Főleg a kozmológiához nem ért, de ez nem akadályozza abban, hogy leszamarazza e tudomány nagyjait.
Abból is látszik, hogy a számítási hibáit észre sem veszi. A becslések szerint a Hold keletkezése környékén kb 35000 ÷ 40000 km-re lehetet a Földtől, miközben a Földön kb 16 ÷18 óra volt egy nap hossza.
A jelenlegi átlagos távolsága 3804000 km, az évi átlagos távolodása 3,8 cm. :o)
Egy nárciszt az ilyen apró pontatlanságok egyáltalán nem zavarják önmaguk csodálatában....
Ó Te! Most látom csak, hogy a forrás Iván Gábor, a hírhedt kókler. Főleg a kozmológiához nem ért, de ez nem akadályozza abban, hogy leszamarazza e tudomány nagyjait.
Mondok egy könnyebben átlátható mechanikus példát. Vegyünk egy piszkos nagy ollót, ami záródik össze. Az olló élei c-nél lassabban mozognak, de kis szögben állnak, így az élek találkozási pontja (ahol vágna az olló), akármilyen gyorsan változtathatja a helyét.
Ez egy jól definiált pont, a hely-idő függvénye minden további nélkül lehet s=10c. Ez a pont elrohan az üzenet küldő mellett, elér 10c-vel az üzenetet fogadóhoz, nincs ezzel semmi baj. Lehet több ilyen olló is az adó és vevő között, így akár egyenletesen ütemben másodpercekként elszáguldhat egy ilyen pont az adótól a vevőig. Egyszerű, és jól érthető, mi történik.
Csak sajnos az üzenet küldő nem tud ezzel üzenni semmit. Mert ahhoz változtatnia kellene valamin, hogy ne mindig minden ugyanúgy történjen örökkön örökké. Mert abból a vevő csak azt tudja, hogy el szokot mellette száguldani másodpercenként egy-egy ilyen pont. Mindig is ezt szokta csinálni.
És ha a küldő változtat, pl. megakasztja az egyik ollót, a változtatás hatása sajnos már nem fog 10c-vel haladni a vevő felé.
Tehát adott a hullámfrontok helye idő szerint, és ez mégsem információ?
Pontosan.
Ahhoz, hogy információt küldj, valamit változtatni kellene küldő oldalon, amit majd észrevesznek vevő oldalon. Az a változtatás viszont sajnálatos módon nem fog c-nél gyorsabban átjutni.
"Egy módus fázissebessége könnyen lehet több c-nél. Ezzel viszont nem sokra megyünk. A fázissebesség, csak egy végtelen hosszú szigorúan periodikus jel azonos fázisú pontjainak terjedését jellemzi, amivel nem lehet információt átvinni"
(Tehát adott a hullámfrontok helye idő szerint, és ez mégsem információ?)
Ez a komplementere annak, amit állítottam. Vagyis szerintem nem csak abban lehet információ, hogy valamiknek a helyét (többé-kevésbé pontosan) megadjuk.
(Az informatikában pedig azt mondják, hogy nem minden adat hordoz információt.)
Esetleg nézzük meg a kvantum titkosítást is. A hagyományos/klasszikus titkosításnál felcserélik a betűket vagy megkavarják még a biteket is. Diszkrét módon. Kvantum titkosításnál mégjobban össze lehet zagyválni az üzenetet, mert két úton terjed - ráadásul úgy, hogy igazából egyik úton sem.
"Legyen az univerzumban N darab részecske, és mindegyiknek ismerjük az energiáját. De egyebet nem tudunk róluk.
Ez az információ nem vész el. Ezt volt képes Hawking nehezen belátni."
Nem. Nem ezt volt képes nehezen belátni Hawking.
Jól láthatóan a fekete lyukak "információs paradoxonáról" hallottál, de fingod sincsen róla, hogy mit is jelent.
Azt jelenti, hogy a fekete lyukban "elveszhet" egy kvantumrendszer hullámfüggvényének egy része és így sérül az az elv, hogy a kvantumfizikai egyenletek időben előrefelé és visszafelé is egyértelműen le tudják írni a hullámfüggvény fejlődését. Ha egy pillanatban a kvantumrendszer hullámfüggvényének csak egy töredéke ismerhető meg, akkor nem lehetséges visszafelé számolva az eredeti állapotot levezetni az egyenletekkel. "Elveszett az információ".
Az információs paradoxon kizárólag a hullámfüggvényekkel, azok integritásával kapcsolatos.
Jól látszik, hogy a térbeli periodicitás mérőszáma kicsi. Az elkenődöttségen viszont az látszik, hogy az időbeli periodicitás mérőszáma nagy. Schrödinger ezért nem vette észre, hogy nem csak a frekvenciához dukál energia tag, hanem a hullámszámhoz is. Mert ezekben az esetekben az elhanyagolás észrevehetetlenül kicsi.
Igen. Annyit tudunk, hogy a dobozban hányan vannak. És még azt, hogy a dobozban vannak. De ennél pontosabban nem tudjuk, hogy a dobozon belül hol vannak. És ez itt a nagy különbség. Az állapottérben a részecskeszám határozott, de a hely és a lendület határozatlan. (Azt is csak azért mondhatjuk, hogy a dobozban vannak, mert potenciálgát helyett potenciálfalnak tekintjük, amiből nem lehet kialagutazni.)
Mondom, konzultálj a mestereddel.
Viszont ha feltételezünk egy ideális (végtelen magas potenciálfallal határolt) dobozt, redukált információnak elfogadható, hogy a részecskék a dobozban vannak.
Egy qrva KONKRÉT DOBOZRÓL zagyváltál szerencsétlen, hogy abban a qrva KONKRÉT dobozban meg lehet mondani hány foton van!
A qrva KONKRÉT doboz viszont egy qrva KONKRÉT térfogatot foglal el ebből a kib@szott térből!!!
Amikor tehát valami módon megállapítod az INFORMÁCIÓT, hogy hány darab foton van a dobozban, akkor csupáncsak annyit tettél, hogy konstatáltad: a fotonok X darabja ezen a qrva KONKKRÉT térfogaton belül van. Ez egy térbeli elrendeződés!
Nem véletlen, hogy a fotonok darabszámán kívül a dobozról semmiféle további információt nem tudsz mondani! Mert csak ennyi az ismeret: X darab foton a térnek ebben a qrva KONKRÉT lehatárolt térfogatán BELÜL van.
Meg tudod mondani, hogy hol van az egy darab nyüves elektron?
Csak akkor tudod megmondani a helyét, ha megméred. És még akkor is csak egy adott pontossággal.
De mérés nélkül nem tudod megmondani, hogy hol van. Valahol az atommag körül.
Ez neked információ a térbeli elrendeződésről?
Rendben, de ez eléggé pontatlan információ. Mintha rádióhullámokkal akarnál egy almát lefényképezni. Kétségtelenül egy repülőgép helyzetének meghatározására lehet rádióhullámokat is használni.
Szerencsétlen! Mi a búbánatos feneség lenne az, hogy "a térben itt és itt kijelölt V térfogatot elfoglaló dobozban ennyi és ennyi időpillanat között X darab foton van", mint hogy tér- és időbeli elrendeződés?????
Ha alapos vagy a vizsgálatban, akkor észre fogod venni, hogy kivétel nélkül minden információ valamilyen anyagi rendszer részelemeinek tér- és időbeli elrendeződésében lakozik. Innen már egyszerű a következtetés: az információ akkor bukkan fel, amikor részelemek tér- és időbeli elrendeződést vesznek fel.
Erről azért majd kérdezd meg construct véleményét is.
Ez zárt dobozban lévő fotonokat "kölcsönhatás nélkül" meg tudnak már számolni.
Persze lehet filozofálni, hogy ott vannak a dobozban. Viszont ennél pontosabban már nem tudjuk a helyüket. Csak azt, hogy hányan vannak. (Ehhez hasonló a hidrogén elektronja is. Azt tudjuk, hogy egy van belőle. De azt már nem tudhatjuk, hogy hol van. Illetve azt is tudhatjuk, de ehhez egy kölcsönhatással meg kell zavarni a zárt rendszert.)
