Keresés

Részletes keresés

csecsaba2 Creative Commons License 2018.11.09 0 0 126957

Érdekesség:

 

A friss Magyar Vitéz fénykép alapján az akkori hajógyárban volt gyerekmunka.

jakyg Creative Commons License 2018.11.09 0 1 126956

Mert te aztán tudod.

Ne szokj ide ócska troll!

Előzmény: etomcat (126953)
svábler27 Creative Commons License 2018.11.09 0 0 126955

Előzmény: etomcat (126953)
gigabursch Creative Commons License 2018.11.09 0 1 126954

Szerintem hagyjuk meg nekik, hogy ők mit gondolnak a kiemelésről és az utána történő visszaüzemelésről.

Nem olcsó egy ilyen technika. Kár minden porcikájáért.

Előzmény: etomcat (126953)
etomcat Creative Commons License 2018.11.08 -3 0 126953

> Súlyos károk keletkeztek egy norvég fregattban, és süllyedőben van,

 

Már félig elsüllyedt / leült a fenékre, valóságos "Costa Concordia II" lett belőle. Gondolom ha ki is emelik, kuka az egész hadihajó - a tartós bemerítés nem tehet jót a "lopakodó" kivitelű felépítménynek és a speciális festésnek.

 

> A balesetet a Sola TS máltai tartályhajó okozta.

 

A fregatt okozta, úgy gondolták, hogy még átférnek a nagyteher előtt, mint autós a vasúti átjáróban... Egy török őrnaszád is hasonlót csinált pár éve, először és utoljára - arról egy épp arra járó orosz hajó videót is tett fel a Youtube-ra.

Előzmény: trizs77 (126952)
trizs77 Creative Commons License 2018.11.08 -2 0 126952

 

 

 Ütközés :

 

 

 

Súlyos hajóbaleset a kikötőben: több sérült, több mint száz embert menekítettek a fedélzetrőlEgy norvégiai kikötőben ütközött össze két hajó.

 

Súlyos károk keletkeztek egy norvég fregattban, és süllyedőben van, miután csütörtökön egy norvégiai kikötőben nekiütközött egy tartályhajó, a balesetben hét ember könnyebben megsérült - közölte a norvég hadsereg.

 

A Bergen városától északra található Sture kikötőjében tartózkodó Helge Ingstad hadihajó várhatóan elsüllyed, ezért 137 fős legénységét kimenekítették.

 

A balesetet a Sola TS máltai tartályhajó okozta.

 

Erik Walle, a norvég rendkívüli helyzetek központjának képviseletében azt mondta az NTB helyi hírügynökségnek, hogy a fregatton keletkezett léken át több víz ömlik be a hajótestbe, mint amennyit ki lehet szivattyúzni, s a hajó tatja már mélyen a vízbe merült.

 

A tankerben nem keletkezett kár, 23 fős személyzete nem hagyta el a hajót - írja az MTI.

gigabursch Creative Commons License 2018.11.08 0 1 126951

Mindamellett, hogy a kiscsóka (szak)irodalmazásban is gyenge (lásd: évszámok kérdése, több évtizedes, tudmányosan megalapozott tényeket nem jár körül, de osztja a hülyeséget), érdemes megnézni a belinkelt cikk fejlécét és persze az impresszumot is. Szép egy cégháttér és szép egy szerzői közösség... (no comment)

 

De rátérve a lényegre:

Egy terület vízkészletét sokféleképpen lehet értelmezni, de ez a majom odáig nem jut el, hogy a Kárpát-medence egyébiránt egy bazi nagy kád, és minden olyan víz (kevés elenyésző kivételtől eltekintve), ami felszínen a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, de nem hagyta még el a Kárpát-Medencét, az ha nem a felszínen, akkor a mélyben szépen, lassan, módszeresen a maga kijárt útjain gravitációsan elcsetteg ide alánk és köszöni szépen jól elvan.

No, erről ennyit.

 

Ez a cikk max. a romkocsmalátogató aljadékoknak jó, egyébiránt köszönöm, nem kérek belőle, mert még egy kósza számítást, elemzést, stb. sem tartalmaz, csak egy okoskodó fröcsögést.

De ezek ebből élnek meg.

A tények nem kedveznek nekik, ezért csak szövegelnek.

Előzmény: vonalzoo (126943)
révész64á Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126950

Az nem SoroksárI Duna. Hanem NÉPSZIGET átkelő. 

smith Creative Commons License 2018.11.07 0 1 126949

Ez a qubit újabban referencia? A saját gondolatmenetébe is belegabalyodik a pajtás a végére, csak hogy azt hozza ki, ami a szája ízének kedves...

Előzmény: vonalzoo (126943)
gumidani Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126948

Más forrásból tudom, hogy a BKV állományában 1976. év végén 2 db. Tápé 50 típusú hajó szerepelt

Előzmény: gumidani (126947)
gumidani Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126947

 

Más forrásból tudom, hogy a BKV állományában 1976. év végén 2 db. Tápé 50 típusú hajó szerepelt. Az egyik kétség kívül a TÜNDÉR volt. A másik lehetett a GYÖNGY.

 

De az előbbi két képen (az egyiken olvasható a GYÖNGY név, a másik meg szemmel láthatóan ugyanaz lehet) szereplő hajónál jóval jobban hasonlít a TÜNDÉR-re a Hajóregiszterben másutt szerepló TISZADOB, aminek ismeretlen az előélete.  

csecsaba2 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126946

azt értem, h az óceáni és hegyi klímában több a csapadék, így anglia ver minket, de Ukrajna, Moldovát nem hinném. Tovább mostanában minden európainak kikiáltott rendszer szerves része, még a fociszöv-ben is Oroszország, Törökország és a Izrael is. Most akkor a tanulmány statisztikára vagy matematikai statisztikára (azt az adatot veszem figyelembe, amit nekem szimpatikus) épült?

 

(ezzel a módszerrel én vagyok a legerősebb a családban :-)) 

Előzmény: vonalzoo (126943)
gumidani Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126945

Feltételezésbe kezdek.

A Hajóregiszteben három GYÖNGY szerepel.

Az 1984-es gyártású, Horányban dolgozó

 

és a kérdőjel nélküli 1964-es  nem hasonlít az általunk keresetthez.

 

Tehát, marat a kérdőjeles.

 

Előzmény: gumidani (126942)
csecsaba2 Creative Commons License 2018.11.07 0 1 126944

a dunántúli karszt vizek egy rendszer, a bakonyi eső 12 eév alatt jut el felmelegedve a bp-i hőforrásokhoz

Előzmény: gigabursch (126939)
vonalzoo Creative Commons License 2018.11.07 0 1 126943

Hát szerintem ez már játék a számokkal. Pl:

Még a 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozó kampányában terjedt el széles körben, hogy annyi minden más mellett vízkészleteinket tekintve is nagyhatalom Magyarország. Ezt egy könnyen összetéveszthető, de téves mutatóra hivatkozva állapították meg, az országon átfolyó vizek ugyanis nem tekinthetők a nemzeti vízkincs részeinek, miközben azok teszik ki a megújuló vízkészleteink 95 százalékát.

Ezt figyelembe véve a térség és egész Európa élvonalából hirtelen a kontinens legvízhiányosabb országai közé kerülünk.

Innen

Előzmény: gigabursch (126939)
gumidani Creative Commons License 2018.11.07 0 1 126942

Köszönöm. Közben leltem még egy képet róla.

Előzmény: lobe97 (126940)
Enzo Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126941

"2. Valamelyik 316-os mikrovizibusz, de nem tudom, hogy melyik a négy közül. Ha valaki be tudja azonosítani, azt megköszönöm."

DUNA ex-MIKROBUSZ IV.

Előzmény: lobe97 (123039)
lobe97 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126940
Előzmény: gumidani (126937)
gigabursch Creative Commons License 2018.11.07 0 1 126939

A belinkelt film kapcsán mindegyikőtökkel csak egyet tudok érteni.

Ismét egy tipikus esete a NatGeo orbitális hazudozasainak.

Ennyi a tudomány ezek szerint minden NatGeo-s cikk mögött, Ugyanis a mutatvány ott megbukott, hogy a film szerint a Bécsi medence Európa legnagyobb édesvízkészlete.

Háááát, a Kárpát-medencéhez képest nagyságrendileg úgy 4 helyiértékkel tévedtek... Vagy inkább hazudtak.

Végülis nem olyan sok.

 

AZ operítőri munka egyébként jó. Más értéke nincs. De ez a természetfilmek és egyéb ismeretterjesztő filmek közel 100 %-ára igaz.

rezgaras Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126938

"A gát felett a duzzasztott részen lelassul ... - itt feltöltődés lesz."

 

Na igen, ha van mivel feltölteni. Mert ha a hordalékot a folyó már feljebb lerakta, akkor nincs mivel feltölteni, csak a berágódás marad.

 

Volt itt egy hivatkozás valamikor egy tanulmányra, hogy a Duna magyar szakaszán mennyit süllyedt a meder az elmúlt évtizedekben. Mondjuk ennek a számítása szerintem nem egészen triviális feladat. Aki csak a vízszintet nézi, könnyen felfedezi a globális felmelegedést! :-))

 

Előzmény: csecsaba2 (126935)
gumidani Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126937

Kisegítene valaki a feledékenységem következményéből? Nem emlékszem, hogy honnan van ez a kép. A hajónevet nem tudom elolvasni. Mintha ellenséges kezek összekuszálták volna a betűket. A kéményen FKV feliratot vélek. A Soroksári Dunán készülhetett a kép? Lehet, hogy ez volt a titokzatos második GYÖNGY?

 http://hajoregiszter.hu/hajoadatlap/gyongy_/3506

csecsaba2 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126936

Az utolsó mondatommal összefügésben kérném a tapasztalt karaván gépüzemeseinek ismeret terjesztését: 

 

Alvízen és felvízen mi a szokás:

- Ugyanakkora relatív sebességgel mennek a karavánok?

- Ugyanakkora sebesség esetén megegyezik a motorfordulatszám?

- ugyanakkora motorfordulatnál érezhető-e az üzemanyag fogyasztás különbség? 

 

mert itt a megtakarítható üzemanyag költség fedezheti a mederigazítás költségeit. (bár kétlem, hogy a >100 m hosszú kabinosok üzemeltetői ebbe beleszállnának, míg náluk komoly sebesség faktora is lehet

Előzmény: csecsaba2 (126935)
csecsaba2 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126935

A logikát én sem értem.

 

A gát alatt a folyó dolgozik, felveszi a hordalékot és viszi lejjebb, itt meder berágódás lesz.

 

A gát felett a duzzasztott részen lelassul (nagyobb vízkeresztmetszet, kisebb áramlási sebesség - egy óriás iszap leválasztó) - itt feltöltődés lesz.

 

A fenti berágódással a duzzasztás feletti vízszint abszolút magassága csökken, de ezzel egyenlően a medermélység megmarad. - Ez esetenként a műtárgyak alapozásánál lehet gond. Ott helyi erősítésre lehet szükség.

 

A lenti töltődéssel a vízszint abszolút magassága nem változik, áramtermelési oldalon kár nincs, hisz a felső szint a helyzeti energia meghatározója, a meder mélysége csökken. Ezzel a gátakra terhelődő hidrosztatikai nyomás csökken, a duzzasztás mértékének közelségéig hajózási gond nem lehet, azonkívül, hogy nagyobb medermélységben kisebb az ellenállás a hosszú egységeknél. 

 

 

Előzmény: offroadgangster (126934)
offroadgangster Creative Commons License 2018.11.07 -1 0 126934

Amikor ezt először láttam, az jutott eszembe, mikor a kisgyerekek játszanak a homokozóban. Ugyanolyan értelmetlen lapátolásnak tűnt nekem az is (azért a homokozóbeli játéknak talán van értelme...)

 

Hainburgnál a híd közelében mentek a munkák, amit láttam. Viszont ami ebben az esetben nem igaz, az az, hogy a kiszórt kavicsot ott nem csak alulról hozták, hanem valahonnét felülről is egy nagyobb bárkával. Aztán ezt a kavicsot átrakták egy önürítő bárkába és vitték kiszórni.

 

Felmerült bennem a kérdés, megéri-e ezt csinálni. Dolgozott ott két markoló úszópontonról, három tolóhajó, egy markoló ami rakta át a nagy bárkából az önürítőben. Ez mennyi üzemanyagfogyasztás, mennyi károsanyagkibocsátás? Aztán megy a bevett szöveg, hogy egy esetleges erőmű/duzzasztó megépítése mennyire környezetkárosító lenne (mondom minezt úgy, hogy nem vagyok berögzött erőműpárti, de nem is ellenzem azok megfontolt tervek alapján való megépítését).

Előzmény: gigabursch (126933)
gigabursch Creative Commons License 2018.11.07 0 0 126933

Erre gondoltál?

 

https://youtu.be/KJQOLqyWrW8?t=1259

 

Ha az osztrákok tényleg ezt csinálják, akkor ritka nagy faszság, ugyanis tovább kell engedni, nem visszavinni.

A visszavitt kő kopottsága nem felel meg annak, ahová rakják.

 

Mondjuk az osztrákok logikai gondolkodásán meg sem lepődök...

Előzmény: tehtube (126930)
jakyg Creative Commons License 2018.11.06 0 0 126932

Igen, Bécs felett, de nem csak felett, hanem az egész osztrák szakaszon. Mindenütt kotorják, majd feljebb visszaöntik.

Érdekelne ennek a költsége.

Előzmény: tehtube (126930)
jakyg Creative Commons License 2018.11.06 0 0 126931

Óhh, megtisztelő. :)

Előzmény: Jo-Ke (126929)
tehtube Creative Commons License 2018.11.06 0 0 126930

Az tényleg vicces. Ismeretterjesztőben mutatták hogy a mederből kikotort kavicsot följebb úsztatják és beszórják a mederbe.

Gondolom a duzzasztott szakaszokon ez nem jellemző, csak a Bécs utánin.

Előzmény: jakyg (126926)
Jo-Ke Creative Commons License 2018.11.06 0 1 126929
Előzmény: svábler27 (126928)
svábler27 Creative Commons License 2018.11.06 0 1 126928

Te milyen okos vagy,ezt nem tudtam.

Előzmény: smith (126927)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!