Nos, én is szívok most ezzel, mert nagyon nem lesz könnyű előkaparni azt a 92e forintot, de azt hiszem, hogy Te is (és én is) félreértettünk valamit. Akik most negyedikesek azok 1996-ban kezdték a sulit. Az akkori Felsőoktatási Tájékoztatóban és a suli által kiadott prospektuson, valamint a TVSz-ben is az áll hogy a képzés időtartama 8 félév, egy félév tandíja 58 (69-79-92e Ft). Senki sem mondta azt, hogy a 8. félév olcsóbb.
Akik 1995-ben kezdték, azok még 3 és fél évre iratkoztak be. Rájuk vonatkozik az, hogy 10e forint a 8. szemeszter, azalatt is lehet vizsgázni, jár a tanulói jogviszony.
Mit szóltok a 8. félévre is fizetendő teljes tandíjhoz?
Enyhén szólva kitolás, hogy amit 3 és fél éven keresztül mondtak, azt egy tollvonással megváltoztatták ennyivel a cél előtt. Ez minden 4. évfolyamost hidegzuhanyként ért, szerintem.
Más tagozatokon mi a helyzet?
Aki hallott valamit, az írjon!
most szombaton megvolt a diplomakiosztó is, így lehet, hogy utoljára jártam a bécsi úton :-))
néhány érdekesebb (?) adat:
+ kb. 120-an voltunk végzősök, az ország minden területéről, tehát ez alapján szerintem
nyugodtan meg lehet becsülni az évente végzettek számát: kb. 250 főnél nem több (az egész
országban!)
+ kaptunk két füzetkét ajándékba, az egyik a főiskolán diplomázottak teljes névsorát tartalmazza (nem csak az ideieket) + a diplomamunkák címeit, a másikban mindenféle cikkek vannak mindenféle témából (a Shannon-Fano kódolástól az OOP-tervezésig), ezt nem igazán értem, miért kaptuk, talán csak mutatóba, hogy majd mi is írhatunk ilyeneket :-))
+ az ünnepségen persze volt egy csomó beszéd, pl. Kovács Magdától, de nem voltak
vészesen hosszúak, szóval ki lehetett bírni.
+ akinek jeles minősítésű lett a diplomája, az kapott ajándékkönyvet: a Windows 98 magyar
változatáról :-)))) (de legalább a jószándék megvolt!)
+ volt "állásbörze": kint volt az Ericsson, meg ha jól emlékszem a MultiJob nevű cég.
Szintén a jószándék megvolt :-)
+ a pezsgőzésen már nem vettem részt, mert mentem haza ebédelni....
Hát ennyi. Sok sikert azoknak, akik még itt húzzák az igát...
üdv,
En mar majdnem vegeztem a GDF-en, mar csak a diplomamunkamat kell befejeznem. Igy eleg jo kepet tudtam alkotni rola. Szoval:
Oktatas/szamonkeres szinvonala valtozo, van olyan targy amin mindenki elsore atjut (senki nem tanul semmit), ellenben a fontos targyak szerintem eleg jol vannak leadva/szamonkerve. Aki nem tud, azt bizony az 5. vizsgan is siman megvagjak.
En -ha nem is tul sokat- tanultam ujat, hasznosat is a 4 ev alatt.
Az eloitelet a GDF-el szemben szerintem leginkabb irigysegbol ered. (nappalin, egyetemen vegzettek reszerol) Az en evfolyamomon legalabb 10 srac van, aki mar most igen profi IT-s.
En szemely szerint azert jottem a GDF-re, mert kevés hozott pontom volt (44) és az ELTE prog-matra ez bizony keves volt. Aztan hadsereg, majd munkahely: Hol lehet meg munka mellett tanulni?
Arrol nem is beszelnek, hogy a nappali tagozatos allami foiskolakon is mik vannak...
Konkluzio: Szerintem aki elvegzi a GDF-t, az barmelyik nappali foiskolat is siman elvegezhette volna, ha felveszik. (persze vannak kivetelek)
Jó lenne ha leírnád, hogy melyik cég követte el ezt a hirdetést és melyik újságban szerepelt.
Más is kérte már ezen a fórumon, hogy törekedjünk a konkrétumokra.
Mellesleg ezt az ürgét tényleg kímélni fogják a GDF-esek, mert ott nincs villamosmérnök-képzés.
Nem vagyok matek ellenes, csak nem igazán értem, hogy mi a fenéért kellene egy olyan típusú informatikai képzésnél ami a GDMF-en folyik ennél erősebb matek. Ennyire képzett matematikusra kevés helyen van szükség, e helyett célszerűbb a többi tárgyra koncentrálni. De itt egyébként nem csak erről van szó. Mi (az első évfolyás) még tanultunk egy csomó olyan dolgot, amire tuti nem lesz szükségünk. Pl. volt valami kommunikációs technika vagy valami hasonló című tantárgy, aminek eleinte nagyon örültem, elvégre az ide vonatkozó hardver-szoftver ismeretek akkortájt igen jól jöttek volna. Ezzel szemben az egész arról szólt, hogy két madzagon milyen maximális sebességgel lehet átzavarni az adatokat. Nem mondom, ennek is volt némi haszna de nem abban a mélységben ahogy okították. Ráadásul, azokról a dolgokról, amikre viszont tényleg szükségem lett volna, szó sem esett (Legalábbi ott.) Később azért tanultunk egyet s mást protokollokról, hálózati szintekről, de jóval kevesebbet a kelleténél. Ha azt az időt, amit a meddő bitszámlálgatással töltöttünk, inkább a hálózati protokollok, útvonalválasztás, stb témakörével töltjük, sok időt megspóroltam volna, amit utána ezek autodidakta módon történő elsajátításával töltöttem.
"Ami a felhasznált technológia változását illeti, nem hiszem, hogy pl a struktúrált programozásból az oop-re váltásban olyan rengeteget számítana hogy az ürgepásztor tud-e integrálni. "
Hát, ha egy matematikában kellőképpen járatos egyénnek megmondod, hogy az oop 90%-ban megegyezik a szignatúra feletti szigma-algebrákkal, akkor hidd el, már tudni fogja, miről szól az egész...
Úgy látom a vitának ez az ága elég meddő, úgyhogy részemről már nem akarok belekötni senkibe, aki matek-ellenes.
Az eredeti ideológia (lásd lejjebb) az volt, hogy azért kell egy informatikusak matematikát tanulnia, mert ezáltal fejlődik az absztrakciós képessége. Erre válaszoltam, hogy ez nem feltétlenül így van, ugyanis jellemzően más eszközökkel, más gondolkodásmóddal dolgozik egy matematikus, mint egy informatikus. Azaz lehet valaki ragyogó matematikus és sült hülye programtervező (láttam már ilyet is). Persze, aki a magas szintű matematikát túléli, többnyire programozni is megtanulhat, de szerintem nem lesz jobb programozó, mint ugyanezekkel a képességekkel matek nélkül. Amire szerintem meg kellene tanítani az emberkéket, az egy probléma megoldása informatikai eszközökkel, egy gondolkodásmód amit a programozók használnak. Ezek egyes elemeit meg lehet tanulni, lásd struktúrált programozás, felülről le ill alulról felfelé megközelítés, oop, stb, de igazán ezt a gyakorlat hozza meg, az ember igazán a nyolcadik-tizedik nagyobb rendszere után kezdheti programozónak hívni magát. De ezután már lényegileg mindegy, milyen architektúrát, programnyelvet, stb használ, a lényeg hogy át tudja vinni a problémát a computerre.
A számítástudomány, és az egész dolog matematikai háttere igen fontos, de véleményem szerint az alapkutatáshoz tartozik. Vannak szép kis könyvek, amik a 1500 oldalon keresztül taglaljál, hogy melyik rendezőalgoritmus mikor mennyire gyors, de egy átlag programozónak ebből csak a végeredmény a lényeg, amit le lehet írni 15 oldalon. A maradék csak annak lényeges, akinek valamiért extrém körülmények között kell szupergyors rendezési feladatot ellátó programot írni, és annak aki új ilyen tipusú algoritmust talál ki. Ezek viszont nincsenek túl sokan.
Ami a felhasznált technológia változását illeti, nem hiszem, hogy pl a struktúrált programozásból az oop-re váltásban olyan rengeteget számítana hogy az ürgepásztor tud-e integrálni.
Micu irja:
Nincs teljesen igazad. Minden területnek megvan a maga gondolkodásmódja, és teljesen más típusú megközelítést használ egy matematikus, mint egy programozó. Természetesen el lehet sajátítani mindkettőt, de az egyik nem feltétele a másiknak. Jól szemlélteti a példát az egyes programnyelvek filozófiája. Ha megnézzük pl. a Prolog nyelvet, ő inkább a matematikusok gondolkodásmódját tükrözi, míg a C egy programozóét. Más a dolog szemléletmódja is, és ez így természetes. A matematikusnak van ideje elmerülni egy problémában, míg az informatikus odamegy egy területre, összeszedi a feladat megoldásához szükséges információt, megoldja a feladatot, és megy tovább. Az előbbinek mély ismeretei vannak a területéről, és viszonylag egy szűk területen mozog, míg az utóbbinak az ismeretei csak a megoldandó problémát (és természetesen a felhasznált ezközöket, módszertanokat, stb) érintik.
Bocs, de emlekeztesselek kell ra, hogy arrol volt szo, hogy integralni tanulni kell-e egy informatikusnak. Az azert nem azonos egy 5 eves matematikusi kepzessel.
Ráadásul a felhasznált eszközök, módszertanok ebben a szakmában viharos sebességgel változnak is.
Eppen ezert van szukseg matematikailag kimuvelt emberfokre (oh, grof Szecheni Istvan, hogy megmondtad a frankot mar 150 eve!)
De vitatkoznek egy kicsit ezzel a viharos valtozassal. Letezik olyan, hogy szamitogeptudomany. Es annak vannak klasszikus eredmenyei, vegyuk peldanak a veges automatakat, es az azokhoz kapcsolodo regularis nyelveket. Ezt pl. mindenkeppen kene tanitani egy informatikusnak. Azt mondjuk en is problemanak latom, hogy szakemberek hijan nehany helyen matematikat + "szamitastechnikat" tanitanak. Utobbin a Windows-vilagot, meg a "programozas" c. targyakat ertem, ahol vesznek egy nyelvet, aztan a konyvtarait tanitgatjak.
Figyelem, a szamitogeptudomany az _nem_ matematika! Csak matematikaiul van leirva, kb. ugy, mint ahogy a fizika se _csak_ matek!
De a bejarat a matekon keresztul vezet. Nincs kiralyi ut, vagy hogy is mondjak ezt.
Egyszóval, a matematika a programozónak nem árt, de nincs az a direkt összefüggés, mint amit sokan automatikusan feltételeznek.
En nem is mondtam, hogy az osszefugges direkt. Csak azt, hogy van.
Kedves akárki, nem túl nagy intelligenciára vall a modorod, hát még az, hogy azt gondolod, más elhiszi e stílus alapján, hogy te a szegedi GDF vezetősége volnál...
Hát a már megtisztelt a válaszával a szegedi GDF vezetése (?), akkor muszáj válaszolnom. Én Bp-i GDF-eseket ismerek néhányat, ez alapján írtam amit írtam. Igaz, egyik sem fejezte még be.
Egyébként nagyon helyesen teszitek, ha a GDF azt akarja, hogy legyen valami elismertsége a diplomájának, akkor így kell csinálni.
Szerintem próbáld ki GDF-et, és utána magyarázzál, mivel a szegedi tagozaton, elég húzósak a vizsgák, meg az ilyesmik. Lehet, hogy a többi tagozat "gagyi" de itt azért, aki befejezi azért az valamit tudni is fog.
IMHO a matematika nélküli programozás csak a "Mit kell írni? WAP-ot? Adjatok egy billentyűzetet, holnapra meglesz!" stílusú programozóknak nem kell. LEhet, hogy ezzel a véleménnyel egyedül vagyok, de nem valószínű.
Ahol egy kicsit is tervezni kell, ott már nem elég a nyelvi tudás, gondolkodni is kell, tehát elvonatkoztatni a rideg valóságtól.
Nincs teljesen igazad. Minden területnek megvan a maga gondolkodásmódja, és teljesen más típusú megközelítést használ egy matematikus, mint egy programozó. Természetesen el lehet sajátítani mindkettőt, de az egyik nem feltétele a másiknak. Jól szemlélteti a példát az egyes programnyelvek filozófiája. Ha megnézzük pl. a Prolog nyelvet, ő inkább a matematikusok gondolkodásmódját tükrözi, míg a C egy programozóét. Más a dolog szemléletmódja is, és ez így természetes. A matematikusnak van ideje elmerülni egy problémában, míg az informatikus odamegy egy területre, összeszedi a feladat megoldásához szükséges információt, megoldja a feladatot, és megy tovább. Az előbbinek mély ismeretei vannak a területéről, és viszonylag egy szűk területen mozog, míg az utóbbinak az ismeretei csak a megoldandó problémát (és természetesen a felhasznált ezközöket, módszertanokat, stb) érintik. Ráadásul a felhasznált eszközök, módszertanok ebben a szakmában viharos sebességgel változnak is. Egyszóval, a matematika a programozónak nem árt, de nincs az a direkt összefüggés, mint amit sokan automatikusan feltételeznek.
Teljesen igazad van!
Az előbbi állításomat azonban kizárólag a GDF-re vonatkoztattam. Bár nem tudom 100%-ig, de szerintem ilyen szakosodás nincs a GDF-en.
"Azt meg, hogy 0 az eselye annak, hogy az integralast hasznald, honnan tudod? "
Pl. onnan, hogy egész életében adatbáziskezelést végez... (bocs, micu :-)
De tényleg, matekra szükség van. Fejlődik tőle az absztrakciós készséged, amire szükség van, ha programozással (informatizálással?) akarsz foglalkozni, mégpedig komolyan.
Más. Egy előző hozzászólás a matek oktatást fikázta. Szerintetek a gyakorlatban egy átlag
informatikusnak milyen gyakran
kell integrálni ? Pláne papíron ? Mint már valahol lejjebb leírtam, ha ilyen típusú
feladatba ütközöm (aminek esélye = 0),
akkor az adott részfeladattal megbízok egy matematikust. De nem hiszem, hogy a
matematikusok ettől fogják betegre
keresni magukat.
Jajjajj. Matekot nem azert kell tanulni, mert mondjuk integralni kell a napi gyakorlatban. Hogy a rogeszmemmel jojjek elo, az orvosi hasonlatokkal, anatomiat nem azert kell tanulnia egy leendo orvosnak, mert sebesz lesz belole.
Mero Laszlot tudnam idezni: a matematika, mint targy, a testnevelessel allithato parhuzamba. Agytorna, mondhatnam.
Es azt is gondolom, hogy jobb szakember lesz abbol, akinek viszonylag szeleskoru matematikai ismeretei vannak, mint annak, akinek halvany fingja sincs - pl. az integralasrol. Gondolkodasmod, ocsem!
Ha valaki programozik, az vegul is mindig azt fogalmazza meg: ezt es ezt a feladatot kell megoldja a programom - ezert es ezert lesz tenyleg jo a program, vagyis valamifele bizonyitast gondol el a programjarol. Ez persze nem matematikai ertelemben vett bizonyitas, de ehhez jo, ha az ember megtanulja azt, hogy ez hogy mukodik a matematikaban.
Azt meg, hogy 0 az eselye annak, hogy az integralast hasznald, honnan tudod?
Én amondó vagyok, hogy aki tanulni akar (esetleg muszáj neki), az tanuljon. Bárhol is teszi. Mindig jobb, mint hogy egyéb más hülyeségekkel múlassa az idejét! Az ember járhat BME-re, ELTE-re, vagy akár a GDF-re, azzal nem veszít semmit.
FcS: Akkor lehet, hogy en tuloztam egy kicsit... De emberunk szo szerint azt allitotta magarol, hogy nem tud progoramozni, es nem is akart megtanulni.
Egyebkent az Angster az meg tenyleg a jobbak kozul valo, de szerintem az oktatok es gyakorlat vezetok kozott eleg sok az aki nem rendelkezik a megfelelo tudassal.
micu: Igazad van, tenyleg felelotlenseg egy "kezdore" rabizni a rendszer tervezest. De ha azt allitja hogy ert hozza es meg tudja csinalni, akkor miert ne? Felnott emberek vagyunk, nem?
Nekem akkor lett furcsa amikor azt mondta, hogy nem tud programozni. Meg ugy el volt ajulva a GDMFtol, lehet hogy ezert idegesitett egy kicsit.
Megjegyzes: Az informatikanak rengeteg specialis aga van: rendszer tervezes, programozas, fejlesztes, infrastruktura tervezes, karbantartas, biztonsag technika, tanacsadas stb.