Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Teljesen igaz! Szerintem a generátoros nem osztjurópába való, hanem a lajtántúlra, az ára is kicsit olyan. Csak kicsit, mert ott ez számít fapadosnak.
Mondjuk azt nem teljesen értem, miért mondod, hogy majd készeres az ár? Szerintem csak másfélszeres: DC25GS/DC25S= 601.200/394.200 bruttó.
Ugyanakkor a 25GS tűztértárolókapacitása 130, a 25S-é csak 100 dm3. Az egy nagyobb kazán, ugyanakkora teljesítmény mellett.
De ha a 25S helyett az azonos geometriájú 22S-t választod, akkor csak 369.000 az ár.
Az Osztrák vásárló számol: megveszi a GARANTÁLT minőségű - fafajta, átmérő, nedvesség, stb. - fát, évek óta ugyanattól a kereskedőtől. Szerintem drágábban, mint nálunk, csak átrázás mentesen.
Ilyenkor számol: egy generátoros/fapados különbséggel megtakarít mondjuk 5 %-ot, mert annyit biztosan. Az ennyi év alatt ennyi vagy annyi, megéri vagy sem. És felveszi rá a támogatást is.
Nálunk szerintem nem lehet stabilan tervezni; csak a jelen a biztos.
Nekem ezek a számítások azért kellenek, hogy 3 év vagy 10 év a beruházás várható megtérülési ideje. Itt a pár MJ nem számít.
Én mindig abból indulok ki, hogy pontosan tudom, hogy adott időjárás mellett a házam mennyi gázt fogyaszt.
Azt is ki tudom számolni, hogy a puffrerem mennyi enrgiát tárol. Persze ezek nem pontos mérések és számítások (lásd a mit tekintünk veszteségnek tünődést). Azt tudom, hogy mit és mennyit tüzelek el. Ezekből az adatokból, már lehet számolni azt a hatásfokot a kazánomra, ami nekem hasznos(ul). és ebből tudok visszaszámolni a fagázmegtérülésre. Persze itt sem pontosan.
Egy biztos a faelgáz ahogy más tanulmányokban is leírják nekem IS a 2,5-3 év alatt megtérül a gázhoz viszonyítva, tehát nagy hibáim nem lehetnek a számításokban. A vegyeshez viszonyítva (szén+fa) ott már 10-12 év a megtérülés. De bárhol olvasom a szakirodalmat ezeket az értékeket írják nagyjából.
A hibát ott követtem el, hogy az eltüzelt hőmennyiséggel számoltam tovább a faelgázra, és nem a hasznosulttal.
A hasznosultat kell felszorozni a faelgáz hatásfokának megfelelően és akkor kapom meg, hogy mennyit kell a faelgázzal eltüzelnem.
Így már más a leányzó fekvése.
Szeptembertől ha csak gázzal fűtöttem volna akkor 150eFt. Ha csak szénnel akkor 97eFt ha csak fával (száraz) akkor 97eFt ha faelgázom lenne akkor 83eFt. Mivel vegyesen nyomtam (gáz+fa+szén) ezért jött ki a 137eFt.-ra.
Ez nekem nagyon fizikatanáros volt,azért ne vegyél mindent olyan komolyan. Számolgatok én is:2009 01 14-2010.01.14.között elment 2650m3 gázam/kondenzációs,padlófűtés/.Ebből fűtés:2170m3
Nálunk,mifelénk 33,5MJ/m3-es agáz.
Akác:14MJ/kg
2170x33.5=72.695MJ az éves fűtési hőigény
72.695:14=5192kg akácfa x 1.2/hatásfok/=6231kg száraz akác
6231x23=143.313Ft akácfával
2170m3x135Ft/m3=292950FT gáz fűtési ktsg.
Ez így igaz,vagy ezt még osztanom kell mindenféle kéménykihülési együthatóval?
Én közben annyit "okosodtam", hogy rájöttem, sem teljesítményt, sem hatásfokot SZÁMOLNI, "bűvészkedni", tényleg nem "illik". Oka: a tényezők, amit az ember figyelembe vesz, elég szubjektívek, néhány fontosabb:
1. pince fűtésre fordított veszteség> szubjektív, nem mért, becsült adat. És ugyanakkor elég jelentős.
2.Tüzelő fűtőértéke: a fellelhető források is eléggé szórnak, akkor most melyiket vegyük figyelembe ugye. És elég nagyok a szórások.
3.Delta T: attól függ, mikor olvasom le az adatokat. Én "szabványosítottam", és mindkét esetben - cserfa, rétegelt lemez - , akkor tettem, MIELŐTT a víz ÉPP kezdett volna a pufferben "átfordulni". Ezt onnan lehet látni, hogy pl az előremenő a teljes töltés alatt nálam 76-80 közötti, az átfordulás után HIRTELEN, 2-5 perc alatt stabilan átvált 85-90 fokra. És a puffer hőmérők is késéssel ugyan, de követik. Fel is kellett gyorsítanom a szivattyút.
És a lényeg: ebben a szakaszban alig kíván a kazán tüzelőt, szinte saját melleggel teszi!
A korrekt megoldás a hőmennyiségmérés lehetne, amitWartburg311kolléga a vegyesen közzé is tett a 18192 hszben. (bár a számolását nem teljesen értem).
Akkor a három eredményt hatásfok, teljasítmény számolás nélkül az alábbiakban javaslom összegezni:
spucc rétegelt lemez, fagáz:0.41kg/(fokm3)
spucc aprított cser, fagáz: 0,45kg/(fokm3)
joe bükk, vegyeskazi: 0,56kg/(fokm3)
A fenti azt jelenti, hogy egy hány kg (pl 0,41, stb) fa képes 1 m3 viz hőfokát 1 fokkal emelni. (Ha jól számoltam.)
Ha ezt most évesítjük, akkor tételezzük fel hogy 180 nap az idény, és minden nap 1,5 m3 vizet kell 50 fokra fűteni:
Spucc rét lemez: 5535kg, spucc cser:6075 kg, joe bükk vegyeskazi: 7560 kg
bármelyik kazánba berakod ugyan azt a mrnnyiségű fát,meggyújtod az összes hőleadást összeadod ua kapod bármely kazánnál,sőt még kazán sem kell nagyon hozzá
ez is csak reszben igaz, mondjuk inkabb azt, hogy ugyanakkora tomegu es minosegu fanak ugyanakkora az egeshoje, ellenben nem mindegy, hogy "mennyire jol eget" a kazan, vagyis mennyi a szilard egesi maradekod. Ott ismet van egy par % a fagazasok javara, szemben a hagyomanyos kazanokkal vagy szabadban torteno egessel. Nagyon leegyszerusitve 4 pontra redukalodik az egesz energiakinyeres a szilard tuzelesu futoeszkozokbol:
- minel tokeletesebb eges, ehhez kell a minel magasabb homerseklet (lasd faelgazosito, tomegklayha), es ennek a kovetkezmenye a leheto legkevesebb egesi maradek.
- a kilepo fustgazak minel alacsonyabb homerseklete. Ez kemenyfizikai okokbol egy bizonyos hatar ala nem eshet, illetve csak ventillatoros segitseggel mehet nagyon alacsonyra
- minel kevesebb kilepo fustgaz - a szilard anyagok egesehez a kemiailag szigoruan szukseges levegomennyisegnel tobb kell, de azert ezt jo optimumon tartani, kulonben egy adag levegot siman felmelegitunk es kikuldunk a kemenyen (lasd nyitott kandallok). No erre (is) jo a lambda-szondas vezerles.
- minel kevesebb kornyezetnek atadott ho, ha a kazan nem a futott terben helyezkedik el.
a kazan hatasfokszamitasnal a leghelyesebb a vizre leadott hoenergiat szamolni, akkor nincs tovabbi vita. Ez esetben a kazan es a fustcso vessztesegeit nem kell beszamolni, de tovabbra is be kell szamolni a vizvezetekek es a puffer vesztesegeit, de szigoruan csak a futesi ido alatt. Tehat pl egy 4 oras egesi ciklusnal, amely kezdeten T1 volt a viz homerseklete, a vegen meg T2, ugy nezne ki a dolog:
- a viztomeg (kazan + csovek/tagulasi +puffer) T1-rol T2-re melegitesere hasznalt ho
- a csovek es puffer anyaganak felmelegitesere (T1-->T2) hasznalt ho (vizre leadott ho, csak atvette a csovek anyaga)
- a csovek es puffer integralt hovesztesege 4 ora alatt, T1-->T2 tartmanyban integralva
a haromnak az osszege kozelitoleg megadja azt a homennyiseget, ami kijott a kazanbol meleg viz formajaban, illetve azt si, ami bent maradt a kazanban meleg viz formajaban. Azert kozelitoleg, mert kozben a kazan anyaga is felvett egy adag hot, amit reszben ki lehet veni belole a viz keringetesevel (felteve ha jol szigetelt a kazan).
CSAK a pufferbe betarolt homennyiseget csak ugy lehetne merni, ha nulla hovesztesegu es tomegu vezetekeken menne a melegviz a pufferbe, illetve ha a puffer anyaganak hokapacitasa nulla lenne es a puffer szigetelese vegtelen.
Szerintem az a különbség lényege a sima és a generátoros változat között, hogy az
utóbbi előmelegített primer levegőt juttat be az égéshez közelebb, kis fúvókákon keresztül.
A képen a jobb oldali a generátoros, a baloldali a fapados lenne elvben, de az enyém ( ami a fapados változat), alsó kerámiabetétje nem pontosan ilyen.
Na ezt a szubjektív döntést nehéz beadagolni a másik kromoszómával rendelkező házisárkánynak, főleg úgy hogy megszokta, hogy gazdaságossági számítások szerint szoktam ilyenekben dönteni. És ezt mostanában ellenőrzi is. ;-)
Szerintem sem tartozik bele,mert akkor bármelyik kazánba berakod ugyan azt a mrnnyiségű fát,meggyújtod az összes hőleadást összeadod ua kapod bármely kazánnál,sőt még kazán sem kell nagyon hozzá.
Szerintem is ez nézőpont kérdése, és nem is tudjuk mérni ezért nehéz dönteni.
Nekem a kazán kisugárzott melege "veszteség" megy a szabadba (pince a ház alatt a földben). A kémény egy része a szobákon megy át, ha meleg, akkor abban a szobában a radiátor szelep visszaszabályoz, tehát a varjakon kívül fűtöm a kéménnyel a szobát is.
A pufferem a szabadban, az tiszta veszteség, még jó hogy tökig szigeteltem, így minimális.
Most számolgattam. Ugye grammra írom a fogyasztásomat (szén, fa, gáz, villany). Mindent hatásfokkal MJ-ba és Ft-ba számoltam át. Kíváncsi vagyok/voltam fagázzal hogyan jönnék ki. Ez belekerült szept 1. óta 137eFt-ba. (53.960 MJ energiát használtam el, ez nem a hasznosult, hanem az elégetett). Ha ezt fagázos 75%-os hatásfokú kazánnal kellett volna előíllítanom, akkor 130eFt-ba lenne, ha 80%-os hatásfokkal számolok akkor 125eFt-ba lenne. Mivel a szezon kb felénél vagyunk, ez akkor évi kb. 20eFt megtakarítás lenne. Egy átlag fagázos kazán árát tekintve...... igen sokára térülne meg a befektetés. Nem? Ebben a 137eFt-ban, mivel az életvitelünk miatt nem mindig tudunk a kazánra pakolni, az 50%-a gázköltség. Ezt még lehet lejjebb szorítani.
Akarok egy fagázt, de akárhogy számolok, egyszerűen nem éri meg. Pedig nagyon..... szeretnék.
"veszteségeket" a "hasznos hőmennyiség" rovatban könyvelte el (mert tulképpen hasznosult az is)
a vesztesegek mindenkinel maskeppen alakulnak, de mindenkeppen beletartoznak a kazan altal megtermelt homennyisegbe, tehat a hatasfokszamitasal figyelembe kell venni.
Mivel én "erőszakoskodtam" a vegyeskazánosok közül, hogy kéne egy "pontos" adat a fagázos fafogyasztásáról, ezért gondolom úgy korrekt, hogy legyen 1 vegyeses mérés is, összehasonlításnak.
És akkor jöjjenek a szomorú tények , (számomra és más vegyeskazános számára )
Spucc olvtárs teszteredményeibe helyettesítettem be az általam mért adatokat.
Csak végeredményeket írok, hogy ne legyen olyan hosszú:
1,Felfűtendő térfogat : 1,07 m3
2, delta T 55 fok . Több mint 1 hete nem fűtöttem vegyessel , úgyhogy induló 14/30/24/22/20, vége 80/78/78/76/76 lett
3, tüzelő felhasználás 33 kg , melyből 28kg bükk , mely 2éve fedett helyen tárolt , és 5 kg vegyes puhafa (gyuttós+miegymás)
4. idők begyuttás 18.05, befejezés 20.15
5 kazán celsius c-pv27 lemezkazán A fűtéskör és hmv teljesen elzárva szintén
és a végeredmény
6, hatásfok 48%, de ha bűvészkedek -spucc kolegához hasonlóan - a nem veszteségnek elszámolt veszteséggel, ami tulképpen veszteség - akkor 55 % a hatásfok , szemben a fagázos 80,3 %-ával. (a fagázos a "kedvezmény" nélkül 64%-ra jönne/jött ki )
