"A zenben nincs én. Csak tudat van. Ez a harcművészetek alapja."
A Zen és a Budo. A Zen sajnálatos mellékhatása az illúzióktól mentes objektív látásmód.
Azt hiszem a Zen és a harcművészetek szoros kapcsolata is egy olyan illúzió amitől jó lenne megszabadulni.
Taisen Deshimaru kesereg A Zen és a harcművészetek c. könyvben a "Budo sportok" és a Zen kapcsolatának hiányáról. Mintha a mester néha visszaaludt volna saját illúzióvilágába.
Nézzük hát mit nevezünk Budo-nak: a definíció szerint japán származású és samurai (szamuráj) hagyományokkal rendelkező pusztakezes és/vagy fegyveres gyakorlatokat.
Számottevőek és felsorolni szinte lehetetlen pláne, hogy mindet nem is ismerem :) Amit általában ide sorolnak (persze ez csak töredék) a pusztakezesek közül: Karate, Sumo, Judo, Jiu-jitsu, Kempo, Aikido, fegyveresek: Kendo, Battodo, Jodo, Kyudo, Iaido, Kenjutsu stb. de megemlíthetném még a páncélban és fegyverrel való úszást, a lovas íjászatot vagy az elöltöltős puskával való lövészet művészetét is.
A tényszerűség miatt jegyzem csak meg, hogy ezek közül jómagam a Karate és a Judo terén rendelkezem évtizedes versenyzői múlttal, hosszabb ideje foglalkozom Aikido-val, gyakoroltam Battodo-t, Jodo-t, Kenjutsu-t, rendszeresen gyakorlom az Iaido-t, belekostoltam a Kendo-ba, van jártasságom a Tai-chiban és a Kung-fuban bár utóbbi kettő nem Budo :)
Nézzük csak az ismertebb, világszerte gyakorolt harcművészeteket.
A Karate első körben kiesik mivel nem japán hanem Okinawai eredetű és nem rendelkezik szamuráj hagyományokkal. Funakoshi Gichi 1922-ben mutatta be. Bár Funakoshi a Karatedo-t művészetként, a test és lélek edzésének útja ként képzelte el, ellenezte a küzdelmeket, a Karate mégis a sport irányába fejlődött. 1957-től rendeznek versenyeket. forrás: wikipedia/Funakosi_Gicsin A mi szempontunkból azért érdekes, mert az egyik leg ismertebb "Budo sport" és nem rendelkezik semmiféle Zen kapcsolattal.
A Sumo ugyan japán eredetű, viszont Shintoista termékenységi szertartásból lett küzdelem és sport. Forrás: wikipedia/sumo Kapcsolata nincs a Zen-nel.
A Judo-t Jigoro Kano 1882-ben alkotta meg a szamurájok pusztakezes harcművészetéből a Jiu-jitsuból. "Amikor megalkotta rendszerét, amit judo-nak (dzsúdó) nevezett el, elhagyta belőle a testi épségre veszélyes technikákat és sportolásra alkalmassá tette, így adta azt át a gyerekeknek és felnőtteknek." Forrás: wikipedia/cselgáncs Jigoro Kano tehát eleve sportként hozta létre, a Zen-nel pedig semmiféle kapcsolata nincs.
Az Aikido-t Ueshiba Morihei alkotta meg a Daito-ryu nevű pusztakezes gyakorlatból valamint fegyveres harcművészetekből, a II. vh. után kezdte művészetét Aikido-nak nevezni az addigi Aiki-jitsu helyett. Ennek okát most nem részletezem. Zen-el kapcsolatos véleménye ismert, Ő maga a Shingon Buddhizmusnak és egy Shintoista irányzatnak az Omoto-kyonak volt az elkötelezettje. Forrás: wikipedia/Ueshiba Morihei.
A Zen-t a modern harcművészetek közül leginkább a Kendo-val hozzák összefüggésbe. A Kendo-t pedig a szamuráj kardvívással és az élet-halál küzdelemmel. Valójában a szamuráj kardvívás alapja nem a Kendo hanem a Kenjutsu. Ég és föld. A kendo-ban ütnekés és szúrnak, a karddal viszont vágnak, ám ennek részletezése meghaladja a topik kereteit. A Kendo ként ismert harcművészet valójában a Tokugawa békekorszak idejére datálódik és Naganuma Sirozaemon Kunisato (Jikishin Kage-ryu) nevéhez fűződik (16881767). Betiltották ugyanis a karddal vívott halálos kimenetelű párbajokat, viszont, hogy ki a jobb kardvívó azt valahogy mégiscsak el kellett dönteni. Hogy a modern Kendo-ban (1920-tól nevezzük kendo-nak) mint sportban mennyire van jelen a Zen, talán erre is igazak Ueshiba Morihei szavai. A Zen az Zen, a Kendo pedig Kendo. A modern Kendo egyértelműen sport. Nemigen lehet küzdelem közben meditálni, befelé fordulni és szemlélődni mert vesztesz. Ha nem vagy rajta az ellenfeleden minden idegszáladdal, vesztesz. Ha nem ütsz, vagy szúrsz amikor az ellenfél nyit, vesztesz. Mert bizony ezt a sportot is győzelemre játszák.
A Kyudo (íjászat) az a szamuráj hagyományokkal rendelkező gyakorlás amit Zen szerzetesek is alkalmaznak, persze nem harcművészeti megfontolásból, hanem az elme és a test, a testtudatosság demonstrálása céljából.
........
Folytathatnám a Budo a "szamuráj harcművészetek" és a Zen kapcsolatának elemzését, de talán ezekből a példákból is látható, hogy a kapcsolat meglehetősen korlátozott és illuzórikus nem csak a mai időkben de a ködös régmúltban is.
Még egy idézet. Mindenki döntse el magában ezek mennyire megvilágosodott sorok.
"Ő imádkozik Istenhez, Buddhához Majd egy Talmud dalt énekel A zűrzavar ellentmond a biztonságnak Tudjuk, hogyan fordítsuk a rosszat jóra? Azt akarom tőled, ismerj fel engem a templomban! Nem sebezhetsz meg engem Békét találtam önmagamban"
"A zenben nincs én. Csak tudat van. Ez a harcművészetek alapja."
Engedtessék meg nekem, hogy Ueshiba Morihei az Aikidó (amit egyesek mozgó zennek is szoktak nevezni) alapító mesterének, a XX. század harcművész zsenijének szavait idézzem aki a Zen és az Aikido kapcsolatára vonatkozó kérdésre a következőket válaszolta:
Csak a magam nevében mondhatom, talán másra is igaz.
Nagyon megosztottak vagyunk.Rengeteg énből állunk. Van egy igazi valónk, és aki megértette, megélte, az már jó úton van, de még így is tudja magáról, h sok énje van. Ahogy atesz is írta, a cél, h a végére egy legyen.
De ha már tudatában vagy a valódnak, és látod mikor melyik én nyilatkozik meg, az is sokkal jobb helyzet.
Erre értettük.
"A zenben nincs én. Csak tudat van.
Ez a harcművészetek alapja."
HA ez megadatott neked, akkor örvendek neki. Nekem nem adatott meg, hosszú gyakorlás!!!
A verset bizonyos Daichi mester tanította bizonyos Kikushi szamurájnak amikor bódhiszattvává szentelte. És a zazen közben megvalósuló testi tudatosságot mutatja be, a zazen valódi lényegéről szól.
Forrás: /Taisen Deshimaru/ A Zen és a harcművészetek
Végül is ahogy mondtad mindegy kitől származik. Azonban, hogy fennmaradt az idézet talán mutatja, hogy többről van szó mint személyes tanításról.
A jó költői képek ugyanolyan parabolikus módon vezetnek el a ráeszmélés fókuszpontjára mint a koanok paradoxonai. Hiszen a vers szóképei is az intellektuson túlra vezetik az elmét, ahol megszűnik a logikus gondolkodás.
"Az én kérdésem: melyik én értelmezése érdekelne?"
Végül is mindegy :) Az "Igazi Én" (vagy nevezzük bárhogy), úgy is csak a "Hétköznapi Én"-en keresztül tud megnyilvánulni.
Az lenne a jó, ha a kettő egyé válásával mutatkozna meg a "Tudatos Én". Talán így lehetne megfogalmazni a zazen "célját" szvsz. Persze ez csak "akrobatika a szavakkal" :)
"A benyomásom róla az, hogy a megvilágosodás állapotában íródott szerezze bárki is. Az viszont mindegy h kitől származik, ha igaz és valami igaznak a megnyilvánulása, akkor a szerző személye lényegtelen."
Egy másik én értelmezése: HA a megértésem olyan mély volna, mint azé aki a verset írta, akkor nem írnék ide és nem olvasnék itt.
HA az üresség volnék, akkor csak mosolyognék, az volna az értelmezésem :)
Az én kérdésem: melyik én értelmezése érdekelne? (ez a kérdés elsőre bolondnak is tűnhet, "na de kit érdekel nem lát senki, most mit parázol"?:) mégis azt hiszem fontos.
A benyomásom róla az, hogy a megvilágosodás állapotában íródott szerezze bárki is.
Az viszont mindegy h kitől származik, ha igaz és valami igaznak a megnyilvánulása, akkor a szerző személye lényegtelen. Arról a valakiről beszélni, aki igaz valómban vagyok, úgysem lehet, vagy úgysem volna érthető, annak aki hallgatná. írni róla pedig végképp képtelenség, csak a segítő szándék vezérelhet, miközben tudjuk, h az a tapasztalat, nem "ez" a tapasztalat.
Kiszáradt fa virágba borulása, mondjuk a megértés elmélyülése lehet sem mint fizikai jelenség.
de ez mind csak akrobatika, a szavakkal. Egyszerűen, ülni százszor nehezebb és valódibb. :)
Ezért nehéz egy zen című topicban hitelesnek lenni.Idézzünk bárkitől :)
"Amit én tudok a zenről, az kimerül a zazenben és a szegényes gyakorlásomban. Úgyh valószínűleg tényleg nem értem a lényegét."
"Az ég eloszlik és porrá lesz, A hatalmas földre béke száll, senki sem láthatja. A száraz fa hirtelen virágot bont, Szólítva az új, időn túli tavaszt."
"Ha jól tudom a Shaolin kolostor főapáta Shi Yong Xin még a Kínai Kommunista Pártban is tag . :) "
Mármint az ateista kínai kommunista pártban? No comment :)))
"Shi Yan Ming 1992-ben elszökött az USA-ba ,és néhány éve visszatért a Shaolin templomba (ha jól emlékszem 30 évet tanúlt ott) . Csan buddhisták :)"
Jól mutatnak a turistafotókon :)
Minden tiszteletem Shifu Shi Yan Ming számára a sportdiplomáciai erőfeszítései elismeréseként, de az ő sportolói pályafutását és amerikai tevékenységét nem inkább a harcművészeti topikban kellene megvitatni? :)
"A shintoizmus egyik fő jellemzője az íj és nyíl rituális célokra történő alkalmazása már két évezrede. A kyudo ceremónia során így sok minden, a viselt öltözék, a felszerelések felemelésekor alkalmazott szertartásos tisztelet, stb. az ősi shinto gyakorlatból eredeztethető."
És a szöveg amit bemásoltál így folytatódik:
"A zen-buddhizmus hatása ugyanakkor viszonylag új keletű, mely a Kamakura időszakból (1185-1333) származik, abból az időből, amikor az íjász harcosok is átvették az akkor jellegzetessé váló kínai mintát, a harcokra történő morális felkészülés során, a Zen módszerét. A Zen hatása a békés Edo korban, a 17. és a 18. században fokozódott. Ebben az időszakban vált a kyudo gyakorlása filozófiai jellegűvé. Ebből az időszakból származik az "Egy lövés, egy élet", illetve "A lövés olyan mint az áramló víz" elve, melyet később a kyudó tanításával társítottak."
forrás: www.budomagazin.hu/Kyudo
Vagyis az idézet arra vonatkozik, hogy az íjászat művészete a Kyudo milyen hatások alapján nyerte el mai formáját. A Kyudot nem csak Zen szerzetesek gyakorolják. A Shintoista ceremóniákon az íjnak merőben más a szerepe mint a Kyudoban. Lásd be erős túlzás azt állítani, hogy a Shintoizmus mint vallás az íjászaton keresztül hatott a Kínából importált Chan buddhizmusra és ebből jött volna létre a japán Zen :D
"A Shaolin Kung-Fu szellemi hátterét a csan buddhizmus adja !!!!!! "
Vagyis adta amíg a mandzsuk meg nem hódították a kínai birodalmat, megalapították a Qing-dinasztiát felégették a Shaolin kolostort (ezt a történelem során többször megismételték) a Shaolin Kung-Fusokat pedig levadászták. (Jó okuk volt rá, de ez már nem tartozik a topik témaköréhez). A Shaolin kolostort az 1970-80-as években építette újjá a kínai kormány, ma turistalátványosság. A Shaolin Kung-Fut sport ként űzik a világ több országában, bár egyes művelői szerint inkább életforma.
1 . A Csan buddhizmus került át Kínából később Japánba, és ott az ősi sintó gyakorlatokkal összeházasodva kialakult a zen ijászat művészete. :)
ZEN - AZ IJÁSZAT MÜVÉSZETE - KYUDO.
A shintoizmus egyik fő jellemzője az íj és nyíl rituális célokra történő alkalmazása már két évezrede. A kyudo ceremónia során így sok minden, a viselt öltözék, a felszerelések felemelésekor alkalmazott szertartásos tisztelet, stb. az ősi shinto gyakorlatból eredeztethető.
2.
" A Chan buddhizmus jellemzője (volt amíg létezett), hogy hülyeségeket beszéltek és jól felpofozták egymást. Végül feloszlatták az egész bagázst mert kolostoraik verekedő bolondok gyűjtőhelyeivé váltak."
A Shaolin Kung-Fu szellemi hátterét a csan buddhizmus adja !!!!!!
Látom működik a copy-paste :-) De gondolkodni sem árt!
"Kínába eljutván például kialakította a csan buddhizmust, amely az ősi taoista felfogást ötvözte magába. Ez a csan került át Kínából később Japánba, és ott a sintóval összeházasodva kialakult a zen. Tehát a csan és a zen voltaképpen majdnem ugyanaz."
A Shintoizmus (a japán ősi vallás) egyfajta animizmus. Jellemzője az ősök, a szent helyek és a kamik (istenek) tisztelete, fohászkodás hozzájuk és szertartások végzése. Elmesélnéd hol jelenik meg ez a Zenben? Figyelem! Nem az egyéb buddhista irányzatokról beszélünk, mert ott okés, hanem a Zenről.
A Zen elveti az írásbeli tanítást, az arra alapozott "tudós" hitrendszert, lemond a buddhista szentek közbenjárásáról, lemond a megváltásról és a túlvilági boldogságról.
A Chan és a Zen rokonsága rendben. A Chan buddhizmus jellemzője (volt amíg létezett), hogy hülyeségeket beszéltek és jól felpofozták egymást. Végül feloszlatták az egész bagázst mert kolostoraik verekedő bolondok gyűjtőhelyeivé váltak.
Lin-Csi például (Eisai mestere, a japán Rinzai iskola névadója) eképpen tanított:
"A mester megszólított egy szerzetest: - Honnan jössz? - A szerzetes válaszul böffentett. A mester kezeit összekulcsolva meghajolt és leült. A szerzetes habozott. Ekkor a mester megverte.
A mester látta, hogy egy szerzetes közeledik. Felemelte légycsapóját. A szerzetes meghajolt. Ekkor a mester megverte.
A mester látta, hogy egy szerzetes közeledik. Felemelte légycsapóját. A szerzetes rá sem hederített. Ekkor a mester megverte."
A Zenre is jellemző a paradox gondolkodásmód és az "erőteljes bánásmód". A japán szóképek jelenthetnek valamit és valaminek az ellenkezőjét is egyben. Pl., ha azt mondom: "Az ég kék", ez jelentheti annak tagadását is vagyis, hogy "Az ég nem kék". Ezen aztán el lehet töprengeni egy ideig mindenféle eredmény nélkül, majd belátni, hogy az egésznek semmi értelme. És ha a tanonc bennragad a töprengés állapotában egy jól irányzott fejbekólintás majd felébreszti.
A megvilágosodást Lin-csi (japánul Rinzai) követői kóanok (feloldhatatlannak látszó paradoxonok) tanulmányozásával, a rajtuk való meditálással és fizikai "sokkhatással" próbálják elérni. Egy ilyen nevezetes kóan, amelyet sok zen-mester adott fel tanítványának: "Két tenyér hangját ismerjük. De hogyan szól egy tenyér hangja?"
A Dogen által alapított másik iskola a Szótó-zen követői az aszketikus gyakorlást és a türelmet tekintik a megvilágosodás útjának, lényeges tantétele szerint a gyakorlás maga a megvilágosodás a Zazen. "- Mi az Út? - Menj!"
Hui-neng azt mondta: - Szellemedben van valaki, aki lát, és ez az, aki lényedet valóságossá teszi. Ha benned zavar uralkodik és tévesen látsz, a tudások hegye sem segít, egyetlen bölcs barát sem, és nem fogsz tudni megszabadulni. De ha a veled született észt meghaladó tudásod megnyílik, szempillantás alatt minden tévedésed eloszlik.
Érdekes.A kérdést te is meg tudod válaszolni? Úgy értem, mik legyenek a korlátok és határok?
Mert például ha valaki a zen gyakorlatok során eljut valahova, az találkozhat ugyan ott valakivel, aki a tao szerint élt és ugyna oda jutott.Nekik nagyon nehéz lesz sablonok és keretek közt maradniuk.
Ha valaki megértése elmélyült, akkor írhat a kockás fülü nyúlról, az is "zenebb" lesz, mint egy ködös fejtegetés a zen eredetéről, vagy iskoláiról. ,)
Nem mondom, h most is ez történt, csak az ömleszettségről, és amit mondani akartál vele, jutott eszembe.
