Zarándoklat a Sinai Hegyre
2009-07-15 11:47 barikád.hu
A Sinai félsziget zarándokhelye a Szent Katalin Kolostor. Itt volt valaha az Ószövetség, Mózes Könyve szerinti égő csipkebokor, ahol égi hang szólt Mózeshez. Közelében található a 2285 méter magas Sinai hegy, ahová Mózes felment, az út utolsó szakaszát egyedül tette meg, és lehozta a tízparancsolat kőbe vésett tábláit. Azokat, mint Istentől kapott törvényeket, népével betartatta. Ez a hegy az izraelita, a keresztény, és az iszlám vallás kegyeleti helye.
A Sinai félszigeten töltve nyári szabadságomat, szervezett turistaúton én is felgyalogoltam a Sinai hegyre. Magammal vittem egy történelmi magyar zászlót, mely az Árpád ház szentjeire is emlékeztet, rajta nemzeti himnuszunk, imánk első sorával: Isten áldd meg a magyart. Tettem ezt annak tudatában, hogy nem vagyok hivatalosan felhatalmazva ezen zászló hordozására. Meggyőződésem azonban, hogy a Szent Korona alattvalójaként nem maradhatunk tétlenek magára hagyott országunk, nemzetünk ügyében. Zászlónk jelezte, hogy nem csak egy kíváncsi kiránduló érkezik. Nemzeti imánk egész népünkért könyörög.
A hegyről lefelé jövet a Mózes-i törvények erejének titkán gondolkodtam. Mózes, mint az egyiptomi fáraó lányának fogadott fia, naponta látta a fáraó hatalmi rendszerének működését. A fáraó az istenek segítségével uralkodott, hiszen a Sólyom-isten, Hórusz földi megtestesítője volt. A papság pedig gondoskodott a szertartások, mítoszok titokzatosságáról-példa erre, hogy az Edfu-i Hórusz templom legbelső termébe a főpapokon kívül más soha nem léphetett be, a népnek pedig az udvaron kellett maradni. Az ismert történet szerint Mózesnek menekülnie kellett a fáraói udvarból, és a Sinai hegy mellett feleségül vett egy lányt, ott pásztorkodott. Eközben lehetett ideje arra, hogy kigondolja népe számára azokat a törvényeket, melyek az összetartást előírták, és révületében átélhette Isten közelségét.
Eszembe jutott egy, az egyiptomi mitológiát ismerő ember véleménye, miszerint Jahve az egyiptomiak Viharistenével azonos. A zsidó nép Egyiptomból történt menekülése után Mózes negyven napot töltött egyedül a Sinai hegyen, miközben népe türelmetlenül várta odalent. Érthető volt a haragja, amikor a kőtáblákba vésett Törvényeket lefelé cipelve azt látta, hogy népe az egyiptomiaktól kölcsönkért, könnyen megmunkálható aranyból borjú formájú bálványt készített, és azt imádja. Haragjában összetörte a kőtáblákat és leölette saját népe 3000 emberét.
Mózes zsenialitása, aszketikus fanatizmusa eredményezte, hogy törvényeinek nagy részét három évezred múltával is betartják leszármazottai. A kereszténység és az iszlám követte, reformálta, fejlesztette a zsidó nép vallását. A Szentlélek munkálkodása az emberek lelkében üldöztetések ellenére megerősítette a krisztusi tanítást. Az iszlám pedig áttekinthető, államvallás alapjait képező pilléreivel terjedőben van. Az istenhit számtalan közös alkotást hozott létre, templomokat, gyülekezeti közösségeket, morális normarendszereket.
Ugyanakkor az Ószövetségben olvasható, egy népre vonatkoztatott kiválasztottság tudata elkülöníthet más emberektől. A történelem során más népek úgymond isteni engedéllyel történő leigázása vagy kiirtása /pl. Jerikó/ véget nem érő adok-kapok folyamathoz vezetett, elég, ha csak a második világháború, vagy a gázai háború szomorú eseményeire gondolunk. A kereszténység a szeretetre tanít, mégis, mi, keresztények elhanyagoljuk néha saját családunk, városunk, nemzetünk cselekvő szeretetét. Pedig a mindannyiunkra leselkedő veszélyeket úgy tudjuk megelőzni, ha agresszív embertársainkra, a törzsi, faji alapon szerveződő népcsoportok magatartására hatni tudunk, érvekkel, erő mutatásával, összetartással, humanista szemlélettel. Krisztus által mi, keresztények is választott nép vagyunk.
Valószínű emellett, hogy Emese álma a sólyomról a magyar uralkodók Hórusz istentől eredő vérvonalára utal. 2009. júl. 4-én délután a szállodába visszaérve aggodalommal vettem le cipőmet, ugyanis feltört lábbal, gyulladt sebbel indultam a hegyre. A seb gyönyörűen gyógyult a Sinai h
A Sinai félsziget zarándokhelye a Szent Katalin Kolostor. Itt volt valaha az Ószövetség, Mózes Könyve szerinti égő csipkebokor, ahol égi hang szólt Mózeshez. Közelében található a 2285 méter magas Sinai hegy, ahová Mózes felment, az út utolsó szakaszát egyedül tette meg, és lehozta a tízparancsolat kőbe vésett tábláit. Azokat, mint Istentől kapott törvényeket, népével betartatta. Ez a hegy az izraelita, a keresztény, és az iszlám vallás kegyeleti helye.
A Sinai félszigeten töltve nyári szabadságomat, szervezett turistaúton én is felgyalogoltam a Sinai hegyre. Magammal vittem egy történelmi magyar zászlót, mely az Árpád ház szentjeire is emlékeztet, rajta nemzeti himnuszunk, imánk első sorával: Isten áldd meg a magyart. Tettem ezt annak tudatában, hogy nem vagyok hivatalosan felhatalmazva ezen zászló hordozására. Meggyőződésem azonban, hogy a Szent Korona alattvalójaként nem maradhatunk tétlenek magára hagyott országunk, nemzetünk ügyében. Zászlónk jelezte, hogy nem csak egy kíváncsi kiránduló érkezik. Nemzeti imánk egész népünkért könyörög.
A hegyről lefelé jövet a Mózes-i törvények erejének titkán gondolkodtam. Mózes, mint az egyiptomi fáraó lányának fogadott fia, naponta látta a fáraó hatalmi rendszerének működését. A fáraó az istenek segítségével uralkodott, hiszen a Sólyom-isten, Hórusz földi megtestesítője volt. A papság pedig gondoskodott a szertartások, mítoszok titokzatosságáról-példa erre, hogy az Edfu-i Hórusz templom legbelső termébe a főpapokon kívül más soha nem léphetett be, a népnek pedig az udvaron kellett maradni. Az ismert történet szerint Mózesnek menekülnie kellett a fáraói udvarból, és a Sinai hegy mellett feleségül vett egy lányt, ott pásztorkodott. Eközben lehetett ideje arra, hogy kigondolja népe számára azokat a törvényeket, melyek az összetartást előírták, és révületében átélhette Isten közelségét.
Eszembe jutott egy, az egyiptomi mitológiát ismerő ember véleménye, miszerint Jahve az egyiptomiak Viharistenével azonos. A zsidó nép Egyiptomból történt menekülése után Mózes negyven napot töltött egyedül a Sinai hegyen, miközben népe türelmetlenül várta odalent. Érthető volt a haragja, amikor a kőtáblákba vésett Törvényeket lefelé cipelve azt látta, hogy népe az egyiptomiaktól kölcsönkért, könnyen megmunkálható aranyból borjú formájú bálványt készített, és azt imádja. Haragjában összetörte a kőtáblákat és leölette saját népe 3000 emberét.
Mózes zsenialitása, aszketikus fanatizmusa eredményezte, hogy törvényeinek nagy részét három évezred év múltával is betartják leszármazottai. A kereszténység és az iszlám követte, reformálta, fejlesztette a zsidó nép vallását. A Szentlélek munkálkodása az emberek lelkében üldöztetések ellenére megerősítette a krisztusi tanítást. Az iszlám pedig áttekinthető, államvallás alapjait képező pilléreivel terjedőben van. Az istenhit számtalan közös alkotást hozott létre, templomokat, gyülekezeti közösségeket, morális normarendszereket.
Ugyanakkor az Ószövetségben olvasható, egy népre vonatkoztatott kiválasztottság tudata elkülöníthet más emberektől. A történelem során más népek úgymond isteni engedéllyel történő leigázása vagy kiirtása /pl. Jerikó/ véget nem érő adok-kapok folyamathoz vezetett, elég, ha csak a második világháború, vagy a gázai háború szomorú eseményeire gondolunk. A kereszténység a szeretetre tanít, mégis, mi, keresztények elhanyagoljuk néha saját családunk, városunk, nemzetünk cselekvő szeretetét. Pedig a mindannyiunkra leselkedő veszélyeket úgy tudjuk megelőzni, ha agresszív embertársainkra, a törzsi, faji alapon szerveződő népcsoportok magatartására hatni tudunk, érvekkel, erő mutatásával, összetartással, humanista szemlélettel. Krisztus által mi, keresztények is választott nép vagyunk.
Valószínű emellett, hogy Emese álma a sólyomról a magyar uralkodók Hórusz istentől eredő vérvonalára utal. 2009. júl. 4-én délután a szállodába visszaérve aggodalommal vettem le cipőmet, ugyanis feltört lábbal, gyulladt sebbel indultam a hegyre. A seb gyönyörűen gyógyult a Sinai hegyen. |
