A héber alefbet (ábécé) 12. betűje a Lamed. Ennek a szára feljebb emelkedik az összes többinel. (Azaz az alefbet fölé ha húznánk egy vonalat akkor ez kilógna felfele.) Ezt a kabbalisták egy vágynak fogják fel I-ten végtelen lényének abszolut forrása iránt. Ez a Ros Hasana-i és Jom Kipur-i igaz megtérés (t'suva) élménye. I-ten végtelen fénye megnyilvánul a Szükot ünnep luláv-jának két lamed-jében. (Lulav = növénycsomó, melyet felemelünk és a világtájak felé lendítve áldást mondunk ezen ünnepkor.)
(A HREF="http://207.168.91.4/vjholidays/sukkot/gal.htm">Forrás)
Most van Szükkot ünnepe, a sátoros ünnep. Ezzel kapcsolatos a következõ hetiszakasz magyarázat, mely egy Délafrikai kabbalistától ered
„Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit! Csepegjen tanításom, mint esõ; hulljon, mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fûre, s mint permetezés a pázsitra! Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket! „
(Mózes 32. 1-3)
A szakasz elsõ mondatában 32 betû van, ami megfelel a bölcsesség (Hochmá) 32 útjának. A másodikban 49 betû van, ami a megértés (Biná) 49 kapujának felel meg. A harmadikban 25 betû van, mely a tudás (Dáát) neve (áderet élijáhu).
Hochmá ás Biná a második és a harmadik szefirot – I-teni kisugárzás, a Kabbalisztikus ÉletFán. Dáát a bölcsesség és a megértés szintézise. Ez a három kisugárzás, melyre legtöbbször kezdõbetûik alapján HáBáD-ként utalunk, az I-teni fogalom jellemzõi.
Hochmá, melyet Mózes az elsõ mondatban tanúnak hív, azon egyetemleges tudás összességére utal, mely a mennyekben és a földön manifesztálódott. A megértés az a fogalom, mely a tudás elemeit felfogja-megérti. A Tórát ahhoz a vízhez hasonlítja Mózes a második mondatban, melynek elemei olyanok, mint a harmatcseppek vagy az esõ. Ha elrendezzük a megértés ezen elemeit, akkor I-ten nagyságáról nyerünk információt, tudást, Mózes harmadik mondata szerint.
A Háázinu hetiszakasz ezen mondatait sokszor elismételjük a Ros Hasana – Jom Kipur – Szükkot-i idõszakban. Az elsõ mondat hivatkozás Ros Hasanára, mert I-ten ezen a napon bölcsességében teremtette a mennyeket és a vizeket, és õket hívja tanúnak amint I-ten földi teremtményei fölött ítélkezik.
A második mondat hivatkozás Jom Kipurra, a napra, mely arra adatott, hogy eltávolítsuk a tisztátalanság elemeit t’suván (megtérés-megbánás) keresztül. A velünk született tisztaság visszaállításával olyan fehérek leszünk, mint a hó.
A harmadik mondat hivatkozás Szükkot-ra, amikor hirdetjük I-ten nevét és magasztaljuk Őt az árbá Minim (Négy Fajta) felett elmondott Hálélokban. (Áldás/zsoltár) Szükkotkor a világegyetem megítéltetik az esõ mennyiségét tekintve. Megfelelõ mennyiségû esõ jó és egészséges növekedést biztosít, ha nincsen szennyezõdés.
Elsősorban kabbalah - ban jártas egyének véleményére vagyok kíváncsi...
Genesis 4.17 - 22 ----- Genesis 5.3 - 29
1.Ádám ---- (Ábel) ---- 1. Ádám
2.Káin ---------------- 2. Széth
3.Hánók --------------- 3. Énós
4.Irád ---------------- 4. Kénán
5.Mekhujáel ----------- 5. Mahalálél
6.Metusael ------------ 6. Jared
7.Lámekh -------------- 7. Énók
8.Jábál --------------- 8. Metuséláh
9.Jubál --------------- 9. Lamekh
10.Tubulkáin ---------- 10. Noé
Gondoloma kapcsolatok itt:
Énók - Énós
Irád - Járed
Mekhujáél - Mahalaél
Metusael - Metuselah
Lámekh - Lámekh
Break2?
A 4.17 - 22 ill. 5.3 - 29 , mely az özönvíz előtti pátriárkák két különböző nemzetségrendjét közli arra utal , hogy egyetlen forrásból származnak.Mit lehet megnevezni ezzel kapcsolatban?
Ugyanakkor a zsidó világteremtés i.e. 3761 , mely vélhetőleg magát a héber tradíciót karölti , annak születésében , mintahogy a keresztény hagyomány meg Jézussal nyitja azt , annak lealkonyulásában.Milyen kapcsolatok vannak itt?
Az egyiptomi leviták kasztja pl. szintén a kabalah autentikus jellegével bír , ugyanakkor Thot / Hermész és ezáltal a hermetica mai napig érhetetlen relikvia.
Hogy látod ezen felvetéseimet?Örülnék ha nyilatkoznál ezügyben...
Áldás az 5763. Zsidó Új Évre Az Egész Zsidó Népnek, Igaz Nem-Zsidóknak és Azoknak, Akik Szeretik Izraelt - Shalom!
Szokás a zsidó év számának jelentõségén meditálni. A következõ zsidó év, mely Ros HaSanakor kezdõdik az 5763-as. Hagyományosan a zsidó évekre az ezresek nélkül szoktak utalni, így az idei az a ’763-as. A 763 számtanilag (gemmatriailag) két tematikailag összefüggõ dolgot fejez ki:
A 763 elsõ gematrikus számítás a Jom HaSabatról („A Sabat Napja”-ról) szól. Ez a mondat olvasható a Tíz Parancsolat negyedikjének az elején: „Emlékezz meg a Sabat napjáról és szenteld meg azt”. A Sabat a hetedik nap, melyen I-ten megpihent a teremtés munkájából. Héberül a Jom HaSabat kifejezés hét betûbõl áll és a betûk számértékének összege héttel osztható. 763 = 7szer 109. 109 = menucha (pihenni) Tehát a Jom HaSabat 7 betûjének átlagértéke a pihenés.
Figyelemreméltó, hogy az új év elsõ napja Sabat. Minthogy „minden a kezdet vezetését követi”, a Rebbe azt tanítja nekünk, hogy az az év, melynek elsõ napja Sabat az Saboszdájk év lesz, melyet átitat a Sabati nyugodt pihenés. Mennyire még inkább így lehet egy olyan évnél, melynek számértéke ugyanannyi, mint a Jom HaSabaté, hétszeres „pihenés”!
A 763 második gemmatrikus számítása a Bét Sámáj-hoz („Sámáj háza”) kapcsolódik. A két talmudi bölcs Hilél és Sámáj és az általuk alapított iskolák a zsidó törvény sok kérdésében nem értettek egyet, többek között abban sem, hogyan kell megfelelõképpen elõkészülni a Sabatra az azt megelõzõ héten. Mondják, hogy mikor Sámáj talált valamit, ami alkalmas volt a Sabat tiszteletének kifejezésére, például egy ízletes étel, akkor félrerakta azt e célra. Ha egy még alkalmasabbat talált, akkor azt rakta félre Sabatra és a másikat felhasználta hétköznap. Így tett eleget a „Emlékezz meg a Sabat napjára és szenteld meg azt” parancsnak.
Hilél azonban nem így cselekedett. I-tenre hagyatkozott, hogy a Sabati igényeit pénteken biztosítja, eleget téve az „Áldott légy I-ten napról napra.”
Ez azon kevés alkalmak egyike a Talmudban, mikor a törvény Sámáj iskolája mellett döntött. Megparancsoltatott nekünk, hogy Sámáj példáját kövessük és mindenbõl, ami a kezünk ügyébe esik a legjobbat szemeljük ki Sabati használatra, és csak akkor engedjük meg hétköznapi felhasználását, ha egy jobb dolog kerül elõ.
A Kabala azt tanítja nekünk, hogy a messiás idején mindenben Sámáj iskoláját követjük majd. Tehát abban a néhány esetben, amikor már most Sámáj iskoláját követjük egy eljövendõ rend elõképét, kapjuk, hasonlóképpen, mikor péntek délután a Sabati eledeleket kóstolunk.
A Rebbe így magyarázza ezt a jelenséget: A módszer, mellyel eldöntjük a zsidó törvény ügyeit nem fog a jövõben sem változni, hiszen Majmonidesz ezt tanítja: „Ezt a Tórát nem lehet kicserélni”. Tehát a jövõben is Hilél iskoláját fogjuk majd követni, de az egyet fog érteni Sámáj iskolájának véleményével.
Tehát a ’763-os év a messiás eljövendõ korára irányítja figyelmünket, mikor is a zsidó törvényt „Sámáj házának” véleménye szerint döntik el, úgy ahogy most a Sabat napját tartjuk.
Legyen ez egy igazán Saboszdájk év, az anyagi és szellemi örömöké, áldásé, békéé, nyugodtságé, és mindannyiunk megváltásáé.
Áldással legyetek beírva és bepecsételve egy jó és édes évre!
1 K.-ista CD:
The SoulSongs "Beyond Words" CD has 10 tracks, each containing a different combination of Kabballistic Vocal Tones. Each Track has been specifically created by Shulamit to help awaken the Neshamah within.
The Kabballah teaches that each Soul, each person, is unique, special and truly one of a kind. It teaches that each of us has an extraordinary higher Soul (Neshamah) which, in most cases, lies dormant and must be awakened.
Amivel vigyázni kell , hogy a XIX. sz. végén és XX. század elején rengeteg un. "okkult páholy" tett kisérletet a 'reprodukálás' - ra , mely leginkább "jóhíszemű" torzításokban felmért - és itt nem feltétlen a hermetikus adoptációkat kell alapul vennünk , melyek a középkor folyamán itt ott feltünve ,csapongva kaptak táptalajt egy két gondolkodó fejében.Ezz is azt is, vezérelhette bármi , jóhiszem vagy meglátás ,mindegy nem is ez az érdekes , hanem hogy mindenképpen legyen az ember előtt egy autentikus alap - bár kérdéses hogy manapság mit nevezhetünk annak.Van a sacred texten egy oldal mely kimelten foglalkozik a kabbala témájával (www.sacred-texts.com/) - amelyet mosolyogva tapasztaltam nemrég ,hogy egy pár honi "okkult diaszpóra" kútfője is - nos , itt érdemes szemelgetni a témában ,mert rengeteg forrás megvan adva.Az un. szinkretizmus elkerülése véget jómagam is ragaszkodom azon rabbik érveléséhez - mely pont ennek elkerülése véget - , ha túlzottan és mondhatni csökönyösen is , de minden kísérletében követi a kabbala általános szabályait , és mindenfajta "legózás" , "szerepjáték" és "szuggesztciótól" mentesen ,egy autentikus bázissal áll elő , vagyis pontosabban , követ.Had beszéljek saját tapasztalataim által vezérelve.Egy időben nagyon megfogott ez az "újkeletű kabbala" , mely mai napig , hermetikus kapcsolataiban fontos támpont kutatásaimban ,de ugyanakkor nem elsődleges.Itt alant másoltam be én is ,és te is bizonyos cikkeket , fogalmazásokat olyan dolgokkal kapcsolatban , mely a kabbalának hiteltelen és hiteles képét mutatják,számomra ezért pl. a McGregor Mathers féle "new age" reprodukciók nem képeznek hiteles alapot , mert ha egy kicsit jobban beleásod magad , idővel rájössz a túrpisságra.Itt elég csak egyet kiemelnünk ,mely valamiféle "mágikus aktus" keretében olyan szinkretista alappal és torzítási szándékkal ál elő , mint az Énoch mágia és kabbala kapcsolata.Crowleyról nem is beszélve.Vannak szép és mi több , értékes dolgok ,de alapjában véve és kicsit szomorúan,olyan dolog felett ítélek , melynek egykoron fontos hangsúlyt tulajdonítottam.Belátás és ralizálás mérlegelte.Én erre hívnám fel a figyelmed.Az Aryeh Kaplan féle fordítás pedig a szó teljes mértékében korrekt.
A korrekt-et csak arra mondtam, hogy a nyelvezete nem tul zavaro (nekem). Mert engem kifejezetten zavar az al-pathosz, vagy ha olyan stilusban irnak/forditanak valamit, hogy titokzatosabbanak tunjon. Eleg sulyos a szoveg onmagaban is minek rajta csavargatni.
Osszehasonlitani nem tudom az eredetivel, mert nem erteke elegge oheberul. Mondjuk nekem az Aryeh Kaplan fele forditas/konyv van meg es azt is olvastam. Az az en stilusumhoz hozzam kozelebb all. Ebbe csak belenezegettem.
Most olvasom csak "alim" break2...és mit mondjak?Csak amit már alant:mérték ,arány , rend.Ezt érzem , kint , bent és ezért tetszenek e témában a hozzászólásaid.
“Én nem tudom, hogy milyennek kell lennie egy kabbalista mesternek, “
Én sem. Valamint nem is hiszem, hogy lennie kell valamilyennek. Viszont akikkel én találkoztam bármely vallásbanés én szemeély szerint bölcs misztikusnak találtam, azok mind nagyon szerények voltak. Határozottak az életben, de ugyanakkor a saját igzaságukat nem erőszakkal, felülről terjesztették, hanem saját életvezetésük példájával is. Persze lehet, hogy ez többet árul el rólam, mint a Mesteretkről. Azaz lehet, hogy én csak az ilyen hozzállást tudom nemesnek látni.
“..meg attól is függhet, hogy milyen, hogy hol jár jelenlegi útján az Életfán.”
Ezzel teljesen egyetértek. Csakhogy ha valaki többször találkozik egy mesterrel évek hoszú során és mindig hasonlóan viselkedik az illető akkor két eset lehetséges. Vagy tényleg ilyen a “Mester” vagy az illető már nem tudja másként látni. Ha valakiről egyszer már kialakult egy véleményünk akkor azon már nehéz alapvetően változtatni. Amit később tesz azt a prejudikált szemszögből látjuk.
“Ezért arra gondoltam, hogy érdekes lenne hallani több híres kabbalista mesterről, hogy ők milyenek.”
1995-ben jelent meg magyarul Martin Buber Haszid történetek c. könyve. Nekem ez (az angol változat) az egyik legeleső olvasmányom volt ezen a területen. A benne szereplő, bölcs, jámbor rabbik voltak az elsők akikre felnéztem. Lehet, hogy innen ered az én “Mester-képem”. Azóta persze már megtudtam, hogy Buber is elég szelektív volt és direkt csak a pozitívumot mutatta be abból a korból, de ez nem változtat azon, hogy nagyon tetszenek a történetek benne. Ajánlom mindenkinek.
1969-ben jelent meg a 9 és fél misztikus c. könyv (angolul), melynek szerzője 9 és fél Kabbalista mesternél járt. A kérdésedre az a könyv adja a lehitelesebb választ az én szememben.
“arrogánsnak találtatott. … lehet, hogy a tanítása szerves része. “
Igen, számos tanítás van, mely a tanuló meghökkentésén keresztül müködik. Vagy negatív példázatokkal. De azért ha a hétköznapokat átítatja a felülről lenézés, akkor egy idő után az gyanússá válik. Ha nincs feloldása a feszültségnek, akkor az vagy robban vagy feszültség marad.
P.s. Csak ahhoz szólok hozzá ahol, van mit. Amire nem reagálok azzal vagy teljesen egyet értek vagy nem tudok mit hozzátenni.
“Szóval ha nem éled meg, akkor puszta elméletként elsikkad? Vagy meg sem értheti így az ember?”
A kérdésedre három választ tudok adni.
1. Egyrészt mivel konkrétan a Tánjá-val kapcsolatban merült fel az a válasz, hogy annak a tanulmányozása sokkal hatékonyabb, ha követed az életre egy az egybe vontakozó tanácsait is. Magyarul ha úgy élsz, mint a lubavicsi haszidok. Nincs nekem ezzel semmi bajom, de eé nem vagyok ortodox (zsidó) és nem ehhez az irányzathoz tartozom. Viszont megértem az ő hozzáállásukat, mely szerint ha nem követed a fizikia parancsolatokat, akkor a szellemiek önmagukban nem vezethetnek a legteljesebb jóra.
2. Azok közül a Mesterek közül akiket én olvasgatok a legtöbb hangsúlyozza, hogy alapvetően Tóra törvényei szerint kell élni és akkor tudhatjuk kiegészíteni életünket a kabbalah bölcsességével. Ha az ember nem követi a testi parancsolatokat, akkor hiába minden ami fejében, vagy lelkében zajlik. A másik válasz a kérdésre tehát, hogy nem igen puszta elméletként más szerepe van kabbalah-nak, mintha a hétköznapjaidait átszővi a hit és annak megfelelő gyakorlása.
3. A topik 3. hozzászólásában megkülönböztettem 3-féle kabbalah-t: akadémikus, vallásos, praktikus. Az én utam valahol az első kettő között van most. A kérdésedet nézhetném csak az első szemszögből és akkor a válasz az, hogy nem sikkad el meg lehet érteni. Ha szövegelemzésnek, filozófiának, történelemnek fogjuk fel a kabbalah-t akkor igenis érdemes elolvasni a szövgeket és feldoglozni őket. Irodalomkritikusként még gondolkozhatunk a keletkezésük mikéntjéről, a szerzőik indittatásairól, körülményeiről. Szerinte erre nagyon is szükség van, hogy a “szűrők” tisztázodjanak. Kiváló tápanyag a racionális elme számára. Ugyanakkor ha egyensúlyt akarunk az életünkben, akkor nem csak az elmét (és a testet) kell művelni, hanem a szellemet, lelket vagy nevezzük, aminek akarod. Ennek egyik útja a kabbalah területe. És én úgy vélem, hogy ha valaki ezt is választja akkor többet nyújthat neki ez a Tan, mintha csak “szárazon” olvasná.
Nekem persze semmi jogom és alapom bárkit is megítélni. Ha valakit kielégít, hogy a kabbalah-val csak a fejeben foglalkozik akkor “áldásom rá”. Csak akkor merülnek fel kételyeim, ha azt állítja, hogy tökéletesen megérti amit olvas. A mégértés nem csak az agyban kell, hogy létezzen. (A “tökéletes” szót amúgy is csak I-ten-re lehet vonakoztatni.)
Egy kis kitérő nem árt cimbora , hajrá , mindíg tanúl az ember.Bízom benne , hogy a kellő tapasztalatod is meglesz belőle.Bízom benne , hogy megtalálod amit keresel.
"Először is szeretném tisztázni a szűrőimet. A barátok aki ismeri Halevit egy perzsa, zsidő nő, aki tinikorában költözött át Iránból Angliába, a “forradalom”-kor. Egy nagyon szerény és alázatos (de nem álszent) hölgy, akit igazán mély lelki-spirituális életet él. Viszont temperamentumában meg maradt meleg vérű perzsának, aki ki nem állhatja az angol emberk közismert hidegségét. Tehát az ő egyik baja Halevivel, hogy nagyon tipikus visszafogott hideg úriember, tipikus angol. A barátomnak egy igazi kabbalista, vagy spirituális mester az nem csak meleg szívű, hanem valahogy sugárzik belőle a jóság. Ezt Halveinél ő nem tapasztalja. Ugyanakkor nem tudom, hogy mennyit vonjak le ebből a véleményből, a barátom szűrője miatt."
Érdekes amit írsz, hogy a perzsa hölgy hogyan látja Halevit. Én nem tudom, hogy milyennek kell lennie egy kabbalista mesternek, pláne, hogy úgy gondolom, hogy azért ő sem lehet tökéletes, meg attól is függhet, hogy milyen, hogy hol jár jelenlegi útján az Életfán. Ezért arra gondoltam, hogy érdekes lenne hallani több híres kabbalista mesterről, hogy ők milyenek. Nem tudom, hogy te tudnál e erről mesélni?
"A Mestert eredetileg Warren Zevon-nak hívtak, de ez nem volt elég misztikus hangzású és ezért vette fel a Z’ev ben Shimon Halevi nevet. A barátom szerint. Ugyanakkor tisztában vagyunk ugyebár a nevek fontosságával és én könnyen el tudom képzelni, hogy valóban egy belső út részeként vált szükségessé a névváltoztatás. Nem látok ebbe bele."
Ezzel nincs gondom, a neveket én is fontosnak tartom és hihetőnek érzem, hogy nem azért vette fel, hogy egy jobban hangzó névvel adja el magát.
Persze biztosat sosem lehet tudni, de igyekszem a jobbat feltételezni.
"A harmadik baja a barátomnak Halevivel, hogy arrogánsnak találtatott. Ő a nagy mester, aki mindent tud és a kezdő tanoncok semmik hozzá képest. És itt megint lehet, hogy arról van szó, hogy az én barátom úgy áll a világhoz, hogy mindenkitől és minden helyzetben lehet tanulni és ezért (is) nem szabad senkit sem lekezelően kezelni. (Szép szókapcsolat, mi?)"
Ez is egy érdekes dolog. Mert én úgy érzem, hogy ez nem feltétlenül Halevi igaz lénye, hanem esetleg lehet, hogy a tanítása szerves része. Lehet, hogy egyfajta szavak nélküli mondanivaló van benne, ami csak később tudatosul az emberben. Láttam már olyan mestert aki arrogánsnak tünt és még hozzá elég provokatívnak, de a végén mikor a tanulók megértették, hogy ez milyen célt szolgált, akkor minden a helyére került:)
"Végül az én általános bajom a Halevivel és szinte a legtöbb Mesterrel, hogy így írnak-beszélnek: “A Kabbalah ezt mondja, a Kabbalah azt mondja, a Kabbalah szerint …” Ugyanakkor az én szememben a Kabbalah nem egységes, hanem az emberi történelem folyamán különböző irányzatok, iskolák, területek alakultak ki. Ezek sokszor egyértelműen beazonosíthatóak és ilyenkor én jobb szeretnem ha ezt közölnék is az olvasóval. “XY rabbi írta Z. művében, ebben és ebben a században” nekem jobban fekszik, mint hogy “a Kabbalah azt mondja”. Ugyanakkor mivel ezen a területen diszharmoniát érzek magam és a legtöbb olvasmányom között valószínűnenk tartom, hogy a hiba bennem ven. Magyarán még keresnem kell az utat, melynek segítségével meg tudok békélni ezzel a bevett szóhasználattal. Háttérként hadd mondjam el, hogy én az akadémikus szemszögből közelítettem eddig a Kabbalah-hoz és csak mostanában kezdek merni odafigyelni a spirituális jellegre. Az tudományos világban pedig ez a megfogalmazás nagyon slendrián"
Ebben egyetértünk, nehéz úgy egységes képet kapni, ha valaki csak a saját verzióját mondja el. Viszont ha máshogy nézem, akkor ez egy óriási lehetőség arra, hogy mindenki kiválaszthassa azt az Utat amit a legjobban a magáénak tud érezni. És ilyenkor már nem is olyan rossz ha az a mester az egyik ágra specializálódott csupán.
"Nem, Halevi könyvei nem használhatatlanok csak tudni kell, hogy milyen szürővel kell olvasni őket. Én a fentiekkel olvasom és ezek után tanulok belőle. És igen egy spirituális mester igenis hitelesebb, ha az élete tükrözi azt, amit mond."
Köszönöm a kimerítő válaszokat, én is szeretem tudni, hogy akitől olvasok az hogyan éli meg mindazt amit képvisel. Halevi esetében nem igazán tudok dönteni, mert kevés az információm róla, de annak örülök, hogy azért használhatóak az írásai. Annyit pedig még hozzátennék korábbi hozzászólásomhoz, hogy természetesen nem védeni akarom Halevit, csak egy másfajta értelmezést mutatni, mert én ezt is lehetségesnek tartom a tapasztalataimból. Biztosat persze nem tudhatunk...
Rendben!:)
Meghajlok az akaratod elött:)
de azt, még had mondjam, el, hogy nem provokálásnak szántam, és nem is támadásnak, igazad van, hogy elfajulhatott volna és egész, felesleges vita keletkezhetett volna belölle. Aminek csak a topicgazda látja kárát.
“És úgy gondolod, hogy ha az élete nem felel meg a leírtaknak, akkor használhatatlan maga a könyv?”
Ez látszólag egy egyszerű kérdés, de a válaszom rá nem lesz az.
Először is szeretném tisztázni a szűrőimet. A barátok aki ismeri Halevit egy perzsa, zsidő nő, aki tinikorában költözött át Iránból Angliába, a “forradalom”-kor. Egy nagyon szerény és alázatos (de nem álszent) hölgy, akit igazán mély lelki-spirituális életet él. Viszont temperamentumában meg maradt meleg vérű perzsának, aki ki nem állhatja az angol emberk közismert hidegségét. Tehát az ő egyik baja Halevivel, hogy nagyon tipikus visszafogott hideg úriember, tipikus angol. A barátomnak egy igazi kabbalista, vagy spirituális mester az nem csak meleg szívű, hanem valahogy sugárzik belőle a jóság. Ezt Halveinél ő nem tapasztalja. Ugyanakkor nem tudom, hogy mennyit vonjak le ebből a véleményből, a barátom szűrője miatt.
A Mestert eredetileg Warren Zevon-nak hívtak, de ez nem volt elég misztikus hangzású és ezért vette fel a Z’ev ben Shimon Halevi nevet. A barátom szerint. Ugyanakkor tisztában vagyunk ugyebár a nevek fontosságával és én könnyen el tudom képzelni, hogy valóban egy belső út részeként vált szükségessé a névváltoztatás. Nem látok ebbe bele.
A harmadik baja a barátomnak Halevivel, hogy arrogánsnak találtatott. Ő a nagy mester, aki mindent tud és a kezdő tanoncok semmik hozzá képest. És itt megint lehet, hogy arról van szó, hogy az én barátom úgy áll a világhoz, hogy mindenkitől és minden helyzetben lehet tanulni és ezért (is) nem szabad senkit sem lekezelően kezelni. (Szép szókapcsolat, mi?)
Végül az én általános bajom a Halevivel és szinte a legtöbb Mesterrel, hogy így írnak-beszélnek: “A Kabbalah ezt mondja, a Kabbalah azt mondja, a Kabbalah szerint …” Ugyanakkor az én szememben a Kabbalah nem egységes, hanem az emberi történelem folyamán különböző irányzatok, iskolák, területek alakultak ki. Ezek sokszor egyértelműen beazonosíthatóak és ilyenkor én jobb szeretnem ha ezt közölnék is az olvasóval. “XY rabbi írta Z. művében, ebben és ebben a században” nekem jobban fekszik, mint hogy “a Kabbalah azt mondja”. Ugyanakkor mivel ezen a területen diszharmoniát érzek magam és a legtöbb olvasmányom között valószínűnenk tartom, hogy a hiba bennem ven. Magyarán még keresnem kell az utat, melynek segítségével meg tudok békélni ezzel a bevett szóhasználattal. Háttérként hadd mondjam el, hogy én az akadémikus szemszögből közelítettem eddig a Kabbalah-hoz és csak mostanában kezdek merni odafigyelni a spirituális jellegre. Az tudományos világban pedig ez a megfogalmazás nagyon slendrián.
És akkor az utolsó pont a témával kapcsolatban. Bujkál bennem egy érzés, hogy Halevi úr pénzért ír és ez nekem antipatikus. Tisztában vagyok vele, hogy mindenkinek meg kell élnie. Azzal is, hogy egy könyvet megírni nagy idő és energiabefektetés, tehát elvileg semmi bajom sincsen azzal, hogy pénzt kap érte. De ha a pénzkényszer/éhség nagyobb mint a belső készleltetés az írásra, akkor baj van. Főleg ha ilyen témában ír. Hangsúlyozom, ohgy csak egy érzésről van szó és nagyon is tévedhetek.
És akkor most válaszolnék a kérdésedre.
Nem, Halevi könyvei nem használhatatlanok csak tudni kell, hogy milyen szürővel kell olvasni őket. Én a fentiekkel olvasom és ezek után tanulok belőle. És igen egy spirituális mester igenis hitelesebb, ha az élete tükrözi azt, amit mond.
A 65.-sben emlitettem es linkeltem. A teljes konyv fent van a web-en magyarul. Be kell vallanom, hogy ezzel is fenntartasaim vannak, pedig ezt meg nem olvastam. Azt mondjak, hogy ezt nem is olvasni kell, hanem elni.
És úgy gondolod, hogy ha az élete nem felel meg a leírtaknak, akkor használhatatlan maga a könyv?
Én csak azt olvastam ami magyarul jelent meg, de érdekelne, hogy most hogyan is van ez...
Bocsika, elrontottam valamit:) Nem Raj Tamás írta, hanem ő fordította a könyvet. De most már semmiben sem vagyok biztos. Itt a könyv borítója:
Ismertető
A "Közepesek Könyve" (Tánjá) egy átfogó, ötrészes mű első része. A szerző az egésznek a Likuté Ámárim (Összegyűjtött Mondások) nevet adta. A legismertebb és legnépszerűbb az öt között a "Közepesek Könyve"m amelyben rabbi Snéor Zálmán összefoglalja azt a kabalisztikus ideológiát, amely az idők folyamán az általa alapított Chábán chaszid mozgalom ideológiája lett. A "Közepesek" a Talmud szerint azok a zsidók, akik a cádik (igaz ember) és a Rásá (rossz, gonosz ember) közötti mezőnyt foglalják el. Snéor Zálmán interpretációjában ez másként van: akit mi a köznyelvben igaz embernek (cádik) nevezzük, az tulajdonképpen a "közepes", aki soha nem vétkezett(!), de megvan az elméleti, potenciális lehetősége arra, hogy vétkezzen. Ekörül, valamint a "jó" és a "rossz" értelmezése körül forog a Tánjá azon 17 fejezete, amit itt és most a magyarul olvasó közönség rendelkezésére bocsátunk.
Zealander
Ui: ugyan elolvastam a teljes topicot, de nem vagyok benne biztos, hogy nem volt már a könyv említve. Ha igen akkor bocs, kissé fáradt vagyok:)
Hogy ismerem Halevit az tulzas. 3-4 konyvet olvastam tole es megvan a nagy kepes konyve. (Ha jol tudom magyarul csak "A Kabbala utja" jelent meg.) Rola alkotott velemenyemet sajnos erosen befolyasolja, hogy egyik legjobb baratom szemelyesen ismeri es negativ velemennyel van az illetorol. Marpedig ez a baratom nagyon spiritualis leny es en melyen tisztelem a velemenyet. Mely szerint Halevi nem annyira az, vagy legalabbis ellentetben van, amit ir es ahogy viselkedik.
