El kéne oszlatni végre valahogyan ezt az "év játékosának választották" dumát. Tudtommal nem volt ilyen cím, ezt csak 1969-ben adományozta 1901-69 között minden szezonhoz utólag Hoppe László a "Labdarúgó Bajnokságaink" c. könyvében, és kb. a 70-es évek eleje óta létezik a valóságban is a cím.
Az utóbbi években mindenki készpénznek veszi, hogy XY az adott évben az év játékosa volt, és ez a forrása az információknak...
Előljáróban talán csak annyit : megszállott olvasója vagyok a topiknak, mert az ősrégi/régi futballról meggyőződésem, hogy sehol annyit nem lehet megtudni, mint itt.
Ez nem tiszteletkör, hanem tény: mondhatom, hogy kivételes irodalommal rendelkezem futball ügyben, de megszámlálhatatlan névre, helyre, időpontra, itt, Önöknél bukkantam rá.
De a lényeg: nagy kérdés elé állított, hiszen fogalmam sincs, hogy ki lehetett ez a Lakat nevű kapus 1926-ban az ETO-nál.
Édesapám valóban 1920-ban született, a mérkőzés időpontjában 6 éves volt, őt tehát kipipálhatjuk.
Édesapja (az én nagyapám) a Vagongyárban dolgozott vasesztergályosként - csak a topik archaizált jellege miatt említem, hogy egy esztergagépen, váltott műszakban egy bizonyos Horváth Edével, akit később ugye "Vörös Báróként" ismert meg az ország - és soha, életében egy percet nem futballozott, még nézőként sem nagyon láthatta apámat játszani, mert ő "Tanár leszek, Fradi játékos és válogatott" jelszóval már 15 éves korában elment Szegedre főiskolára.
Apámnak egy fiú testvére volt - József - nyomdász, a Győri Nyomda megbecsült dolgozója, ám a családi legendárium szerint annyira nem tudott futballozni, hogy amikor apámék a réten, vagy a grundon játszottak, akkor mindíg szegény Jóskát ülteték le törökülésbe, az egyik kapufának. (A másik kapufa a Jóska iskola táskája volt...).
Elmesélhetetlen, hogy még idős, edzőkorában is mit kapott apám nagyanyámtól egy-egy családi összejövetel során azért, mert "Szegény Jóskát bezzeg csak kapufának használtátok!"
Így aztán számomra egyszerűen rejtély, hogy győri csapatban, Lakat néven ki védhetett?
Ha Önök nem derítik ki, akkor azt hiszem ez már megmarad a futball egyik örökre megválaszolatlan kérdéseinek.
Ezt pedig egy 1924-es Nyugati Újságban találtam, nagyon tetszett:
SFAC-SZSE
A cikk hosszasan ecseteli a soproni vendégöltöző színvonalát. „Ugyanis maga a pálya meglehetős messze fekszik a várostól, a kies Arger réten, az öltöző, illetve öltözők azonban még ennél messzebb vannak. Mert két öltöző van: egy a SFAC-nak a jobb és egy a vendégcsapatnak, az egy omlottfalú pinceszoba, a Kuruc-domb alján, igen kurucul situálva. Beton padlója közepén négy-öt szemétdomb – nyilván zilált idők maradványa – egy rövidebb és egy hosszabb pad, egy tábla nélküli rozzant asztal (illetőleg asztalláb) ez az egész berendezés, se fogas, se szekrény.”
Most olvasom a Nyugati Sport 1926-os számait, megakadt a szemem egy SZSE-ETO összeállításon. A győrieknél a kapust Lakatnak hívták. Mivel Lakat Károly 1920-ban Győrött született, gondolom az apja lehet.
A debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában megvan 1920-tól 1929-ig, a vége elég hiányos.
Ahol kerestem, de nincs meg:
Debrecenben:
Megyei Könyvtár
Egyetemi Könyvtár
Déri Múzeum Könyvtára
Megyei Levéltár
Pesten:
Széchényi Könyvtár (csak a 36-38-as évfolyamok)
TF könyvtára
Szabó Ervin Könyvtár
Országgyűlési Könyvtár
Nem néztem még Nyíregyházán. Hihetetlen, hogy egy 18 évig élt hetilap (tudtommal kimagaslóan a leghosszabb életű vidéki sportlap) kb. hét évfolyama nyom nélkül eltűnik...
Édesapám megőrizte a Keletmagyarországi Sporthírlap(sárga újság) 1932-től 38-ig megjelent összes példányát, de sajnos 1996-ban bekövetkezett halála előtt pár hónappal, rejtélyes körülmények között, majdnem az összes példány eltünt. Egy pár lapot találtunk csak meg az egyik szeneskannában, nagyon rossz állapotban. Pedig nagyon féltette, Püspökladányból, 1944 őszén az oroszok elől (Vonatvezető volt a vasútnál, Német vonatokat vitt a frontra) visszamentek Kispestre, azután a háború végén vissza P.ladányba. Ezt követően jöttek a bolsevikok, - 1956, a Kádár-rendszer és ezeket a "megpróbáltatásokat" mind kiállta a gyüjtemény, hát a sors így hozta. Tudom, hogy 1932-től 36-ig egy példány sem található, restaurálom és felteszem az oldalra. Budapesten a Széchenyi könyvtárban, mikrofilmen megvan 1936-tól 38-ig.
Egy kép: Keletmagyarországi Sporthírlap, 1932. november 14. Hétfő
A debreceni fedett uszoda megnyitása, 1932. november 19.
Korábban valaki érdeklődött, hogy az Aranycsapat jelzőt Puskásék előtt használták e Magyarországon?
Igen, Keletmagyarországi Sporthírlap Hétfő, 1937. március 1. Nyúl Ferenc a békebeli MTK legendáshírű aranycsapatának 27-szeres magyar válogatott centerhalfja lett a Nyíregyházi TVE trénere!
Egy kép Keletmagyarországi Sporthírlap, Hétfő 1932. november 14.