" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A jelenlegi példával pedig érzékelhetjük azt a helyzetet,amikor a dombokon az inverzió nem a -20 fokos tartományt választja el a -10 fokostól, hanem a fagyzugok több fokos negatív hőmérsékletét a dombok több fokos pozitív hőmérsékletétől. (Tipikus tavaszi fagyhelyzet.)
Íme a lendvai szőlőhegyi állomás időpontokkal feltüntetett hőmérsékleti adatai:
Egyébként egyéb gyümölcsfajok dec. 21-22-ei lehetséges károsodásával kapcsolatban engem leginkább éppen az aggaszt, ami miatt a Balaton még akkor nem volt befagyva. Addig tavaszias idők voltak és sok növény még részleges vegetációban volt. Több kivin még részben megvolt a zöld levélzet. Csoda lenne, ha ezek ILYEN ÁLLAPOTBAN nem szenvedtek volna károsodást.
Ez az az atipikus helyzet, aminek a tisztázására azt szoktuk írni, hogy a Balaton temperáló hatása ÁLTALÁBAN csekély és FELTÉTELES, mivel az erős lehűlések JELLEMZŐEN olyankor szoktak bekövetkezni, amikor a tó be van fagyva és a jegét hótakaró fedi. Ebben az esetben teljességgel megszűnik klimatizáló tényezőnek lenni. Most az a ritka eset volt, hogy a hideget enyhe időszak előzte meg, így a tó jelentős víztömege egy éjszakán nem tudott befagyni, tehát képes volt temperálni. Ez a ritkább eset. De, el kell ismerni, előfordulhat ilyen is, még ha nem is gyakran. Erre azonban általában nem lehet úgy hagyatkozni, mint a soha be nem fagyó tengerekre! Ennél jóval biztosabbak a jó inverziós pozíciók mindenféle tó nélkül.
Nem tudom, hogy csak a levelek hidegexpozíciójából kikövetkeztetett hardiness a növény szöveti ellenállóképességére vonatkozóan is tökéletesen korrelál-e.
Pedig egy helyi amatőr "reményjelző" hajszálpontosan így "remélte". Talán hasznos lett volna, ha a szakemberek most az egyszer kikérték volna az ő véleményét, a számítógépes modellek pedig betáplálták volna a programjaikba a "reményeit". De az sem lenne baj, ha ők maguk értenének hozzá.
Nekem egy francia 'Aglandau', fajtám van a treemail-től, állítólag -15 C-ot is bír....no azt itt meg is kapta a télen......egyenlőre hó alatt van, meglátjuk olvadás után, hogyan vizsgázott....
Olajfa ügyekhez kicsit visszakanyarodva......találtam egy tanulmányt, hátha érdekes:
Csak a lényegi összefoglalóját másolom ide:
"SUMMARY
Seasonal patterns of antioxidative enzymes and proteins and their relations to cold-hardiness of nine olive (Olea europaea L.) cultivars (Ascolona, Domat, Gemlik, Hojoblanca, Lecquest, Manzanilla, Meski, Samanli and Uslu) are documented in the current study. Fully expanded, uniformly sized leaves from 2-year-old shoots of the cultivars were collected from 20-year-old trees in cold-acclimated (CA, in January) and non-acclimated (NA, in July) stages. Leaf samples were exposed to low temperature at 4, −5, −10 and −20°C for 12 h to determine their cold-hardiness (LT50; assessed by electrolyte leakage). Cold-acclimation produced an increase in freezing tolerance of all cultivars (by lowering LT50). Domat and Lecquest were found to have the highest cold-hardiness among the nine cultivars investigated. Ascolona, Gemlik, Hojoblanca had moderate cold-hardiness, while Samanli, Meski, Uslu and Manzanilla were more sensitive..."
Ami végképp meggyőzött, hogy erről lehet szó, az egy badacsonyi fügesor. Több jégfügének tűnő példány volt az út mellett, mint a képből kitűnik, szinte "belelógva" a Balatonba. Nincs bajuk. Mint ahogy a mellettük lévő hagyományos magyar fajtának sem, ami pedig sokkal fagyérzékenyebb.
Ezek a fügék Balatongyörök és Balatonederics között vannak az út mellett. Mintha jégfügék lennének, fagykármentesen. Elsőre gondolhatnánk, hogy a jégfüge jobb fagytűrése miatt nem lett bajuk annak ellenére sem, hogy nincsenek túl magasan, de ismét az időjáráshoz kell visszakanyarodni, hiszen becsapós a dolog. A hely, ahol ezek a fügék vannak, északra van a Balatontól, a parttól kb. 600-800 méternyire. Amikor a december 21-i éjszaka volt, és déli szél fújt, akkor még a Balaton nem volt befagyva, így a víz hőjét rávitte a fügékre, amik így a Balaton vize által fűtve nem fagytak el.
A mára várt előrejelzésekhez képest nem egy-két fok az eltérés! http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/02/17/06/Idojaras_jelentes_2010_februar_17_.aspx (1:28-tól 1:40-ig) Illetve:
Azt nem tudni, hogy az ültetvényhez honnan szedték a csemetéket? Nekünk van japánszilvánk (sajnos csak egy fajta amit sikerült szereznem) és gyönyörűen terem. Én nagyon szeretem, szívesen kipróbálnám az "utódait" is.
Kedves Kaalyz! Hogy miért van szó sokat az időjárásról, és miért kanyarodunk vissza mindig? Pont azért, hogy érzékelje az, aki nem foglalkozik a klímával, hogy mi az, aminek van realitása és mi az, aminek nincs! Az olajfa nagyon fagyérzékeny növény, sem a közepes téli minimumhőmérsékletet nem bírja, se a hosszan tartó erős fagyot. Szerinted ha végignézed ezeket a képeket, amiken az elmúlt 10-15 év néhány hideg, zord éjszakáinak hőmérsékletei vannak, amikor egyes helyeken nemhogy az olajfa, hanem a barack is sérült, akkor van miről beszélni olajfa ügyben? Illetve bemásoltam néhány linket, amin pl. Baja vagy Szeged adott év adott havi hőmérsékleti értékei vannak, érdemes végigfutni őket, a 3. oszlopban vannak az éjszakai minimumhőmérsékletek. http://www.tutiempo.net/en/Climate/Szeged/02-2003/129820.htm http://www.tutiempo.net/en/Climate/BAJA/01-2003/129600.htm
A 3. és 4. képen egy 2006-os januári és egy 1996-os decemberi nap maximumhőmérsékletei vannak. Majd minden éven van olyan téli időszak, amikor 2-3 hétig nem látunk napot, nappal -4-6 éjjel -6-10 fokos hidegpárna van köddel és zúzmarával, ezt 2-3 hétig az olajfa nem bírja ki.
Az elmúlt héten több szó esett arról, hogy délkeleten micsoda tavasz lesz, miközben máshol még marad a hűvös idő, hááát. Szerintem nincs Magyarországon szakmai körökben előrejelző, aki mára magasabb értéket várt volna a nyugati határszélre, mint délkeletre. Ennek ellenére a mai maximumlistát Szentgotthárd vezeti 10,6 fokkal, második szintén errefelé Iklódbördőce 9,8 fokkal, és csak a harmadik helyre sikerült odaérnie Békéscsabának a 9,7 fokkal. Nemsemmi!
Egyébként ezzel az esettel rokon azoknak a lélektana is, akik esetleg rosszul élik meg a szakmai "leleplezéseimet", vagy az egyszerűen belátható dolgokkal alátámasztható újszerű szemléletet. Tudom, hogy régebben bizonyos emberekből ez az ösztön váltott ki ellenérzést velem szemben. (Borzasztó, amikor emberekből az ÖSZTÖN vált ki megnyilvánulásokat, különösen, ha ellenérzést.)
Sajnos az olajfa bármely fajtájával Magyarországon ezt teljesen kizártnak tartom. Az olajfa marad (különösen városi) hobbikerti növénynek, annak is elsősorban dísznövényként. Nagy illúzióink ne legyenek vele kapcsolatban, különösen ennek a nagy "globális felmelegedésnek" a korszakában, amikor az olívák a termőhelyeiken is súlyos károsodást szenvedtek, sőt, gondolom jó pár el is pusztulhatott. Maradjunk hát a realitás talaján!
Az imént leírtak miatt ragaszkodtak olyan makacsul az utcai hőmérő fals adatához. A kislány is rendben volt, meg a vele járó kiruccanás is sikeres, még a kiigazítási próbálkozásomat is megbántam egy kicsit.
A Kertészet Szőlészet e heti számában olyan gyümölcsről volt cikk , amelyik az igényei szerint inkább ide tartozik ,mint a hagyományos gyümölcsök közé.Ez a magyarul -gondolom ideiglenesen elnevezett- kajszilva.Ez a kajszi és japánszilva fajták keresztezéséből származik .Attól függően,hogy milyen arányban szerepelnek benne a szülők plumcotnak,pluotnak és apriumnak hívják őket.Már van őszibarack+japánszilva hibrid is peachplum ill. nektarin és japánszilva hibrid is nectaplum.Balatonvilágoson a Balaton Fruit kft-nek van belőle ültetvénye.Nálunk faiskolában aligha kapható,de pl az USA-ban nagyon sok féle van már.A képek és a leírások alapján finom,jó kinézetü gyümölcsről lehet szó.Képeket,cikkeket a fenti elnevezéseik alapján lehet keresni.Én mondjuk szívesen kipróbálnám őket,de a két japánszilvám sem töri össze magát,már az is csoda lesz,ha a tavaszt megérik.
Tudod, hogy nemigen szoktam magam megadni általában. Ez azonban egy speciális helyzet volt. Először is fő témaként a kislány állapotáról volt szó. Ebből a mellékes témából nem csinálhattam fő témát, különösen nem egy vitával. Ők tudat alatt egy meleg klímájúnak tudott hely varázsát akarták megélni és a véletlen úgy hozta, hogy sikerülhetett is nekik. Egy tárgyilagos helyreigazítással nem volt szabad lerombolni ezt az illúziót és retroaktív módon megfosztani őket ettől az örömtől. Ezért "adtam meg magam".
Nagyon köszönöm kedvességedet, de talán lehetséges a Te elved szerinti nagyobb mennyiségben történő termelés megvalósitása is, mivel nagyobb gazdasági haszonban, megvalósításban gondolkozol.
Sajnos nem tudom beszúrni, láthatóvá tenni. Amennyiben beütöd a "spanyol olajfák" nevet A GOOgli-ba ott nagyon sok fajtát látsz, csak egy a baj, nézd meg az USD zónát.
Ez a mi éghajlatunkon nem kedvez. A Tiéden sem, de a mienken sem.
Engem is érdekelne a "téláló olajfa". Elég munkás a mostanit ősszel meg tavasszal cipelni a teleltetőbe, meg vissza. Lassan már két férfiember sem bírja el...
