Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
"ha a kémény keresztmetszete 2x ekkora lenne azt is be lehet fojtani egy még nagyobb intenzitású tűzzel."
A kémény huzatát meg tudod mérni műszerrel (hideg kályha, meleg kályha és a különböző időjárási viszonyok között.
Kérdés milyen a hossza és a keresztmetszete, van e bélelve fémcsővel vagy nincs, van e fals levegő (lukas e a kémény x helyen stb.)
A kéményseprő nem alszik ott, hiába mér egyet ha arra jár, ha akkor éppen nincs szél mást mutat mint egyéb esetekben.
Ha nincs szél és megküldöd a kályhát rendesen akkor a járatok miatt eleve fékező erő jön létre és az tovább gyengíti a huzatot (egy vaskályhához képest).
Mivel az országban telepített kémények átlagosan 14 cm átmérőjű szögletes kémények ezek Pa értéke csekély 10-12 Pa, különösen ha 6 méter alattiak, neked meg kellene 18-20-25 Pa -amit a 180-200-250 mm-es kémény tudna ekkora magasságban.
Ha csak 5 kg-os adagokban égeted el a fát, akkor valahogy el van, ha a kémény nem lukas itt ott (kiestek a fugák, vagy szétégett a fuga a magasabb hőtől) és még 1000 baja lehet.
Ha egyszerre beküldesz 20 kiló jó fát (ha vizes akkor eleve Waterloo van, és KO) szélcsendben +10 fok felett, akkor lehet élvezni a füstöt, vagy szerencséd van valamivel.
Ha kátrányos a kályhád akkor büdös lesz akármit is csinálsz vele, mert a repedezett helyekre beivódott kátrányt nem tudod kiszedni sehogy. Újra kell rakni, örülnek a kályhások :).
Nincs, ez is egy 1960 években kiadott kályhás "tan" könyvnek a mostani átdolgozott változata van egy két új dolog benne de szerintem ugyan az a színvonal mint a 10 évvel ezelőtti magyar kályhás oktatáson prezentált könyv, sajna. De jobb mint a semmi.
Kösz mindenkinek a segítséget, sokat tanultam belőle. A szag eltűnt nem nyomtalanul de ez már kezelhető és a legfontosabb hogy kiderült ez nem a titanic kazánja hanem egy jóval érzékenyebb szerkezet finomabb kezelést igényel:) Laikusként arra nem gondoltam hogy a nagyobb terhelés nemcsak a samott szétégéséhez nagyobb hirtelen hőtáguláshoz vezet hanem az égéstermék áramlására is hatással van. Egyszerű elgondolásom alapja a kéményben lévő huzat miatt nem gondoltam volna hogy belül nyomás alakulhat ki ami ugye megkeresi a réseket és ott próbál utat keresni magának enyhítve a nyomáskülönbséget. Így utólag érthető a zakatolva égés is megkapja az oxigént felgyorsul az égés ami önmagát gerjeszti még több anyag ég el. Igen ám de ezzel együtt több az égéstermék is ami a hirtelen keletkező mennyiséggel már nem bír a huzat. Ezért nem jut be elegendő oxigén csökken az égés sebessége, amit a kémény kitermeli a plusz gázokat csökken a benti nyomás újra áramolhat az égéshez az oxigén. Innen a pulzálás, ebben a szakaszban jut ki gáz a kályhából a réseken a szoba légterébe. én a kéményben kerestem a hibát hogy valamiért nem szállít eleget. Persze már értem ha a kémény keresztmetszete 2x ekkora lenne azt is be lehet fojtani egy még nagyobb intenzitásu tűzzel. Nem toljuk a füstöt hanem a kéménnyel húzatjuk.Tehát mindig a huzat határozza meg mennyi anyag égethető el adott idő alatt a kályhában fenntartva a normál áramlási viszonyokat. Egy cserépkályha meg igazából olyan mint egy szita kis túlzással így a kémény huzatának mindig nagyobbnak kell lennie mint a bent termelődő gázok mennyiségétől az egészséges működés érdekében. Nekem ez a szó jutott eszembe valamiért bepipál:)Ez egy öreg kályha így valószínű még finomabb bánásmódot igényel. Mint termosztáthoz szokott ember nem nagyon gondolkodtam eddig az égés viszonyain a meleg érdekében.
Nekem valószínű a 7 vagy a 11 verzió van, így egy horizontális járat tisztítatlan maradt. Na majd ősszel megtalálom a módját hogy hogyan tudok oda behatolni valamivel:)
"Amikor szétszedtem kiderült hogy a járatban egy gramm kátrány sincs, de az elemek érintkezési felületein kifelé irányuló beszivárgó füst lehűlt és kátrányozódást okozott azokon a pár centis részeken. Ennek van (volt)szaga. Elég kellemetlen.
ezek a kátrányos részek darabonként nem voltak nagyobbak kb egy gyufa cimkénél"
Ez is annak az átka amikor valaki 110% százalékos vagy több hatásfokot akar kicsikarni a kályhából...
És ez még esetleg meg van spékelve egy kis vizes fával és fojtott égéssel akkor ez a jelenség garantált .
Egy ilyen jelenséget sikerült nekem is felfedezni. Lehet hogy kályhás profinak is ez új, mert ő nem él okvetlenül együtt az általa rakott kályhával évekig.
Csak tipp amit mondok, de gondolkozz el rajta.
Volt egy segédkéményem ami utólag kiderült hogy felesleges, el is bontottam és felhasználtam az anyagait a kályha átépítéséhez.
Ez a segédkémény az ellenáramú "régi" átépítés előtti verzió tartozéka volt, a kályhából alul kilépő füstöt vezette fel a mostani kémény belépésig, ami kb 180 cm a padlótól.
Ennél a segédkéménynél éreztem eleinte pár helyen kifüstölést, amit megszüntettem természetesen megfelelő anyaggal, és a felrakott kő burkolat megszüntetett minden ilyen jelenséget alapból.
Egy év után mégis elkezdett szaga lenni.
Amikor szétszedtem kiderült hogy a járatban egy gramm kátrány sincs, de az elemek érintkezési felületein kifelé irányuló beszivárgó füst lehűlt és kátrányozódást okozott azokon a pár centis részeken. Ennek van (volt)szaga. Elég kellemetlen.
ezek a kátrányos részek darabonként nem voltak nagyobbak kb egy gyufa cimkénél.
Ha a cserépkályha véletlenül kátrányozódott és a fugákon ez a szag a nagy belső nyomás miatt (amikor jól megrakod és sok a füst a kályhában) kipréselődik (elég neki egy gombostűfejnyi rés is), akkor lehet szétszedni az egészet.
Ha csak kis tüzet csinálsz és kicsi a nyomás akkor nem fogod érezni.
Hát mé nem mondtátok hogy ne csináljak ilyet!:) Nem a szomszéd, az én agyamból pattant ki én voltam okos.Akartam építeni egy minikohót így volt itthon mindkettő. A csempéknek nem hinném hogy esztétikailag kárt tenne ez egy öreg kályha valszin át is kéne rakni de akkor se ezt a csempét tartanám meg. randa barna.Az ajtónál agyaggal adtam neki:)
"A nyílásokat samot vízüveg keverékkel zártam le."
Gratulálunk. Sikeresen elvégezte a cserépkályhás tanfolyamot. Most már lehet Önhöz tanácsért fordulni. A vízüveg és samott liszt keveréket a szomszéd mondta ugye? Itt meg lehetett volna kérdezni és akkor nem teszi tönkre a dugókat, a dugók alatt a csempét és a mázat.
Köszönjük az elkövetkezendő munkákat, javaslom, az ajtó körül is vastagon kikenni, valamint a tetejét is.
Kitömni nem szabad, had járjon körülötte a levegő.Van egy irányadó, ha leégett a túz, és az ajtó fölötti második csempe jó forró (bár ez relatív, ki hogy bírja) akkor a kályha jól fel van fűtve.Innentől kezdve minden berakott fa hője a kéményen távozik, és feleslegesen terheli a kályhádat.
A vízüvegnek nem fognak örülni majd ha egyszer át kell rakni:-))
Begyújtottam a leírtakat betartva eddig semmi szag. Tűztér ajtó csukva hamuzó nyitva.Hát én eddig sokkal több fát raktam be tulajdonkép kitömtem a tűzteret ha az elégett raktam még rá had égjen:) Szeretem a meleget:) Olvastam valahol napi 10-20kg fa én ezt elégettem eddig 2 óra alatt kb. Most szerintem 5kg se volt két vastagabb a többi kisebbek. Ugyanolyan forró a második csempe mint a sok fával való fűtéskor. Hőmérő megugrott 24 fok. Eddig minden rendben.
A nyílásokat samot vízüveg keverékkel zártam le. A tetején lévő nyílást is kibontottam ami a kémény mellett van és azt a járatot is kitisztítottam ami a kürtőbe torkollik. A felső nyílásba betekintve függőlegesen lehet látni az aslónyílást innen csak a kémény felé tud áramolni a gáz. Így nem értem a túloldalon kell lennie egy átömlőnek.Hisz a kályhának jobb és bal oldala is van. A kályha teteje valami puha agyag vagy ilyesmivel van lezárva ehhez nem nyúltam. Eddig jutottam az ismerkedésben.
A seprőember nem égetett semmit egy tükörrel megnézte kilát e a tetején, majd hosszasan beszélgettünk mindenféle dologról. De kéményről kályháról több szó nemesett:)
Azért érdekel továbbra is miért bűzölgött. Túlfűtés esetén mi történik ami a jelenséget okozza.
Pontosan. Reméljük az olvtárs nem csemperagasztóval rakta vissza a dugókat. Vajon felszedte a tetejét és letolta az átbukón a kormot, pernyét? Ha állójáratos, akkor könnyű a dolog, ha fekvő, na akkor jön a két féle csk-s.: há, le kő botani, mer emmá szár, vagy a másik aki minden járathoz vág egy dugót tizedannyiért. :-)))
A kéményseprő meg ne ellenőrizzen, hanem tolja fel a seggét a tetőre és erissze be a keféjét, ezért kapja a fizetését.
Az ellenőrzés az ugye úgy történt, hogy egy kis Népszavát elégetett a kéményben, nem?
Nem tudom mitől van szaga, bár szerintem minden cserépkályha áraszt valami illatot, én itt az agyagra, picike koromra gondolok, de én ezeket szeretem.Többek között ezért is fűtök fával.
Ha két ajtós kályhád van, én a következő módon használom.
Állítva berakom a fát, hátulra karomnyi vastag (max. 10 cm),elölre vékonyabb, míg legelölre a gyújtós papírral, vagy alágújtóssal.
Hamuzóajtó nyitva, meggyújtás után a tüzelőajtó max. 2ujjnyira becsuk.
Mikor leég, elhúzom piszkavassal, ilyenkor általában kékes lánggal meggyullad.
Mikor már nincs SEMMI láng, elzárjuk mind a 2 ajtót.
Honnan szedted ki a négy vödör hamu-korom keveréket?Azt gondolom, hogy a kályhából, de megbontottad a tetejét, vagy a tisztítónyíláson?Ha így van, rendesen visszatapasztottad?Ha a füst a fugákon keresztül szivárog, akkor azzal fugázással nem segítesz, mivel az csak esztétikai dolog, a füstöt nem az tartja benn, hanem az ép belső (bélés).Ha kiégett újrarakás.
Bár mostanában a cserépkályhás szakma egy mindenki által pár perc alatt megtanulható szakma (internet által), de szerintem ne sajnálj pár ezer Ft-ot egy szakemberre, aki átnézi, és megmondja, hogy mi a szitu.Lehet, hogy nem az lesz az első kályhája.
Elnézést, ha kicsit indulatos voltam, ja és nem vagyok cserépkályhás!
"Na ma este úgyis hideg lesz be kell rottyantani ha nem akarok vacogni a takaró alatt... Ha bűz lesz idegrohamot kapok:) Mivel több ötletem nincs ez ügyben."
Teljesen új vagyok itt, pár napja olvasgatom intenzívebben a fórumot. Mivel laikus vagyok a témában (én is csak internetről informálódtam/ok), eddig nem éreztem különösebb kézetetést (és tudást sem), hogy bármihez is hozzászóljak. De, szuszma (ne sértődj meg nem bántásból írom, csak én is szeretek "sportolni", azért kevésbé mint egyesek... :) ) hozásszólásán jót nevetve, gondoltam szerzek néhányotoknak 1-2 derűs percet. Tehát:
"Na ma este úgyis hideg lesz be kell rottyantani ha nem akarok vacogni a takaró alatt."
Így is ellehet érni, hogy ne fázzon az ember, de akkor ne csodálkozzon, ha bűz van... Ha ötlet kell akkor talán elmzo (téged sem sértegetni akarlak, csak volt több pont idevágó üzenetváltásotok ötletekről, és béltermékekről-->7284 körül... azok is viccesek voltak) tud segíteni.
Remélem nem haragudott meg senki, és nevettetek egy jót ti is a kis szösszenetemen. Sajnálom, hogy nem építő jelleggel, vagy komolyabb kérdéssel indítottam itt a fórumon, de úgy éreztem, hogy ez olyan "magas labda" volt, amit kár lett volna kihagyni.
Szerintem érdeklődj a közelbe lévő kályhás iránt, ha sok előzményed nincs az említett kályhával kapcsolatban, javaslom nézesd át, egy szakemberrel, és talán a helyes használatot is megmutatja...hasonló mind mikor vásárolsz egy használt autót, egy átvizsgálás, olajcsere stb. erősen javasolt...
Közben keresgélek infókat a neten ez ügyben. A túlfűtést említik még kellemetlen szagokkal. hmm ezt még nem próbáltam lehet kevesebb fa kell egyszerre a tűztérbe. A kályhámon van még egy hamuzó ajtó eddig én ezt zárva tartottam és csak a tűztér ajtaját hagytam nyitva tüzeléskor.Az olvasottak ezt pont fordítva ajánlják hamuzó nyitva a tűztér zárva. Na ma este úgyis hideg lesz be kell rottyantani ha nem akarok vacogni a takaró alatt. Remélem csak ennyi volt a baj hogy nem tudom rendesen használni. Ha bűz lesz idegrohamot kapok:) Mivel több ötletem nincs ez ügyben.
Vásároltam egy házat vele együtt egy cserépkályhát. Begyújtáskor érzek kis füstszagot. Hallottam hogy ki kell takarítani megtettem kiszedtem vagy négy vödör hamu-korom keverékét. A kéményt leellenőriztem tavasszal a kéményseprő is:) De a szag meg maradt. jobb ötlet híján kifugáztam de még mindig bűzölög. Annyira zavaró hogy ha nem tudom megszüntetni a szagot akkor az egész kályhától kénytelen leszek megszabadulni. Amit még megfigyeltem ha begyújtok és a tűztér ajtaját résnyire nyitva hagyom akkor a huzat hangja olyan mint egy gőzmozdonyé, zakatol jobban kinyitva csökken az égés intenzitása és hangja is egyenletessé válik. Valaki aki tapasztalt kályha ügyben segítsen legyen szíves, nekem ez életem első cserépkályhája, barátkozunk barátkozunk de eddig nem sikerült jóban lennünk:)
- Amikor samott bölcsőben ringattak a kályha mellett, túl azon hogy állandóan megrepedt a samott és folyton cserélni kellett főleg a fejem alatt a téglákat (500 foknál).
- A kályha elszívta a sok zoxigén molekulát, be a tűztérbe (1mx1mx 1.2m) és na így lettem ennyire hülye,
zokszigén molekula hiánytól
ennyi
valaki hozzászólás, fénykép kályháról, mérések, metszetrajz?
Most már sok időm nincs itt hülyeségekkel vitatkozni, de egy mondatot még engedjen meg a nagyérdemű.
Kekov ért a tömegkályhához legalábbis azt hiszi. Én hívő vagyok.
Túl nagy kérés az ha összefoglalná 20 mondatban a tudása lényegét némileg hihető adatsorokkal ezt alátámasztva (ugyanis ő nem törekszik iparjogvédelemre, tehát megteheti)
Őszintén be fogom vallani ha egy db, azaz egy darab új információt ide tud körmölni ha megismerjük a tudományát.
Ezenkívül ha már lehet, akkor meghívom egy kétnapos sörözésre és bemutatóra is, hogy eloszlassam a kételyeit.
De ha ezt nem teszi, nem mond semmi érdekeset akkor mégis milyen alapon kuruttyol itt marhaságokat?
Van itt egy két hozzászóló akiről elhiszem hogy ért hozzá, talán kitalálható ki az.
Milyen érdekes hogy ők nem beszélnek marhaságokat :) és az oxigén atom sem pattog náluk a kályhájukban - SOHA.
