Az a gyanúm, hogy kis feleségem megcsal. Mit tegyek, hogy bebizonyosodjon a dolog vagy hogy eloszlassam a gyanút magamban? Figyeltessem, keresgéljek a táskájában? Ti mit tettetek hasonló esetben?
a szabadsággal és joggal élni kell, nem pedig visszaélni.
a megcsaló sztem visszaél vele, ezek mögé bújik.
amúgy a hűtlenség válóok a legtöbb polgári bíróság előtt, tehát a válasz: igen. házasságban igen, mert ha az elején nem úgy egyeztek meg, hogy mindenki megy a sajátja után akkor a hűség a párkapcsolat alapja, és ebből fakad a bizalom, hogy a másik nem vág át.
amúgy házasságkötéskor teszel esküt (anyakönyvezető+templom), plusz a társadalmi elvárások is a hűséget helyezik magasabb szintre.
szinte minden jognak (kivéve az élethez való jogot, de szélsőséges esetekben még annak is pl: euthanázia, abortusz) van korlátja, bármilyen hihetelen is.
a vmihez való jog nem azt jelenti, hogy nekem mindenhez van, a másiknak semmihez nincs.
Bármennyire is hihetetlen, a megcsalók nem minden esetben a megcsalt miatt követik el a megcsalást.
Felesleges nagy feneket keríteni a dolognak, az ember jól érzi magát valakivel, valakikkel, szerintem ez nem bűn. Azért, mert én jól mertem érezni magam, nem érzem azt, hogy bűnös lennék, és fel kellene rúgni közös életem a párommal. Egy szimpla együtt töltött délután miatt nem hiszem hogy célszerű lenne kilépni a kapcsolatomból....
Valójában a legtöbb ember, akivel szexuális kapcsolatom volt valószínűleg rosszabb választás lenne együttélésre, mint azok, akikkel együtt is éltem.
Nem az erkölcsi szabályok meglétét vitatom, hanem az univerzalitásukat hiszen emberek tömegei élnek úgy, hogy egyes dolgokat amiket a többség erkölcsösnek tart, ők erkölcstelennek. Vagy fordítva.
RAMBO: ez tényleg nem büntetőjogi kategória, hála az égnek. ilyennel csak az usákoknál lehetne vkire büntetést kiszabatni szélsőséges esetben, az angolszász jogrendszer sajátosságai miatt. de ott sem általános, szerencsére:))
a tényállásnak a jogtalan haszonszerzés is eleme, anélkül nem teljes, és nincs csalás sem, és ezen bukna az agész. nem azért csal, mert jogtalanul akar haszonhoz jutni, hanem mert jól esik neki.
Azt hittem az nem számít; vagy az erkölcsi bűnök összevethetők, a törvényekben meghatározott bűnök szintúgy összevethetők, csak az erkölcsi és nem erkölcsi bűnök nem hasonlítgathaók egymáshoz?
Kíváncsi lennék, vajon az, aki ilyen vehemenciával áll ki a törvényesség mellett, vajon ugyanilyen szenvedéllyel áll a kérdéskörhöz akkor is, amikor mondjuk lehetősége van megúszni egy gyorshajtást vagy sikerülhet egy kis adót megspórolni, esetleg zsebbe kap pénzt...:))
egyébként lehet, hogy lesüllyedek egy bizonyos szint alá, de semmiképpen nem a másiké alá (márha van egyátalán mérce. bár te az erkölcsi szabályok meglétét is vitatod, tehát értelmezhetetlen az ő erkölcsi szinjte alá süllyedés, hisz nemrég fejtetted ki, hogy ő erkölcsi szempontból nem sért szabályokat, mert a saját erkölcséhez igazodik, ami szerint a megcsalás nem bűn, mert neki jó. tehát ha ő nem bűnös, én sem lehetek az:))
itt nem a szabályokról van szó, meg szintekről, hanem arról, hogy valaki, akiben megbízik az ember, annyira nem becsüli a másik emberi méltóságát (ha a szabályozáson lovagolunk, akkor megsérti a másik emberi méltóságát), hogy eléálljon, és a szemébe mondja, hogy hagyjuk ezt egymással, találtam jobbat. onnantól nem kell bújkálni neki sem, a másik pedig nem akarja tudni, hogy ki hívogatja. mert elválnak útjaik....
és ez a szomorú, hogy a megcsaló nem képes odaállni a másik elé, aki megbizik/ott benne, és a szemébe mondani, hanem hazudik, alakoskodik, stb.....
Szélsőséges példát hoztam, azért a torokelvágás. Toleránsak és megértőek vagytok a megcsalt jogsértő magatartásával szemben.
A tolerancia határait keresem.
a, levéltitok megsértése b, garázdaság (elveri a megcsalt a megcsalót) c, Súlyos testi sértés (karját is eltöri) d, emberölés
Ha megengedjük, hogy átlépje a büntetőjog határát a megcsalt, akkor hol is állítjuk meg? Mi az, amire már ti is azt mondjátok, hogy ejnye, ezt már nem kellett volna. És mi az a szabályrendszer, amiben ki lehet igazodni. Ki az aki eldönti, hogy a levéltitok még mehet, mert az erkölcsös, de a torokelvágás azért már egy kicsit durva.....
Az erkölcs és a jog az két kölön pálya, hiszen a jog egy viszonylagosan egzakt tudomány, az erkölcs meg messze nem állandó, egész mást lát erkölcsösnek a megcsalás témakörében egy bigott katolikus és egy nyitott házasságban élő. A jog viszont mindannyiunkra vonatkozik.
hagyjuk már ezt, jó? mármint, hogy minden személyes adat. ugyanis ezzel (is) lehet a legjobban visszaélni, pl a vlaódi bűnözők oldaláról. ők azok, akik csak akkor kezdik alkalmazni a jogot, amikor lebuknbak, és onnantól az ő érdekeiket kell védeni. az, hogy előtte más emberek jogait sértették, onnantól kezdve gyorsan feledéásbe merül...
minden ember szabadsága, joga addig terjed, amíg nem sérti más ember szabadságát, jogát.
a hűtlen házastárs megsérti az én biztonságos, nyugodt, kiszámítható élethez való jogaim (és esetleg a gyermekeimét is) merően önző szempontokból, hogy semmi sem számít, csak neki legyen jó, akkor én miért nem deríthetem ki, hogy hol merre jár??
én baromira ügyelek ám a személyes adataimra, de azért túlzásokba ne essünk!!
akkor már magához az arcképhez fűződő személyes jogaid is sérülnek, ha meglátlak??? mert az csak hozzád tartozik ám! akkor vagy nem szabad kimozdulnod, vagy ki kell tolni a szemét annak aki meglátott (ha már a torokelvágásos módszertant követjük....)
és igen, törvényes eszközökkel gyűjthet rólad adatokat: hány órakor, milyen nemű emberre, hol találkoztál, fényképet készíthet, stb... erre megvannak a szabályok, és utána igenis felhasználhatók az adatok.
a személyes adataimra én baromira vigyázok ám, de azért ezek eszembe sem jutnának. főleg, ha én lennék a megcsaló, és bebuknám a dolgot, akkor nem ám olyan irányban kezdenék elmenni, hogy a másik vajon milyen jogomat sértve jött rá erre!
igazából még mindig elbeszélünk egymás mellett, és azért, mert te ezt a kérdést mindenáron le akarod vinni a szabályozottság területére. az életnek nem lehet minden szeletét leszabályozni. mert akkor az nem élet.
tetszik vagy sem, az erkölcs, a hagyományok, a jog, a szokások: ezek mind együtt határozzák meg az életünket. egyik nélkül sem zajlna rendesen, illetve ha kizárólag csak az egyik szabályozná.
ombudsmani állásfoglalás: erről pedig mind tudjuk, hogy kevesebbet ér, mint a papír, amire nyomják (az esetek többségében legalábbis).
Ha együtt lakom valakivel - mindegy hogy melyikünk lakásában, akkor mindketten megtakarítjuk a rezsi felét. Az, hogy a megcsaló kevesebbet fizet, az nem kár a megcsalt oldalán.
ugye ott a jogszabályban az "és ezzel KÁRT okoz"
Arra gondolsz netán, hogy ha a megcsalás után a másikat ki kell rúgni, akkor a kirúgott fél már nem járul hozzá a háztartás költségeihez, és így a lakásban maradó többet kell hogy fizessen? Pereljük be elmaradt haszonért a csalfa és kirúgott embert? :)))))))
valaki épp hazudik nekem, odatettem a szivemet e tenyeribe ő meg sutba vágja, és ráadásul olyan szemtelenül, hogy mgé gyanút is fogok, /legalább lenne ügyes szélhámos :)/ és ha én merészelek erre rájönni akkor az erkölcsi nívója alá süllyedtem?
haha:)))))
viszont te nagyon félsz, hogy kimotozzák a zsebed, telefonod, hiváslistád, emileidet?
még mostanáig nem sikerült megértenem, hogy miért mindig a torokelvágáshoz érsz a mondandód végén??
(ezzel kapcsolatban is leírtam már a véleményem, ha te az erkölcs és a jog szabályait nem tartod összemérhetőnek, akkor úgyanúgy a levéltitok megsértését és az emberölés kísérletét sem lehet összemérni. ráadásul ez utóbbiak esetén teljesen más a jogi tárgya a szabályozásnak. igaz, mindkettőt a büntetőjog szabályozza, de a levéltitok kapcsán azért vannak polgári jogi szabályok is)
Figyelj, ha érvelsz, azzal semmi bajom. De ha minősíteni kezdesz (pl. "Cicabogár") akkor az azt jelenti, hogy elfogytak az érveid. Kérlek ezt ne tedd.
Tévedésben tartod: igen, mert megpróbálod elhitetni vele annak ellenkezőjét, mint ami a valóság. Téged nem mentesít, ha ő nem hülye, és gyanakodni kezd. Mint ahogy betörést követsz el akkor is, ha rajtakapnak, meg akkor is ha nem. Te attól még betörő vagy.
Matek: ha REZSI = 1 és ha együtt laktok akkor REZSI(fejenként) = 1/2 akkor pont 1/2 résszel jár jobban, mintha egyedül lakna. Mit nem értesz ezen? Anyagi előnye van abból, hogy együtt lakik valakivel.
A nem munkajoggal foglalkozó törvényekben nem szokták a munkáltatót nevesíteni. A telefonos híváslistám az enyém, senkinek semmi köze hozzá. A jog szerint.
Nagyon örülök, hogy most akkor jogilag teljesen képben lehetek. Mindazonáltal ha a velem élő, elkezdi a telefonját behurcolni a WC-be ha SMS-e jön, elkezd hirtelen hetente négyszer biliárdozni járni, havonta kétszer hétvégére esik a dédmami gondozása, ha a telefonban nincsen senki, ha én veszem fel, ő viszont mindig tud bezsélgetni a "barátnőjével" és már hat és fél és nem hajlandó kefélni velem, de sosem mulasztja el elmondani, hogy mennyire imád, akkor lehet, hogy a bennem felmerülő gyanú olyan jellemtelen, ócska, megvetendő - sőt lecsukandó(!) - alakká válok, hogy egyszer a szemem sarkából csak odapillantok a telefonjára, amikor fürdik.
Majd legfeljebb elmegyek meggyónni és elviselem, ha itt erre az indexen azt írja valaki, hogy szemét egy alak vagyok.
De pl az, hogy az egyik szülő meg akarja keresztelni a gyereket, a másik meg nem, és a keresztelni akaró titokban viszi el keresztelőre - az már gyakran előforduló dolog.
A munkáját figyelheted, illetve szabályozhatod a számítógép-használatát oly módon, hogy deklarálod a csak munka-célú használatot, ezt tudatod a munkavállalókkal. Így belenézhetsz az adatforgalmába.
Különben nem. A telefontársaság pedig csao olyan részletes számlát ad, amelyiken az utolsó szám hiányzik, a hívott azonosíthatatlansága miatt.
Ne engem szidj, nem én írom a jogszabályokat.
Az adatvédelmi ombudsman oldalán olvashatsz erről többet.
Vegyük azt az esetet, ahol a pár egyik, ateista tagja (A) menne szvingerklubba, a másik meg (B) hetente 5x templomba, imádkozni.
A mint meggyőződéses materialista nem szeretné, hogy B a vallás mételyével mérgezze magát. B nem szeretné, hogy A deviáns szexuális magatartást tanúsítson.
Ezen elvárásaikat ki is fejtik egymásnak. Aztán A titokban szvingerklubba megy, B pedig hajnalonként templomba megy.
Melyikük magatartása az erkölcstelen?
Nemcsak a jog, az erkölcs sem tudja szabályozni a világot. Legalábbis ezt a mai színes-szabad-érdekeset semmiképpen.
Így van, a hazugság mindent lehetővé tesz a másik oldalon.
Nemcsak egy kisebb dolgot, mint a jogosulatlan adatkezelés, vagy a betörés számítástechnikai rendszerbe, hanem a nyakát is el lehet vágni a mocskos csalónak...
Maradt volna hűséges.
De ugye amikor gyerekkorodban bújócskáztál, számháborúztál vagy szembekötősdit játszottál, (ezek "hazugságalapú" játékok), akkor nem tetszett volna, ha valamelyik játékostárs elvágja a torkod, mert túl ügyesen leplezed el a valós tényeket (fellelhetőséged, számod a homlokodon...)
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása a munkahelyi telefonhasználatról....
ebből analóg módon vonható le a következtetés:
"A munkahelyi telefon használatának ellenőrzése
A telefonhívások listázásával a munkáltató nem ellenőrizheti a telefon használatát. Mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak, és azt egymással tették. Személyes adat tehát az, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél valamilyen kapcsolatban áll a hívó féllel. Tekintettel arra, hogy a hívott fél hozzájárulásának beszerzése gyakorlatilag nem lehetséges, a híváslista készítése még a munkavállalók hozzájárulása esetén sem lenne jogszerű...."
Ha a zasszony megnézi a híváslistám, és megbukok, akkor ugye egy másik személy (akivel beszéltem) adatait is megtudja, annak előzetes és írásos hozzájárulása nélkül.
Hát erre nincs mit mondani - legalábbis jobb, ha én nem erre mondok semmit, mert:
- én már öreg vagyok ehhez a játékhoz és (most már) úgy gondolom, ha valami nem tetszik, mert valaki elkezdi érezni az odafigyelés, szeretet/szerelem hiányát, akkor addig kell ütni a vasat, míg vagy visszaáll a "régi rend" - de legalábbis kielégítő lesz a helyzet, élhető élet lesz belőle, vagy le kell lépni minél előbb, mert egy kapcsolat lassú haldoklása eltarthat akár 20 évig is és akkor már elég esélytelennek érezheti magát egyik-másik ember; sok év után nagyon szar azzal szembesülni, hogy végképp elszürkült az ember körött az élet. Nagyon könnyű tulajdonképpen hozzászoknia az embernek a saját élete lassú elszürküléséhez; észre sem veszi az emberek többsége...:(((
- ha erős lenne a gyanúm, hogy átvernek, nem óhajtanék ehhez alkalmazkodni és erősen feltételezném, hogy a szemembe hazudnak, akkor ettől kezdve nem maradna más megoldás a helyzet tisztázására, mint a "mocskos módszerek" - azok, amikről itt tegnap vita folyt
Teljesen egyetértek veled, én sem úgy szándékoztam hozzáállni a dologhoz, hogy ugyanszeretszemégegyáltalán, hanem végiggondolva azokat a jeleket, amiből egyre inkább ezt gondolom, annak ellenére, hogy szokta még mondani, hogy szeret. De ez megintcsak nem jelent semmit, ha érzem, hogy valami mostanában megváltozott. Tudod, eddig talán nem is csak azért nem mertem szóba hozni neki, mert féltem a választól, hogy mi van ha csalódi fogok benne is, hanem mert attól is tartok, hogy mi lesz, ha nem lesz őszinte, mert jó neki, hogy van legalább valaki... ezt pedig nem biztos hogy őszintén megmondaná és inkább azt monja majd, hogy szeret.
Igazából fel kell készülni egy ilyen bezsélgetésre.
Tudod - férfiemberek bambák; ha csak úgy hirtelen rákérdezel, hogy "szeretsz-e még arany egy csillagom engemet?" - akkor arra simán odavetik, hogy "persze drága, egyetlen tündérkém"
Sokkal célszerűbb konkrétumokat mondani, úgymint:
"Józsi, kérlek, most tényleg figyelj rám, úgy érzem, valahogy rossz úton járunk, úgy érzem, az utóbbi időben a kapcsolatunk kezd ellaposodni, egyszerűen nem érzem, hogy szeretsz - legalábbis nem annyira, mint régen, tudom, hogy hülye vagyok és azt is tudom, hogy én se voltam nagyon ott a szeren az utóbbi pár hétben, de nekem szükésgem van rád, nagyon szeretlek, én veled akarok élni, de úgy érzem, ha ez így megy tovább, akkor egyszercsak itt fogunk ülni az ágyban, egymásra nézünk és azzal fogunk szembesülni, hogy semmi közünk nincsen már egymáshoz.
Képzeld el, amilyen hülye tyúk vagyok, még az is eszembe jutott, hogy van valakid - ettől aztán nagyon megijedtem, mert az azt jelenti, hogy a bizalom rovására mentek az utóbbi hónapokban a mindkettőnk részéről elkövetett hibák, oda nem figyelések. Tudod, végiggondoltam, vajon miért is érzem azt, hogy már nem szeretsz annyira és a következőket találtam"......és itt konkrétumokat kell felsorolni, nem a vakvilágba beszélni, mert azt férfiember nem tudja értelmezni!!
...mint például:
- láttam a múlt héten, ahogy ránéztél a Marsikára és azt is észrevettem a szemem sarkából két napja, ahogy ott a fűben henteregtetek a kert végében
- két hete a Juli előtt udvariasan kinyitottad az ajtót, előttem meg becsaptad; még szerencse, hogy terhes bagyok és így nem vágott orrba
stb....
---
Bocs, nem akarom elidétlenkedni, de tényleg konkrétumok kellenek - szerintem.
