Roviden osszefoglalva: hulyeseg. Szendi Gabor neve garancia arra, hogy marhasagot olvasol. Az ok-okozati viszonyok teljesen ismeretlenek, azonkivul nehany adat erosen kerdeses. Ha Sz. G. beszamithatosagaban ketelkednel, akkor keresd meg a cikkben a paleo szocskat.
"Persze van egy alap csoport, ami nem változik..."
Én erről beszélek csak. Az élelmiszertároló műanyag edények anyaga nem egy ilyen vitatott terület.
"A műanyagokból van kioldódás ezt senki nem tagadja..."
Én nem tagadom, csak szkeptikus vagyok és szeretnék egy hiteles forrást erre. Tudtommal ugyanis nem oldódik ki semmi az élelmiszeriparban használatos és ott engedélyezett, szabványos tartályokból.
Igen, én is tudom, hogy vannak olyam műanyagok amikből oldódnak ki dolgok. Tudtommal ezek pontosan emiatt nem használhatók az élelmiszeriparban.
Drága fórumtársam most pont te csúszol arra a bizonyos kétes terepre :)
A toxikológia is olyan tudományág ami állandóan fejlődik változik.
Ha édesapád ott van vezető beosztásban, akkor talán megerősíti amit most mondok.
Állandóan változnak a veszélyesnek ítélt anyagok köre és azok nagysága!
Ezt úgy értem, hogy xy eddig 0,5 mg/l-ig volt megengedve, az új kutatások szerint viszont csak 0,005 mg az engedélyezett. Aztán lehet, hogy jövőre teljesen betiltják, vagy csökkentik a veszélyességi fokozatot.
Persze van egy alap csoport, ami nem változik, nyilván a hipó mindig mérgező marad, nem erről beszélek, jól tudod. De a saját példámnál maradva az aszpartám édesítőszer 40mg/kg-ig jelenleg elfogadott mennyiség, viszont sok kutatási eredmény ennek ellentmond.
A műanyagokból van kioldódás ezt senki nem tagadja, de jelenleg az élelmiszeripari szabványok szerinti szint alatt van. Kérdés változnak e ezek a szabványok :)
Ez szerintem csak technikai probléma, a fém úszófedelet mélyhúzással könnyen tudják alakítani, hogy az oldala kicsi felfelé álljon, a műanyagot viszont hegesztik, palástos formára, szerintem nem lenne annyira jó ebből egy paraffinos úszófedél.
Nem hiszem, hogy érdemes ezen vitázni. Ahogy mondod, mindenki döntsön saját jó érzése szerint.
Ugyanakkor amit én nem szeretek az a szubjektív döntésnek az objektivitás látszatába csomagolása.
Az érv, hogy "korábban is biztonságosnak hittük ezt vagy azt aztán kiderült hogy" szerintem pontosan ilyen csúszós terep.
Régebben nem volt toxikológia, régebben nem voltak élelmiszerbiztonsági hatóságok, szabványok és tövények. Manapság ezek garantálják a biztonságot. Szó sincs arról, hogy egy húsz éve elvégzett toxikológiai vizsgálatról kiderülne ma, hogy hibás volt és de bezzeg ez vagy az bizony mérgező.
Amiről szó van az az, hogy régebben bizonyos dolgokat nem is vizsgáltak... de amint bevizsgálták kiderült a frankó.
Az élelmiszertárolásra hitelesített műanyagokat kőkeményen bevizsgáltál és ellenőrzik hatóságilag, ezer helyen. De vannak a hatóságon túli tudományos kutatások amelyek azonnal felderítenek minden kockázatot. Manapság már nincsenek titkok.
Amik előfordulnak az az, hogy egy-egy gyártó olyan adalékanyaggal dolgozik ami nem ellenőrzütt, de a borászati tartályok területe messze stabil. Ott nem lehet ilyent elképzelni.
A bor esetében én sokkal indokoltabbnak tartom a növényvédő szerekkel, gyomirtókkal, rovairtókkal és a borászati adalékanyagokkal kapcsolatos aggodalmat mint a tartály anyagát illetőleg.
Nekünk helyben nincsen ilyen öreg hordó. A legtöbb hordónk 10-20 évesek. De anagyapám hordói bőven 30 évesek és semmi bajuk nincsen. Ha egy hordó jó anyagból van, gondosan karban volt tartva és folyamatosan jó bort tartottak benne akkor nem látnám akadályát, hogy akár a legjobb alapanyagomat belerakjam.
"Manapság annyi mindennel megvezetik, vagy megpróbálják megvezetni az embereket."
Biztos, de nem a műanyag hordók területén. Élelmiszerbiztonságilag szerintem semmi ok az aggodalomra a műanyag élelmiszeripari edényekkel kapcsolatban.
Egyébként mindenki használ műanyag kádakat és egalizáló tartályokat. Jó a saválló acél meg szép is. De nagyon drága.
Nézem ezt a fém tartályos oldalt, de nekem az dobja, hogy:
170 literes tömlőzárású tartály: 69.900 Ft + Áfa
Merthogy a műanyag, amit írtál, az úszófedéllel, tömlővel, pumpával van. Ha korrektek akarunk lenni, teszünk hozzá egy porvédő fedelet, ami a fémnél a fenti árban benne van, akkor így a műanyag 40e+FA
De még így is majd' 2x-es a szorzó. Ezért választottam műanyagot. De ha lenne lenti áron mindenestől, akkor fémet vennék.
A műanyagra sokan paráznak. Mindenkinek szíve joga attól félni amitől akar :) Én még csak nem is rosszallom senki műanyag paráját.
Bár én szívesen olvasnék egy hiteles, tudományos dolgozatot amely erről szól.
Én abban sem vagyok biztos, hogy a műanyag palackok anyaga egységes. De szerintem nem is a műanyag palackokról van most szó, hanem az élelmiszertárolásra hitelesített, szabványos tartályokról.
Azokból hótziher, hogy nem ázik bele semmi a borba. De ha szerinted vagy bárki szerint igen, akkor nyilván pofonegyszerű megmutatni a laboreredményét két bornak amelyikből az egyik acélban a másik műanyagban töltött adott időt.
De ilyen dolgozat vagy laboreredmény hiányában szerintem bátran lehetek szkeptikus :)
Az acélból szerintem pont annyira ázik bele bármi a borba mint a műanyagtartályból.
A fahordók ökológiai és karbon lábnyomát azért érdemes tisztázni. Egyrészt a fa az megújulú erőforrás. Konkrétan új fa nő a kivágott helyén. Főleg ha ültetünk. Abban gondolom egyetértünk, hogy egy megújulú erőforrásból készülő edény jóval környezetbarátabb megoldás mint a vegyipar/acélipar technológiájával készölők.
A dongák égetésével felhasznált energia pedig elenyészű töredéke annak az energiának ami a saválló acél vagy műanyag előállításáhot szükséges. Az abroncsoknak pedig nem kell saváló acélnak lennük és jóval kevesebb anyagot igényelnek mint egy komplet acéltartály.
Azt, hogy gyakrabban cserélendőek pedig nem értem. Egy jól elkészített fahordó élettartama 50-100 év is lehet.
A műanyagból a lágyító (ftalát) jöhet ki. A rozsdamentes acélból a vas mellett kis króm meg nikkel esetleg. Nyilván a természetes eredetű anyagokban is vannak káros dolgok, hiszen minden élőlény szeretné elérni, hogy ne zabálják meg. Ezért termel rengeteg minden dolgot, ami bizonyos élőlényeket kiirt, másokat nem, de azok is legfeljebb csak tolerálják. A bor is alapvetően toxikus: van benne egy csomó dolog (az alkoholon kívül is), ami sok minden élőlényt kinyír, de mi toleráljuk, a mérleg pedig, bizonyos korlátok közt, számunkra pozitív.
Kedvencem, amikor az mondja valaki, hogy a természetes anyag az nem toxikus. Na és a gyilkos galóca? Ja, az más, de az nem toxikus, hanem mérgező....
Főleg az utolsó mondata érdekes, ahol a szerző azért nem ajánlja a műanyagpalackos ásványvizet mert annak falából különböző anyagok oldódhatnak ki :)
Ezek szerint nem csak én vagyok paranoiás.
Azt meg magyarázd már meg nekem, hogy az acélból miféle anyagok tudnak kijutni? Vas? esetleg szén?
Az újrahasznosítása pedig nagyságrendekkel környezetbarátabb mint a műanyagé!
A tölgyfahordóról se állítsd a nagy tisztaságát mert ott meg erdőt irtanak, igen sok hőt használnak a dongák kialakításához és az abroncsok se sajtból vannak :). Ráadásul valamivel gyakrabban cserélendők.
Az alumínium káros hatásairól régről lehet olvasni,de semmi változás.Legalább az élelmiszer csomagolásban visszafognák(dobozos ital,kockasajt stb),a főzőcskés műsorokban a fóliás sütés és még ezret lehetne sorolni.
