Nyilván, ha van két IR, amik egymáshoz képest v sebességgel mozognak, akkor ezt akár úgy is leírhatjuk, hogy x=vt. Ebben mi az új? Még mindig nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani... Pláne, hogy ehhez miért kellett az EKR és a HKR?
a specrel geometriája egy minkowsky geometria lorentz transzformációval. ebben nem lehet mindent csinálni, például c sebességű koordinátarendszer értelmetlen. ha te vitatod ezt a geometriát, akkor persze lehet, de az nem specrel.
az érvelésed ehhez hasonló: a nulla is egy szám, miért ne lehetne már osztani vele. hát mert nem lehet, és kész. nincs neki értelme. adódik az axiómákból.
Hát tudod az lehet, hogy a HKR elméletben nem így van, de a specrelben és a valóságban igen. Caledoni ugyanis egy sima Lorentz sebességösszeadó képletet használt.
ivivan már válaszolt erre, de azért én is kihangsúlyozom, bár nem tudom, minek, mert már eddig is ezerszer leírtuk: fotonhoz rögzített rendszer specrelben nincs, nem számolunk vele, így bármilyen eredményre jutsz egy ilyen rendszerben elkövetett számítással, az egyáltalán nem érv a specrellel szemben. 37801 továbbra is áll.
Az ÖKR jeles tulajdonsága természetesen továbbra is az első gézooi axióma.
Különben sejtem, mire akar kilyukadni. Olybá tűnik, hogy Gézoonak van egy jó kis newtoni világképe, viszont felvilágosult ember, és hallott már arról, hogy a specrel annál pontosabb. Csak épp nem ment a fejébe, így aztán addig gyúrta a dolgot, amíg a newtoniból specrel lett nála, a specrelt meg éteresnek nevezi. Elég elképesztő, de szerintem most ezt akarja velünk is "megértetni".
A fény sebességét soha sem anyagtól mérjük, hanem valamely IR-ből.
Azaz nem a mérést végző IR két koordinátája közötti terjedés idejével.
Fenti mondataid helyesen:
A fény sebességét a mérést végző IR két koordinátája közötti terjedés idejével mérjük.
Épp ez a lényeg. Mindennek a sebességét így mérjük, a fény sem kivétel. Csak annyiban, hogy fényre minden IR-ben ugyanazt a c értéket kapjuk, egyébre meg nem.
1,6ct - ez többnek látszik, mint ct, nem? Mint sebességkülönbség B rendszerben oké, mint sebességkülönbség A rendszerben is oké. Mint sebesség nem De hogy jön egy ehhez az éter?
Akkor írjuk fel specrelben:
Eredeti A-B-C rendszerünk van, B-ben egy A-ban nyugvó test -0,8t, egy C-ben nyugvó 0,8t szerint mozog.
Bevezettél egy K és egy L rendszert, nyugodjon mindkettő origójában egy-egy test. Ezek A-ban -0,8t és 0,8 t szerint mozognak.
L természetesen megegyezik B-vel, így a továbbiakban K-A-B-C-t nézzük. Nem mozgásfv-ek, csak a sebességek:
K-ból:
A: 0,8
B: 40/41
C: 364/365
A-ból:
K: -0,8
B: 0,8
C: 40/41
B-ből:
K: -40/41
A: -0,8
C: 0,8
(Itt van pl A és C sebességkülönbsége, ami 1,6. De nézd meg feljebb, A-ból nézve C nem 1,6-al megy. A sebességkülönbség nem állandó (A-ból nézve C sebessége egyben a kettő sebességkülönbsége is).)
Szerintem ebből a kávézaccból semmire se akarhat reálisan kilyukadni. Belezavarodott. Vegytiszta irracionalitás. Blabla.
Élvezet nézni ahogy a közismerten nevezetes és igen jól definiált első koordinátarendszer (EKR) más néven fotonhoz kötött koordinátarendszer (FKKR) és a harmadik koordinátarendszer (HKR) más néven fotonhoz kötött koordinátarendszerekhez kötött koordinátarendszer (FKKRKKR) és minden további koordinátarendszer (TKR) azaz a nem közvetlenül fotonhoz kötött koordinátarendszerek (NKFKKR-ek) mozognak mindenfelé miközben az eleinte implicite fontos másodikról (MKR) már szó se nagyon esik és csak a fénygömb áll rendületlenül.
Kivéve persze az autóhoz kötött koordinátarendszerben (AKKR). Mert ott nem.
Milyen jeles tulajdonságai lehetnek vajon a misztikus ötödik koordinátarendszernek (ÖKR)?
Hehe. Ciprian kb 2 hónapot foglalkozott azzal, hogy megmagyarázza a sebességkülönbség és a relatív sebesség közötti különbséget és most ezzel jössz?
A relatív sebesség (amivel mindig számolunk) soha nem lehet c-nél nagyobb. A sebességkülönbség pedig soha nem nagyobb, mint 2c (de nyilván ez következik az elsőből). Amit te írsz, az sebességkülönbség.
Az eddigi vitáinkból is látszott, hogy ezt fogod válaszolni.
Maradjunk annyiban, hogy azon törvények, amik a newtoni világból érvényesek maradtak a specrelben is, minden IR-ben azonos alakban felírhatók, alkalmazhatók.
Mi nem érvényes a newtoni fizikából?
Például a fény tulajdonságaiba vetett hitek, feltételezések. A fény tetszőleges sebessége, a fény anyaghoz mért sebessége.
Helyette a specrelben a fény sebessége államdó, értéke c.
A fény sebességét soha sem anyagtól mérjük, hanem valamely IR-ből.
Azaz nem a mérést végző IR két koordinátája közötti terjedés idejével.
Én már írtam, hogy az én nézőpontomból minden IR (a te definíciód szerint) HKR, így a példád eléggé érdekes... És még mindig nem értem ehhez miért kellett az EKR?
Épp "ezt" magyaráztuk neked az autó rendszerében: a fényforrás áll az inerciarendszer origójában, tehát a fénygömbök középpontjában lesz. Az utca meg mozog, gondolom erre értetted, hogy "más IR kimozdul onnan".
A szembemozgó fényforrások példája hasonló, csak épp mindkét megfigyelő a másikat látja kimozdulni a középpontból.
nem tudom felsorolni, mert az összes tulajdonságra, ami nem valamihez képest van mérve.
például "párizs távolsága" nem ugyanaz minden IR-ben, de a fizikai törvények alakja, a fizikai állandók, stb ugyanazok. a tehetetlenség törvénye, a fénysebesség állandósága, stb, ugyanúgy működik minden IR-ben. ha elemlámpával (lézerrel, bármivel) világítgatunk, mérünk, nem tudunk különbséget tenni IR és IR között.
