1. Esetleg Btk 177/A b) első fordulata, de nem a rendőrség, hanem az adott rendőr. bár talán abból a célból hozta a BSA tudomására, hogy polgári jogi igényét érvényesíthesse, és akkor már nem jogellenes az adatok továbbítása.
2.A Rendőrség elég pontos a közleményeiben, mindig csak gyanúró beszélnek, az más kérdés, hogy az újságok, (na kinek a pénzéből?) hogyan tálalják.
Azt hiszem, de ez nem biztos, hogy ez egy eljárási cselekmény, egy házkutatás.
Az meg a rendőrség érdeke, hogy mind benne legyen, mert gondolom az EGIS-nek is vannak ügyvédei, és tuti hogy azonnal a helyszinen voltak.
Nem akarok offolni, de a szervezetek büntetőjogi felelőssége a római jogi delictumból az angolszász jogban kialakult "punitív damages"-ből nőtt ki, először az angolszász jogban, majd onnan átszivárgot a kontinentális jogba, ma pedig kifejezett EU jogi követelmény, ennek hiányáért például elmarasztalták hazánkat. A szervezetek büntetőjogi felelőssége nem zárja ki a szervezetet alkotó személyek büntetőfelelősségét, csak arra kell vigyázni, hogy a kettős értékelés tilalmába ne ütközzenek a megállapított tényállások. A büntetés pedig természetesen pénzbüntetés, tevékenységtől eltiltás, közhasznú tevékenység előírása, stb, olyasmi ami értelmezhető egy szervezetre, nyilván nem szabadságvesztés. Nagyon jó példa erre a gengszterizmusról szóló USA szövetségi törvény. Jelenleg az EU Bizottsága ez alapján büntetőpert indított a nagy amerikai dohánygyárak ellen. Szóval valahogy így kell elképzelni a szervezetek büntetőjogi felelősségét.
Your DEvil (328)
Nos, annyiban igazad van, hogy néhány nehéztüzérségi pofon büszke gazdájává tehetnek a rend éber őrei. Tudod, a két úr sötét bőrkabátban. Az viszont kényszervallatásnak minősül.
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelően működő Rendőrség kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:
...
16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(2) A Rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz (VI. Fejezet) rendszeresítésének szabályait a belügyminiszter állapítja meg. A rendszeresítés során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait.
(3) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.
eksön (330)
Furcsa lesz. Hogyan csukják börtönbe a nem természetes személyt? Megy az egész IT, FB?
Kedves Kartácsak!
Amíg pontosabb adatokkal, információkkal nem rendelkezem, addig szigorúan csak feltételezésekből -de valószínűsíthető feltételezésekből- indulok ki. Számolok. Akad némi jogismeretem, de nem vagyok jogász. Kizárólag mennyiségi alapon közelítem meg most a kérdést. A pontatlanságaimért, az ismeretek hiányából fakadó marhaságokért előre is elnézést kérek!
Szeretném előre is leszögezni: Eszem ágában sincs az EGIS-t védeni, közöm nincs hozzájuk.
10telettel:
A Dagotta
Álláspontom szerint:
1.) A rendőrség jogosulatlan adatkezelés vétkébe esett. Milyen jogalapon osztotta meg a hatósági eljárás során tudomására jutott tényeket, információkat egy társadalmi szervezettel, jelesül a BSA-val?
2.) A rendőrség továbbá a BSA nyilatkozata prejudikált, mivel még nem bizonyított a 700 liszensz hiánya.
Számoljunk együtt!
A házkutatás - illetve esetünkben gyárkutatás - során 1200-nál mindenképpen több eljárási cselekmény történt. Ezt 80 rendőr hatotta végre - a híradások szerint -, tehát egy rendőrre 1200/80=15 eljárási cselekmény jutott.
Kérdéseim:
Az egész purparlé azzal kezdődött, hogy a portásnak kihirdették a házkutatást - illetve gyárkutatást - elrendelő határozatot, ha másért nem azért, hogy engedje be a rend őreit a gyár területére. Nyolcvan úr kék egyenruhában. Hoppá! Vajon minden egyes rendőr neve - akik részt vettek az eljárásban -, szerepel-e a hatóság határozatában?
Rendeltek-e ki igazságügyi szakértő(ke)t, ha igen, a kirendelt szakértő(k), vajon mind tagja(i)-e az Igazságügyi Szakértői Kamarának?
Kapcsolatba lépsz a program írójával/íróival. Ők elküldik neked a forráskódot úgy, hogy minden fájlban megjelölik, hogy ez szabadon felhasználható általad, és hogy ne csúszhasson bele félreértés, a forráskód másolatát megtartják (::-). Te lefordítod. Használod.
Hát szerintem erről szól a vélelem, amíg nem bizonyítod addig az nem szabad a szoftver, ergó nem használhatod, még akkor sem ha tudod használni, mert van róla könyv.. A kérdést egészen lebutítva: alapból minden szoftver jogdíjköteles, de a szerző kifejezett jognyilatkozattal erről lemondhat. Ez a kifejezett jognyilatkozat a bizonyíték, ami valószínűleg a felhasználási szerződésben van. Mert a freewarenek is van felhasználási szerződése, ami pontosan megmodja, hogy mi is a "free" benne, ami szoftverről szoftverre változik. Vagy csak jogdíjat nem kell fizetni, vagy szabadon terjeszthető, módosítható, stb...
Ha nem érti az idegen nyelvű licenszszerződést, akkor vagy lefordíttatja, vagy nem használhatja föl véleményem szerint, megintcsak a vélelem miatt. (ez a vélelem egy kib@szás!).
Az internetszájt vagy a forgalmazó ilyen irányú tájékoztatása szerintem elég, ha az kimerítő, azaz megmondja, hogy a szerzői jogok mely köréről, és milyen mértékben mondott le a szerző. persze azért arra ügyelni kell, hogy később bizonyítani lehessen, hogy ilyen tájékoztatást kaptál.
Például a CD mellékletek érdekes kérdést vetnek föl, hiszen azokról azt nyugodt szívvel feltételezhetem, hogy kipróbálhatom őket, így itt ebben a részben szerintem a szabad felhasználás bizonyított. Csakhogy, hányszor, meddig tarthat a kipróbálás? Erre csak a joggyakorlat adhat választ, ami nincs kialakulva, ezért ilyen gány az egész szoftverjog, és mélyen egyetértek veled, hogy végre az egyszeri szoftverfelhasználónak is öntudatosabbá kellene válnia, mert egyébként Mikrofos és tsai fogják besöpörni az összes jót, balaga felhasználók meg életük végéig szívni fognak, mer van egy gif fájl a temp könyvtárban. lassan ideje lenne eljárások tömegét indítani mint polgári kártérítésért, mind büntetőeljárási hibákért, mind alkotmányos jogok sérelméért, versenykorlátozásért, fogyasztóvédelemért a BSA és a mögöttük álló szoftvercégek ellen, hogy a kialakuló gyakorlat ne legyen egyoldalú.
Ugy hallottam, hogy az Artisjus kiadott valami kozlemenyt, miszerint a jogtiszta pl. CD masolasa MAGANcelra, haszonszerzes nelkul, es pl. ennek a masolatnak az atadasa ROKONOK szamara nem minosul szerzoi jogsertesnek !
Mellesleg rengeteg mindent leadtak radioban, akar kulfoldiekben is - onnan vettem fel, bedigiztem, nyasgem. Bizonyitsak be, hogy nem !
Vitáznék veled.
Semilyen egyértelmű bizonyitási módot nem ismerek amellyel egy programról, egyértelmüen bizonyitani tudnám hogy az szabadon felhasználható.
De ha a körülmények arra utalóak akkor alapos okom lehet feltételezni hogy szabad szoftvert használok, és a tőlem elvárható módon járok el.
Szabad szoftvernek FREEWARE ( vagy legalábbis SHAREWARE-nak ) feltételezem a
- Számitástechnikai szaklapok CD mellékletein található programok többségét
- Az internetről letölthető programok azon részét ahol a site úgy tájékoztat hogy ezek szabad szoftverek.
- Ahol a forgalmazó azt nyilatkozza hogy az adott termék szabadon felhasználható
Gyakorta előfordul hogy a felhasználó nem érti az idegen nyelvű licensz szerződést, mert nem ismeri az adott ország jogi szaknyelvét, sokszor a magyar jogi szakszöveget ois órákig tart értelmezni.
De a szoftver tudja használni, mert
könyvesboltban kapható magyar nyelvü leirás
interneten található magyar nyelvü leirás
valaki ismerős , megmutatta hogyan müködik
Pl. rengetegen tudták használni a DOS-t is abban az időszakban azok is akik nem tudtak angolul, pedig a kezdet kezdetén az MS-nek sem voltak magyar nyelvü licensz szerződései.
Lényegében egyetértünk, de a következő a kiegészitésem lenne.
Szerintem az alapvető gond az eljárások azon gyakorlatával van, amely a gépek elszállitásával vagy lepecsételésével jár.
A BSA az elmúlt évben keresztül lobbzyta a törtvényhozáson az ex-parte eljárás
törvényesitését, ez képezi a gépek lefoglalásának törvényi alapját.
Ha normálisan átgondoljuk a dolgokat, belátható hogy a géplefoglalás indokolt lehet egy hackernél,kémnél,viruskészitőnél,kábitószerkereskedőnél,
de ha a gyanu csak JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁS akkor az EX PARTE eljárás és a géplefoglalás teljesen értelmetlen és indokolatlan károkozás.
Valamely programot vagy üzletszerüen felhasználó vállalkozás vagy cég nem törölheti le csak úgy a rendszereit, számlázóprogramjait, könyvelőprogramjait hiszen akkor
megbénulna a müködése, lehúzhatná a rolót, jogosulatlan felhasználásnál egyszerüen INDOKOLATLAN AZ A FELTÉTELEZÉS, HOGY A VÁLLALKOZÁS ELFOGJA TÜNTETNI A BÜNJELET, ha ezt teszi tönkre is megy.
Amit meg esetleg letöröl, azt tuti hogy nem használja üzletszerüen, az lehet véletlenül fennmaradt egyszer kipróbált olyan programtermék amiről kiedrült hogy a hizelgő reklámok ellenére nem ér egy kalap szamócát sem, vagy egyéb elektronikus szemét, esetleg egy két olyan segédprogram amit a valamelyik szerviz vagy külső fejlesztő véletlenül rajtahagyott, ezek KRIMINALIZÁLÁSA vagy ELEKTRONIKUS SZEMÉT HATÓSÁGI ASSZISZTENCIÁVAL SEGITETT KÉNYSZERÉRTÉKESITÉSE sokkal inkább büncslekmény és sokkal károsabb mint a vélelmezett jogosulatlan használat.
Az elektronikus szemét jogtisztaságának kriminalizálása szerintem nevetséges.
A számitástechnika abba az irányba fejlődik hogy a felhasználó egyre kevésbé képes ellenőrizni hogy mi történik a gépén, a régi DOS-os gépeken meg minden file-ről sejtette a felhasználó hogy mi is az, de amikor egy gépen több ezer vagy tizezer állomány van, a háttérben automatikusan futhatnak a felhasználó előtt rejtett alkalmazások, a registry tartalma a felhasználók többsége számára áttekinthetetlen, amikor a legujabb hálózati szoftverek már a rendszergazdának sem adnak meg minden jogot
külön auditor, supervisor, adminisztrátor jogosultságok vannak napról napra anakronisztikusabb a felhasználót felelőssé tenni a merevlemeze tartalmáért hisz egyre kevésbé tudja kontrollálni mi is van rajta.
A rendszeresen használt üzleti alkalmazások egy hatóság által a gép elvitele és lepecsételése nélkül a helyszinen is gépenként 15 perc alatt azonosithatók, a fennmaradó elektronikus szemét kriminalizálása és szakértői vizsgálattal történő részletes analizálása pedig NEVETSÉGES BOHÓCKODÁS, másrészt megitélésem szerint az átlag felhasználótól és rendszergazdától sem várható el, hogy bonyolult szakértői vizsgálatokat, elemzéseket végezzen a gépén.
Az EX PARTE eljárás JOGOSULATLAN HASZNÁLAT gyanuja esetén teljesen indokolatlan és feleslegesen kártékony.
Ubulu, BLr
Az Egis esetében 1200 gépre csak 500 licensz van, avagy azzal gyanusitják az EGIS-t hogy az ott vélelmezett 1200 gépre csak feltehetőleg 500 licensze van a cégnek.
( Sok korábbi hozzászólás is jelezte, hogy rengeteg esetben a cég szoftverei lehetnek jogtiszták, a licenszdokumentumok nem feltétlenül és nem kötelezően vannak a gép mellett,
MOLP esetén ez technikailag sem lehetséges, egy nagy vállalat számára is hosszú időbe telhet amig az összes szükséges számlát és dokumentumot előkeresik.
A licensz dokumentumok sokszor olyan sajtpapirok vagy egyszerü TXT file-ok amelyek megőrzése azonositása nem egyszerü feladat.)
Compot
Az MS-nek sem minden licensze magyar nyelvü.
Münci
1. Általában 1 biztonsági másolatot a legtöbb licensz szerződés megenged, ha nem engedné meg a fogyasztó védelmi felügyelőséghez és a versenyhivatalhoz kellene fordulni.
2. Az anya cégnek kell tudni igazolni a szoftverek eredetét. A saját fejlesztést nem kell igazolni szerintem, ha kétségeik vannak bizonyitsák ők hogy nem az.
3.Bónusz 2+ , Az OEM szoftverek kivételével a programok jogszerüen áttelepithetők egyik gépről a másikra, ha az uninstall nem volt tökéletes , a registryben szemét maradt akkor fel kell jelenteni a szoftvergyártót a rendőrségen ROSZ MINŐSÉGÚ TERMÉK FORGALOMBA HOZATALÁNAK alapos gyanujával.
Talán mégegyszer elmondanám, hogy a Btk 329/A kerettényállás (ilyen van jó sok a btkban) és egy másik jogszabály, esetünkben az Szjt mondja meg, hogy mi a védett jogtárgy, azaz mi áll az itt fölsorolt fogalmak mögött, és ott tisztán és világosan leírja egy egyébként nem is taxatív fölsorolásban hogy a számítógépi programalkotás az ide tartozik. Gondolom nem véled úgy hogy egy csomo sértett, ügyvéd, ügyész, bíró, stb, eddig nem vett volna észre ilyen tényállási hiányosságot.
Azt nem tudom mia za az ügyvezető igazgató, mert ilyen tudtommal nincs a Gt-ben. A kft törvényes képviselője az ügyvezető, de ez nem zárja ki, hogy meghatalmazott képviselője is legyen. Akárki.
Nem jól tudod, Mo külföldiül is lehet szerződéseket kötni, mi is kötünk ilyeneket. itt inkább az a probléma, hogy egy ilyen szerződésnek távollévők között kellene létrejönnie, akik közül az egyik esetleg nem beszéli az adott nyelvet, így a szerződés létre sem sön, hiszen minimum tévedésben van. Csakhogy ebben az esetben a szoftvert nem használhatja. Hát azt meg honnan tudná? Onnan, hogy az Szjt szerint, amíg egy műről nem bizonyított, hogy szabadon felhasználható, addig bizony szerzői jogvédettnek kell vélelmezni, és a jog nem ismerete nem mentesít. A kör bezárult.
Rengeteg dolgom volt mostanában, és nem volt ( nincs ) el;g időm ilyen fontos közügyekben alaposabb véleményt kifejteni.
Előzetesen csak annyit, legtöbben elfogadjuk azt hogy a szoftverek használata az együtt jár dijfizetési kötelezettséggel, és nem a jogtiszta szoftverhasználat ellen vagyunk.
Az igazi probléma az ellenőrzési gyakorlat túlzott kriminalizálása, a joggal való visszaélés, a felhasználói érdekek, szempontok, jogok figyelmen kivül hagyása. Az a joggyakorlat amely egyoldalú előnyöket biztosit a multinacionális óriásoknak,
a felhasználók kiszolgáltatott helyzetbe hozása, a felelősségnek egyoldalúan a felhasználókra terhelése.
Sokan felvetik hogy muszáj e birkának lenni. ( Más indexes topicokban is időről időre felmerül a kérdés, egyéb BSA topicok, ellenőrizni akarják az internetet, vagy euroastra.com )
Szerintem sem kell, a jelenlgi helyzet egyoldalúsága akkor fog változni, ha a felhasználók megpróbálják megvédeni érdekeit, és védekeznek a multik, a BSA egyoldalú jogértelmezései ellen.
Nem elsősorban demonstrációra gondolok, hanem olyan törvényes jogi lépésekre amelyekkel a felhasználók jelenleg is élhetnek.
1. Ha a távollévők között kötött szerződések, ( boritékszerződés, doboz felbontásával keletkeztetett szerződés ), egyoldalú csak a szállitó számára előnyös kitételeket tartalmaz.
pl: kártéritési kötelezettség , termékfelelősség kizárása
garanciális és szupport kötelezettségek kizárása
ésszerü használat akadályozása a felhasználó értelmetlen korlátozása
akkor élni a versenyhivatalnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél eljárást kell kezdeményezni a boritékszerződés érvénytelenitésére.
2. Ha csalárd módon a forgalmazók reklámjai, előzetesen megtévesztik a gyanútlan szoftvervásárlókat, a szoftvertermékeket olyan tulajdonságokkal pl. stabilitás, megbizhatóság ruházzák fel amelyekkel a szoftvertermék nem rendelkezik, akkor érvényesiteni kell a garanciális és termékfelelősségi jogokat, ha ez nem megy akkor a fogyasztóvédelemhez fordulni és a rendőrségen feljelentést tenni csalás alapos gyanuja miatt.
3. Ha tudomásunkra jut hogy valamely szoftvertermék a rendszerünkről interneten vagy modemen keresztül üzeneteket küldözget a jóváhagyásunk nélkül, akkor azonnal tekintsük érvénytelennek a licenszszerződést, követeljünk kártéritést, forduljunk az adatvédelmi biztoshoz,a Nemzetbiztonsági hivatalhoz, és tegyünk feljelentést a rendőrségen a számitógépes rendszerbe történő illetéktelen behatolás alapos gyanuja miatt.
4. Ha olyat tapasztalnánk hogy valamely operációs rendszer, vagy böngészőprogram, vagy levelezőprogram a kifejezett engedélyünk nélkül lehetővé teszi hogy gépünkre távolról ismeretlen program, általunk nem engedélyezett állomány települjön, vagy elinduljon. Akkor leghelyesebb ha megtesszük a 2. pontban foglaltakat, a szoftvergyártót fel kell jelenteni szerzői és szomszédos jogok gondatlan megsértésének alapos gyanujával,
hiszen a gépünkre úgy telepithető alkalmazás hogy nem is tudunk róla, egyúttal tegyünk elháritó jognyilatkozatot amelyben deklaráljuk hogy sajnos olyan operációs, rendszert vagy egyéb szoftverterméket sóztak ránk, amely közreműködésünk nélkül is lehetővé teszi az illegális programletöltődést a gépünkön lévő esetleges nem jogtiszta programokért, a gondatlan operációs rendszer, böngésző vagy levelezőprogram gyártójának kell vállalni a felelősséget.
5. Ha bizonytalanok vagyunk szoftverjogi kérdésekben, akkor az informatikai kormánybiztostól vagy az igazságügy minisztertől kérjünk folyamatos állásfoglalásokat.
- A távollévők között létrejött szerződések csak 2000 évtől érvényesek. A korábbi szerződések érvényességét tisztázni kellene.
- Meddig kötelesek a felhasználók megőrizni a számlákat, követlehető e pl. upgrade alapnál 6 évnél régebbi számla.
- mi számit egy gépnek
- Az idegennyelvü licenszszerződések kérdése
- bümcselekménynek minősül e kiskorúak részére a számitógép és internethasználat engedélyezése. Ha kiskorú követ el illegális letöltést az internetről akkor
elkobozható e az apuka számitógépe.
- Ha egy laikus magánszemély gépe esetében 8 mó Ft szakértői költség volt indokolt a rendőrségi vizsgálatnál annak a vizsgálatához hogy milyen programok vannak feltelepitve a gépre és azokra milyen licenszszabályok vonatkoznak, akkor elvárható e egy kisfelhasználótól vagy akár egy kis cégtől hogy ezeket a saját gépén naponta vagy hetente elvégeztesse, vagy elvégezze.
- Hogyan biztositható az ártatlanság védelme ha egy kis cég arra kényszerül hogy szakemberhiány miatt több külső céggel végeztesse a hardverkarbantartást illetve a felhasználói ( könyvelő , számlázó stb. programokat ), ki lesz a felelős az esetlegesen véletlenül fennmaradt illegális segédprogramokért.
- Ha az uninstall nem működik tökéletesen ki a felelős a gépünkön maradó "illegális" elektronikus szemétért.
- Ha kipróbálás céljából feltelepitettünk valamely programot, és kiderül hogy nincs rá szükségünk, de nem merjük eltávolitani mert nem tudjuk hogy közben esetleg milyen dll vagy akármi távolitódik el. Kötelesek vagyunk e eltávolitani 30 napon belül anélkül hogy a gyártó kötelezettséget vállalna az esetleges hibás uninstallból eredő károk megtéritésére, beleértve a kiesett időnket, az igénybe vett külső szakértők diját.
- Ha az upgrade verzió nem hajlandó feltelepülni, pl. egy file- sérülés miatt követlhetjük e a szállitótól hogy akkor haladéktalanul teljes értékü verziót telepitsen, vagy téritse meg a kiesett időből elkésett projektekből adódó veszteségeinket.
Javaslatom használjuk jogtiszta szoftvereket, de lépjünk fel az egyoldalúság ellen, éljünk törvényadta jogainkal, tárjuk fel a jogkezelés és a törvények ellentmondásait, és jogbizonytalanság esetén forduljunk az erre illetékes közintézményekhez, minket ért jogsérelmek esetén pedig forduljunk a fogyasztóvédelemhez, versenyhivatalhoz,adatvédelmi biztoshoz illetve szükség esetén tegyük meg a feljelentéseket.
Próbáljunk úgy viselkedni, mintha jogállamban élnénk, és nem létezne semmi összefonódás a BSA és a rendőrség között.
Engedjétek meg nekem a (jogi) lusernek (lüke usernek), hogy két kérdést tegyek fel!
1)Mi a jelenlegi álláspont a biztonsági másolatról? Pl a MailServernek megvan számlája, a licence, az eredetije, de én csináltam a CD-ről másolatot ( az eredeti CD is megsérülhet indokkal). Régebben SzVSz ez nem volt probléma.
2) Német anya cégünk van. Ők hoztak némely (Unix-os és VAX-os) gépeket. Ezekre Ők biztosították az oprendszereket és a sw.-ket is. Én ezekbe az ISO leírás szerint gyakorlatilag bele sem nézhetek. A sw.-ek egy része ráadásul saját, céges fejlesztés a VAX alá. SzVSz erre maguktól nem vettek licencet maguknak. A gépek egy része nincs is a tulajdonunkban.
Mivel valós problémákról van szó hálás lennék mind a komoly válaszadóknak, mind pedig a DakotaPress kollega Úr stílusában válaszolóknak.
+1) Bónusz kérdés: Állítólag a BSA-s tagok holmi floppy lemezt akarnak betenni a gépbe és lefuttatni az azon lévő prg-t. Én alapból azt ajánlanám Nekeik, hogy hagyják itt a forrás kódot majd jöjjenek vissza 1 hét múlva, hozzanak jogtiszta fordító programot... stb. Nektek mi az álláspontotok?
+2)Bónusz :-)) Mi a helyzet ha vettem egy licencet és egy gépen is fut a prg. De! 3-9999 registryben is van nyoma.
1. Egy cég képviselöje nem az ügyvezető igaztgató? Nem ő felel a cég "tetteiért"?
2. MS magyar nyelvű licencszerződéseket ad. Mástól eilyet még nem láttam (Novell, Symantec). Ha jól sejtem Mo. csak a magyar nyelvű szerzödések érvényesek, tehát egy idegen nyelvű szövegre "nyugodtan" kattingathatok.
3. A Btk 329/A §-ban egy árva szó sincs software-ről (sem szoftver-ről), ugyanakkor tételesen felsorolja, hogy mire vonatkozik. Akkor meg milyen alapon alkalmazzák ezekben az esetekben. A törvény nem ismerete nem mentesit, de itt nincs törvény.
blr,
Igen és amikor ráklikkelsz akkor elfogadod, például azt, hogy utána jogdíjat kell fizetni. A rendőr meg onnan tudja, hogy ráklikkeltél, hogy telepítve van. Ez fölvet nem kevés jogi problémát 8már az ilyen ráklikkelős szerződés, de nekik több pénzük van ügyvédre mint neked.
Dakota,
ez nagyon jó, csak így tovább. Két apró megjegyzés: 1. szerintem az Art. hatálya nem terjed ki a szoftverlicenszekre, úgyhogy még APEH bejelentés se kell, egyszerűen ott tartod, ahol akarod, pl. egy bahamai bank trezorjában, mert neked az olyan értékes.
A másik off, bár engem személy szerint nagyon érdeklő téma a jogi személyek büntetőjogi felelőssége. Mo-on valóban csak természetes személyek lehetnek bűncselekmény alanyai, mert a Btk. személyi hatálya csak rájuk terjed ki, de ez változni fog, és a világ egy jelentős részén már ma is jogi személyek is felősségre vonhatók.
A cég számítógépállományát vizsgáló szakértők az Index információi szerint megállapították, hogy az 1200 számítógépre mindössze 500 jogtiszta operációs rendszer licence van a cégnek.....
Igen pontos megfogalmazás: nekem is van két gépem, amin nem jogtiszta az oprendszer. Igaz, bekapcsolni sem lehet, mert mindkettőben elszállt a proci. Tehát én egy üldözendő bűnöző vagyok?
Mellesleg felvetődött bennem egy gondolat: mi is az a licenszerződés? Mint magánszemély, a számlák megőrzésére semmi sem kötelez az égadta világon, a licenszerződés pedig tudtommal az, amit az install elején elfogadtat velem a setup, és általában mellékelik valamilyen emberi formátumban, a legtöbb esetben .txt file-ban (esetleg a CD zacskójára vagy külön "papírfecnire" kinyomtatva mellékelnek). Akkor mit is keres a rendőrség (vagy a BSA)?
Hi! Dakota minden tiszteletem a tied, de ha Te elkezded ezt eljátszani a rendörökkel amit itt leirtál akkor elkezdenek addig verni míg le nem szoksz az ilyen játékokról. Ez itt magyarország
mint az általam tisztelt Pallag László mindta:
"egy jogálom nem jogállam" :((((((((
Kedves freep kartácsam, attól tartok nem egészen így van a dolog. Ez felveti a jogosulatlan adatkezelésé kérdését, mert létezi olyasmi is, mint például az ártatlanság vélelme.
dP
Üdv!
Mint a cikkb?l is kiderül, A BSA az csak egy dolog. Ha valaki névtelen feljelentést tesz, a rend?rségnek kötelessége kivizsgálni azt, s ha ha a helyzet úgy kívánja, értesítik a BSA-t is.
A BSA önmagában semmit nem ér. A baj a rend?rség hozzáállásával kezd?dik, mivel statisztika javítás céljából a legkönnyebb mód a kisemberek zaklatása. Ha valamilyen más ügyben nyomoznak, s a vád alaptalannak bizonyul, de az ügyfélnél találnak szgépet, a kártérítés elkerülése végett, s jó pont szerzés reményében bizony lefoglalják a gépet.
Bye: freep
Index] Jelenleg is tart a házkutatás az Egis gyógyszergyárban, ahol ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás indult szerzői jog megsértésének alapos gyanúja miatt. A cég számítógépállományát vizsgáló szakértők az Index információi szerint megállapították, hogy az 1200 számítógépre mindössze 500 jogtiszta operációs rendszer licence van a cégnek.....
érdekes, hogy demszky-topic nyílt vagy ezer, ez a sokkal húsbavágóbb téma meg senkit sem érdekel...
(ez is csak az alábbiakban kifejtett véleményemet igazolja, ti. birka nép a magyar, de arra nagyon ugrik, ha valakinek jobban megy, mint neki)
bevágom ide a politika fórum bsa témájából kiollózott hozzászólásomat, talán itt valaki észreveszi (pedig szerintem a dolog vastagon politika)
egyébként arra reflektáltam, miképp fejezhetnénk ki nemtetszésünket valami eredményes módon.
idézet (tőlem :) )
tüntetés nem megoldás...
van jócskán technikai és egyéb tudásunk, arra építve kell "nyomulni"
lengyel példa érdekes, nem tudtam róla, de teljesen belefér a képbe. mindkét változat igaz lehet, ti. mikrofos presszió (némi jattal) + kapzsi állam(apparátus).
viszont felvilágosítanunk jócskán kell, példa erre, hogy ez a téma itt sem érdekel túl sok embert, noha ide többségében tájékozott(nak tűnő) népek járnak.
szerintem az a tény, hogy a mai állapot szerint vélelmezett (szerzői)jogsértés esetén rádtörhetik az ajtót és elvihetik a holmidat, minden általad felmutatott - és egyébként rengeteg pénzért megvásárolt - licenc ellenére, politikai ügy és aszerint is kell kezelni. ha valamelyik vezető politikusunknak lenne egy kis esze és mersze, választási kérdést csinálna a dologból - sajnos, jórészüknek fogalma sincs még a legegyszerűbb dolgokról sem (ezen a téren :D )
_
az erre járó gyengébbek kedvéért mégegyszer: nem arról van szó, hogy vedd meg a szoftvert és kész, mert ha felnyom a szomszéd vagy a konkurrencia, akkor is elviszik a cuccodat, ha megvetted !
_
csak birkákat lehet akolba hajtani, a birkalétből kell a népeket kizökkenteni, ez pedig nagyon nehéz. egyvalami biztos, én még a kádár-időkben sem féltem - nem pofáztál, nem mentél utcára, nem bántottak - de most megint félnem kell. új szerzői jogi törvényünk milliókból csinált bűnözőt. persze, ez (is) cél volt, a birkákból lelkiismeretükben meghasonlott birkákat kreálni, hiszen azokat még könnyebb terelni.
Az Alkotmány 57.§ (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
A védelemhez való jogosultságból következik, hogy a terhelt a büntetőeljárás során a védekezése érdekében jogait szabadon gyakorolhatja. A vele szemben érvényesített büntető igényt megismerheti, arról az álláspontját kifejtheti, a javára szóló körülményeket előadhatja, a hatóság tevékenységével kapcsolatos észrevételeit, indítványait előterjesztheti. A terhelt ezen jogai érvényesítése céljából védő közreműködését veheti igénybe." (Be kommentár)
Kezdjük a legegyszerűbb esettel: Pici kis cégecske vagyunk, egy szem székhellyel, minden szoftverünk jogtiszta, a számlák, liszenszek mind kéznél vannak az asztal feletti polcon a dossziéban, és teszem föl mi magunk vagyunk cégecskénk ügyvezetője. Jön a BSA. Felírjuk képviselőik adatait majd elhajtjuk őket. Nem sokkal később érkeznek a rend éber őrei. Két úr sötét bőrkabátban. Nekik megmutatjuk számáláinkat, a szoftvereinket elindítva, azok sorszámát.
Ha ez nem elégséges és kutatni kezdenek, nézzünk rájuk úgy mint a velencei mór hűtlen hitvesére mielőtt megfojtotta volna, és rekedt torokhangon jegyezzük meg, épp egy többmilliós projekten végezzük az utolsó simításokat, amit órákon belül el kell juttatnunk a címzetthez, mert lejár a határidő, a késedelem miatt viszont hatalmas kár éri cégecskénket, és ez vállalkozásunk csődjéhez vezethet, ne is legyenek kétségeik afelől, hogy minden vagyoni és nem vagyoni kárunkért perelni fogunk a végsőkig.
Itt már egy C elemes gyakorlatot bemutatva ragaszkodhatunk ügyvéd jelenlétéhez is. A kupászkodás során természetesen mindenbe kössünk bele, amibe csak lehet. Kárigényünket már másnap jelentsük be. Kombináljuk az esetet azzal, hogy a BSA képviselőit pedig a Btk 233.§ (1) bekezdésébe ütköző hamis vád bűntette miatt feljelentjük.
Az iratok Kénytelen vagyok megint offolni egy kicsit. Az Art 11.§ (3) g) pontja értelmében az adózó ott tárolja az iratait ahol csak akarja. Ha ezt az adóhatóságnak bejelentette, a törvény szerint járt el, és holmi BSA féle gittegylet nem írhatja elő, hogy minden számítógépnek látszó tárgy mellett ott kell lennie a liszensznek és a számlának.
Másik eset, ha nincs éppen kézközelben semmilyen irat. Erről az Art 36.§ (2) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a könyvelés, feldolgozás idejére az iratok máshol is tárolhatók, nem csak a bejelentett címen, ebben az esetben az adóhatóság felhívására 3 munkanapon belül be kell mutatni.
Álláspontom szerint pusztán az a tény, hogy nincs nálunk egy adott szoftver liszensze és számlája, még nem alapoz meg azonnali halaszthatatlan nyomozati cselekményt. Nyilatkozni kell arról, hogy épp a könyvelőnél vannak az iratok, és ha feltétlenül ragaszkodnak hozzá, holnap vagy inkább holnapután -tudvalevőleg a könyvelőnk nagyon elfoglalt- szívesen bemutatjuk, addig is viszontlátásra.
Ez esetben a rend éber őrei -a két úr sötét bőrkabátban- ragaszkodhatnak hozzá, hogy ők nagyon szívesen elvisznek minket a könyvelőhöz. Ekkor hivatkozhatunk arra, hogy nem hagyhatjuk itt az üzletet, vagy telefonálunk kell a könyvelőnek, mert csak bejelentésre lehet hozzá menni, ha nem így teszünk akkor ötletszerű összegeket hozzáír az adóalapunkhoz. Rutinos könyvelők tudják, ha a BSA szóba kerül, akkor éppen most indulnak az adóhivatalba, holnap pedig a nyírmadocsai könyvelőkongresszuson vesznek részt, tehát legnagyobb sajnálatukra nem áll módjukban fogadni minket. A kaján vigyort mindenesetre töröljük le a képünkről.
dP
"A büntetőeljárásban a bizonyítási teher a hatóságokra hárul és a terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. A bizonyítási kötelezettség valamennyi, a büntetőügyben eljáró hatóságot terheli. A bizonyítási kötelezettség terjedelme a büntetőjogi felelősségre vonás eldöntéséhez szükséges tények körében határozható meg, amely egyaránt felöleli a bűnösség és az ártatlanság megállapítására vonatkozó adatokat, tényeket." (Be kommentár)
Járjuk körül egy kicsit a cégügyeket. (Nem akarok túlzottan belemélyedni, mert ez egy önálló ága jognak, külön felkészültséget igényel, és többek között ehhez sem értek.) Egy cég (gazdasági társaság, szervezet) nem lehet alanya a büntetőeljárásnak. Ez fogalmilag kizárt, mert a bűncselekmény olyan magatartásforma, amit társadolomra veszélyessége miatt a törvény büntetni rendel. Egy cégnek nem lehet magatartása, nincsenek meg a hozzá szükséges eszközei, (akarata, végtagjai, ilyesmi) magatartása csak az embernek (természetes személy) lehet.
(Gondoljunk csak bele: Egy szabadságvesztéssel sújtani rendelt bűncselekmény esetén, hogy hajtanák végre az ítéletet cég esetében? Bezárják a cégiratokat, bélyegzőket, könyvelést Márianosztrán a 101-es zárkába 2 év 8 hónapra? Mondjuk jó magaviselet esetén harmadolnak.)
Egy céget az alapító okirata -társasági szerződése- testesít meg. Céget a természes személyek (emberek) és/vagy cégek alapíthatnak valamilyen közös cél elérése érdekében, közös kockázatvállalás mellett. Minden cég esetében így vagy úgy de megjelenik az ember (természetes személy), alapítóként, vagy képviselőként esetleg tulajdonosként, netán alkalmazottjaként. Nekik viszont már lehet magatartásuk. Akár törvénybe ütköző is.
Ebből következik, hogy cég esetében a büntetőeljárásnak ismeretlen tettes ellen kell megindulnia. (Kivéve néhány esetet, amikor egy adott személy valamilyen oknál fogva már a büntetőeljárás kezdetén alaposan gyanusítható.) Ebből aztán szép kis kavalkád fog kerekedni, már-már a káoszhoz közeli állapot, mert a büntetőeljárás során a hatóságnak kell kiderítenie, hogy személy szerint ki volt (kik voltak) aki a törvénybe ütköző cselekményt elkövette. Ez lehetett akár a takarítónő kisunokája, -aki játszott a számítógépeinkkel és illegális játékprogramokat telepített- az ügyvezetőn át -aki valamilyen számviteli szoftvert telepített illegálisan- egészen a rendszergazdáig -aki mondjuk a hálózati programokkal óberkodott- egyszóval bárki, aki a gép elé kerülhetett. Sőt akár egy ügyes hacker is aki meg a mi serverünkön tárolta különféle illegális programjait.
Tehát cég, vagy szervezet esetében fenemód észnél kell lenni. A házkutatás során a hatósági tanúkkal, a jegyzőkönyv tartalmának pontosságával, hitelességével, a bűnjelként lefoglalni szándékozott eszközökkel, kifogásokkal, panaszokkal az eddig megismert módon kedvünkre eljátszhatunk. Viszont közbejön egy szép nagy rakás egyéb szempont is, amire feltétlenül figyelemmel kell lennünk.
Itt van mindjárt a képviseleti jog. A cég nevében érvényes jognyilatkozatot csak az alapító okiratban (társasági szerződésben) megnevezett személyek tehetnek. Mi is az a jognyilatkozat? Minden olyan szóbeli, vagy írásbeli közlés, akaratnyilvánítás aminek jogkövetkezménye van. (Ezt lyól megaszontam)
Példa: Cégünk egyik telephelyén házkutatást tartottak a rand éber őrei. A két úr sötét bőrkabátban. Az ott jelenlévő olyan személy -teszem föl alkalmazott- jegyzőkönyvi aláírása csak akkor érvényes, ha a cég nevében érvényes jognyilatkozatot tehet. Minden más esetben csak a saját nevében nyilatkozhat, és azt is csak akkor, ha a Ptk szerint cselekvőképes. Legföljebb hatósági tanú lehet, de azt már lejjebb kitárgyaltuk, hogy ezen minősége az eljárásban erősen aggályos.
A cselekvőképesség vizsgálata is igen fontos, mert lehet, hogy merő jószándékból enyhén értelmi fogyatékos éjjeliőrt alkalmaztunk, aki egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan cselekvőképes, ezért ő eleve nem vehet részt a büntetőeljárásban.
dP
A bohém Ránézésre egy ábrándos tekintetű alanyi költő, akit épp az imént csókolt múzsája homlokon. Különösen fejlett esztétikai érzékkel rendelkezik, egy jobban elrendezett szobanövény-kompozíció előtt negyedórákat képes elmerengeni, a világmindenség hiábavalóságán filozofálva, közben időnként szavalni kezd, és a költeményt elfogadható átéléssel adja elő.
Csakhogy: Ezalatt pontosan felméri személyiségünk gyenge pontjait, és szinte csalhatatlan biztonsággal nyúl egy szem lejárt shareware programot tartalmazó lemezünkhöz, annak ellenére, hogy az véletlenül a szennyestartó mögé esett, és már régen el is feledkeztünk róla. Erről természetesen verset rögtönöz, de a jegyzőkönyvben rögzíti. Nem kizárt, hogy szonett formájában.
A titkosügynök Bizalmasan a tudomásunkra hozza, hogy őt személy szerint mi nem is érdekeljük, mert egy kiterjedt és nemzetközi szervezett bűnbanda kézrekerítésén fáradozik, és innen tudja, hogy nálunk egészen biztosan található illegális szoftver. Nem is cicózik, közli, hogy adjuk elő, mondjuk meg kitől vettük és részéről az ügy le van zárva. Jegyzőkönyvvel csak érintőlegesen foglalkozik, -néhány tőmondat erejéig- arra való hivatkozással: a mi érdekünk az, hogy az eljárásban minél kevesebb dolog derüljön ki rólunk, mert attól fél hogy a banda bosszúja még akár az életünket is veszélyeztetheti.
Csakhogy: A bizonyítási eljárás során egyedül az éppen általunk önként s dalolva átadott adathordozók lesznek az értékelhető bizonyítékok. Ellenünk. Ha szóba hozzuk a bűnbandát, senki semmiről sem fog tudni, legfeljebb néhány elnézően szánakozó mosolyt kapunk.
A zugügyvéd Lenyűgöző jogbéli jártasságról tesz tanúbizonyságot. Valóban lehetséges, hogy jogi diplomával is rendelkezik. Minden egyes eljárási cselekmény után közli a védekezési taktika követendő módszereit, -szakirodalmi pédákkal alátámasztva- és lassan már tényleg saját ügyvédünknek érezhetjük. Nyilatkozatainkat rendre felülbírálja, és javaslatot tesz annak átfogalmazására azon az alapon, hogy a védekezés során ez vagy az a kifejezésünk hátrányosan érinthet minket a bíróság előtt. A legszörnyűbb az, hogy sokszor igaz is amit mond.
Csakhogy: Miután elnyerte bizalmunkat, egyre több olyan adatot, körülményt árulunk el neki, amit egyébként soha el nem mondanánk senkinek az égegyadta világon, és ezeket ő szépen beleilleszti a jegyzőkönyvbe. Combos vagányok egybehangzó élettapasztalata szerint egy ilyen rendőrnek történő bedőlés alaphangon +2 év.
A gonosz Mélységes meggyőződése, hogy az egész világ a velejéig romlott, és személy szerint azon sem csodálkozna, ha a Teremtő egy újabb özönvizet forgatna a fejében. A szemében mindenki bűnös aki él, ennek megfelelően bánik a gyanusítottakkal, de akár a hatósági tanúkkal is. Veszedelmes fajta. Képes egy szabálytalanul tárolt PB-gázpalackot is a jegyzőkönyvbe fölvenni, de alkalomadtán viháncoló csemetéink szerfölött koszos ruházatáról is említést tesz. A végletekig precíz, még a fogkrémes tubusban is illegális szoftvert keres.
Csakhogy: Nincs csakhogy. Ilyen és kész. Jól tűri a kekeckedést, de ennek az az ára, hogy akár a tapéta alá is benéz. Ha itt véletlenül penészgombát vagy salétromot talál, azt is jegyzőkönyvezi.
A sármőr Igazán csak a nőkre veszélyes. Átmenetet képez Sean Conerry és Antonio Banderas között némi Jávor Pálos beütéssel, miközben Barry White búgó hangján adja elő mondókáját, nemegyszer méltató megjegyzéseket téve a gyanúba fogott hölgy vénuszi szépségére. Testalkata Arnold Schwarzeneggerére emlékeztet. Néhány kétértelmű megjegyzését még akár randevúra invitálásnak is értelmezhetjük, miközben célzásokat tesz arra nézve is, hogy majd ő megvédi szépséges és elbűvölő személyünket.
Csakhogy: Nem hinni neki! A bájolgásban még az sem zavarná különösebben ha éppen oszlófélben lévő tetemünket vizualizálná. Feltehetőleg 18-20 év körüli szépségkirálynő küllemű felesége van, és legalább két hasonló kaliberű szeretője. Mindent pontosan feljegyez, majd múlhatatlan szerelméről biztosíva minket elpályázik. Többnyire az életben soha többet nem látjuk.
A díva Igazán csak a férfiakra veszélyes. Átmenetet képez Bo Derek és Catherine Zeta-Jones között Marylin Monroe erotikus kisugárzásával. Hangja leginkább Amanda Lear-ére hasonlít. Szemmel láthatólag ellenálhatatlannak tartja markáns arcélünket, mackósan bájos férfiasságunkat. Helyváltoztatása során mozgása mint Janet Jacksoné, tehát nem tudjuk szemümket levenni róla. Kérdeseit mélyen a szemünkbe nézve, enyhén rebegő szempillákkal teszi föl, nem kizárt, hogy otthoni telefonszámát is tartalmazó névjegyet kapunk tőle.
Csakhogy: Egy módfelett ronda kövér disznónak tart minket, a névkártyáján lévő telefonszám pedig egy temetkezési vállalkozásé. Egyébként inkább Schlachta Margit és Madeline Albright jellemvonásaival rendelkezik. Ha feltétlen kényszert érzünk a siketfajdoktól ismert dürrögő násztánc bemutatására, akkor bizony mexívjuk. Mint szódás a lovát. Mialatt mi pajzán gondolatoktól elborult aggyal lihegünk nyomában, ezalatt minden létező dolgot lefoglal, ami számítógéphez közeli tárgynak látszik. Amilyen marhák vagyunk, még segítünk is neki levinni a kocsihoz a cuccot.
dP
