mi a jobb??? ha cűtök kandallóval gáz helyett vagy ha járatom az inverteres klímát dry módban. de az azért igy is hűti a szobát rendesen. a kandallo a fsz en van. a szobák az emeleten. a pára az hova megy???
Nálam szétnyílóval készült a gipszkarton mennyezet és elég sok maradt meg belőle. Amit a gipszkartonos ajánlott az gyakorlatilag kihúzható volt kézzel. Ami én tudtam venni annak kampós volt a szára, ezért vettem 1m-es menetes szálakat és olyan hosszú függesztőket gyártottam belőle, hogy pont jó legyen. Aztán a horgos részt kicseréltem ezekre.
Ha esetleg érdekel, ami megmaradt kb 50-100 darab, akkor keress nyugodtam.
Nálunk is volt most földmérő, aki kitűzte GPS-szel az épület sarokpontjait.
Viszont ha ez alapján építjük meg a házat, akkor pár dolog nem volt a tervhez képest stimmelni, mármint, ami a jelenlegi telekhatárokat illeti (amik elméletileg megintcsak jók...).
- Az előkert a terven szereplő 3,1 méter helyett csak 2,85 méter lesz (ha a jelenlegi kerítéshez mérem)
- A szomszéd felőli "oldalkert" pedig 1,5 méter helyett legalább 1,65 méter (ha a jelenlegi kerítéshez mérem)
A földmérő széttette a kezét, mondván ő a koordináták alapján dolgozott, eszerint ott kell lennie az épületnek. Foglalkozzak komolyabban a dologgal, vagy ebbe semmilyen szerv nem fog belekötni?
Belőnnék egy 1oonm alapterületű házat, elintézném a papírokat a mazárdolható házra két-három tűzfallal és nem készíteném el a manzádot. A földszint feletti betonlemezre tennék 3ocm kőzetgyapottot, kihagynám a csonkokat a szerelésekre, eleve úgy méretezve mindent, hogy elég legyen a manzárd lakófelületére is.
Ha arra kerül a sór, hogy bővitsek, beépítenék egy szép falépcsőt, megcsinálnám az egész manzárd beosztását gipszkartonból és a hőszigetelést is felhasználnám a tetősíkon. Olcsobb.
Akkor a következő lépés a határolószerkezet lennne, ebből a falat látom több oldalról problémásnak. A bekötés lesz az első gond a régi falba. Azután a hőhídmentes kialakítás a sávalapon. És ráadásul a régi épület külső felületei belső felületté válnak, homlokzati hőszigetelő rendszerestül...
Akkor csináljátok meg az alapozást egybe, ami ugyebár normálisan úgy van megcsinálva, hogy a zsalukő lábazat első sora a föld alatt van.
Magyarul lesz egy egybevasalt alaptested, csak a 100 m2-es részen visszatemeted.
Tökmindegy milyen a falazat, ha bővités lesz, és nincs egybe az alaptest, akkor nem szabad a falakat (sem) összekötni. Egyedül a tetőszerkezet viseli el a különmozgást, tehát a talpszelemen már átfuthat a meglévőből a bővitménybe.
Nálunk a vízakna alját nem lehet betonozni nagy szemű kaviccsal töltik, hogy csőtörésnél elszivárogjon a víz. Amúgy Baumit C20-as zsákos betonnal tökéletes, olcsóbb mint az esztrich.
Egy kb 1m2-es régi vízakna aljára kellene egy betonréteget csinálnom (a zsomp kivételével), hogy átvegye a vízművek. Milyen vastag betonnal számoljak? Zsákos esztrich jó lesz ide? Köszönöm a válaszokat!
Az arányok hozzávetőleg úgy néznek ki, hogy 50 m2 épül fel, később pedig kb. 100 m2 épül hozzá. Elfelejtettem, van még egy nehezítés, terepsíkból kiemelt lesz az épület (fél méter). Ezért viszont a 100 m2 vasbeton lemez valószínűleg nem készülhet majd el egyszerre. Beruházásnak is nagy volna, de terasz gyanánt is túlzás.
Sík területen valósul meg, talajvizes, ezért pince nem készül, enyhén belvízveszélyes területen, a normál talajvízszint 2,5-3 m.
Erre elég tág határok lesznek. Kb 200 m2 beépíthető. Építménymagasság csak maximálva van a szabályozásban, jól tudom? Ez esetben emelet nem épül. (valószínűleg sosem)
A prokoncepthez hasonló falszerkezeteket nem tudom, hogy hogyan szokás bővíteni.
Érdemes -ahogy előttem is írták - első körben megcsinálni a sávalapokat és erre a vasbeton padlólemezt amit a következő ütemig terasznak lehet használni. A vasbeton lemez fölső szintjét úgy kell meghatározni, hogy elférjen rajta a második ütem padlórétegrendje is. Lehet a beépített és beépítetlent egy dilatációs hézaggal elválasztani a sávalap fölött, akkor kevésbé lesz hőhidas. A lemezt azért jobb első ütemben megépíteni mert minden újabb jelentős tehernövekedés hatására az alap süllyedni fog. A vasbeton lemez így előterhelésként funkcionál. A vasbeton lemeznek még az az előnye is van, hogy a válaszfalakat oda teszem ahová akarom.
Első körben a helyi szabályozással kell tisztában lenni, mert korántsem biztos, hogy az épitménymagasság, vagy a beépithetőség/szintterületi mutató enged teret ilyesminek.
A földszinti bővitésnél mindig az a gond, hogy mellé kell alapozni a meglévő épületnek, és a két épületrész külön mozog. Ha ki van találva mekkora lesz a bővitmény, érdemes most az első ütemmel együtt megcsinálni az alapozását.
Vannak olyan építési rendszerek komplett ami egy habból készült elemeket tartalmaz amit betonnal kell kiönteni. Előnye, hogy egyben van a szigetelés és később könnyen bővíthető. Vagy Hagyományos ház de akkor olyan födémet kell kialakítani, hogy a bővítés irányába ne legyen a falnak tartószerepe.
Sziasztok! Régen jártam a fórumon, bár néha beleolvasok, hátha érdekes, így tettem most is. A görög családok szoktak úgy építkezni, hogy felhúznak egy szintet, és amikor 2-3 évtized múlva felnőnek a gyerekek, ők ráépítenek egy emeletet, majd nem ritkán ahogy bővül a család, már három szintes lesz a ház.
Egy ehhez hasonló project lenne soron, de földszinti bővítéssel. Nevezzük úgy, hogy víkendház épül, ami egyszer majd családi házzá bővül. Az emeletráépítés itt sem hátrány, de nem feltétel. Milyen épületszerkezeti megoldások jutnának eszetekbe? (egy nehezítés, hogy a határolók hőszigetelését is némileg modulárisra kell benne venni)
