Az új Mt. szerint a munkavállaló január 1.-től már nem a szabadsága 1/4-ének, hanem fix 7 munkanapnak a kiadását határozhatja meg önállóan.
"122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie."
Hát akkor nem olvasod elég sűrűn a szaktopikot :-))) ott ugyanis - amennyiben nem szívességi bejelentésről, rokonságbeli alkalmazásról van szó, - a kismamák 98 %-a foggal-körömmel ragaszkodik minden egyes naphoz, ami jár neki.... A rokonsági ügyeknél meg fel vannak háborodva, hogy ugyan már, ilyen marhaságot :-))) Én speciel mindíg szénné röhögöm magam ezen...
Na, ez akkor megint a túlsó ló másik oldala :-((( Mert akkor ugye hiába szeretne a dolgozó elmenni nyáron mondjuk 3 hét szabadságra - teljesen jogosan mondjuk, mert a kisiskolás gyerekei nyári felügyeletét nem tudja másként megoldani, - a munkáltatónak joga van azt mondani, hogy él azzal, hogy az MT szerint a szabadság 75 %ával ő rendelkezik, és a dolgozó max. a szabadságának azt a negyedét veheti ki nyáron, amivel a dolgozó rendelkezik, a többit meg majd októberben-novemberben-decemberben :-((( Merthogy a munkáltató is a saját érdekeit védi :-(((
Koraszülés veszélye indoklással szokták kiírni a kismamákat, ez gondolom betegságnek számít, de nem rémlik, hogy sipítozott volna valaki amiatt, hogy a 2-3-6-8 havi táppénzére ne számítottak volna ki később szabadságot.
A régi mtv-be (amit szabadság esetén 2012.12.31-ig kell alkalmazni) egy valamikori módosítás során bekerült az, hogy a keresőképtelenséget okozó betegség idejére jár a fizetett szabi. A terhesség, az üzemi baleset pedig nem betegség. Csínján az ötletekkel.
Amennyiben az a célja, hogy utána majd jól levonják a jogosulatlanul kivett szabadságok ellenértékét a későbbi járandóságából, akkor igen.
Mert szerintem ha nem jár, akkor éppen úgy vissza kell követelni az erre kifizetett pénzt, mint amikor úgy lép ki a dolgozó, hogy többet vett ki az időarányos szabadságnál.
Így van, így más a helyzet. 2 hónapot dolgozok, és utána egybefüggően beteg vagyok dec. 31-ig, akkor összesen 3 hónapra jár időarányosan a szabadság (munkában töltött 2 hónap, és a táppénz első 30 napja) - úgyhogy ebben az esetben a munkáltatónak van igaza.
Amit Fülig írt, az azt jelenti, hogy ha valaki mondjuk egybefüggően két hónapig táppénzen van, akkor eddig jár számára - mondjuk - 24 nap fizetett szabadság egy évre. 2013-tól viszont a táppénzes két hónapra már nem jár, tehát idén ebben az esetben már csak 20 nap szabadság jár neki.
Tényleg arról lehet szó, hogy a munkáltatónk berágott. Van egy kolléga, aki szinte egész évben táppénzen volt, összesen ha 40 napot dolgozott egész évben, és karácsonyra már "egészségesnek nyilvánították", de már szólt előre, hogy mivel van még 20 nap szabija, karácsonytól január valameddig szabin lesz, punktum.
Ez valami félreértés, illetve egy idióta munkáltatói gyakorlat lehet.
Nincs ilyen rendelkezés a Munka Törvénykönyvében, úgyhogy nem is tudom idézni. Nem vesznek el a szabadságos napok, soha.
Az éves szabadság életkor alapján jár. A táppénz az táppénz. Visszajössz táppénzről és utána elkezdesz dolgozni. A szabadság naptári évre jár, legalább 15 nappal korábban kell igényelni, azaz jelezni a munkáltatónak.
A szabadságot csak kivenni lehet (pénzben megváltani lehet még, munkaviszony megszűnésekor), azaz nem jövök be dolgozni, a jelenlétin rögzítem hogy szabadságon vagyok, és így "fogy" a szabadságos napokból. Ha valamilyen okból például 2012-ben nem vettem ki a szabit (mert nem engedtek el szabadságra), akkor azok a napok nem vesznek el, szépen átmennek 2013-ra, és szaporítják a 2013-as éves szabadságos napokat.
Egy kollégám tette fel a kérdést, és nem találok rá világos magyarázatot, kérem szépen, segítsetek!
Arról van szó, hogy igaz-e, hogy ha egy munkavállaló betegszabadságra (betegszabadságra, táppénzre saját jogon, illetve gyeremekápolási táppénzre) megy, (bocs, ha jogilag nem pontosak a meghatározásaim!) és ezen napok száma eléri a 30-at, akkor a még ki nem vett szabadságait arra az évre már nem veheti ki? Tehát pl. ha szeptember 24-ig (csak mondtam egy dátumot) összejön 30 nap úgy, hogy én is voltam beteg, és a két gyerekkel is voltam otthon táppénzen, de van még ki nem vett 15 nap szabadsáom, akkor arra a 15 nap szabira már keresztet vethetek, nem vehetem ki?
Köszönném, ha válaszolni valaki, aki tud!! Esetleg idézve a törvényből... ha nem vagyok túl tolakodó!!
Én értem, de ha a vezetője védi, vagy nem csinál semmit, nincs nagyon mit tenni. Sejtem, hogy a cégen belül nincs HR, vagy ha van, tojik az egészre, ahogy a munkahelyi vezető vezetője is.
Cégen belül ha valakihez lehetne fordulni, aki meghallgatja a dolgozók véleményét, és utána tud változtatni a szervezeten - de gondolom ilyen személy nincs. Más út meg nem járható, ha a vezető elé nem lehet tükröt tartani, együtt kell élni a helyzettel.
Az igazság másik fele meg az, hogy az elődjéhez képest (akit leépítettek) fele annyi pénzért dolgozik (diplomás-nem diplomás), az elődje munkájának 90%-át 9 óra helyett 3 óra alatt elvégzi. Igaz, benne nincs ... hogyismondjam ... lelkiismeret. Míg az elődje ugyan lelkiismeretesen dolgozott, de sajnos a szellemi képessége és teljesítménye a masszív alkoholizmusa hatására eléggé korlátozottak volt.
Olyan kérdésem lenne! Vagyon védelmi cégnél dolgozunk, 12-24 órában készenléti jelegű szerződéssel 3 fő ad szolgálatot Személyis – gépjármű oldal – járőr óránként megy a járőrözés és fél óránként felváltva, ha az egyik őr kint van, akkor a másik megy utána 30 percre! Kérdésem, ha munkaügyi felügyelet ellenőrzésénél ezt a tényt meg állapítja, hogy ez nem felel meg a készenléti szerződés foglalkoztatásának akkor a hivatal kényszerítheti e szerződés módosítására a vállalkozót?Kötelezheti e az elmaradt bér+pótlékok ki fizetését vissza menőileg vagy polgári perben lehet vissza követelni?
Sajnos ez ügyben panasz van az osztályvezetőre, de az osztályvezető alapvetően jóindulatú. Panasz van az igazgatóhelyettesre, aki egy aljas kétszínű gerinctelen féreg. Panasz van az igazgatóra, aki szarik az egészre.
(Fölötte már az csak elnök van, akinek az államtitkár a főnöke, annak meg a miniszter)
Ez az egész csak bosszantó, bár ez egy közhivatal.
Lehet, hogy az ember csak magával foglalkozik, de amikor azt látja, hogy valakinek nem kell csinálnia semmit a fizetésért, akkor egy idő után felmerülhet benne, hogy ő miért csináljon többet? Nem elszigetelten élünk egy munkahelyen.
