1. Arra a kérdésre, hogy miért olyan népszerű, vagy mit tud nyújtani, amit mások nem (vagy nem mindenki, mert azért vannak még írók, akik engem WA-hez hasonlóan megérintenek), csak azt tudom válaszolni, hogy olvass el tőle 1-2 művet. És magadnak kell eldöntened, hogy nyújt-e valamit, vagy sem. Wass a sorok között is üzen, és én azt tapasztaltam, hogy azok az emberek, akikhez valóban eljut ez az üzenet (és nem csak divatból vagy félreértelmezett hazaszeretetből olvassák a műveit) általában szavak nélkül is értik egymást.
2. Persze, ez nem feltétlenül politikai pártállás kérdése. Itt értékrendekről van szó, amelyek mellett persze egyik és másik oldalon is ott zászlót bont egy-egy párt, de az is tudjuk, hogy a politika és az érték elég messze esik egymástól, illetve azt is tudjuk, hogy ma Magyarországon nincsen sem igazi baloldali értékeket képviselő párt, sem igazi jobboldali értékeket képviselő párt.
Akinek a Wass által képviselt értékek (mint hazaszeretet, hit, hagyományok, ősök tisztelete, becsület, tartás, erkölcs, szenvedély) fontos, azok értik és szeretik a műveit, mert kapnak tőle valamit. Akiknek ezek nem fontosak, azok nem is értik a műveit és nem is érthetik meg, mert nem tudják befogadni.
3. Mit értesz pontosan politikai tét alatt?
4. Nálam abszolút pozitív. Nyilván regénytől is függ, de jellemzően (ezt már írtam is ide többször), bennem egy olyan érzés alakul ki a könyvek végén, hogy erkölcsileg egy magasabb szintre léptem. Megerősít a tartásomban, sokszor választ kapok bennem lévő kérdésekre. Minidg azt érzem, hogy hát igen, így kéne élni. Wass gerincet ad annak, akiben erre igény van (legalább 1 átvitt értelemben értendő csigolyáva rendelkezik). Én ezért olvasom a könyveit.
5. Mert sajnos Magyarországon mindig átesünk a ló túlsó oldalára. De mindennel kapcsolatban, agyrém...
Nem mondom, én szívesen látom a szobrait, de úgy gondolom azért a kevesebb néha több. A fikázó újságírókról általában kiderül, hogy azt sem tudják, miről beszélnek, ők nyilván a "nem értik és nem érdekli őket" kategóriába tartoznak, de hát ki lett nekik adva az ukáz, hogy fikázni kell, ez a munkájuk. És akkor hetet-havat öszehordanak. Egy részük pedig bértollnok.
Az olyan emberekkel, potenciális olvasókkal, akik pedig az alapján ítélnek meg egy írót, hogy a mai nyiltan szétpolitizáódott Magyarországon melyik újságíró, mit ír róla, nem igazán tudok mit kezdeni.
Ezek persze mind az én személyes gondolataim, én így hirtelen csütörtök reggel 9-kor így látom a dolgokat :)
Kicsit olvastalak vissza benneteket, látom, nem könnyű, de érdemes lenne megpróbálni tárgyilagosan beszélni Wass Albertről. Politika izzítja át a róla folyó társalgást, s önmagában ez nem is lenne baj, mert a mondandója is sokszor politikai. Az a gond, hogy -tisztelet a kivételnek - hogy többnyire nem a politikai mondandójáról van szó, hanem a megítélésében jelenik meg a politika, szinte mindenki a saját politikai preferenciái szerint ítéli meg. Azaz beszélhetnénk arról, hogy hogy folyt/folyik Erdély elrománosítása, ehelyett a poltika úgy jelenik, meg, hogy az egyik oldal be akarja bizonyítani, hogy Wass rossz ember, rossz író és fordítva. De ez még hagyján, az elvileg laikus fórumozókhoz képest az újságot író embereknél még rosszabb a helyzet. Elképesztő, hogy egy Wassról szóló cikk alapján meg lehet határozni azt a kört, hogy melyik lapban jelenhetett meg, s nem látom, hogy szeretnék megérteni a másik álláspontját, hanem csak súlykolják a saját igazságukat. Kétségtelen, hogy a szapulók vannak többen, de nem adnak magyarázatot arra, hogy miért írtak akkor mégis olyanok valamennyire elismeréssel Wass írói munkáiról akik talán nem köthetők szorosan a jobboldali politikához. Ugyankkor az is kérdés, hogy csakugyan csupán aljas összeesküvés-e az, ha valaki nem csak méltatja ezt az életművet. Az a legnagyobb bajom mindezzel, hogy mindebből az tűnik ki számomra, hogy az ún. mérvadó értelmiséget is beleértve nem tudnak demokratikusan gondolkodni az emberek. Nem tudnak úgy hinni valamiben, vagy úgy letenni valami mellé a voksot, hogy közben elismerik, hogy a másik álláspontban is vannak értékek. Hogy valaki konzervatív, nemzeti gondolkodású és közben úgy gondolja, hogy a liberalizmusra a szocializmusra mint eszmékre nincs is szükség. Vagy liberális és úgy gondolja, hogy a nemzeti kultúrára, értékekre vagy talán magára a nyelvre nincs szükség, maximum praktikus okokból, kényszerűségből. Nem látják át, hogy minden eszmerendszerben van pozitívum, s egyéni ízlés kérdése ki mit preferál, de azért nem radírozza le 0-ra a többit se. Azt látom, hogy sok párthívő valójában egypártrendszert szeretne, s nem tartaná fontosnak, hogy "amazok" is ott legyenek a Parlamentben. És ez baj, bár hozzá kell, hogy tegyem, azért a "felvilágosult" Nyugaton se olyan rózsás a helyzet, a régi parlamenti demokráciák is kényszerűségek és kompromisszumok miatt működnek, és sok politikus ott is diktatórikusan irányítana, ha tehetné. Csak a rendszerben megvannak a fékek, szerencsére.
De vissza Wass Albertre és maradjunk a tényeknél. Wass Albertet átlagemberi szinten mondhatjuk, hogy senki nem ismerte '90 előtt, aztán be lett dobva a köztudatba Máraihoz, Faludyhoz hasonlóan. Ma viszont, amikor a regény-olvasást szinte generációk nem gyakorolják, hihetetlen sokan olvassák a könyveit, s beszélnek róla. Újságcikkekben istenítik és fasisztázzák, de folyamatosan a figyelem központjában tartva őt. Ezzel kapcsolatosan lenne néhány kérdésem.
1. Szerintetek miért ilyen népszerű Wass Albert? Mit tud ő nyújtani, amit mások nem? Az túl egyszerű válasz, hogy mert a politikai jobboldal felkapta, s "kinevezte" ikonnak. Nem hiszem, hogy ez önmagában elég lenne.
2. Szerintetek meghatározható-e, hogy kik értékelik a műveit valamennyire is? Itt se jó válasz, hogy a jobboldali szavazók, mert nem egy ellenpéldát ismerek, szerencsére náluk jóval nehezebb megtalálni a közös nevezőt, de mégis mi lehet az?
3. Van-e politikai tétje Wass Albert irodalmi értékének, s ha igen mi?
4. Vajon a Wass regények üzenete mennyiben pozitív? A tanulság, az érzés ami a regény után kialakul, pozitv módon szolgálja az ember személyiség-épülését vagy nem? Ha lehet, példákkal.
5. Miért jelenik meg már a sokadik lejárató, lekicsinylő cikk az íróról, és miért kell már a 128. szobrot is felállítani róla, amikor - hogy viszonylag népszerűeket mondjak - Jókainak, Mikszáthnak nincs azon a településen?
Tudom, a kérdések összefüggenek, s nem feltétlen igényelnek külön választ. Mindezt azért kérdezem meg, mert a veszekedések ellenére én úgy látom sokan vannak itt, akik tudnak árnyaltan ítélkezni. Egyelőre ennyit, szélsőségesek és poénkodók kíméljenek!
Az ilyen típusú embereket, mint Gnáci, azzal tudod a legjobban megalázni, ha nyilvánosan kiröhögöd őket. Állítólag pl a mutogatós bácsikkal is ezt kell csinálni (a tényállás hasonló, kellemetlen ember befurakszik a "intim szférádba", és olyan dolgokat mond/mutogat Neked, amik nem érdekelnek. Normális leklületű ember ugye csak annak mutogatja/mondja a cuccait, akit érdekel. Én sem megyek mittomén, Tokio Hotel topikba nyálat verni pölö.)
Miért baj az, ha leírtam ebbe a topicba - elsősorban néhány olyan embernek akivel már találkoztam korábban - , hogy mit olvasgattam az utóbbi 1-2 évben mióta nem találkoztam velük? Nem tudom te ki vagy, de kicsit sokat gondolsz magadról és igen nagy az arcod.
"A felsorolt erdélyi szerzőknek vannak jó és kevésbé sikerült művei, de valahogy nem vagytok hajlandóak tudomásul venni Bodor Ádám létét, aki nyugodtan lehetne akár Nobel-díjas is, amit ő művel, az a legmagasabb szintű irodalom, igaz ritkán játszik nála a fény az üverekben..." - írod.
Miért beszélsz többes számban, kire gondolsz még rajtam kívül? Én konkrétan magamról írtam. Fogalmam sincs a topicba írogató többiek miket olvastak az elmúlt hónapokban (csak aki esetleg beírta). Azt se mondtam, hogy csak az általam felsorolt íróknak vannak jó regényei és azzal is tisztában vagyok, hogy nekik is vannak gyengébb írásai.
Nem értem a kirohanásodat. Mert még ha azt soroltam volna fel, hogy mit olvastam el életem során és csak ennyi lenne akkor elfogadnám a gúnyolódásodat. Hadd döntsem már el én, hogy mikor mit olvasok és milyen sorrendben. Köszönöm.
Vonneguttól pedig speciel már olvastam nem egy könyvet, úgyhogy ez a része a piszkálásodnak nagyon nem jött be...
Én még a kádár korszakban jártam magyarország egyik kiemelkedő katolikus gimnáziumába, koleszosként nagyon sok időm volt olvasni. Mindennek ellenére nem érzem azt, hogy Wass Albert bukolikus szófosó, persze nem lehet az úgynevezett magasirodalmi pantheonba behelyezni, viszont az üzenet, amit tényleg csak a "bukolikus" sorok között lehet olvasni, sokszor ezerszer mélyebb, mint a huszadik század második felében agyonhype-olt magyar szerzők űberszéttekert agyonlúgozott regények üzenetei.
A kedvenceim összevissza: Krúdy, Nyírő, Csehov, Hrabal, Kosztolányi, Németh, ésatöbbi....
Fantasztikus, még 30-40 év és eléred az elvárható középiskolás szintet, addigra viszont a hozzád hasonlóknak köszönhetően minden sarkon lesz már Wass Albert szobor...
Sokkal jobban jártunk volna mindannyian, ha ezeket akkor olvasod el, amikor azt illik és akkor nem gondolnád azt Wassról, hogy a bukolikus szófosása irodalom...
Elolvastál 4 darab Hemingwayt?
Nagyon gratulálok, egy hős vagy...
Dosztojevszkij szovjet? Bizonyára Gorkijjal tetszel keverni, végülis Woody Allen is azt mondta, elolvasta a Háború és békét, oroszokról szól... Csak mondjuk ő poénból mondta...
A felsorolt erdélyi szerzőknek vannak jó és kevésbé sikerült művei, de valahogy nem vagytok hajlandóak tudomásul venni Bodor Ádám létét, aki nyugodtan lehetne akár Nobel-díjas is, amit ő művel, az a legmagasabb szintű irodalom, igaz ritkán játszik nála a fény az üverekben...
Javaslom, bár semmi kétségem, hogy ezek után hiába, hogy kortársakkal is próbálkozz.
Magyarok közül Esterházy, Závada, Kertész Imre, Spiró, Szabó Magda és sorolhatnám, világszínvonalúak, a külhoniak közül pedig pl. Robert Merle, vagy Vonnegut érdemes a figyelemre.
De tovább megyek, sci-fi téren is vannak félelmetes íráskészségű szerzők, akik alapvető etikai, ökológiai problémákat boncolgatna, mint pl. Philip K. Dick, vagy Iain M. Banks.
Egyébként tudom, az én kurva anyámat, nem a félművelt szerencsétlen rajongókét, úgyhogy ezzel csak az fárassza magát, aki ki akarja írni magából a fájdalmát...
az a baj, hogy pl nekem pont a jövő szombat nem jó...már nem is tudom, hogy :( vagy :) de ettől még legyen meg a tali természetesen, ha a többieknek jó
Ha már itt vagyok a topicban az irodalomról is írok egy kicsit...ilyen téren mik történnek velem mostanság:
Az utóbbi 1-2 évben nem olvastam sok Wass Albert regényt (annyit legalábbis nem, mint 2002-2005 között), de így is vettem antikváriumban pár könyvét. Majd el fogom olvasni. Jelenleg kb. 25 regénye van meg és ebből kb. 13-14-et olvastam. De még remélem élek pár évtizedig úgyhogy lesz időm a többire is. :) Meg persze mást is akarok olvasni, bármennyire kedvelem W.A. legtöbb regényét nem akarok nagyon egysíkú lenni irodalmi ismeret téren.
OFF
Mostanában pl. Nemeskürty Istvántól olvasok történelmi tanulmányokat. Számomra tetszetős stílusban ír és összefüggéseiben, együttesen vizsgálja a magyar történelemnek és irodalomnak elmúlt kb. ezer évét. A mostani két könyve együtt olyan 1100 oldal, de olyan gyorsan telnek a lapok hogy elég hamar a végére érek :) Nagyon művelt az az ember, történelmi és irodalmi ismeretek terén is. Micsoda (levéltári-, könvtári-) kutatómunkák állnak mögötte...
Erdélyi irodalmat tekintve van még elég sok Szabó Dezső, Tamási Áron, Nyírő József, Kós Károly regényem ami olvasásra vár....majd valamikor elolvasom mindet, csak szépen sorjában....Meg rengeteg Jókai Mór. A 120 kötetes Jókai díszkiadást el kezdtem gyűjteni, már meg van kb az egyharmada. De csak párat olvastam belőle (eddig), igyekszem abból is többet.
Olvastam még pár Márai Sándort is az utóbbi időben, meg egyéb magyar íróktól.
Aztán teljesen más stílusú külföldi íróktól is olvasok. Szeretek művelődni és szeretném a világirodalom legismertebb műveit elolvasni (ami gimnazistaként kimaradt volna). Lehet viccesen hangzik, de olvastam Hemingwaytől, Stendhaltól, vagy éppen Balzac-ot...de - vessetek meg - a tájékozódottság miatt még szovjet nagy regényeket is el akarok párat olvasni (Dosztojevszkij pl.) csak hogy azzal is legyek képben :)
Hemingwaytől meg egymásután négy regényét is elolvastam....csak úgy :)
Mennél több mindent olvasok el annál inkább rájövök mennyi mindent nem olvastam még el. És akkor még nem beszéltem a versekről, hisz a költőket sem ártana ismerni. Legalább a történelmi korszakokat leginkább meghatározókat...
Végül van amikor olyan kedvem van és szépirodalomtól teljesen függetlenülve szórakoztató regényeket olvasok. Nick Hornby például :-)
Egyszóval én el vagyok és bár sokmindent kell csinálni az életben, próbálok továbbra is időt szakítani az olvasásra. Elsősorban a tévénézés rovására sikerül ezt beütemezni. A tévénézést kezdem leredukálni a nullára. Bár vettem egy nagy plazmatévét és előfizettem a hármas programcsomagra...de mindezt csak azért, hogy hétvégenként tudjak nézni angol focimeccseket az Eurosport2-n...mert azért annyi kikapcsolódás jár :-))) egyébként hétközben szinte be se kapcsolom a nagy tévét, csak porosodik. :-)
Erre én majdnem elmentem, mert nincs túl messze a jelenlegi lakásomtól...csak sajnos úgy alakult, hogy nem értem rá. :( Mindenesetre ha van hasonló esemény megköszönöm ha tájékoztató jelleggel beírjátok.
Akkor konkretizáljunk: Legyen jövő hét szombat (18-a) este Budapesten valahol (nekem mindegy hogy hol, mondjatok valami helyet)....kb. 10-szer vetettünk már fel találkozó ötletét az elmúlt két évben, tudtommal egyikből se lett semmi. Ha ebből se lesz, akkor azt én úgy könyvelem el, hogy senki nem gondolja igazán komolyan a találkozást, ezért a magam részéről többet biztosan soha nem fogok hasonlót kezdeményezni... Tehát akkor ki jön?
Volnál kedves megosztani velünk, hogy milyen Wass Albert könyveket olvastál eddig? Feltételezem, hogy az alapján mondasz véleményt egy író munkásságáról, hogy olvastál is tőle valamit.
Hát én már próbálkoztam párszor topictalálkozó ötletét felvetni az elmúlt másfél évben. Színházba, moziba is hívtam embereket, nem volt túl nagy lelkesedés. Ha tényleg lenne ilyen találkozó én mennék, feltéve ha Pesten tartózkodok akkor.
