A második pontig stimmel. Ha az megvan akkor hegyközségi hatáskörben ki lehet javítani minden magyar termékleírást. A borvidéki és régiós termékleírásokban kell tiltani a pancsolást.
Az EU-nak ehhez az égvilágon semmi köze nincsen. Az EU csak azt várja el, hogy legyenek termékleírások. De azt, hogy nekünk magyaroknak mi számít magyar bornak azt mi határozzuk meg.
Nincsen egységes EU bortörvény. Ennek a profán oka az, hogy Európa régióiban mindenhol mások a viszonyok. Emiatt északon a cukorfok emelést engedélyezik, délen pedig a savpótlást.
Pontosan erről beszélek én is. A Lidl és az Aldi olcsó "borai" azért tudnak olcsók lenni, mert zsákos napfénnyel meg sűrítménnyel érik el azt amit az egyszeri paraszt a két keze munkájával próbál elérni.
Ezért mondom azt, hogy ha lenne egy technológiai minimum ami alá nem szabadna menni akkor nem lehetne olyan könnyen egymás alá licitálni.
Ezt kellene a parasztnak megérenie akkor amikor hegyközségi elnököt meg választmányt szavaz meg.
Te hol is borászkodsz? Hová is adod el a boraidat? Ne a csúcsról beszéljünk, ahol simán érvényesíted azt is az áraidban ha a gyerek eltört egy poharat :)
Itten én egy átlag borvidék átlag kistermelőjéről beszélek aki ha 100 Ft-al emeli az árát akkor átmennek a szomszédba vásárolni.
Itt a Lidl és az Aldi áraival kell versenyezni. Onnan felülről ezek szerint másképp néz ki a világ :(
Nem vagyok szerencsés ember. Én 2001-ben leültem, gondolkoztam, számoltam és csináltam egy üzleti tervet. Megnéztem, hogy milyen a piac, milyenek az árak és a borok abban a szegmensen ami az én szívemhez és ízlésemhez közel áll és ezek alapján megírtam magamnak a 15 és 30 éves tervemet. A 15 éves terveimet 70%-ban el is értem. A 30-evesben korrigálni fogom azokat a hibákat amiket az első ciklusban elkövettem. De amúgy nekem minden évre vannak rögzített terveim, céljaim és költségtervem, üzleti tervem.
Én nem szeretem azt, amikor egy részletes koncepció alapján elkészített precíz terv végrehajtása során a teljesen elvárható eredményt a szerencsének tudja be valaki :) Nem az...
Amikor Vlagyimir Klicsko jobb egyenesétől padlót fogot az ellenfele az sem szerencse volt :) Hanem egy profi sportoló, szakszerű felkészüléssel, jó erősítéssel pontosan tudta, hogy mikor és hogyan kell elengednie az ökélt.
Mi 2014-ben csúcsminőségű szőlőt szüreteltünk. Fantasztikus borok születtek abban az évben. Csak éppen a szokásos mennyiség harmada/negyede.
Amit én mondok az az, hogy tudni kell árazni. Mármint nem egyszerűen magasra tolni az árakat.
Ez úgy megy, hogy szőlészetileg úgy 15 éves ciklusokról beszélhetünk. Minden 15 évben nagyjából ugyanannyi a kemény és a jó év. A költségek évről évre nagyjából ugyanannyinak számolhatóak. 15 éves ciklusban a termés 15 éves mennyisége is tudható. Innentől pedig ki lehet gazdálkodni a 2014-es típusú éveket.
Érted... ha 2015-ben 7000 palack borod van 2016-ban pedig 1000 palack borod van, akkor úgy kell a bort beárazni, hogy évente 4000 palack borból meg tudj élni. Ilyenkor a jó év többlet bevételéből kell tudni a nehezebb évek veszteségét finanszírozni.
El kell dönteni, hogy mi a bor. Egyszerű ipari termék, amiből minden évben időjárástól függetlenül ugyanannyit kell előállítani ugyanolyan minőségben, ugyanazzal a jövedelmezőséggel, vagy ennél azért valami sokkal több.
Ez mind olyan szép és jó nekünk hobbistáknak de gondold végig:
Pl 2014-ben igencsak kevés bor került volna az asztalokra ha nem erősítettek volna a gazdák a rengeteg 15-16 fokos muston. De tavaly is érdekes volt a kékfrankosom, éppen elérte a 17 fokot és a lémennyiség az idei 70%-a volt.
Tudom ez nem mentség de akik ebből élnek azoknak létfontosságú kibekkelni ezeket a rossz időszakokat.
Ha a bortörvény megengedi akkor sztem nincs benne kivetnivaló!
Az így készült borok nem is a 30 eurós ársávban mozognak, ha pedig ott is eltudják adni akkor az a fogyasztó meg is érdemli!
Tényleg nem olvastam el elég figyelmesen, de azért a véleményem ugyanaz. Én pl. a pálinkacefréimhez sem adok cukrot, de még mondjuk a birscefrét sem szaporítom almával. Abból dolgozom, ami a gyümölcsben van, és szerintem a bort is így kell csinálni.
Az más kérdés, hogy a mesterséges boroknak is megvan a létjogosultsága, és lehetnek nagyon jók (pl. portói, cherry). Csak tudnunk kell, hogy mit iszunk.
Eroltetettnek erzem a hasonlatot, mert ahogy levezetted is latszodik, hogy nem ezek az esetek dontik romba a vilagot. Mas az az eset, mikor 15MM az alapanyag.
De meg javulhat a hozzaallasom, nem kobe vesett eletem vegeig:)
10g maradékcukor akkor lesz egy borban, ha mondjuk 20.5 mustfokkal szüretelsz le egy bort és az kierjed 12.6vv%-ig, majd ott megáll magától az erjedés.
Ehhez képest egy 12.6vv% erős borhoz elég 19.7 mustfok amit ha utólag musttal édesítesz fel 10g cukortartalomig akkor értelem szerűen az ehhez szükséges alapanyagot könnyebb, olcsóbbb és kevesebb kockázattal járó munka megtermelni mint a 20.4 mustfokú alapanyagot.
A sportban, hogyan is hívják azt amikor valaki ugyanazt a végeredményt nem ugyanazzal a módszerrel, hanem egy kis mellékes rásegítéssel éri el? Na látod, pontosan ez a helyzet itt is.
Nem szigorú álláspont ez. A pálinka is csak addig pálinka ameddig nem adsz hozzá semmit. Ha megédesítesz egy pálinkát akkor onnantól az párlat vagy szeszesital.
A bor esetében fájdalmas a szigorú termékleírás hiánya.
A legutóbbi HNT közgyűlésen pár küldött szörnyűlködve, mintegy a magyar borágazat elleni támadásként említette, hogy az EU-ban is vannak már olyan hangok amelyek szerint a borra is rá kellene írni, hogy miből készül. Ne tudd meg, mekkora hogydeúgyvanozás volt a reakció, a sok pancsgyáros úgy bólogatott, hogy majdnem lefejelték a cipőjüket. Én meg kerestem a hányózacskót... mert okádhatnékom van ezektől az élőskődő takonyporcoktól.
A Varga is abból él, hogy kizsigereli a szőlőtermelőket és átveri a fogyasztókat. Mindenre indok az, hogy a csóró tömegeknek is joguk van az olcsó borhoz.
Minden szabályozás kérdése. Az Európai Unióban 0,5%, 1,5% és 3,6%-os zsírtartalmú tejet lehet tejként kereskedelmi forgalomba hozni. Magyarország x évig felmentést kapott, hogy a 2,8%-os zsírtartalommal is lehessen (lassan lejár a felmentés). Néhány éve ezért nincs pl. 2,8% szlovák tej, mert az nem készülhet(ett volna) az előírások szerint EU-n belüli forgalomba. Büntettek is érte.
Svájc nem tagja az EU-nak.
De ilyen most az új Élelmiszerkönyv miatt a kenyér vs. buci. A tepertőspogácsa vs. tepertős leveles, vagy a bejgli vs. tekercs. Hiába definiálod, akkor is lesz egy nagyon hasonló nevű. Ugyanakkor fontos a termék minősége, mert hiába nem bejgli a Daubner tekercse, de mégis inkább azt veszem, mint más cukrászdák bejglieit.
Ahogy egy régi reklám mondta: tartalomhoz a forma, avagy névhez a minőség. Különben megette a fene.
