztőket abból probáltam leszűrni.Az,hogy a W-bozonnak tömege van,az olyan tulajdonsága a Higgs-bozonnak,mint az atomok energiaszintjeinek Lamb-eltolása a fotonok részéről.Higgs-bozon nincs úgy összekapcsolódva a W részecskékkel,mint modjuk az atommagban a proton vagy a neutron,illetve nem sugárzodik ki vele egyszerre,mint az elektron a neutrinoval.Hanem van egy mindent átszővő Higgs-mező,ami olyan tulajdonságú,mint az elektromágneses mező,és a mező kvantátsága okoz olyan változásokat a W-részecskékben,amely a tömeget adja,mintegy felöltözteti a W-bozontt.De magát a Higgs-mező kvantumját nem sikerült kimutatni.A fotonra nincs ilyen hatással a Higgs-mező.Higgs-részecskéből álló sugarat nem tudtak még elállítani,ezzel probálkoznak az LHC-ben.
Szerintem is léteznie kell.Oyasmi ez,mint a pozitron.Sokáig nem tudták kimutatni,de az elektron relativisztikus elmélete ezt megkövetelte.Vagy a neutrino,amit az bizonyította,hogy a béta bomlás elektronspektruma folytonos,ami megkövetelte,hogy jöjjön ki még egy részecske,és a maggal együtt háromtest probléma legyen.
A Higgs bozon is ilyen jóslat.Nem lehet még kimutatni,de nyilvánvaló,hogy majd meg lehet találni.Mert a Standard modellnek rengeteg bizonyítéka van.
Az az igazság,hogy nem tudom.A suliban tanulok részecskefizikát,de még csak az elektromágneses mező kvantumelméleténél tartunk.Nem ismerem a Higgs-bozon mechanikusát,csak elképzelésem van erről,de ez nem biztos,hogy igaz.
Feynman-gráfok: igen: azon csodálkozom, hogy miért nem szerepelnek a gimnáziumi fizika tananyagban: szerintem sokkal egyszerűbb leírni részecskék közötti kölcsönhatásokat Feynman-gráfokkal, mint pl. szerves kémiai reakciókat kémiai képletekkel:)) Mellesleg nekünk megtanította az atomfizikus osztályfőnökünk szakkör keretében, és nem én voltam az egyedüli érdeklődő..... Matekból pedig pl. a tenzorokat hiányolom a gimis tananyagból, mert nincs bennük semmi olyan ördöngösség, amit középiskolás fejjel ne lehetne felfogni:)) Ha a vektorokat tanítják gimiben, a tenzorokat is taníthatnák.....
"A W és Z részecskékkel Higgs-bozon csatlakozik": ez azt jelentené, hogy pl. a béta-bomlásban nemcsak a W-bozon, hanem a Higgs-bozon is közvetítő részecske? Ha így van, akkor érdekes, hogy vajon miért nem sikerült a mai napig sem megtalálni a Higgs-bozont, holott a W és Z részecskéket már rég megtalálták.....
A Higgs-bozonnak azért kell léteznie, mert ha nem létezne, mi sem létezhetnénk, mert ha nem lenne tömegük a részecskéknek, minden részecske fénysebességgel száguldozna, nem lennének képesek még atommaggá alakulni sem...... Ha kiderülne, hogy mégsem létezik Higgs-bozon, akkor a Standard Modellre teljes falszifikáció vár, és új fizika kezdődhet.....
Az, hogy párkeltés esetén milyen részecskék keletkeznek, az az ütköző fotonok energiájától függ: pl. ahhoz, hogy elektron-pozitron pár keletkezzen, az ütköző fotonoknak legalább annyi eV energiájúaknak kell lenniük, mint az elektron (pozitron) eV-ban kifejezett tömege. Éppen ezért a természetben párkeltés ma már legfeljebb csak szupernóvarobbanások alkalmával mehet végbe, no, meg persze, részecskegyorsítókban. De a korai Univerzumban ez gyakoribb jelenség volt, sőt, nemcsak elektronok-pozitronok, hanem nagyobb tömegű részecskék is keletkezhettek párkeltéssel. Hogy az axionok milyen részecskék, arról még majdnem semmit sem tudunk, csak annyit, hogy "nem barionos" természetű. És a "nem barionos" anyag viselkedéséről pedig végképp nem tudunk semmit. Ezért azt sem tartom teljesen kizárható dolognak, hogy a sötét anyag megismerése még nagyon sok meglepetést tartogat számunkra......
amikor az egész Univerzum végtelen sűrűségű volt mindenütt..
Jaj Anikó, soha nem volt végtelen sűrűségű az Univerzum, ha ezt tanította neked bárki is, ostobaságot tanított.
..akkor az a végtelen sűrűségű valami egy végtelen nagyságú fekete lyuk volt?
NEM. Egy nagyon nagy fekete lyuk volt, és ez végtelenül nagy különbség !!
Nulla sűrűségű soha nem lesz az Univerzum, még végtelen idő múlva sem. A kozmológiai elméletek teljesen rosszak, tényleg égnek áll a hajam. Teljesen más a forgatókönyv, a világegyetem ciklikus.
"Mert az inflációs modell arra épül, hogy a fotonokat a Higgs-bozonok tartották a téren belül, miközben az inflatum tágult, ezt nevezik az inflatum finomhangolódásának."
Sajnos erről nem hallottam.
Azt tudom,hogy jóval később a plazma tartotta fogva a fotonokat.Mert akkor lett átlátszó a világegyetem,amikor a plazma rekombinálódott,mert a plazma nem engedi elszökni a fotonokat.A nap belsejéből 10 millió év alatt tud csak kidiffundálni a fény.
Régen a Higgs bozonok egyik részecskével sem kapcsolódtak,amkor még elég meleg volt a világegyetemben.De ahogy lehűlt egy bizonyos hőmérséklet alá,akkor megváltozott ez és egyes részecskékkel kacsolódott,míg a másokkal továbbra sem.A fotonokkal és a gluonokkal nem kapcsolódott.Ez a folyamat olyan szimmetriasértés,mint ami a ferromágneseknél lép fel a Curie-pontnál,amikor a lehűtjük a Curie-pont alá.
A Higgs-bozonok kapcsolódása olyan,mint amikor a fotonok felöltöztetik az atomokat.Vagyis nem tényleges kapcsolódás,hanem olyan folyamat,ami miatt a részecske sajátállapota megváltozik,a Higgs bozon nélkülieknek lineáris kombinációja.Vagyis az eredeti részecskeállapot már időfüggő állapot lesz,folytonos oszcillációban más részecskeállapotok között.Energiakicserélődés zajlik le az időfüggő állapotok között,mint ami a héliumatomban vagy a Josephson-diódában a kicserélődési energiát jelenti.Ez a folytonos cserélődés képezheti a tömeget.
A fotonok is ugyanígy felöltöztetik az atomokat,vagyis az eredeti atomi sajátállapotokból időfüggő állapotokat hznak létre,és oszcillációra kéztetik őket,vagyis a nívókat elhangolják,eltolják.Ez az eltolás a renormálás,amit Lamb-eltolódásnak hívnak.Ilyenkor az enrgianívók oszcilálnak egymásba.
Míg a Higgs-bozonnál a részecskeállapotok.A neutrinooszcilláció is így a tömeget fejezi ki.
A végtelenek megszüntetését úgy lehetett elérni,hogy észrevették,hogy nem megfelelő mennyiség szerint fejtettek sorba.Mert azért jöttek ki a perturbációs sorfejtében divergens tagok,mert a potenciális energia tagjai szerint történt a sorfejtés,és megjelent az 1/r,1/r2 stb. tagok,amik a töltés helyén(r=0) a sajátenergiára,és magasabb rendű korrekcióira végtelenek jelentek meg.
Aztán később rádöbbentek,ha a sűrűség szerint fejtenek sorba,akkor a sorfejtés minden tagja konvergálni fog,vagyis véges lesz,és nem foglalkoznak az r=0-ás sajátenergiával,mert ezek a sűrűség szerinti sorfejtésben nem fognak megjelenni.
Szóval,ha valaha is végtelen jön ki egy sorfejtésből,akkor ennek sokszor az lehet az oka,hogy nem helyes mennység szerint fejtettek sorba.Ekkor végig kell probálgatni,hogy melyik mennyiség szerint kell sorfejteni ahoz,hogy a sorfejtés tagjai végesek legyenek.A perturbációs sorfejtés tagjaira alkották meg a Feynman-gráfokat,amik éppolyan tájékoződási szolgálatot tesznek,mint az elektronikában az áramköri rajzok.
De nem arról van szó,hogy a végteleneket valahogyan megprobálnák végessé alakítani.Az az oldal,amit küldtem az nem fejti ezt ki.
Ez azt jelenti, hogy a Higgs-bozonok mára elvesztették a fotonokkal a kölcsönhatást?
Mert az inflációs modell arra épül, hogy a fotonokat a Higgs-bozonok tartották a téren belül, miközben az inflatum tágult, ezt nevezik az inflatum finomhangolódásának.
Valaha olyan magas volt a hőmérséklet,hogy mind a három(erős,elektromágneses,gyenge) kölcsönhatás azonos erősségű volt,minden Higgs bozon minden részecskétől független volt.Amint ehült a világegyetem hőmérséklete,egyes részecskékhez a Higgs részecske hozzákötödik,más részecskékhez továbbra sem.Ekkor lesz a gyenge kölcsönhatás rövid hatótávolságú,mert a W-,és Z-részecskékkel Higgs-bozon csatlakozik,míg az elektromágneses és erős kölcsönhatás hosszútávú marad,mert a fotonokkal és a gluonokkal a Higgs-bozon nem kapcsolódik.(A magerő bár rövid hatótávolságú,de csak azért,mert azokat a tömeges pionok közvetítik.)
Csak a Lederman.Isteni A-tom című könyvben olvastam,hogy az elektron nehezebb testvéreinek problémája vetette fel a Higgs bozonok létét,hogy a tömeg kvantált.Mert az elektro a müon és a tauon a tömegeiken kívűl minden tulajdonságukban megegyeznek.
Azt tudom, hogy a Higgs-bozon a tömeget generálja, de nem ismerem a mechanizmusát. Azt olvastam, hogy a Mach-rejtély megfejtését a Higgs-bozonban látják: a Higgs-bozon közvetítené az Univerzum általános tulajdonságait, mintegy összegzésként. Ez ugye Machnak az elképzelése a testek tehetetlenségéről.
Nagyon sajnálom, hogy nincs időm olvasni róla, pls segíts!
A világítótornyos példát Taylor-Wheeler téridő fizika könyvből vettem.A Feynman Mai fizika sorozat Optika kötetében,pedig a törésmutató kapcsán beszél a fénysebességnél nagyobb fázissebességről.
Én is hiszek a Higgs bozonban,ami a tömeget generálja.:)Engem meggyőzött az a meglepő sajátosság,hogy az elektron-müon-tauon trio mindenben megegyeznek egymással csak a tömegükben nem.
Igen,a pulzárok is világítótornyok.Az ő szinrotron fénysugaruk is amikor az égen végigpáztáznak,rendelkezhetnek c-nél nagyobb kerületi sebességgel.De ez fázissebesség,ez lehet c-nél nagyobb a specrel szerint is.
Akkor a pulzárokban mevalósult az a jelenség,amit a Földi laborítóriumokban hiába is keresnek:magas hőmérsékeltű szupravezetés.
Hát igen...A bozon tulajdonságot,még könnyű megérteni:A különböző gerjesztett állapotokat ki lehet váltani bozonokkal,mert a harmonikus oszcillátorok energiaszintjeinek közei egyenlő sűrűek.Például az elektromágneses mező oszcilátorainak gerjeszett állapotait ki lehet váltani fotonokkal.
A Fermionok más tészták,ugyanis egy fermion egyféle energiaértékkel és spinállapottal csak egyféle képpen helyezkedhetnek el.Nem olyanok,mint a bozonok,hogy akármennyi darabot be lehet sűríteni egy energiaállapotba.Például a héliumatom szinglett állapota felfogható fermionnak,mert antiszimmetrikus hullámfüggvénnyel rendelkzik.Szerintem a fermionok például is valamiféle összefonódott rendszer egyrészecskés antiszimmetrikus hullámfüggvénye,ami egy szinglett állapothoz tartozik.
