" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"Így most rám lehet sütni az öncélú "ellenszenv" bélyegét." Azt kérem, hogy legalább azok oldozzanak fel ez alól, akiknek a szellemi képességei lehetővé teszik!
Ne nézzétek, hogy a táblázat fölé mi van írva hottentotául! A dolog lényege, hogy az utolsó évtizedek valóban mutattak pár tizedfokos KÖZÉPhőmérsékletemelkedést általában, ami érzékelhető az el nem mozdított állomásokon. Pécs és Szeged esetében a városból kijjebb helyezett állomások adatai középhőmérsékletCSÖKKENÉSt mutatnak még úgy is, hogy a sok évtizedes adatsor jó részében már a mostani mérési helyekről is származnak adatok, azaz a korábbiakat is már jócskán "higították". (Szegeden például korábban évtizedeken át egy többemeletes ház tetején(!!!!!!) mértek a belvárosban, Pécsen szintén városi területen). Pécs viszonylatában a kiváló fagylefolyású pogányi állomás adatai már túlzottan "vidékinek" számítanak, annak ellenére, hogy a szintén dombi tevelihez nagyon hasonlóak. A Tevelhez közeli fagyzugi Bátaapáti középhőmérséklete közel 2 egész fokkal alacsonyabb, mint a tevelié. (Elhanyagolható térségi távolságon belül.) Képzeljük el ezek után a kozármislenyi, vagy egerági völgy középhőmérsékletének viszonyát a városi állomáshoz képest! Ezért beszélünk mi erről ennyit. Az elkövetett hibák halmaza a minden betegséget reprezentáló állatorvosi ló esetéhez hasonlítható! Borzasztóan sajnálom, hogy nem egy bizonyos város lakosa vagyok és az elfogultság vádjától mentesen nem kérhetem számon a szagmákon a tévedések és a pozitív diszkrimináció okozta károk felelősségét. Pedig, az igazságosság és szakmaiság érdekében higgyétek el, hogy megtenném! Így most rám lehet sütni az öncélú "ellenszenv" bélyegét. Pedig szó sincs ilyenről! Sőt!
Már lassan oda jutunk, hogy meg se merjük említeni a konkrét neveket. Sokan abszolút jóindulattal mondták nekem, hogy ne szidjuk szülőföldjüket, szűkebb pátriájukat. Szerencsére sokan megértik, hogy csak a véletlen hozta úgy, hogy egyes vidékek klímáját fals mérőhelyek és prekoncepciók alapján tévesen ítélik meg. Ez szerintem éppen az adott vidékre nézve sem feltétlenül jó. Az általános kedvező irányú felminősítés konkrét károkat okozhat például egy előnytelen fekvésben gazdálkodónak, hobbikertésznek is.
Látható viszont, hogy szorgalmasan metszik. Gondolom, az idén is el fogják róla távolítani az ágvégek új szakaszát az első termésekkel. (Ha csak oda nem mész és meg nem akadályozod.:)))
A pici füge állapota alapján, szerintem még -6- -7 fok alá sem igen szállhatott. Pedig itt a fagyzugi -20-at kellett ennyire fölfűteni! Az ország "szubmediterrán" körzeteinek városaiban viszont egy ilyen cuki helyet a Jóisten egy frankó kis meteorológiai állomás létesítésére teremtett volna!:))))
A Rojo b. gyümölcsei sem kisebbek, csak a képen tűnik ilyennek a különbség. A Sharon és a Costata gyümölcsei valóban kisebbek valamivel. A fák akkorára nőnek, mint egy hagyományos almafa. A szelet azért nem szeretik nagyon, mert rendkívül meg tudnak terhelődni terméssel, az ágak pedig törékenyebbek az egyéb fajokéinál.
Egy kis füge Nagykanizsa belvárosában, körbeépítve. Szerintem még -10 fokot sem kapott, annyira épek és zöldek a rügyei. A -20 fokból csinált ez a belső udvar -10-et. Nem tudom, van-e olyan hideg, ami ezt, vagy egy itt lévő fügefát elpusztítana. Kár, hogy valamelyik örökzöld helyett nem fügét ültettek többtíz évvel ezelőtt, jó nagy lenne már.
Itt is villámlott, dörgött, de egy csepp sem pottyant le az esőből. Nem tudom, hová ment, de most nem is hiányzik innen. Lesz benne részünk a napokban, ha hinni lehet a labanc időjósoknak :)
Bevált és elterjedt fajták: Tipo, Rojo brillante, Sharon (más néven Triumph), Costata. (A képek sorrendje ugyanez.) Mindegyik mag nélküli, amennyiben nem kap idegen beporzást egy közelben lévő, porzós virágokkal is rendelkező fajtáról.
Oké köszi. Na de mégis milyen fajtát vegyek? A katalógusokat nézegetve csak a fajtanév van a növény mellett, a tulajdonságai nem. Pl magasság, gyümölcsméret,stb. hajaj :)
Sok fajtája van. A legelterjedtebb magnélküli fajták nem igényelnek beporzást, úgynevezett "partenokarp" (megtermékenyítés nélkül keletkező) gyümölcsöket teremnek.
Hát tegnap igencsak ránk esteledett, jó pár dolog elmaradt. Annyi mondanivaló is lenne, hogy úgy képzelem, valami olyat kéne szervezni, mint például a fafaragótáborok. Ami a japánszilvát illeti, valóban, leginkább a sárga, vagy vörös, apró gyümölcsöt termő vadszilvákat (mirabolánokat) használják alanyként a szaporításukhoz. Ugyanezeket használják porzóként az olyan nemes fajták mellé, amelyek idegen beporzást igényelnek.
Sziasztok! Bocs a teljesen amatőr kérdésért de én még csak ismerkedem ezekkel a növényekkel és úgy döntöttem az első különleges gyümölcsöm egy datolyaszilva lesz. Szóval ez a növény önbeporzós vagy kettőt kell vennem? Egyáltalán milyen fajtát javasoltok egy kezdőnek? És ültetés után hogyan tovább?
A tegnapi rohanásban nem sikerült az oltóollónak a szövegét megmutatnom. Majd a férjemmel vagy a lányommal megbeszélem és elküldöm a szöveget légyszi a lényeget lefordítani! A másik ami kimaradt, szeretném megkérdezni, hogy a japán szilva milyen alanyba van oltva? Azt, hogy melyik porozza azt olvastam valamelyik hozzászólásodban. Mivel azt mondtad ,nem biztos ,hogy lesz belőle az idén szeretnék kérni az oltásra megfelelő vesszőiből, ha a régi hagyományos aprószemű magvaváló szilva ,vagy az a bizonyos vadon termő apró ringlószilvára emlékeztető fajta megfelel alanynak. Ez lehet az a fajta ami a pozója?
Ebből a két fajtából van bőven olyan méretü amibe tudnék oltani.
Biztosan túl amatőr vagyok , de az a kérésem, hogy egy térképen meglévő , közeli települést légyszíves megjelölni. Sajnos a megadott helyszínt nem sikerült megtalálni . Elnézést.
