" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
vághatsz,de odafigyelve/ezt nem biztos,hogy kellett volna mondanom/és jó a tavaszi topik.Ha a kalkulációd is megvan akkor azt is küld el maszek mailban és egy cimet vagy modot ,hogy hova vagy hogy utaljam a suskát.Gondolom nem vagy bankár,hogy hitelezz.És nagyon köszönöm a befektetett energiádat.Baráti üdv.:József
Szerintem egy kicsit óvatosabban kéne eljárnunk ennek megítélésében. Biztos vagyok benne, hogy ezeket a növénykéket edényben a szabad ég alatt tartották az ottani rutin szerint. Természetesen, emberi számítás szerint nem lett volna szabad Hollandiában egy olyan télnek lennie, mint az idei volt. Meggyőződésem, hogy nem annyira az ott előfordult abszolút minimum ártott nekik, hanem a nagyon hosszú alacsony hőmérsékletű kitettség a konténerben totálisan átfagyott gyökérzetnek. Olaszországban most számtalan ilyen példát láttunk, mint ezen a benzinkúton. Más teleken még a nagyon kényes pálmák sem SZOKTAK elfagyni ilyen esetekben. Gyerekjáték lett volna megmenteni őket, de probléma volt a helyzet különleges voltának felismerésével, így ezúttal a rutin nem válhatott be. Hollanduséknál sem....
Ha megoldható, akkor nagyon szívesen megmetszem őket és a nyesedéket postára adom. Ha igyekszem, kedden ott lehet. Egyébként egy sem vastagabb 5-6 mm-nél és már rendesen fakadnak. Ha így is oké, írj egy címet, hogy hova küldjem.
Ha valaki netalán bolondnak nézett volna, amiért a hideg érkeztét siettettem és maradásra biztattam, annak szolgáljon magyarázatul néhány ma készült fotó. Még néhány múltkorihoz hasonló meleg nap és annál is nagyobb kárt tenne ez a konokul újra és újra ránk zúduló tél, mint így....
Ez függhet a rendelkezésre álló hely méretétől is. Amennyiben korlátlanul áll rendelkezésre hely, a legfontosabb meghatározó tényező a terület inverziós és hőszennyezettségi adottsága. Ha olyan terület áll rendelkezésre, ahol várhatóan gyakran vissza fog fagyni (síkság, vagy völgy, ritkán beépített, vagy beépítetlen, nem városi terület), értelemszerűen kisebb hely is elegendő az egyes növénynek, hiszen soha nem fog terebélyes fává nőni. Ha jó fekvésű, vagy városi, hőszennyezett területről van szó, akkor nagy helyet igényel a növény. A leírt kritériumok szerint 3,5-től 6-7 méteres tőtávot tudnék elképzelni, a konkrét adottságok függvényében.
Nagyjából én is így képzeltem ezt a szőlő dolgot, tehát mindenképp van jónéhány olyan termesztett növényünk, amit meg kellett szoknia a jónépnek. Remélhetőleg így lesz ez a kivivel és a kákival is többek között.
Sőt, ha nem pofátlanság, még arra is gondoltam, hogy kérek egy szerény ágacskát valakiéről, amit rá tudnék oltani a 17 éves porzós kivijeimre. Azon talán hamarabb is kezdene teremni...
Szerintem kézenfekvő ötlet lenne ezekről oltóvesszőket szedni, a képek alapján talán már alkalmasak lennének erre ezek a növények. Ha jól tudom, vannak ilyen célra alanykivik is Fityeházon, így lehetne a 12-ből 25-öt, vagy akár többet is csinálni. Legalábbis úgy gondolom, nem hülye ötlet ilyen irányban gondolkozni.
A jó, hogy megérkeztek, a rossz az, hogy ennyi az összes. 25 piros helyett csak 12. Hiába leveleztem velük, nem tudtak többet küldeni. A 3 sárga és a klematisz a sor elején.A pirosak állítólag megfagytak. Ezért kérdeztem a téli minimumot.
Bocs, hogy ilyen későn reagálok, de sz.rakodott a netem, pár nap macerálás után ugy látszik jó lesz. (Lekopogva)
Erdőbénye honlapján ez a szőlő-dolog vszinü nagyon jól mutat, de ha tudja valaki, mikor volt a miocén, azt kissé nehéz összehozni a szőlőtermesztéssel. Vadszőlő volt az, aminek a lenyomatát ott találták meg. Természetesen éltek- és élnek ma is vadszőlő-félék az ország területén, az itt emlitett is, meg pl. a ligeti szőlő, ami védett is, de a ma termesztett fajták jórészt nem ezeknek a leszármazottai. A honfoglaláskor persze már volt itt termesztés, és bizonyára Árpád apánkék is ismerték a bort, ui. ha valaki kóstolt már kumiszt, az megérti, mért hagytuk el az őshazát.
Ha jól belegondoltok, a ma rendszeresen fogyasztott ételeink jó része nem lehetett az étlapon anno, mivel pl. Amerikát valamivel később kezdtük látogatni, de mostmár elképzelhetetlen pl. krumpli nélkül az étkezés. Az 1800-as évek kőzepén- végén még meg kellett verni az alföldi parasztot, h. megegye.... Szal nem reménytelen az ujdonságok megkedveltetése, csak idő kell hozzá.
