Az bizonyosodott be, hogy mozgó levegő nélkül a kerék ne mozog. Továbbá az, hogy ezen kívül nincs is szükség más elméletre, mert ez teljesen lefedi az Egely kerék működési elvét.
több cikk a témáról, ezen a helyen:
http://vilagnezet.blog.hu/tags/egelyEnnek a fórumos vitának az összefoglalása:
http://vilagnezet.blog.hu/2007/05/05/mit_tudhatunk_elegge_biztosan_egely_vitaMit Tudhatunk eléggé biztosan Egely vitalitásmérőjéről?
2007.05.05. 09:16 IGe
Avagy az index tudomány fórumában lefolytatott vita összefoglalása.
Mit tudhatunk eléggé biztosan Egely vitalitásmérőjéről; avagy az index tudomány fórumában ( http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9024500&w=50 ) lefolytatott
--------------------- VITA ÖSSZEFOGLALÁSA 2001.04.25-én ---------------------
1. Nem önálló ötletre alapul, az USA-ban korábban forgalomba került hasoló szerkezet Energy Wheel néven 1980-ban. Maga az alapötlet legalább 50 éves. Tehát Egely legfeljebb újítónak mondhatná magát feltaláló helyett, mivel nem talált ki egy elveiben új szerkezetet, csak kényelmesebbé tette a működtetését. A nemzetközi feltalálói konferenciákon és kiállításokon a kerék a csomagolásra és a desingre kapta a dijakat és nem a működésre.
2. Egely (Zyx szerint sem) nem végzett semmiféle kontrollkísérletet a kerékkel a hőhatás vizsgálatára. A vízforgatásos eredményeit tekinti a kerékre is igaznak. Hát a kettő nem úgyan az.
3. A parajfalók 1998-ban végeztek kisérleteket a hőhatással kapcsolatosan és az eredményes volt, tehát a kerék csupán hőhatások és áramlások miatt is forgásba jött. Ez 2 ford/perc értéket jelentett húzatmentes környezetben.
4. Egely 6 fordulat/perc, vagy 100%-os értékben adta meg az átlagember átlagos vitalitásszintjét. Egely a készüléket objektív mérőműszernek nevezi. A vitalítás-, bio-, életenergiák mérését felváltva használja az állítólagos objektív mérőmüszérére.
5. Egely elismer az Élet és Tudomány 1998/26 számában egyértelműen a Parajfalók hatására, egy 33%-os hibaszázalékot hő hatására az átlagos 6 ford/perc értékhez viszonyítva a műszerén.
6. Bebizonyosodik, hogy a kerék nem mőködik, ha bármilyen szilárd anyaggal búraszerűen körülveszik. Ezt Egely is elismeri. Sőt már úgy sem működik kielégítően, ha a kezekre és a mérőműszerre együtt húzunk egy zacskót. Tehát a kéz és a műszer között nincs semmiféle akadály.
7. Bebizonyosodik, hogy az emberi kéz hőeloszlása nem homogén, hanem akár 8 celsiusfok hőkülönbségek is lehetnek rajta.
könyvre való hivatkozás: János Boczán dr M.D.;New Concepts Concerning the Test of Fitness for Driving 1986
8. Bebizonyosodik, hogy stresszes emberek kezén nagyobbak a hőkülönbségek.
könyvre való hivatkozás: János Boczán dr M.D.;New Concepts Concerning the Test of Fitness for Driving 1986
9. Bebizonyosodik, hogy a kereket eltérő hőmérsékletre felmelegített különböző (élettelen!!!) tárgyakkal is(két vasaló) az átlag embei értéken azaz 6 ford/percen meg lehet forgatni. Ezt bárki kipróbálhatja.
10. A kerék mindig abba az irányba forog, amerre a körülötte lévő levegő áramlik és sohasem ellenkezőleg. Ha a kereket rögzitjük a levegő akkor is áramlik, tehát nem lehetséges fordított ráhatás. Ezt is bárki kipróbálhatja.
11. Gyúrmában tárolt hő képes nagy értéken megforgatni a kereket, amikor már semmi élő nincs a közelben. Ezt is bárki kipróbálhatja. Korábban itt leírtam, hogyan kell megtenni.
12. Bebizonyosodik, hogy sokan akkor forgatták a legnagyobb értéket a kereket, amikor betegek voltak. Pl: Gráff Zoli hozzászólása
13. Évtizedes gyakorlattal rendelkező, nyugodt pszichológiai szakembereknek nem akart forogni a kerék. Egy Egyely kerék forgalmazó cég vezetőjének levele alapján.
14. A kereken közben módosításokat végeztek igy 24 ford/perc helyett 36 ford/percet is tud már mérni. Az átalakítás lényege, hogy szabadabbá tették a levegő áramlását a tárcsa körül, annak magasabbra való helyezésével az alaplapjától.
15. A mozgó levegő az a legésszerűbb anyag ami a kereket forgatja és nem tud áthatolni semmiféle tömör buraszerű anyagon a kerékhez. Továbbá ha a kézre és a müszerre együtt egy zacskót huzunk akkor a zacskó akadályozza a levegő áramlását, de a bio/élet energiáét nem lenne szabad hiszen a kéz és a kerék között nincs semmi.
16. A tenyér izzadása és hütése miatti légmozgás is szerepet játszhat a forgás létrejöttében. Az egyik hozzászóló kísérletei alapján.
17. Emberi test közelségére mozgást végző szerkezet megnevezéssel a Szabadalmi Hivatal 1999.12.22-én, 10 év kérelem útán 217 477 lajstromszámmal találmányként bejegyzett egy szerkezetet. Ezt feltalálói tevékenység hiánya, vagy már létező találmány okokkal a Szabadalmi Hivatal jogi osztálya szerint kérelemmel semmissé lehet tenni. (később a szabadalmi oltalom tudtommal megszünt, mert nem fizették ki a diját)
18. Egely György és ((Paulinyi Tamás)) nem tudja megvédeni "találmányát". Az általa/uk említett bio/élet/vitalítás energia mérési jegyzőkönyveket nem teszik sem itt, sem tudomásom szerint máshol közzé. Előzőleg ezzel mindenhol dicsekedtek, hogy vannak, de amikor konkrét kérés történt megvizsgálásukra valahogy már nem is olyan fontosak.
19. A hőelmélet elegendő Egely bio/élet/vitalítás elméletének az elvetéséhez és szinte teljes magyarázatot ad a kerék mozgására, amely egyébként is rendszertelen (gyorsúló, lassuló)és semmiképpen nem lineális. Persze itt az is fontos lehet, hogy a hő nem csak hőátadással, áramlással terjed, hanem sugárzással is. Tehát ha a környezet hősugárzásait is vizsgálnánk talán még kissebb lenne a hiányzó rés. Továbbá a tenyér izzadása, párolgása és hütése is befolyásoló tényező lehet. A kerék egy idő utánni lelasulására a hőkiegyenlítődés a magyarázat.
===================================== =============
Szerintem a fentiekből a következő következtetéseket lehet levonni;
I. A kereket a levegő mozgatja, illetve mozgó levegő nélkül a kerék sem forog.
II. Az Egely által megadott vitalitástáblázat téves
III. Az Egely által megadott összefüggés a vitalitás és a kerék forgása között nem állandósítható, mert rendszertelen, de ezen rendszertelenségen túl is inkább fordított, mint amit megadott. Tehát a stresszes embereknek nagyobbak a kezén a hőkülönbségek és ezért nekik forog általában gyorsabban a kerék és nem a nyugodtabbaknak. Tehát az Egely kerék egészség helyett inkább betegségre ösztönzi használóját.
IV. Egely György nem mondhatja magát feltalálónak a 217 477 lajstomszámmal a Magy.Szab.Hivatalban nyilvántartott szerkezetnél.
V. Egely György képtelen érveket felhozni találmánya müködését illetően, és képtelen cáfolni az általunk felhozott ellentmondásokat.
===================================== ============
következő cikk jelent meg a Mai nap című újság 2000 szeptember 27-i (szerdai,18.oldal)számában;
Cím: " leleplezik Egely kerekét
Ifj. John Woods Campbell már 1955-ben feltalálta azt a műszert, amelyről mindenki úgy tudja, hogy Egely György találmánya. 1980-ban "Energy Wheeel" néven forgalomba is került - állítja Iván Gábor mérnök. Iván Gábor tíz éve foglalkozik parakutatásokkal, és Egely Györggyel együtt tagja volt a Para-Kutatási Tudományos Társaságnak. Véleménye szerint egy nagy tévedés az Egely-féle vitalitásmérő. Nem a kezünkből kiáramló bioenergia, hanem csak a tenyér és a műszer között áramló levegő mozgatja. A kéz melletti levegő örvénylő mozgását, füsttel jól láthatóvá lehet tenni. (ezen a részen egy kép látható rólam: Iván Gábor szemléltet felírattal) Ezt kísérletek is bizonyítják. Egy megfelelően felmelegített halott emberi kéz is képes lenne megforgatni a műszer kerekét. Azt, hogy a kerék mozgását, irányát és sebességét akarattal befolyásolni lehet viszonylag egyszerű magyarázni. Idegi és pszichés állapotunktól függően más a tenyerünk hőeloszlása. Ez hőkamerával, de egy komolyabb kontakthőmérővel is megfigyelhető. Az irányítási folyamat spontán bekövetkezik, de tanulható is. Tehát hidegebb és melegebb pontok akár rövid időn belül is megváltozhatnak a tenyerünkön. Azt maga Egely is elismeri, hogy ha találmányát bármilyen anyaggal, búraszerűen letakarják, az már nem működik,nem mér, pedig a bioenergiának mindenem át kellene hatolnia. (k.g.)
