" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nekünk könnyű ezt tudni, mert megnéztük az összefüggéseket, na de akinek ilyesmi soha nem jutott eszébe! Évszakok szerint ez teljesen így fest, az általad leírt (inverziós) ok miatt. Miután megnéztünk számtalan példát, különböző évek különböző hónapjai középhőmérsékletének összevetésével, mindig azt találtuk, hogy amennyiben az adott időszakban mozgalmas, szeles, csapadékos időjárás volt, évszaktól függetlenül is záródott az "inverziós olló" a fagyzug- és nem fagyzugállomások között (bizonyos helyzetekben egészen a nulla, vagy fordított előjelű középhőmérsékleti eltérésig). Ugyanakkor bármely évszakban nyugodt, anticiklonos helyzetekben (ami a normális nyarak túlnyomó részét jellemzi) a napi középhőmérsékletekben pusztán az inverzió miatt jelentkező jellemzően 3-4 fokos(!) többletek a nem-fagyzugállomások javára, természetesen legalább egy egész fokos, vagy annál is nagyobb, havi átlagban jelentkező többletet eredményeztek. Ez ilyen baromi egyszerű és látod, mégis lehetséges ezt nem tudni és összebeszélni mindenféle marhaságot! A mai éjszaka egy jó példa arra, hogy a délnyugati szélcsatornában lévő Iklódbördőce hogyan "dolgozza le" a mostani mozgalmas időjárásnak köszönhetően egy olyan derült, szélcsendes időjárásban elszenvedett hátrányát pl. a pogányi jó fagylefolyású állomással szemben, mint a december 21-ei -21 kontra -16. Most egész éjjel hasonló, fordított előjelű különbség van. Az ilyen "követhetetlen káosz" zavarta meg a kis fejüket. (Más kérdés, hogy december 21-én Iklódbördőce szőlőhegyén -12 fok körül volt a minimumhőmérséklet és most is magasabb még a völgyben lévő állomás éjszakai órák-beli +2- +3 fokos hőmérsékleténél is.) Ezért lenne fontos a körzetek szerinti összevetést és az egyes körzetek klímajellemzését analóg pozíciójú állomások adatai alapján végezni. De ahhoz érteni is kellene hozzá!
Ma én is terepszemlét tartottam a kertben. A pár napja a sufniból kihozott és halottnak tűnő sárga füge csemetém ágvégein zöldülnek a rügyek :). A nagy cserépben kintfelejtett babér elég viharverten néz ki, nem tudom, életre kel-e. A jujubáim szerintem kivesztek, a Natalina gyönyörűen rügyezik. A kháki, amit Fityeházról hoztam, remekül érzi magát, az ismeretlen fajta, amit egy közeli kertésztől kaptam, ugyancsak rendben van. Izgatottan várom a lányom jelentését a kivikről (nála landoltak a fityeháziak és az istállóban teleltette őket), illetve hozzá is került egy kháki, csak nem jutottak el az utóbbi 2 hétben a birtokukra.
Sajnos van más veszteségem is a dísznövények között, de pl. a Nandina most is jól vizsgázott téltűrésből. A hóvirágaim már a nagy hó előtt is virágoztak részben, ma már mind vigyorgott a kertben. Helyesebben a koraiak, mert van, amelyik később virágzik majd. A szértalan kankalin virágait még nem nyitotta ki, a májvirágokkal nem tudom, mi történt, bár asszem azok is később nyílnak majd. A bambuszaim közül a Fargesiák eléggé csúfak, de talán összeszedik magukat, a többieknek meg sem kottyant a tél. Fotózni sajnos nem tudtam, de talán a héten pótolom majd.
Hát igen, a hülyeség és a hozzá nem értés mintapéldája! Az elmúlt 4 tavasz alkalmával egyszer sem tavaszodott később errefelé, mint másfele, urambocsá', inkább előbb. Ez amiből kijöhetett, hogy a tél enyhe, a kitavaszodás meg később kezdődik, hogy a lenti, iklódbördőcei, letenyei és nagykanizsai állomás is fagyzugban volt(van), amik télen a sok borult ég és szeles időjárás miatt nem marad el látványosan az ország egyéb, jobb pozíciókba telepített állomások által képviselt térségek középhőmérsékleteitől. Viszont ahogy közeledünk a nyár felé, egyre több lesz a derült, napos, anticiklonos időszak, ami az említett fagyzugállomások középhőmérsékleteit más térségek dombi állomásaihoz képest egyre mélyebbre süllyeszti. Más ötletem nincs, mert ha minden tavasszal eljöttek volna az érintett szakmák képviselői egy kirándulásra a Letenye-Lenti vonalban, akkor minden bizonnyal nem ezt írták volna.
Gondolom, azért fordulhatott ilyen elő, mert a szagleírások szerint a mi környékünkön enyhe ugyan a tél, viszont marhára későn tavaszodik. :)))))))))))))))))))))))))))))))))
A terület délre néz (lejt), a rendelkezésre álló segédeszközök alapján az a pont, ahol a hőmérsékletet mérjük 225 méter környékén van, a babér még egy 5 méterrel magasabban. A mérőeszközt a fügeliget alsó harmadában helyeztük el. A domb alja 160-165 méter körül van és a domb előtt elterülő síkság a Muráig még további kb. 15-20 métert lejt, fokozatosan, észrevétlenül. A szomszédnak is van babérja, az enyémmel azonos fajtának tűnő, pedig az Dalmáciából származik, az enyém pedig Olaszországból.
A ma délutáni szemle képei jól érzékeltetik, hogy a sok kritikus helyzet ellenére a növények telelése nagyon jó kimenetelű (idáig). A babér és az árnyékban fejlődött éretlen, etiolált fügesarjak állapota arról tanúskodik, hogy még bőven volt néhány fokos "tartalékunk" is itt a hegyen. (Az inverziónak köszönhetően).
"aki kemény azt tisztelik és elkerülik."-Tévedsz azt feljelentik rasszizmusért és keményen elítélik.De ahogy látom mindenkinek megvan a maga keresztje.Sajnálom.
Figyi more azt kéne csinálnod hogy te is égetnéd a rezót az ő telke mellett. A legjobb
védekezés a támadás !!
Járatos vagy az állat lélektanban és mivel az ember az állatok közül emelkedett ki a fundamentumok azonosak. Vagy mint a gyerekek !! Mit csinál pl egy kuty és egy gyerek? : Próbálkozik folyamatosan probálkozik feszegeti, keresi a határokat kinél meddig mehet el !! A cigok is ezt csinálják , mindenkinél próbálkoznak aki gyenge arra rámennek aki kemény azt tisztelik és elkerülik.
