Köszönöm a gratulációkat. Haza értem a beszámoló is megszületett.
Elnézést a hossza miatt, ez már egy rövidített verzió :-)
Szombaton rendezték meg első alkalommal a három zempléni várat érintő Panoráma Trail terepfutó versenyt. Rajt Boldogkő várának kapuja előtt volt és Regéci váron szó szerint átfutva Füzéri vár kapujában volt a cél. A kiírás szerint 45,3 km és 1517m + szint ezen az útvonalon:
https://www.gpsies.com/map.do;jsessionid=B65746CFB50EA0BCE77A376555EEDDE4.fe1?fileId=dsfmzmhghvjmryxu
A versenyre én még februárban figyeltem fel, mert belebotlottam a promóciós videóba, amit akkor itt is megosztottam. A tervezett októberi időpont szimpatikus volt, a vidéket mindig csodáltam, amikor azon a vidékén autóztam, így nem sokat mérlegeltem, részt akartam venni ezen a versenyen. Ettől kezdve már csak figyelni kellett mikor véglegesítik a kiírást és kezdődik a nevezés. Gyakorlatilag ez lett az idei fő versenyem.
A felkészülésem a terveim szerint kihagyás, sérülés nélkül szinte 100%-ban sikerült. A szintrajz alapján 26 szakaszra bontva készítettem egy idő és frissítési tervet, ami alapján kijött az 5:57 es idő cél két héttel a verseny előtt. A frissítési tervem 2 l ISO a hátamon és egy 0,5 kulacs ISO az övemben indulásnál, amit frissítési pontokon felváltva csak vízzel és ISO-val fogok megtölteni és a vízhez vittem 4 db gélt. Így a tervezett 6 óra alatt 4,5 l folyadék pótlás biztosítva volt, óránként 70-80g körüli szénhidrát mennyiséggel, amit még kiegészíthettem a FP ponton fogyasztott folyadék mennyiséggel és így a hátizsákot nem kell töltenem.
Aki kérte, annak a szervezők biztosítottak szállítást a célból a rajthoz a verseny napján, így péntek este rajtszám felvétellel és krumplistészta partival kezdődött a programom a Füzéri vár tövében.
Reggel 6 óra után startoltak a buszok a Füzérben és környékén éjszakázó versenyzőkkel a Boldogkői várhoz, ahol a vár nemes hölgyei fogadták az erőpróbára érkező "vitézeket".
Az időjárás nem csak a felkészülési időszakban, de a verseny napján is kegyes volt, így kellemes 13-14 fokban rajtolhattunk el. A vár tövében a hegytetőn élénk volt a szél, de kb 4 km után beértünk az erdőbe ahol már a levelek sem rezdültek. Én pulzus tervemhez tartva magamat a mezőny végén rajtoltam, mert az első kb 25 percet 70% alatti intenzitású bemelegítésnek szántam.
Azt nem hallottam a rajtnál, hogy a bakó azért van-e itt, mert a célban ő várja majd a szintidőn kívül érkezőket :-)
Első szakasz 10,2 km kb 225m szint. A bemelegítő intenzitás miatt már az első néhány km-ben is gyalogoltam, amikor az órám jelzett. A rajt utáni első 3,5 km gazdasági utakon haladt mezőgazdasági területen, majd egy patakvölgybe leereszkedtünk és kezdődött az erdei kaland. Mivel az erdőben napok óta szélcsend lehetett így teljesen egybefüggő avar szőnyeg takarta a talajt, amiben jól látható ösvényt tapostunk, ahogy 1-2 m közökkel gyakorlatilag libasorban kocogtunk. A mezőny elejét nem irigylem, mivel az első erdei szakasz 6 km-en csak enyhén emelkedett így az élmezőny nagy tempót futhatott, de egy patakvölgyben a patakot többször keresztezve haladtunk időnként kidőlt fákat kerülgetve, így már ezen a részen is gyakoriak voltak a kiálló illetve görgeteg kövek, ezért folyamatosan figyelni kellett hová lépünk, még így is hogy a nyomvonalon nekünk az avar már le volt taposva. A bemelegítésem a patakig tartott, de utána még mérsékelt intenzitást tartottam és a körülöttem lévők tempójával haladtam és csak ritkán előztem. Így az első pontra sikerült 14 perc lemaradást begyűjtenem a tervhez képest. A frissítő ponton csak kólát ittam és az övtáskám kiürült 0,5 l-es ISO-s kulacsát feltöltöttem vízzel, de így is kb 2 perc elment és indult az igazi hullámvasút.
Második szakasz - kb felénél a Regéci váron keresztül- 6km, 240m + és 205m szint. Ekkor már a végéig tarthatónak tervezett maximális 80% pulzus jelzésére figyeltem és lendületesen haladtam az emelkedőkön is a botokkal is keményen dolgozva. A rajtnál csodálkoztam, milyen kevesen hoztak botokat. Én nem bántam meg, hogy vittem, mert az első ellenőrző ponttól kezdve a verseny végéig folyamatosan előzésben voltam a segítségükkel a legdurvább emelkedőkön is. Regéci várat egyenes csúcstámadással foglaltuk el. A főkapun berohantunk, némi lépcsőzés után a vár udvarán keresztül vágva a hátsó kapun távoztunk:
Itt kezdődött egy közel 3 km-es jól futható szerpentin majd mezei lejtő a második időmérő és frissítő pontig. Ezen a szakaszon a 0,5 víz és két gél volt a szénhidrát pótlás. Mivel a várat a tervnél gyorsabban sikerült elfoglalnom, így a második ponthoz a tervtől csak 2 perccel elmaradva 2 órás versenyidőnél érkeztem. Ismét kóla és kulacs töltés, de már koffeines ISO-t kevertem bele.
Kezdődött a harmadik, egyben leghosszabb erdei szakasz Telkibányára, 13 km 390m + és 565m szint. Itt már kevesebb versenytársat láttam magam előtt, de mindig volt valaki látótávon belül és amikorra utolértem, már láttam a következő célszemélyt. Az emelkedőkön könnyedén tudtam tartani a tervezett max pulzus alatt kicsivel az intenzitást, ha jelzett az óra minimális lassítással el tudtam némítani még az emelkedőkön is. A lejtőkön pedig néha bejelzett, hogy 70% alá esett az intenzitás. Ekkor, túl 20 km-en, még mindig könnyedén gyorsítottam a legmeredekebb emelkedőkön is, ha a szűk ösvényen gyorsan akartam előzni. Telkibányára meredek letöréseket is tartalmazó lejtő vezetett, de stabilan tudtam mozogni és futni bár a legmeredekebb részeken óvatosan a térdeim miatt. A lankásabb részeken azonban könnyedén gyorsultam és tartottam a 6 percesnél gyorsabb tempót. A frissítőpontról a 2:42-es időtervtől 3 perccel elmaradva indultam tovább.
Negyedik szakasz Hollóházára kb 10 km 350m + és 225m szint. Itt a szint nagy része az első 6 km-en volt így sokat gyalogoltam. Még jó erőben éreztem magamat, de tudatosan spóroltam az erőmmel a végére. Hátulról nem közeledtek én is egyre ritkábban értem be valakit. A frissítő ponton gyors kulacs töltés koffeines ISO-val és az 5 órás részidő tervtől 1 perccel elmaradva indultam tovább.
Befejező etap Füzérig kb. 6 km 265 + és 90 - szint. A frissítőponttól az országúton illetve a mellette húzódó kerékpárúton lejtőn lefelé lehetett futni kb 2 km-en. Itt éreztem először, hogy fogy az erőm. Az átlag tempó 5:40 lett ezen a szakaszon a cél pulzussal, de gyorsítani nem volt energiám éreztem, hogy merevednek a lábaim. Pedig a csipogót kikapcsoltam a frissítőponton arra gondolva, hogy ezt a 6 km-t már aerobküszöb fölött tolom majd. Füzérig az útvonal kipihenten nekem is futható lett volna, de így 40 km felett már az enyhébb emelkedőkön is gyaloglásra váltottam ismét, de így is előztem. Füzér központjától a várkapuig kb 2 km és 150m szint van. Nagyobb részén tempós gyaloglás volt. A várkapu előtti pár méteren a meredek emelkedőn azért botozva sprinteltem egyet, de a lendület nem tartott ki a kapuig, bár elég sok néző biztatott.
A cél időt végül nekünk is az alsó vár kapujában mérték, ezért csak a befutó éremért kellett felmenni már mért időn kívül valamikor. Én erre a versenyre úgy készültem ott lesz a cél, ezért a botomat a meglepett párom kezébe nyomtam és lendületből siettem tovább a felső várba és csak annak a kapujában állítottam meg az órámat. Ez az utolsó szakasz + 50 m szint volt és + 4,5 perc .
Sikeres verseny volt, holtpont nélkül tudtam végig menni. Voltak szakaszok, amikor a bokám érdekes jelzéseket küldött a terhelés miatt, de mindig sikerült úgy változtatni a lépéseimen a talajfogáson, hogy elmúlt a kezdődő fájdalom. A frissítésem nem sikerült tökéletesre, mert kb 7,5 dl ISO maradt a zsákban. Gondolom azért, mert igyekeztem 10 percenkét inni, de ez gyakran elnyúlt 12-15 percre főleg a két 1 óra feletti szakaszon. Mivel a ritmus tartása, a talaj figyelése szinte teljesen lekötött nagyon gyorsan telt az idő. Szerintem pont a megmaradt ISO és egy kihagyott gél miatt fogyott el az erőm egy kicsit a végére. Az emelkedőkön folyamatos futásra már kevés voltam, de még a körülöttem haladóknál kicsit jobb erőben értem be a célba. Szerencse hogy a felsővárba vezető lépcsőn, félúton a tömeg lefékezett, mert éppen kezdtem szédülni így viszont a megállás miatt nem feküdtem ki a lépcső melletti sziklára.
A hivatalos időm 5:50:19 lett ez után a felső vár kapujában 5:53:50 kor állítottam meg az órámat. Az egyéni listán a 260 indulóból a 101. helyen értem célba a férfiak között 84. lettem a 188 indulóból. Korosztályos értékelés nincs, bár én abban sem lennék dobogós.
Nem tudom akarok-e menni következő alkalommal. Mivel csak magammal versenyzem nem biztos, hogy máskor is ilyen szerencsésen egybe esik a hibátlan felkészülés és az ideális időjárás, így az eredmény javításra kicsi az esélyem. Bár ha nem a verseny eleje a bemelegítés és beviszem az óránkénti maximális szénhidrát mennyiséget, akkor talán 10 percet is javíthatnék az időmön. A frissítő állomásokon és egy pisi szünettel csak 13 percet töltöttem. Ezen nem sokat lehetne faragni, ha kulacsot akarok tölteni. Mivel nincs közeli társaságom akikkel a közös szállító jármű logisztika - rajtból a célhoz- megoldható lenne, így ottalvós buliként kicsit költséges csak azért elindulnom, hogy teljesítsem.
Az útvonal szép, de nagyrészt lombos erdőben halad, ahol a lábunk elé kell figyelni. Túra tempóban csodálatos az erdő, de időre teljesítés közben kilátó pontnak csak a Regéci vár tekinthető, illetve a Regéci vártól lefelé a nyílt mezőn lehet a következő szakasz hegyeiben gyönyörködni, meg persze az érintett településekről is szépek a környező csúcsok, de azt kocsival közlekedve is meg lehet csodálni.
A szervezés tetszett, az időmérés a terepfutó versenyek többségén használt chip rendszerrel történt így a családom is tudta követni hol tartok. A frissítő pontokon az általam fogyasztott vízen és kólán kívül volt ISO, banán, csoki szőlőcukor is. A verseny után volt gulyás és vega tészta. Több ponton profi fotós dolgozott a képek ingyenesen elérhetőek a versen face oldaláln. A beszúrt fotókat is onnét vettem.
Egyedisége miatt mindenkinek javaslom, induljon el ezen a versenyen valamikor, bár az ország elég távoli, de nagyon szép csücske, így egy hosszú hétvégés kirándulással érdemes összekötni.
