Én láttam egy videót. Inkább reklám, mint útmutató, összeszerelés nincs benne. Úgyhogy lehet, hogy az nem az, amiről szó van.
Azt a hozzászólások közt fontosnak érzem, hogy stabil alap kell hozzá.
Nekünk horganyzott acélvázas van üveggel, különben hasonló. Mi beton alapot csináltuk hozzá, így már régóta stabilan áll. De ha megmozdulna, nem valószínű, hogy a vékony profilok kibírnák.
A kép alapján nem néz ki rosszul, de ettől még a stabilitása, meg az időjárás állósága bizonytalan. Én látatlanban semmikép nem rendelnék ilyet.
Korább írt valaki hasonló kinézetű alu vázas hobbi növényházról, ami télen a hó súlya, meg a szélnyomás miatt összenyomódott.
Az ilyen kamu dumák azok, amik már helyből gyanúsak:
"A víz elvezetéséről is gondoskodtak, így nem tud megállni a víz a tetőn."
Először arra gondoltam, hogy biztosan valami kis vápa csatorna van kialakítva a tető szélén, ami a végfalnál egy lefolyóval vezeti el az esővizet a tetőről.
Nem erről van szó.
Valóban gondoltak a víz elvezetésre ezért nem tettek rá lapos tetőt, hanem nyereg tetőt.
A nyereg tető és a gravitáció összehangolt működésének köszönhetően a víz valóban nem tud megállni a tetőn. A nyereg tető már csak ilyen.... :)
Olyan ez, mint amikor egy autó reklámjában a "motoros meghajtás" mint extra felszereltség lenne kihangsúlyozva.
Kiemeli, hogy a tolóajtó helyett oldalra nyíló ajtó van.
Ez nem előny csak olcsóbb megoldás, mint a tolóajtó.
A nyíló ajtót csapkodhatja a szél, a tolóajtót nem.
Meglehetősen megtévesztő a Palram Multiline 6x10 elnevezés. Mi a 6 és mi a 10 ?
Első ránézésre az alapterületre asszociálhatna az ember, de ez az egész építmény nem éri el a 6 m2 alapterületet sem. 4mm vastag (inkább vékonynak mondanám) polikarbonát lemez borítás van rajta, ami kültéri felhasználásra alkalmatlan.
Amikor a vásárlói értékelések között ilyenek vannak, hogy "kiváló termék" az meglehetősen gyanús, hogy nem egy elégedett vásárlótól származó bejegyzés, hanem inkább az eladni szándékozó kereskedőé.
Az alumínium profilok vastagsága sem mellékes körülmény, hiszen ettől függ a szerkezet teherbírása. Az egész szet tömege nem éri ez az 50 kilót.
Ez azért elég beszédes adat.
Az már csak hab a tortán, hogy a bemutató video nekem többszöri próbálkozásra sem volt elérhető, miközben minden más netes videot simán el tudok érni.
Az jó, hogy szemben van, akkor legalább a huzat átszellőzteti.
A mi kicsi üvegházunkban oldalt van egy ablak, de hiába tartom nyitva, iszonyú meleg van bent, napos időben a paradicsom nem köt termést. Padlizsánnak, kígyóuborkának jó, tavasszal a palántáknak is.
Igaz, hogy az üveg, nem polikarbonát, rosszabb a hőszigetelése, lehet, hogy a polikarbonát ház másképp viselkedik.
Köszönöm. Március-áprilisban készült, eddig nem vettem észre semmit a polikarbonát lemezeken pedig voltak már rendesen tűző napsütéses melegek a ház körül. Az alapba azért raktam a 10 cm beton és a zsalukő közé 2 szál vasat, remélhetőleg ha emelgeti majd a fagy azt egyben teszi az egész házzal. Legalábbis bízom benne :)
Üvegház (polikarbonát) projektem képekben. A ház méretei a polikarbonát táblához igazodik, minél kevesebb hulladékkal készüljön. Alap 10cm beton, 2 szál vas, zsalukő. Így értem el a talajszintet. Erre horganyzott gipszkarton profilból építettem fel a házat opel csavarokkal összefogva. A polikarbonát táblák is opel csavarokkal vannak ráfogatva. Kis csepegő eresz hagyva, csúcsban egy hajlított horganyzott lemezzel fedve. Ajtó szintén C profilból. Ablak fel-le csúsztatható, nem nyíló a szél miatt. Elrontottam az ültetést, sűrű lett sajnos. Mára majdnem elérte a tetőt a paradicsom, nem tudom mi lesz még a nyár végéig... :) Íme a képek akár ötleteléshez is.
Ha elfogadsz egy javaslatot szerintem jobban jársz, ha a betonba egy horganyzott vas tartót teszel legközelebb. Így az elkorhadó léceket könnyen és gyorsan cserélheted, amint szükségessé válik.
Az a metszőollós kettévágás elég rosszul hangzik, bár az én karóba húzásom sem egy szép történet.
Nálunk vannak sünök, szerintem ők esznek ilyesmiket.
Hallottam olyan megoldást, hogy a tüzifa hamujának kiszórásával próbálták védeni az ágyásokat. A hamuban sok a kálium, ami nedve közegbe kerülve (a csiga bőre) lúgos kémhatású lesz (kálilúg), amit rosszul viselnek.
Az egyik barátom úgy védte a borsó ültetvényét, hogy vékony csupasz drótot duplán, egymástól 1-2 cm távolságra körbe húzta a veteményes körül és belevezetett 12 V feszültséget.
A 12 V kicsi feszültség, senkinek nem árt, viszont a pucér nyálkás testű csiga nem tud úgy keresztül mászni a drót védősávon, hogy ne zárja a testével az áramkört.
A 12V-ot ha kézzel megérinted nem érzel semmit, mert a bőröd ilyen kis feszültségnél nem enged át jelentős áramot a testeden, de ha mondjuk a nyelvedet érinted a két vezetékhez, az elég kellemetlen érzés. Hasonló elven működik a dolog. Azt mondta a srác, hogy bevált neki a módszer. Nem nagy beruházás, jövőre lehet, hogy én is csinálok ilyet, ha úgy tapasztalom, hogy elszaporodtak.
Elvittem pár száz méterrel odébb a mezőre, ahol szintén nagy számban hemzsegtek. Ha egy liternél kevesebb volt az adag, átdobtam a kertvégi kétméteres betonkerítésen a túloldali patakpartra. Természetvédelmi szempontból nem javasolt a módszer, de ahol van sok tízezer példány, ott plusz pár ezer már elhanyagolható.
A leginkább javasolható módszer az lenne, amit te is alkalmazol, vagy a metszőollóval kettévágás, de egyrészt nem visz rá a lélek, másrészt időigényesebb, és reggel munkába indulás előtt ill. este álmosan ez is sokat számít. Nálunk literben lehetett mérni a napi termést, nem pár méretes példányról volt szó. Az elpusztultakat nem a hangyák, hanem elsősorban a fajtársak ették meg és rásegítettek a dögbogarak. Ezekből volt a legtöbb, de sok más rovarnak is táplálékul szolgáltak, ezért sem jöhetett szóba a méreg.
Azt megkérdezhetem, hogy az összegyűjtött pucér csigáknak mi lett a sorsa ?
A neten a forrázást javasolták.
Remélem nem olvassák ezt az állatvédők, de én amikor találok egy méretesebb példányt, akkor általában átszúrom egy gally darabbal, mintha odaszögezném a talajhoz. Aztán kimúlik szegény és megeszik a hangyák.
Minket tavaly elárasztottak a spanyolcsigák, úgyhogy volt lehetőségem megfigyelni őket.
A szalma takarás alatt szerettek tanyázni, de nem volt több kár, mint a takaratlan ágyásokban. A fűnyesedék alatt kevésbé bújtak el. Összességében megérte mulcsozni.
Nekem az egyetlen bevált módszer a csigák ellen a kora reggeli és esti összeszedés volt. Sok tippet olvastam, de egy bizonyos mennyiségen túl nem marad más, ha nem akarunk mérget használni (nálunk több kiló kellett volna).
Második éve van lehetőségem a kerti nyesedék mulcsozására.
Meztelen csiga eddig is volt, viszont nem vettem észre, hogy a mulcsozás miatt több lenne.
Azt viszont én is meg tudom erősíteni, hogy a mulccsal takart növények tövében mindig kellemesen nedves a talaj, nem hagyja kiszáradni a növényt. Télen védi a növény tövét a fagyoktól és ez észrevehetően jótékony hatású dolog.
A pucér csigákat, meg a házasakat egyébként is irtani kell, mert szaporák és kártékonyak.
Egyenlőre csak kültéren takarjuk a veteményest szalmával, de jövőre talán már a fólia alatt is ki lesz próbálva. A legaszályosabb év, ami eddig mögöttünk van és a hőmérséklet is nagyon magas volt, ennek ellenére a lemulchozott veteményesben - öntözés nélkül is (!) - fantasztikus hagyma-termésünk lett, valamint nagy előny, hogy a gyomok nem tudnak benne megnőni, illetve az a pár darab, amely kinő, az is könnyen felszedhető, kihúzható!
A talaj mindig nedves a mulch alatt és van talajélet, és ez a legfontosabb szempont!
Épp egy üvegház építése közepén tartok, teszek fel pár fotót