Nem mondod? De láttam másfél mikrósat bögrényit, és akkorát is, mint egy ceruzaelem. A fizikai méretére gondoltam, mivel elég kis helyre van bepréselve. Tudod, milliméterben.
A már MEGLÉVŐ mérőhelyekre egyszerűbb az elvárás. Nem feltétlenül kell azokat átépíteni és "szabványosítani", fölöslegesen. Azonban elvben (mert a gyakorlat néha más),
Rád jó eséllyel a lentebb írt alapeset vonatkozik vagy az alapeset 2, ami közel nulla anyag+munkadjjal jár. A hálózat fejlesztési díj megfizetésén túl persze (ami 4572 Ft/Amper lesz).
*********************************************
A MEE-VET oldalain ezeket lehet találni erről az Amper bővítés témáról.
A fogyasztásmérő-helyekkel kapcsolatban szükséges meghatározni azok megfelelőségét.
A fogyasztásmérő-helyekről minden esetben azt feltételezzük, hogy a létesítésükkor érvényes és mértékadó szabványoknak megfelelnek.
Ha ez a feltételezés az irányadó, akkor a vizsgálat tárgya az aktuális műszaki állapot.
A műszaki állapot megfelel-e vagy nem ?
A régi mérőhelyek csak abban az esetben maradhatnak meg, ha (lásd a fenti kép listáját is)
- a létesítéskori szabványoknak megfelelnek és a műszaki állapotuk megfelelő. - a megfelelőség feltételei: az élet- és vagyonvédelmi szempontok szerinti jó állapot. - továbbá a tulajdonos egyéni gazdasági- és egyéb érdeke is szempont!
-----------MEE VET--------------
A meglévő mérőhelyek felújítása, áthelyezése vagy teljesítménybővítése, háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatása.
--------alapeset---------
3.11.1.1. TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MEGLÉVŐ CSATLAKOZÁSON A közcélú villamosenergia ellátásba bekapcsolt felhasználó többletigénye esetén, az alábbiakat kell figyelembe venni:
Amennyiben a meglévő és az igényelt teljesítmény kielégítésére a csatlakozóvezeték, méretlen vezeték, mért fővezeték alkalmas és a fogyasztásmérő hely kialakítása, valamint annak közvetlen környezete szemrevételezés alapján megfelel a csatlakozás létesítéskor érvényes műszaki, biztonsági követelményeknek és a regisztrált szerelő – a kivitelező nyilatkozat alírásával – kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek,
akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
Megjegyzés: Amennyiben az igényelt teljesítmény a közcélú hálózatról nem biztosítható, akkor hálózatfejlesztésre, hálózat átalakításra lehet szükség, az arra vonatkozó szabályok szerint.
-------alapeset 2---------
3.11.1.2. CSATLAKOZÓVEZETÉK CSERE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT Ha a 3.11.1.1 pontban meghatározott műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor a következők szerint kell eljárni:
Amennyiben az igény kielégítése, a meglévő (hálózati) leágazási pontról biztosítható és a tetőtartó, falitartó, falihorog fővezetékcső, csatlakozó főelosztó alkalmas a nagyobb keresztmetszetű csatlakozóvezeték fogadására és a 3.11.1.1 b-c) pontban meghatározott feltételek teljesülnek,
akkor a csatlakozóvezeték cseréjét követően az igény kielégítésének műszaki feltételi biztosítottak.
Megjegyzés: Földkábeles csatlakozás esetén, a fentieket értelemszerűen kell alkalmazni.
-------pénzesebb eset------
3.11.1.3. FELHASZNÁLÓI VEZETÉKHÁLÓZAT ALKALMASSÁ TÉTELE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT
Amennyiben az igény kielégítéséhez szükséges 3.11.1.1 és a 3.11.1.2 pontokban meghatározott felhasználói vezetékhálózatra vonatkozó műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor
a felhasználó megbízza a regisztrált szerelőt, hogy az igény kielégíthetősége érdekében végezze el a szükséges átalakításokat, beavatkozásokat;
a regisztrált szerelő – különösen bonyolult, komplex esetekben – jogosult kinyilatkozni, hogy a szükséges beavatkozás meghatározása érdekében, arra jogosult tervező bevonása indokolt;
a regisztrált szerelő az igény és a helyszíni adottságok figyelembe vételével elvégzi a felhasználói vezetékhálózat átalakítását, alkalmassá téve azt a megnövekedett igény kielégítésére, majd ezt követően az átalakítással érintett felhasználó vezetékhálózat megfelelőségéről, kivitelezői nyilatkozatban nyilatkozik.
A fent említettek teljesítését követően, az igény kielégítésének műszaki feltételei a felhasználói vezetékhálózat szempontjából biztosítottak.
---- akár nagyon pézes eset tud lenni----
3.11.2. MÉRŐHELYEK FELÚJÍTÁSA, ÁTHELYEZÉSE, TELJESÍTMÉNYBŐVÍTÉS (Szabványosítás) A meglévő mérőhelyek felújítása, áthelyezése vagy a 3.11.1.3 pontban említett teljesítménybővítés esetén, a mérőhelyet és védőcsövezését ezen alkalmazási segédlet, valamint az MSZ 447:2019 szerint kell kialakítani, átépíteni, továbbá az alábbi esetekben a csatlakozóvezetéket ki kell cserélni kettő vagy-, négyszálfeszítésű NFA2X típusú szigetelt szabadvezetékre:
az igényelt teljesítmény kiszolgálásához nem elegendő a meglévő csatlakozóvezeték keresztmetszete (pl.: feszültségesésre, melegedésre nem megfelelő a keresztmetszet),
a meglévő csupasz tartósodronyos csatlakozóvezeték tartósodronyának keresztmetszete nem éri el a 16 mm2– t, a meglévő csatlakozóvezeték fázisvezetőinek keresztmetszete nem éri el a 10mm2-t,
tetőtartónál, falitartónál, vagy falihorognál a csatlakozóvezeték fázisvezetőiben és PEN vezetőjében kötés van.
Ha a berendezés (tetőtartó, falitartó, fővezeték és annak csövezése, mérőhely) nem teszi lehetővé a csatlakozóvezeték, fővezeték cseréjét, vagy nem felel meg a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági követelményeknek, akkor azt át kell alakítani, a fent hivatkozott műszaki és biztonsági követelmények szerint.
Amennyiben teljesülnek az említettek és a regisztrált szerelő – a kivitelező nyilatkozat alírásával – kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek,
akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
A regisztrált szerelő által leadott igény alapján, a csatlakozóvezeték cseréjét az elosztói engedélyes szakemberei végzik (amennyiben a tartószerkezet, a fővezeték, valamint a mérőhely valóban megfelel a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeknek).
Nem muszáj egyformának lenni a három fázis áramának. Pénzt spórolhatsz meg, ha csak annyit kérsz, amennyi valóban szükséges. Tehát ha neked elég mondjuk 25+25+32 amper, akkor ne kérj feleslegesen 32+32+32 ampert.
Ennél sokkal jobban is el lehet távolodni egymástól a három fázis áramával (pl 10+10+40), de állítólag ezt nem mindenütt lehet elintézni.
86 ban mi is úgy kezdtük, hogy a házban egy jó, nagyméretű cserépkájhát építtettünk és egy NDK OHRA kályhát is vettünk.
Emellett két 6 kW -os és egy 3 kW -os hőtárolós kályhánk volt, a fürdőszobákba meg 2 db. 2 kW - os olajradiátor került. Na és persze villanytűzhelyünk volt.
A hőtárolós kályhákat 3 évesen jó állapotban használtan olyan helyről vettük, ahol már gázfűtésre álltak rá a volt gazdájuk.
Mi is így adtuk 93 ban tovább, amikor bevezették a gázt. Egy pincehelyiségben lévő kis iroda vette meg a kályhákat ahol a gázfűtés nem jöhetett szóba.
Visszagondolva, ez a villany, gázfűtés tömegessé válás, minden hozadékával együtt emlékeztet a távolabbi múlt olajkályha korszakára, amikor még a fürdőszobai bojlerünk is olajjal műkögött.
"Ma meg ha valahol cekászt látok akkor kb tutira hackelt a villanyóra, amúgy ilyet nem látni."
A villanyfűtésnek néhány területen még ma is van létjogosultsága:
- mivel ez a legolcsóbb fűtőberendezés, ezért okos beruházás lehet ott, ahol évente csak nagyon kevés energiamennyiséget kell elfűteni (pl passzívház, kerti budi :), vagy csak nagyon rövid ideig fűtendő helyek (pl vasárnap délutáni barkácsműhely, szabadban parkoló autó)
- mivel ez az a kis méretű+magas hőmérsékletű hőforrás, aminek a hőjét legkönnyebb (hőtükörrel) egyfelé irányítani/fókuszálni, ezért a cekász jó megolddás lehet minden olyan helyre ahol a hősugárzásos fűtés az okos megoldás (fix tartózkodási hely / munkahely sugárzásos fűtése kültéren vagy nagy helyiségben, fürdőszobák)
Kicsit más volt a világ ebben ( szocializmus ) a zárt rendszerben . :-) Tervgazdálkodás volt . Profitról nem is beszéltek , mert minden állami volt . Ez volt a lényeg . A rendszer kiépítésénél nem volt gond a túlméretezés , mert az volt gyártva és raktáron . Anyag volt vastagon . A jövö is ez lesz nem sokára .
Palántanevelöben kihúztunk cekaszt és az melegítette a levegöt a föld fölött 10cm-re .
Régi kúriákban, TSZ épületekben én is láttam hogy minden szobában hőtárolós kályha, 3 fázisú éjszakai árammal, elektromos cserépkályha, bojlerek tömkelege stb.
Irodistáknak is cekászos fűtőtest az asztalához a lámpa mellé, sőt még mondták, akkoriban a fóliasátrat is megérte néha ETA hősugárzóval temperálni.
Ma meg ha valahol cekászt látok akkor kb tutira hackelt a villanyóra, amúgy ilyet nem látni.
De tényleg, akkoriban nagyon jól megtervezték a hálózatot hogy sok helyen azóta is ugyanazon vezeték és ugyanazon trafó teljesít szolgálatot... és működik.
Egyvalamire nem gondoltak maximum, a nyári klímázásra, azért 1-2 trafó eldurran nyaranta , nomeg a klímaváltozásra.
De ahhoz képest hogy tanyavillamosítási programmal szétvitték az áramot az országban és rengeteg helyen a mai napig ugyanaz működik hát le a kalappal a tervezők előtt.
Olyan is volt, valóban, a nyolcvanasokban volt, hogy már nagy házak épültek, és az addigiakhoz képest iszonyat nagy teljesítményeket igényeltek hőtárolós kályhákra, akkorákat, hogy nem is volt kismegszakító akkora, NOL biztosítót raktak teljesítménykorlátozónak. És ezeknél ugye este 10-kor nem nagyon volt egyidejűség, mindegyik bekapcsolódott. Ez még a művelt Nyugaton is probléma lett, nemhogy nálunk. Kitaláltak ilyen visszaszámláló elektronikus kapcsolót, amelyik a külső hőmérséklet, a kályha hőmérséklet függvényében akkor kapcsolta be a kályhát, hogy az éjszakai időszak végére legyen feltöltve (pár évtizedig még a német nevét is tudtam :D ). Hallottam a szakkifejezést, mikor bent jártam ügyintézni, hogy "éjszakára zárolt". Egészen új világ volt, hogy nappali mérőre adtak valahol bővítést, éjszakaira meg nem.
Megjegyzendő, hogy itt egyszerre érvényesült a két dolog, amiről szó van, ezek olyan környékek voltak, ami mondjuk azelőtt 15 évvel még üdülőterület volt, és az akkori szerszámtárolós-kisfaházas stílushoz képest a tipizált keresztmetszetek és teljesítmények nagynak tűntek, csak aztán hirtelen-váratlan jött ez a nyolcvanas évekbeli látszat-meggazdagodás a gmk-ból, a városból kiköltözés divatja, egészség, meg saját vállalkozás, nem kell bejárnom dolgozni minden reggel, stb. Jártak itt angolok, csodálkozva mutogatták, hogy náluk a London belvárosában rendelő orvosnak nincs ekkora háza, itt meg a gyári munkásnak 160 négyzetméter, és két gyereke jár egyetemre.
"a sűrűn lakott körzetekben (lakótelep/belváros) bőven van infrastruktúra tartalék, tipikusan."
Na de akkor miért nem lehet 1x32 amper helyett 1x 50 ampert igényelni ezeken a területeken sem? Vagy valójában lehet, csak határozottabban kellene kérni?
Állítólag a régi kapcsolóórás B tarifa egyidejű kiadása is betett helyenként a trafóknak.
A mi utcánk elején a trafó alatti dobozra 160 A - es bizti van írva. Nemigen fordult elő, hogy kiolvadt volna, pedig nálam is 4 x 3 x 10 A van biztosítva.
Attól függ, miről beszélünk. Mi az a gerinchálózat? A kisfeszültségű kommunális hálózatra ugyan nem lehet ráakasztani 100 kW-os koncentrált terheléseket
Nem azért, mert e-autó ...de tény, hogy a sűrűn lakott körzetekben (lakótelep/belváros) bőven van infrastruktúra tartalék, tipikusan. Nincs is gond az új Amper igényekkel ilyen környéken a gerinchálózat szintjén. A házon belüli vezetékezés inkább csak a korlát, ahol korlát.
Anno eleve több áram fogyott (nem volt A++ világ, csöves TV, izzólámpa, villanyrezsó, bojler/fűtés) és számoltak növekedéssel is: növekvő jólét >> háztartási gépek.
-----
Szóval nem véletelenül mondják a szolgáltatók, hogy nem aggódnak az e-autó miatt. Amíg el nem éri a cirka 30%-ot az arányuk azaz amíg minden 3. e-autó nem lesz kb.
Direkt 3x akkora trafókat, madzagokat raktak fel 70-ben mint kéne
Hát, egyrészt ez úgy volt, hogy tipizálták a transzformátorteljesítményeket és a vezeték keresztmetszeteket, hogy ne legyen tele kábeldobbal meg géppel az udvar. Ennek egyik fele a készletgazdálkodás prése volt, amit nem érdekeltek a műszaki szempontok, de ez már a rendszer kritikája. :)
Másrészt meg úgy volt, hogy akkoriban a gondolkodás az volt - és ez ráadásul Nyugatról jött, akiket utol akartunk érni - hogy a villamosenergia igény tíz évente megkétszereződik. Így aztán egy transzformátort mondjuk 40-50 éves élettartama alatt kevesebbszer kellett volna cserélni, de ez a trend ugye azt biztosan jelentette, hogy 30 év múlva szögig ki lett volna terhelve akkor, ha 20 %-on kezdi!
Aztán a világ megváltozott. A 90-esek végére eljutottak oda, hogy valóban megszüntettek transzformátorállomásokat, mert ha egyik átvette a másiknak a terhelését, még mindig volt benne akkora tartalék, hogy ha a harmadik meghibásodik... Ezeket a lépéseket a villanyszekerek jövőjének fényében már lehet, hogy bánják, de ami helyiséget egy nagyvárosban egyszer feladtak, azok helyett biztosan nem lesz már másik. :)
Nem tudom trafóval vajh mennyire méretezték túl az utcákat pl. Gyanítom semennyire, anno számolgattam és nekem nagyon az jött ki hogy itt is több teljesítményt adtak el mint amit a trafó bír.
Amikor anno intéztem a HMKE csatlakozást akkor kaptam egy tervrajzot trafóval, utcai KIF hálózattal, egyebekkel. Valami 200A-es biztosíték rémlik az utca végén, pedig van rajta jópár ház, mindenkinél legalább 3x10A (és sok nagyobb mert mezőgazdálkodik a zöme)
Hát azért a közvilágítási kábelek a szocializmusban jóval vastagabbak voltak. 16-os, 25-ös, ilyesmi. Lehet, hogy a mai egységtelenítő világban van vékonyabb is.
Nagy hagyományai vannak a hasbaakasztásnak ebben az országban.
Alább elhangzott, hogy:
Elhiheted, hogy NEM a néhány napelem miatt raktak pl. Kecelre sem akkus helyi kiegyenlítést éppen a helyi nagy cég a Pintér Művek közelébe. Hanem a bazi nagy gépek okozta hálózat rángatások és elmászások miatt. Így ésszerűbb, egyszerűbb, olcsóbb és mégis jobb lett a panaszok megoldása, mint a félváros hálózatát átépíteni.
Nos, pedig DE. Már legalábbis azok szerint, akik odarakták. A keceli bungi egyébként 20 kW teljesítményű (91 kWh kapacitással), azzal ugyan a fél várost egy nagyfogyasztó rángatásaitól nyilván nem lehetne megóvni.
Amikor a soklakásos háztömb miatt ott van már az a kurva kábel régóta ... akkor mi is a bajod?!
Az ELMŰ szerint a legtöbb helyen MOST AZONNAL is eltudná látni az e-autók töltését a hálózat. Addig AMÍG kb. minden 3. autónál kevesebb az e-autók aránya... hoppácska!
Szóval egyelőre kibaszottul fölösleges aggódni a sűrűn lakott részeken. Bőven van tartalék az utcai gerincekben. Mert régebben több áram fogyott, mint manapság és naygobb igényekre kábeleztek.
Most is minden lakásra 1 fázison 32 Amper >> 7,36 kW 3 fázison 3x16 amper >> 11,04 kW
a tervezési norma, amit nem használnak ki lakások!
Szóval lehet nyugodni :-) Nem olvadnak le az utcai gerincvezetékek kb. sehol.
Közvilágításhoz amúgy is bele kell még csavarozni egy töltőt/invertert, kinek mit. Nem véletlenül vannak külön oszlopok 20 millióért. Az jó eséllyel valami sima háztartási cucc lehet egy konnektorral.
- Amikor egy 300 méteres utcán 20 méterenként álló világítási oszlopok mindegyikétől 5-5 villanyautó kér energiát, akkor mit fog szólni a fázisonként 200-300 amperes terheléshez a jelenlegi 5x1,5 mm2-es közvilágítási kábel?
Persze az ország összes városi járdáját végig fel lehet törni, 240 mm2-es kábeleket leásni és 3 méterenként kis okos töltőoszlopokat tenni mindenhova,
ez összesen nem is kerülne sokkal többe, mint tíz paksi erőmű,
ráadásul az így kialakított, darabonként sok millió forintos parkolóhelyek árát bele kell építeni a parkolási díjakba,
ami úgy felnyomná a parkolási díjakat, hogy olcsóbb lenne inkább léghajót tartani (az nem a földön parkol).
(14) A (10) bekezdés a) pontjában meghatározott újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(15) A meglévő, (10) bekezdés a) pontjában meghatározott minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni
a) 1500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig,
b) 300-1500 m2 közötti nettó árusítótér esetében
ba) ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található 2019. január 1-jéig,
bb) 20 001-50 000 lakosú településen 2020. január 1-jéig,
bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig.
(16) Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítésére szolgáló építmények létesítése esetén a várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(17) Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítését szolgáló, meglévő építmények esetén minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.
"A lámpaoszlopra szerelt (mobiltelefonról aktiválható) energia-engedélyező készüléket a szolgáltató az országosan monopol helyzetben lévő Mészáros & Mészáros Energetika ZRT-től bérli, oszloponként és évente 5 millió forintért. Ehhez jön a rendszeres rongálások folyamatos javítgatásának milliós költsége. Ebből adódik az óránként 1000 forintos extra felár a szokásos parkolási díjon és a vételezett energia költségén felül. Mivel asz autók ezekben a parkolókban olykor nem csak tankolni állnak meg, hanem napi 12-14 órára, ezért naponta akár 20 ezer forintba is kerülhet egy-egy parkolás egy így kialakított parkolóban. Plusz az energia költsége.
A kép elkészülte után a hölgy beugrott néhány percre egy közeli kávézóba, mire visszajött, addigra a csatlakozó meg volt rongálva és valaki ellopta a hölgy töltő készülékét. Az utóbbi időkben tömegesen elszaporodtak az efféle lopások, a lopott készülékeket jól szervezett bandák főként fejlődő országok fekete piacain értékesítik."
Hajlékonyat az űrkutatásnan is, mióta szigorították a nukleárisat és fejlődik a cucc, azóta még jobb a szitu csak nem a mi szintünk. Nézzük meg /négyzetméter /wattra a kis piaci cuccokat.
Ez a villanykaró megcsapolás teljesen logikus módi lehetne. Nappal amúgy se működik, éjjel meg egyszerűen nem fog tölteni onnan senki és kész, bár még az is lehet, hogy fog tölteni.
A jelenlegi 1 parkolóórákat szépen felváltja a telefonjegyes parkolás teljesen, illetve ezek a kis áramjárta demszky oszlopok. A belvárosokban tökéletes megoldás, úgyis csak a gazdagok tudják majd megfizetni a parkolódíjakat.
A belvárosi kutaknál is hatalmas igény lesz az extra gyors töltésre, éppen a drága telek/épület ár miatt
mert a szűkös hely miatt rá kell kényszeríteni az autósokat a minél rövidebb idejű (villyam)tankolásra.
Például a városi villanykutakra ki lesz írva nagy betűkkel, hogy "60 Ft/kWh + 100 Ft/perc", hogy aki kevés percet akar fizetni, az extra sebességgel (sok kilowattal) tankoljon és gyorsan húzzon el onnan, átadva a helyét a következőnek.
Ehh... mindig ez az oktalan "lehetetlenség" alapállás.
A nagy teljesítményű (100+ kW) azaz villám töltő igazából csak a FŐBB utak mellé kell! Amiken a nagytávolságra utazók közlekednek és mondjuk a szokott ~60 km-es kiosztásban. Mert csak a távolsági utazóknak kell a sok km töltése gyorsan... és kb. bármi áron.
Az ilyen helyeken pedig meg nem gond sem a hely sem az energia ellátás igazából. Sőt a nap/eső/hó védő tető lehet egyben napelem farm is :-)
----
A városi-elővárosi hasznalat alapban TIPIKUSAN NEM igényli a villám töltést! Mert ráér az otthoni/céges/városi nyilvános töltőn vagy a nyilvános/céges 20-50 kW-os gyors töltön tölteni. Pláne, hogy nem is muszáj naponta (rá)töltenie, elég heti 1-2X is tipikusan, ha nem "otthon" tölt.
A rövidebb távú (2x100..150 km-ig) alkalmi jellegű távolsági közlekedés sem igényli a villám töltőt. Mert az otthoni/városi töltőt használva teli akkuval letudható az utazás útközbeni rátöltés nélkül is.
---
A városokba tehát nyilvános célra bőven jók a kutyaközönséges és olcsó 7-11-22 kW-os töltők is. Azokanak akiknek nincs otthoni töltésre módjuk, garász/állóhely híján
Ezekből gyakorlatilag bárhová-báremnnyit lehet telepíteni pikk-pakk!!! A napi rutin 10-50 km-t könnyedén és rövid idő alatt pótolják.
Akinek van modja otthon tölteni (garázs, állóhely) az úgyis otthon fog tölteni tipikusan.
Kivéve, ha ALKALMILAG épepn gyorsan kell valamiért az üres akkut telenyomni. Azt meg megoldja a nyilvános 22-50 kW-os gyorstöltőn vagy a 100+ kW-os villám töltön, ha képes rá a járgánya.
--------------
Avagy nem ártana (el)gondolkodni is ezen a töltés dolgon írás előtt... szerintem. Akkor nem látnál rémeket.
Persze a főközlekedési utak meletti villámtöltő hálózat kiépítése (és a használata) nem lesz olcsó. De műszaki szempontból nem nagy kihívás...
Az autó tetején lévő napelem az aksi teljes kapacitásához képest valóban röhejes teljesítményt produkál, de ahhoz elég lehet, hogy ha lemerülve megáll az autó az út szélén, akkor néhány óra napsütés múlva már lesz benne annyi energia, hogy saját lábán elvánszorog a legközelebbi útszéli házig (vagy töltőállomásig), ahol már van hova dugni a konnektort.
Mert benzines autó esetén az ember egy 5 literes benzines kannával elsétál a legközelebbi benzinkútig, de villanyautó esetén egy fél mázsás aksit kevesen bírnak hosszan cipelni :)
Minél tovább tart egy tankolás egy kútnál, annál több tankolási pontot kell kialakítani.
Minél több a tankolási pont, annál nagyobb területere van szükség.
Némi túlzással elmondhathuk, hogy egy nagyobb forgalmú benzinkút napi forgalmához (autó darabszám) ugyanannyi elektromos autó esetén kb focipályányi területre lesz szükség, mert a villanyautó nem három perc múlva húz el onnan. (plusz egy rakás wc, gyorsétterem, vegyesbolt és ingyenes autósmozi a hosszú percekig ott unatkozó autósok kiszolgálására :)
Nagy terület az meg pont nincs a városok belsejében, vagy csak arany áron (pl több szintess villanykutak építése), amit a tankolás költségében vastagon meg fognak fizettetni azokkal az autósokkal, akik nem hajlandók kijárni a városon kívül az olcsó telekre épült olcsó villanykúthoz.
Ezek a városszéli villanykutak viszont épülhetnek nagyfeszültségű elosztók közelébe, hogy ugyanazt a drága akkumulátortelepet lehessen használni autók gyorstöltésére és az energiahálózat kisegítésére.
Amikor a padlást akarta már a kormányzat söpörni, akkor el akarták törölni a kedvezményes villanyt. Ami a kormányzatnak csak azért fáj, mert hiányzik neki pár ezer embernél a kedvezményes és a rendes ár közti adótartalma. Ehhez képest a benzin adótartalma, mármint az ország egészét tekintve a végtelen.
"A gyorstöltés azért olyan drága, mert hipp-hopp és mehet."
Majd próbáld ki, hogy bemész a benzinkútra, megtankolsz, és utána a kút mögött a parkolóban megállsz, és 10 percet vársz. Szerintem messze van még a hip-hoptól.
Ki fogja forrni magát, de ha most a cng-re hajtanának akkor továbbra sem lesznek rákényszerülve az elektromos hajtányra. Mellesleg az elektromos előnye még, hogy nem bőg mint állat. Ámbár.... városban ott lehetne a trolibusz mint elektronyos hajtány, csak az a felsővezeték-háló, az ne lenne.
Persze, az a napelemtábla ami amúgy bazi meleg és lehet alá külön szigetelőréteget varázsolni, cserébe még nehéz is, mert ha 10 kilós táblákat pakolnak a tetőre, akkor ott át kell ütemezni pár dolgot. Főleg a szélcsatornás mókolásoknál.
Benyakúton ha sokat töltenek lassan akkor is sok áram kell, meg úgy egyáltalán, az ilyen tetőbe épített izé egyelőre látványpékség és biztos drágább, mint amit ér.
És ehhez csomó vasat át kellene tervezni, szabványosítani, felelősséget vállalni, szopni. Az akkupakk egyben van a hűtéssel, az mindenféle szélcsatornákkal, folyadékkörökkel, vezérlésekkel és az sem mindig jó ha basztatják a csatlakozóit, ami csak kicsit lesz koszos, kicsit lesz vizes...
Meg lehetne, meg lehetne. No de ha Te ki is fizetnéd (nem fogod) akkor kellene még pár 10, 100 sok sok ezer, akikre építeni lehet.
Mekkora is egy kocsi teteje ? 2-3nm használható felület , az mennyi is Wattokban , mert a kW messze van töle . Egész nap napsütésben mondjuk 8 órát , feltöltene 4kWh-t az durván 25km-re elegendö . Ez hányszor fordulna elö egy évben ?
Sok autó (főként hibridek) tetején van napelem, egy villanyautónak lófing amit tud onnan tölteni. Én is akarok majd az elektromos moped autó tetejére, de csak arra lesz jó hogy mivel keveset használom szinten tartja az akkut, semmi több.
Az utánfutós range extenderre olvastam már példákat, van akkus vagy benzinmotoros verzió is.
Az akkucsere telep is egy régi ötlet (talán valamelyik francia kisautó futott is ezzel az üzemmóddal) de valamiért nem terjedt el.
Hidd el, kattognak ott a fogaskerek rendesen a mérnökök agyában, alakul ez.
Én személy szerint amíg az az akku és hálózat mizéria kialakul (10 év saccra) tuti megnyomnám a CNG vonalat. Van dögivel, a kút egyszerű, a hatótáv nem rossz, a meglévő motorokkal kis átalakítással megy, és a leg környezetbarátabb.
Ha a személyautóknál nem is, de a kamionok áll, teherautóknál, buszoknál tuti megkövetelném. Máris sokkal kevesebb szennyeződés lenne.
Mondom, napelemnek a kocsi tetején alapnak kellene lennie. Akkucsere-telep is létesülhetne ahol a "benzinkutas" töltheti lassan, valami ISO 20xx rendszerrel lefedetten. Máris nem kel a brutál töltőáram. Vagy vihetne maga után egy pici utánfutót az autós, ha messzire megy ebben egy kis motorka tölti folyamatosan az akkut, menet közben. Ha csak otthon van, és konnektorról tölt, akkor nem kell a puttony. Meg lehetne csinálni mindent úgy, hogy a pórnép tényleg jól járjon, de nem fogják.
"A gyorstöltés azért olyan drága, mert hipp-hopp és mehet"
Hááát, meg azért mert kurva drága beruházás. A töltő se két fillér, és azért mókás ára lehet egy 1-2Mega! Wattos leállás és a hozzá tartozó madzag a semmi közepén egy autópálya megállóba...
Brutál infrastruktúra kell ezekhez. És akkor még csak ilyen 250kW/autó töltésről beszéltem, mi lesz majd ha fejlődik a technika.
A gyorstöltés azért olyan drága, mert hipp-hopp és mehet. Magyarul luxiszolgáltatásnak van eladva, pedig kb. pontosan ugyan annyi áram kell hozzá. (optikusnál is csak azért van a senki által nem vásárolt keskeny multifokális a kínálatban, hogy a széleset jó drágán tudják adni... ezeréves ócska marketingtrükk)
Kérdés: Miért nincs az összes vellanykocsi plafonján, motorháztetején-csomagtartóján napelem, ami akármikor rátölt az akkura? Álltában, menetében, bármikor. Annyit amennyit tud. Tökmindegy mennyit, az ígyis-úgyis jön a napból, mehetne egy akkuba. NEM erről kell fullbatölteni 1 perc alatt. Ez lenne az alap, ha már környezetvédelmeskedéssel verik a mellüket.
Aztán a töltésnél hullaegyszerűen az akkumulátornak kellene mérnie mennyit lett töltve, és azt havonta 1x kötelező lenne leadózni mondjuk az "üzemanyagkúton" így a paraszt ott tölthetne ahol akar, a koppasztás meg fog történni, vagy nem fog menni egy centit sem. Az egész csak programozás kérdése, gps-el is nyomonkövethető, nem tétel. Megmókolni se fogják, ha úgy csinálják meg. SŐT ha nem fizet, simán le is tilthatják a kocsit távolról, mert ugye gps rendszer is alapból van az akkuban, hozzáférhetetlenül, a kocsi árában ha kell-ha nem kell, kifizetve.
Szerintem is el fogja engedni az állambácsi azt a szánalmas 700Mrd forint adót csak hogy mindenkinek jó legyen, sőt, az áfát is lehet.
Ingyen fogja bővíteni a hálózatot, miközben erőműveket és akkumulátor telepeket fog telepíteni. Mindeközben a rezsirambó tovább csökkenti majd az áram árát, ingyen adja a napelemet, felét állja a villanyautónak. Semmi sem állja majd útját semminek se.
Úgyhogy mindenki telefont elő, hitelre minimum 20kWp napelem mezőt rendeljen holnap. Csak a készlet erejéig!
(max páran sejtik, mint döntés előkészítők, hogy milyen varációk fordulhatnak majd elő)
Csak a jelenről tudsz... és abból hozol ki totál agyatlanul egy jövőképet. Láthatón valami fixa idea szintű zakkant állam/szolgáltató utálat által beszűkült tudattal, logikátlanul.
NINCS ma annak elvi akadály, hogy MIRE beköti az új igényt meg legyen a szükséges fejlesztés is!
Sőt általában így is történik a legtöbb esetben.
Kivéve az EON-északdunántúlt (súlyos örökség okán) és az eseti jellegű botrányokat máshol.
Százezer számra kötenk be új nyhkeket csinálnak bővítést. Tízezer számra épülnek a napelemes rendszerek is!
Amikhez képest csak TÖREDÉK a problémés helyek száma. Pláne a TARTÓSAN problémásaké...
Csak az okostojások szeretnek a néhány problémás eseten lovagolni és azt az ÁLTALÁNOS helyzetnek beállítani. Nomeg abból "mind meghalunk" jóslatokat gyártani a jövőre nézve. (pláne a fórum/faszbuk világban, és kb. ugyanaz a pártucat vakegér nyomja ezt mindenhol zsigerból-agyatlanul)
Közben a valóvilág... az esetek zöme egészen más, sima-problémentes ügyként fut le.
Na ez az, a szervezeteknek különféle céljaik vannak. A benzinről már ezerszer megírták, hogy abból él az állam, hogy az autósokat sarcolja. Ettől a bevételi forrástól nyilván nem kíván elesni. Ésígytovább.
Ja, kíváncsi leszek milyen ötletekkel rukkolnak majd elő ha tömegesen elterjednek az elektomosak.
Az már most is látszik hogy piaci alapon rohadt drága a töltés gyorstöltőn. Nyilván, mert drága a kiépítése, nagy teljesítmény igénye van.
És akkor még jövedéki adó nincs is rajta.
Ahogy elnéztem a múltban mindig hogy-hogynem úgy alakult egy-egy alternatív üzemanyag ára hogy nagyjából hasonlóan jöjj ki a végén. Ez lett a CNG-vel, LPG-vel is, pedig CNG-vel pofonegyszerű sokkal tisztább járgányt csinálni mint ezekkel a túlbonyolított dízel szarokkal.
Ettől függetlenül a villanyé a jövő (az akkuk megoldása az első lépés csak), de a hálózatot brutál befektetés árán lehet fejleszteni, ami komoly áramár emelkedést is hozhat.
Aztán majd lássuk.
És ott van még az akkuk újrahasznosításának kérdése, stb...
"Vagy nem kell fizetni érte, ki tudja, lehet cafetéria is akár :-)"
Ha a villanyautós alkalmazottaknak a cég ingyen adja a villanyt, abban a pillanatban elkezdi ütni az asztalt az összes többi alkalmazott, hogy ők milyen formában kapnak ugyanekkora értékű juttatást?
Legkésőbb ettől a pillanatól lesz fizetős a céges akkutöltés.
"Az EU mindesetre megcsinálte ehehz is a jogi kereteket már 2 éve és az okos mérők is léteznek már hozzá. Ideje a múlthoz/jelenhez ragadt világkép helyett a jövőt KREATÍVABBAN elképzelni :-)"
Ezzel egyidőben a magyar kormány titokban kvázi elismerte, hogy a vezérelt áram napi 8 óra, se több, se kevesebb, tehát mostantól semmi köze nincs az erőművek völgyidőszakaihoz, az óránként változó erőművi eladási energiaárhoz, tehát ezen a 8 órán kívül az áramszolgáltatók akár az 5 forintért megvett völgyidőszaki kilowattórát is adhatják 37 forintért a lakosságnak.
Ennyit az akár óránként más és más különböző áramtarifával számolni képes okos villanyórákról és a kreatív jövőről Magyarországon :)
Ez a legjobb taktika, nem érted, aztán rámondod a másikra, hogy az nem érti.
Elmagyarázom még egyszer.
Régen, amikor betelt a kapacitás, akkor azt mondták, most nem veszünk föl pluszt, jön a fejlesztés, ha az megvan, megint felveszünk.
Most, ha betelik a kapacitás, akkor is fel kell venni, mielőtt értelme lenne.
És akkor erre mondod te, hogy most azt írja elő a törvény, hogy cserélni kell. :D Igen, csak amíg az nincs elintézve (tervezés, kivitelezés), addig jönnek a problémák naponta. Na ez nem volt régen. A naponta addig jövő problémák. Világosodik már?
Szerintem meg fog változni a koncepció, csak mint minden hasonló esetben, a korábban begyepesedett konvenciókon nem látunk túl illetve nincs meg az a technika ami lehetővé teszi. Lásd telefonok. Nem is olyan régen még a vonalasért is várni kellett, ma meg műhódról mondja meg hol vagy, bitang jó fényképeket csinálsz vele, zenét hallgatsz, indexfórumot baxtatsz rajta, matekgépnek is használható, nem csak faxbúkozáshoz. Közben még egy qrva gombja sincs. El tudta ezt képzelni valaki a taxisblokád közepén? Kétlem.
Biztosan az elektronyosok fognak elterjedni, de sajnos mindent megtesznek a multik és a szeretett pártok és vezéreik, hogy az úgy történjék, hogy NE járhassunk jól.
Az olajcserénél viszont kamuztam, mert 3800Ft a 3 liter olaj, meg a 3 szűrő még 3000, meg szállítás, utoljára így együtt 8200 volt, és az autószerelőm ingyen kicserélte (én is szoktam neki maszekolni elektronikát). Vagyis a 15-be belefért volna még 7000 munkadíj.
De írtad, nézzünk ugyanabból a kategóriából:
Szóval mennyiért van 5 személyes villanyautó 800km hatótávval, vonóhoroggal?
Mert új klímás benzinest már 5 milláért kapok. A 4 személyes villanyosok jó esetben 300km mondott hatótávval nem érdekelnek.
alapvetően atomenergia párti vagyok de az az érzésem hogy hamarabb lesz mágnesvasút a Szeged-Bp vonalon mint Paks2...
És ugye az is alaperőmű lenne, kiváltandó az addigra leállítandó blokkok termelését (régebben még volt esélye párhuzamos üzemnek is, de mára nem sok), tehát nem hoz plusz teljesítményt amit majd az E-autó forradalom igényelne.
Azaz gázerőmű lesz az (jó esetben, rosszabb esetben ukrán szén) amivel tankolod a model3-at egyelőre.
Vagy nem kell fizetni érte, ki tudja, lehet cafetéria is akár :-)
De, Tölthet ám akár köz/közösségi/parkolóház/kitudja/sb. területen is. És még ott sem biztos, hogy fizetnie kell érte.
Elszámolás technikai kérdés csak, hogy konkrétan hol vehetem igyénybe azt az áramot amit valahol éppen termelek/termeltem/termeltetek. Az EU mindesetre megcsinálte ehehz is a jogi kereteket már 2 éve és az okos mérők is léteznek már hozzá.
Ideje a múlthoz/jelenhez ragadt világkép helyett a jövőt KREATÍVABBAN elképzelni :-) Pláne a diplomás elméknek...
Egyébként most 80 USD/kW körüli a legjobb önköltségi akkupakk ár (TESLA) és 1 millió km a várható futása. Már ezzel kezdik kiadni a sanghaji gyárból a MODEL 3 járgányokat.
Ezt adja hamarsosan a VW és még jópáran mások is majd a CATL bejelentett szerződései szerint.
Szóval miért kéne cserélni?
----
A jelen még nem ekkora királyság. De HA most veszel egy új a-autót, akkor azzal nem lesz akku gondod úgy 250 eKm és/vagy 10 évig. Ez már kijelenthető... most is.
(a szokásos némi meghibásodás mellett)
-----
Hibás gondolatmenet a korai, sőt akár csak az 1-2 éves akku technikából kiindulni a jelent és pláne a jövőt nézve.
"ha van napeleme zöld kötvénye/részvénye egy naperőműben! És akkor ő már eredőben zölden autózik :-)"
Ha te mondod :-)
Veszek is valami ződ részvényt, és akkó mán lehet brikettel fűteni mert feloldozást nyertem!
hol is hallottam ilyen baromságokat? Ja, a hittérítőknél...
Én azzal próbálok hozzátenni inkább hogy megpróbálok minél kisebb lábnyomot hagyni.
- a nagy autó (családi) euro5+ LPG üzemű, eladtam az öreg dízelt
- ha szar az idő de elég a kicsi járgány azzal megyek (mopedautó, 4 literes fogyi)
- ha motor is elég azzal megyek (125cc 4 ütem, 2.5 literes fogyi)
- ha elég a kerékpár azzal (szalonnaüzemű)
- a házam jól leszigeteltem (HMV-vel együtt 10ezer kWh hőigény 5 főre)
- hőszivattyúval fűtöm (évi 60-70eFt számla)
- napelemmel kiváltottam a nappali fogyasztásomat (0 Ft)
- napelemmel, direktben fűtöm a bojlert (nem szaldóval). Előtte pedig ez napkoli volt. (évi 1000-1500kWh megy direktben, DC-ről bele, a hálózat használata nélkül)
- nem ivóvízzel öblítem a budit
- hobbi projektként (mert sem CO2, sem gazdasági értelme nincs jelenleg) bontott LEAF cellákból tervezem hibridüzemre pimpelni a mopedautót.
"Mert pl. most a szeles-napos időben a németek is egész tiszta áramot kapnak!"
Én is tudok repülni (pl amikor éppen felugrok a levegőbe), de SOKKAL több időt töltök NEM repülés közben. Tehát ha valaki engem úgy írna le, hogy a "a repülő ember" arra nagyon gyanakodva néznék :)
Na a német energiaellátás is évente kb annyi ideig működik tisztán megújuló energiából, mint amennyi időt én évente a levegőben töltök.
Miért töltené este?! A melóhelyen éppúgy töltheti pl. nem nagy kihívás néhány konnektor a parkolóba. Amiről azt a napi néhány kWh-t beletölti ... tudod 5-6 km/kWh kell csak.
A többség pedig nem megy messzebre 5-10 km-nél a melóba!
---
De ha este tölti is... Akkor is bedobta napközben a zöldáramát a közösbe, ha van napeleme zöld kötvénye/részvénye egy naperőműben! És akkor ő már eredőben zölden autózik :-)
Az átlag ember nappal dolgozik, jön-megy, intézkedik, és este töltené az autóját.
És ezt este töltést is kitárgyaltuk már párszor.
Ha jelentős mennyiségű PLUSZ teljesítmény igényt viszünk a rendszerbe, akkor (mivel este nem süt a nap) ÚJ ERŐMŰ kapacitás kell, ami nem tud naperőmű lenni. Leginkább gázerőmű lesz.
Akkor mivel is tankoltad az autódat?
Megjegyzés:
Állítólag, egyes kutatások szerint még így is jobb a környezetnek mintha az CNG-t az autóban tüzelnénk el, mivel:
- az erőmű+szállítás+akku össz hatásfoka hasonlóra jön ki mint a CNG motor hatásfoka
- a szennyezés viszont a városon kívül marad
tehát: az este töltött autód nem napenergiával fog töltődni, hanem gázerőművel, ami amúgy nem feltétlenül rossz, de nem tiszta mint állítod!
Az megint más kérdés hogy sumák módon mindig belekevered hogy ezért raksz fel napelemet, de az csak a jelen elszámolási rendszernek köszönhetően csereberélődik el az esti erőművi árammal.
Ennyi erővel az összes erőmű mellé kellene akkora napelempark mint az erőmű teljesítménye (meg is lehetne követelni), és ha süt a nap visszaszabályoznák szépen az erőművet.
Nem túl életszerű általánosan azt feltételezni az emberekről, hogy ők dönthetik el, hogy milyen napszakban tartózkodhatnak otthon (az autójukkal a napelemeik közelében).
Mivel az esetek zömében simán megoldom, hogy akkor töltsem amikor süt a nap...
Plusz, bárhol-bármikor nem otthon töltöm akkor is a Föld/Emberek szempontjából EREDŐBEN a saját zöldáramom az amivel közlekedek. Csak idő alapon elcserélve valaki mással a foszilis/zöld áram használatokat.
Nagyeszű németek most jöttek rá arra, amit a hülye is tud: ha a villanyautó áramát nagyrészt szénerőművekben állítják elő, akkor a villanyautó NEM környezetbarát, sőt ártalmasabb lehet a környezetre, mint egy korszerű robbanómotoros autó. Tehát olyan országban, ahol az energoiamix jelentős részét környezetszennyező módon állítják elő, olyan országban az az igazi okos környezetvédő, aki benzines autóval közlekedik :)
Egy 10+10=20 éves autó már nyilván semmihez nem mérhető ami jóval fiatalabb nála vagy új.
----
Végzed el a számolást AZONOS feltételekkel. Azonos korú- és kategóriájú autókkal!
----
Az álatlad mondott 10000 km/év az max 2000 kWh/év napáram igény. Amit ~1,8 kWp napelem termel meg. Annak az ára úgy 550-600 eFt csak és nem 1 milla.
Ráadásul vagy 25 évig fogja ellátni az e-autót :-) Azaz évente csak 22-24 eFt költsége van ugyebár...
Ami ezért csak 24000/10000=2,2-2,4 Ft/km a szükséges üzemanyagra vetítve. Neked viszont 2450000/100000=24,5 Ft/km
Ha hozzácsapom és 10 évre TELJESEN elszámolom az általad bedobott 3 millió felárat. Akkor az 30 Ft/km és csak ezt nézve cirka 8 Ft/km az amortizáció+üzemanyag adódik.
Azonban vélhetően nem enyészik el teljesen a millió felár 10 év alatt. Plusz van illeték- és adó előny, sok helyen van parkolási előny is. Van 150 eFt olajcsere előny (ami ugye nálad is csak sajátmelóval vagy haveri áron ilyen kevés) Kevesebb fék is fogy, stb. stb.
Szóval: simán vesrenyképes, ha a realitások talaján maradunk.
(pl. nem blöffölönk be 17-21 collos kereket, hogy igazunk lehessen)
Nekem van egy dízel Nissan, az volt 3 millió. Ugyanaz a típus kisebb hatótávú villanyosban picivel 10 felett. De van pontos táblázat a kiadásokról, amiben az ablakmosó is benne van.
Mivel a nap nem pont akkor fog sütni, amikor a villanyautód éppen otthon van, ezért a költségeknél számolj hozzá még egy bazinagy otthoni akkumulátort is (további 3 millió? X évente lecserélve?), ami napközben gyűjtögeti az energiát, hogy este (amikor hazaérsz az autóval) áttölthesse az autódba.
Na számoltam, 10 évesen vásárolt autómra, amibe beletettem 100ekm-t:
7000 liter benzin 350-es átlagáron 2,45m Ft.
10 olajcsere 150e Ft
3 gyertyagarnitúra 15e Ft.
Gumit nem számolom, mert az mindkettőre kell, meg műszaki is, ahogy a fékek is kopó alkatrészek. Korából adódóan egyéb szervizekre elment még 300e talán.
Tehát 10 év alatt került 3 millába.
Egy villanyautó a benzineshez képest legalább 3 millával többe kerül, tehát itt már bukta. Ha ingyen akarod tölteni napelemről, akkor még 1 milláért rakatsz fel napelemeket. Ja, a gumik kétszer annyiba kerülnek, mert 17-21 colos kerekeket raknak rájuk. És akkor ücsörögsz az étteremben drága pénzért, míg tölt az autód az ingyenes, ja, már nem is ingyenes töltőn.
"Számolj rá Ft/km költséget, mondjuk 160 ekm-re. Máris nem lesz dupla... hanem kb. azonos már most is."
Számolj te, és megcáfolom! Az én autóm fenntartására az utóbbi 5 évben nem költöttem anyit, mint amivel többe kerül egy villanyos. Beleértve az üzemanyagot, a gumit, az olajcserét, és az apróbb javításokat. Arról nem is beszélve, hogy milyen drága egy alkatrész a villanyautóba. Például egy töltőcsatlakozó a benzinsapkához képest? Máris buksz rajta egy-két évet.
A számla ugyanannyi, mint régen, az inflációt természetesen számításba véve. A piacliberalizációnál meg ezt kettévették, termelésre és szállításra. Szóval ugyanolyan keveset fizetek én is, mint mindenki más, egy végtelenül egyszerű hálózatra.
1. Számolj rá Ft/km költséget, mondjuk 160 ekm-re. Máris nem lesz dupla... hanem kb. azonos már most is.
2. A törvények bármikor úgy változhatnak, hogy az ICE szar legyen a SOKKAL drágább.
Politikai döntés kérdése ...és tartunk e felé! elég gyorsan. Alighanem csak az e-autó gyártó kapacitás érdemi felfutására vár a fejlett világ. A jogi keret már készen van 2050-ig !!!! és ez eleje mostanában élesedik.
Új autót már ne nagyon vegyél néhány évnél hosszabb távra tervezve város/elővárosi használatra. Mert szívás lesz! nagy szívás.
Sőt általában az ICE autózás a sűrűbben lakott helyeken nagy szívás lesz, nemsokára. A mai politikai trendek alapján...
"És követeli a fórumokon, hogy - hagy járjak már rosszabbul, nem kérek ennyi támogatást és - hagy keressen már rajtam többet a szolgáltatóm..."
Komoly szövegértési és értelmi fogyatékosságaid vannak ember.
Ki a franc követelt itt bármit????
Leírtam egy tényt, hogy az általunk befizetett ellenérték egyik esetben sem fedezte a tényleges bekerülési költséget. Hogy honnan tudom? Mert szakmabeliként van fingom a munkálatok értékéről, és mert megkérdeztem a vállalkozót hogy mégis mennyit számláz a démásznak ezért.
És amikor már javarészt zöldárammal és zöldtechnológiával gyártódik?! Mert errefelé tartunk.
PLÁNE amikor 100%-ban a ZÖLD napárammal autózok!!! EGYETELEN gram foszilist sem égetve.... nemhogy 4-10 litert 100 km-ként :-(
---
Igen, jelenleg
1. Az első pár év még a gyártási CO2 megtérülésére megy el. De egyre zöldül maga a gyrtás is.
2. A töltő áram nagyobb része MÉG foszilis alapú áram. De pl. nálam kb. 100%-ban a ZÖLD napáram fogja tölteni! Javarészt napközben, direktben a Nap-ból.
Mi is a baj ezzel? Hol van ehhez egy ICE autó?!!! a fasorban sincs.
Az ingyenes rész ugyebár csak a RÖVIDKE csatlakozó vezetékkel beköthető utolsó pár méter esetében van.
Minden mást vastagon kiszámláznak! - a gerinchálózat építést is kurva drágán (vagy INGYEN adod át, ha saját beruházásban készül!!!!) - a hosszabb csatlakozó vezetéket is (a rövidke ingynes részen túl) - az Amper díjat is (a 32 Amper fölötti részre)
De az ingyenes rész is csak látszat. Benne van is az ...Ft/KWh rendszerhasználati díjban bőven, csak időben elporlasztva.
----
Ettől független kérdés, hogy
Jelenleg a ZÖLD áram terjedése érdekében!
Az aktuális KÖZHATALOM a KÖZ felismert és politikai szinten közösen elfogadott ÉRDEKE-CÉLJA okán
úgy döntött, hogy
a ráruházott közhatlommal élve TÁMOGATÁST AD annak aki a köz kinyilvánított érdeke szerint viselkedik.
A támogatás választott módja pedig az, hogy a szolgáltató proftját csökkenti vele.
A szolgáltató pedig választhat, hogy azt tűri vagy nem. Ha nem tetszik enki, kivonulhat vagy lobbizhat-politizálhat ellene. Egyelőre a lobbizás+poltizálás folyt-folyik és lett/lesz? is eredménye a felbukkanó hírek szerint.
----
Az azonban meglepően hülye álláspont, amikor maga a támogatott sajnálja meg a "szegény szolgáltató"-t aki a pénzére uatzik!
És követeli a fórumokon, hogy - hagy járjak már rosszabbul, nem kérek ennyi támogatást és - hagy keressen már rajtam többet a szolgáltatóm...
Az elektromos autóval hagyj békén. Volt valamikor egy előadás, ami kimutatta, mennyi CO2 kell egy egység pénzhez. Sajnos ez nagyon beleépül az elektromos autóba, ami dupla áron van, mint a benzines.
A vállalkozás célja a MINÉL NAGYOBB PROFIT! Azért hozom létre és működtetem a törvény adta játéktérben mozogva.
A közösség feladata pedig a KORLÁTOK felállítása, a szabályok(törvények) útján Ezért IS létezik a közhatalom!
Aminek minden - polgár a részese, ha politizál-szervezkedik - szavazó a részese, ha szavaz
-----
Aki a vállalkozótól azt várja el, hogy az ne a max profit cél alapján működjön az egyszerűen hülye.
----------------
Ugyanez igaz a Föld ember általi kizsákmányolására is.
Az egyén célja, hogy megszerezze azt amit akar. A közösség feladata, hogy ennek korlátot szabjon, ha felismeri, hogy az már szükségessé vált.
Most pl. többek között éppen a foszilis égetésének korlátozása van napirenden ... Mert úgy gondolja köz eszének egy hangadó része, hogy ez szükségessé vált. Ezért a politizálás+közhatalom útján lép is.
Az, hogy vajon jól gondolja-e és jót lép-e egy másik kérdés! Jelenleg ez az érvényes irányvonal és ennek a megvalósítása folyik a közhatalom erejénél fogva is.
Természetesen lehet mást gondolni-mondani a témáról, még az is lehet, hogy az jobb. De mást megvalósítani csak akkor lehet, ha a közhatalom is úgy akarja. Amihez a csak családi/fórum sírás-rívás helyett szervezkedni-politizáláni, szavazni kell!!! Élesben.
A helyi napelem, félvezetőgyár, zöldítéssel foglalkozó know-how cégek...zöldház építő társaságok, ...?
Szabad a pálya neked is... vágj bele a zöldítésbe.
Nem kell hozzá sok pénz sem, hisz támogatnak!!!! is ebben egyelőre. - hőszigetelj - telepíts napelemet - használj hőszivattyús fűtést napárammal - használj elektromos autót/járgányt
Sőt,
Csinálj hőszigetelő, napelem telepítő, más zöldítő célú vállalkozást. Nem kell hozzá sem sok pénz, sem extra tudás.
Már bocs, de a szolgáltató dolga, hogy szolgáltasson. Ők vannak értünk, csak ezt még itt nem divat elismerni.
Nagyon jó példa erre egy másik fórumon lévő hosszúra nyúlt sztori: emberünknél sorra mentek tönkre a készülékek, set top box, router, Tv. Az ok feszültségingadozás, és feszültségkimaradás. Emberünk fura módon védte a szolgáltatót, és a környéken nemrég telepített napelemeket, klímákat, hőszivattyúkat okolta, hogy azok rángatják szarrá a hálózatot. Aztán megtörtént a csoda, a szolgáltató felújította a hálózatát, tett bele normális szabályzókat, és minden jó lett.
Mennyit is fizetsz a villanyszámládban a hálózat üzemeltetésére?
Elvárhatod, de ha igazad van, és a már nagy sem szuverén állam politikusa a multi, szolgáltató, konglomerátum zsebében van, így vagy úgy, akkor a végén úgyis te fizetsz, legfeljebb majd máshogy. Nem a villanyszámlád végén lesz az összeg, hanem máshol.
Látom nem érted... ha tele van/lesz a trafó, vékonnyá válik a vezeték, stb. Akkor CSERÉLNI KELL!!! ezt írja elő most is a törvény a >> szolgáltatási minőség útján.
A rá való pénz pedig benne van az álammal kötött feltételekben.
Épp ezért, ha nem cseréli időben akkor meg szét kell rúgni a valagát. Sajnos ez érdemi hatósági kontroll híján sokszor elmarad, ezért gyakori, hogy tartós marad az ügyfél panasz.
Tudok utcát ahol évekig fizették inkább az 5000 Ft/hó kötbért mindenkinek (50+ ingatlan). Aztán csak lett végül hálózat felújítás is.
Nagy marhaság a "szegény szolgáltató"-t sajnálni... és aggódni a profitjáért. Afféle ittragadt komcsi mentalitás ez az emberek (lásd ezen fórumon is) és az állam részéről is >> lásd hiányosságok elnézése.
Dolgozzon meg az áramszolgáltató vállalkozó a jó pénzért amit keres vele, hisz a biznisz az bisznisz és nem kötelező csinálni!!!
A biznisz az biznisz. Piaci körülmények között, elméleti síkon. A valóság ezzel szemben az, hogy még a valódi versenyt lehetővé tevő piacokon is, mint pl. a szoftverpiac, előbb utóbb pár szereplőssé válik a piac, megszűnik a verseny. Innentől kezdve a piaci pozíciójával visszaélve a gazdasági szereplő olyan feltételeket diktál magának, amit nem szégyell (aztán Gates papa szétosztja alapítványain keresztül a hatalmas extra profitot - olyan célokra, amik téged, engem talán egyáltalán nem érdekelnek - amit a túlárazott termékeivel bezsebelt).
Na most ehhez képest a közműszolgáltatások piacán még ilyen verseny sincs, mivel energia szolgáltatók között pl. jellemzően nem válogathatunk.
Belelátva a helyi áramszolgáltató működésébe, bőven van még ott puffer.
Ha ismernél, tudnád, hogy nagyon messze áll tőlem a párttitkári mentalitás. De a rendszerváltáskor belénkplántált vadliberális eszmék felett is eljárt az idő, amely szerint a gazdasági szervezetek éterien tökéletesek és a szent piac megold, szabályoz mindent. Nem így van, a cégek mohók, ha tehetik, a legmaximálisabb profitot zsebelik be. Olyannyira túlnőtték magukat, hogy egyre több tanulmány foglalkozik azzal, az államok valójában már nem is szuverének, mert a gazdasági szervezetek hatalma túlnőtt a demokratikus intézményeként. Márpedig őket nem választotta meg senki...
Éppen ezért egyáltalán nem ördögtől való (pláne nem párttitkári magatartás), egy külföldi tulajdonú, a profitot oda áramoltató szolgáltatótól elvárni, hogy járuljon hozzá a tőle elvárható mértékben a költségekhez.
Ahol a köz által őrzött, kockázatát viselő, apáink, nagyapáink által vizeszsömle albérlet "munkabérérét" épített atomerőműből "veszi meg" az energiát a naaagy kapitalista, majd jutattja el mindanyniunkhoz (ipar most más kérdés), ott azért nincs helye ennek a "majd a profit orientált kapitalista tudja".
Vagy akkor tessék üzemeltetni az energiatermelést, nulláról kiépíteni a teljes szállítási kapacitást, egy B nyomvonalon, előre, kockázatba letenni egy fukusima és egy csernobil felszámolásának költésgeit a kockázati alapba, abba a szuper profitból, plusz büntetőjogi felelősséget vállani, mérnöktől, tulajdonsoktól, az üzemetetés vezetőig, hogy nem lesz atomkatazstrófa, vagy ha igen, 200embernek azonnal tényleges életfogyt, és aklkor lehet beszélgetni.
Nálunk tudom, a tuloldala is megvan, gyorsan vegye meg a lakást a paraszt, ja lerohad az ország, mert eladtuk neki az ingatlant, de fenntartani már képtelen....naés...gyorsan adjuk el a nyugatnak a mindent, ami befolyik ellopjuk, a nyugati tőke meg majd működteti itt nekünk az országot, ezért hazai viszonyok közt szinte értelmetlen erről a zöldségről vitatkozni.
Sötétzöld tempó is leírja, nem egy HSZ-ben, ebben lóvé van, ezt kell tolni, (tehát csak a pénzért csinálja), de azért ideokádik 200 HSZ-nyi fizetett kurva műnyögést, ami kurvára nem érdekel itt senkit, ezért fizetik, ezt csinálja, ebben van a lóvé, egészségére.
Az éghajlatot evvel meg nem mentjük, és ha tényleg végzetes a baj, akkor ez ennyi volt.
Minden négyzetméter európai napelemre, újabb X kínai család középosztályba emelkedése jut, újabb autóval, robogókkal, gigászi szellemváros építésekkel, ahol a környezetvédelemnek az árnyéka nincs.
Midnen modern, és még, és még modernebb, "hegyi levegőt pufogó" 5évente lecserélt autóra (pláne villanyautóra!) a kínai és 3.világbeli kurvára szennyező ipar 20x akkora járulékos kibácsojátása jut, mint az újabb autó és a régi teljes élettartam beli különbsége.
Ez a játszma rég elveszett, táncolnak még a bábuk a táblán, de a zöldítés ez biztos nem ez.
A zöldítés egészen máshogy kezdődne, pl az ipar, a termelés, a szállítás a lakhatás szabályainak spártai globális szabályozásával. Na ez az, ami európai méretben sem létezik, nőnek a metropoliszok, rohangálnak az autók, ingáznak 100milliók az irodai irószatal és a zöldövezeti lakás közt, közben égetik az üzemanyagot, ami az egyik fő adóvebétel mindenhol.
Az autó "nagyon zöld", már szinte fotoszintetizál, apró probléma, hogy akkor már nem egy, hanem 2 vagy 3 van belőle, még "apróbb" gond, mindet cserélni kell 5-8 évente, ennél is jelentéktelenebb, hogyha fosz. üzemanyaggal megy mind, az összfogyasztás egy családban nagyapánk "elavult" 1db családi taligáinak sokszorosa, ha meg villannyal, döntően hatalmas járulékos kibocsájtással temeljük, szállítjuk, állítjuk elő az energiát a villanymotojának, mielőtt ennél is órisáibb kibocsájtással gyártattuk le az akut, a kasznit, napelemet, a töltőbe az elektornikát, a stb,stb.
Mik az európai húzóágazatok? A helyi napelem, félvbezetőpgyár, zöldítéssel foglalkozó know-how cégek...zöldház építő társaságok, ...?
Ja nem...autópar, szennyező energiapiar, turizmus, légiközlekedés, ráépülő szolgáltatás....hagyjuk már.
Fűtsél otthon napelemmelmert ezt támogatjuk most a közösből, ...és fogjuk is...igérjük...hahha
Biztos van olyan réteg, akinek ez biznisz, bár én simán el tudom képzelni, hogy itt keleten ez az inga is visszalendül majd, mint sok más okosság, majd 15-20 év mulva csak csodálkozik a sok beugratott nyomorult, háde neki ezt meg azt mondták (ld devizahitel) "ezt senki nem látta előre".
Dehogynem, kurvára igen, borítékoható, hogy ami kiszámolhatóan nem fenntartható hosszútávon, és gazdaságilag labilis, ez egy látszat, egy pilótajáték .
Az baszna be, ha válogathatna a területi szolgálató az ügyfelek között.
Látom, nem érted ezt sem. Hát ki írt ilyent. Azt írtam, hogy mikor tele lett a transzformátor, akkor arra nem vehettek fel többet. Ha kipukkad minden nap, annak mi értelme van? Az nem szolgáltatás. Akkor jött a fejlesztés, és utána megint lehetett bővítést kapni.
Ez hülyeség... hisz sorban állnak a lehetőségért és vásárolják fel egymást. Hatalmas profit van a közszolgáltatásban, max nem a "látható" cég eredményében jelenik meg, hanem a céghálóban elosztva. (nem véletlenül van az a cégháló(zat)...)
A szolgáltató valóban hozzájárulhat, ugyanúgy, mint a kenyéripari vállalat. Az egy régi járási párttitkári beidegződés, hogy másnak ez a profit szerintem sok. A biznisz az biznisz.
Az egyik fele úgy van, hogy nincs választási lehetőségük, aki jelentkezik, azt fel kell venni, szóval az ész nélkül az az állam sara. Volt idő, mikor a szolgáltató megtagadhatta a fejlesztés előtt további igények felvételét, ha már tele volt a hálózat, ezt az újabb villamosenergia törvények szúrták tökön.
A másik fele meg úgy, hogy nincs minden végponton állandóra távjelzéses feszültségfigyelő. Az a szegény ember távjelzése, ha valaki jelentkezik, hogy kiesett a szabványos feszültségtartományból. Egyébként az energiahivatal mozgat egy zsák regisztrálót, általa meghatározott ideig egy helyen, járatja körbe a hálózaton.
Véletlenül sem akarom őket szegénynek beállítani, de mivel profitért dolgoznak nem lehet sok terhet már áthárítani rájuk. Gondolom a cél az lesz hogy előbb-utóbb kivéreztetik és állami lesz, onnantól meg nem számít hogy gazdaságos-e, mehet bele a közpénz.
Szegények.... Jó lenne, ha hozzájárulnának a szolgáltatás minőségéhez, mert ész nélkül adják ki a napelemekre az engedélyeket, meg a 32A-es csatlakozási lehetőségeket, aztán a hálózatuk meg lerohad az oszlopról, vörösen izzanak a kötések, és hatalmas feszültségingadozások vannak, amik ellen csak akkor tesznek, ha már a fél utca panaszkodik, és károk is keletkeznek.
Csak a két szlovák 500GWh elektromos energiát termel . Ezt ha Li-ion-os akkupakkokkal szeretnénk helyettesíteni szerinted olcsóbb , ekológusabb lenne ?
Hány évenként kellene cserélni és mennyibe kerülne ?
Én egyszer nézegettem, tán 1-2 Balaton saját magunknak egy estére lenne elég, ha fel tudnánk tenni 150-200 méter magasra. Aztán arányaiban lehet újra kellene matekoznom, de teljesen felesleges. Főleg mert nappal annyi felesleges energia kell, ami ezt fel is lapátolja a helyére, hogy aztán lezúduljon.
Eddig ugyanis az volt ez egyik kedvelt fals duma, hogy az kb. technikai lehetetlenség.
Már hogy lenne technikai lehetetlenség? Bármikor történhet generátorhiba, stb, mikor abban a pillanatban elveszik a hasznos teljesítménnyé alakítás lehetősége. Az csak egyszerűen nagyon drága mulatság, visítássá alakítani a gőzben rejlő energiát, meg a folyót kissé felmelegíteni. Nem ezért vesszük az uránpasztillákat.
Elméletben tökre működhetne egy globális energiamegosztó rendszer. Telepakolni a földet napelemmel, valami értelmes elosztásban. Összekötni jó hatásfokú távvezetékkel (pl HVDC rendszer) és akinél süt a nap az adná a powert a sötét oldalnak.
Persze népsűrűség, politikai, vallási cirkusz miatt esélytelen lenne.
Egyet gondolnának és lekapcsolnák a hitetlen USA kutyák bankrendszerét csúcsidőben :-)
Nem is nagy energiatárolás a szerepe ahogy Elek gondolja, hanem a kiegyenlítés. Ott pénz nem számít mert nélküle instabil az energiaellátás, áramszünet meg nem buli manapság.
Többe kerül ez a tárolás mint maga az energia ára, de nem lehet nem elhasználni a termelést egy atomerőműnél pl.
Pár perceket, max pár órát hidalnak át, méregdrágán, szar hatásfokkal (60-75%).
De kell. Ezt a funkciót amúgy valószínűleg ki fogja váltani az akkus megoldás, nem kell természetet rombolni, lehet decentralizált, stb..
Nem igazán figyeltem azt az eszmecserét, de ha nyári napenergia télire való bespájzolásáról van szó fél oszág számára, akkor nem egy kis hegyi tóban kellene gondolkodni, hanem kb ötven Balatonnyi vízmennyiségben.
A torony 178 m magas, a tározók az aljában vannak, összeköttetésben az alacsonyabb szinten lévő vízturbinával és tározóval, a kombinációval az energia ellátás egyenetlenségeit akarták kivédeni, és ez állítólag sikerült is.
"ráadásul még a németek sem képesek tíz millió darab Tesla akkumulátort megfizetni és szétosztani a városokban (szükséges nyári->téli össz-kapacitás)."
Nem találtan önkisülési adatokat,
elképzelhető, hogy csúnyán alulbecsültem a dolgot: ha szinte kizárólag napelemekkel szeretne egy egész évet megúszni Németország (szélenergia közel nulla, vízenergia közel nulla, atom nulla, a fosszilis meg csúnya dolog), akkor 13,5 kWh-s Tesla Powerbank aksiból lehet, hogy száz millió darabot kellene vásárolnia.
Egy ilyen, (teljesen fosszolis és atom erőművek nélküli megoldást) csak egy NAGYON buta, fizikából felmentett sötétzöld vehet komolyan.
Üdv ! Lehet volt már tárgyalva ez a téma IS,de sajnos Én nem hiszek ebben az " Örökjáradék"hipotézisben ! Meddig lehet tartani a szolgáltatói "jópofa"vágást kevés bevétel és fent tartani a rendszert ,hogy a pógárnak jó legyen ! Itt van/létezhet egy kibékíthetetlen ellentét, ami ha elér egy olyan mennyiségű saját termelést ,akkor lassan véget vetnek az "örökjáradéknak" !:-)Szerintem.
A V4-1( Lengyelország ) atompárti . A zöldenergia csak addig lesz ennyire nyomatva , míg az EU-ból ki nem lépünk ( 2022-2025 között maximum). Utánna is lesz zöldenergia fejlesztés , csak kicsit átgondoltabban szervezettebben , lokális igényekhez igazítva .
Ez meg az én jövöképem az energiaellátás milyenségéröl .
"Az osztrákok, állítólag tőlünk visznek fenyőfát Zalából a fatüzelésű erőműveikhez, és mégis Co kibocsájtásban, ilyen jól teljesítenek ?"
A fatüzelésű (biomassza) erőművek Ausztriában is csak politikai fogás (=sötétzöld paraszt vakítás), az ország összesített energiamixében mérhetetlenül alacsony arányban vesznek részt.
Szabályosan (biomassza hulladékkal) üzemeltetve ráadásul csúnyán veszteségesek (állami támogatás pénzszivatyúk).
Ebben én is biztos vagyok napenergia az irány, hőszivattyúval, energiatakarékossággal, hasonlókkal.
Ahogyan abban is hogy mindez drágulást is fog hozni, ami ellentmond azon állításodnak hogy 12000kWh gázfűtést érdemes kiváltani napelemmel, cekásszal. Mert innen indultunk.
"Ezt benézted, hisz ezzel kerülnek utcára a TESLA-k !"
A tesla nevű cég nincs az utcán. Persze valóban léteznek Tesla akkunulátorok, néhány kilowattóra kapacitással, ezek valóban képesek energiát tárolni, akár néhány hétig is.
De egy Tesla akkumulátor a nyári napenergiának csak egy részét képes január végéig eltárolni (önkisülés), hogy akkor fűteni lehessen belőle , ráadásul még a németek sem képesek tíz millió darab Tesla akkumulátort megfizetni és szétosztani a városokban (szükséges nyári->téli össz-kapacitás).
Szóval nem értem, hogy hogy jön a gázerőművek helyére a tesla...
Tökmindegy kinek mi jár a fejében... egy korszak ér véget rövid úton, a foszilis korszak.
A jelenlegi és a jövőre vonatkozó egyik mostani EU/fejlettvilág szinten KÖBE VÉSETT mega trend a zöldítés FŐKÉNT napárammal. Beleértve a közlekedést és a fűtést is.
Meglesz hozzá a gazdasági-politikai háttér is. Akkor is, ha sokba kerül az átállás a köznek! Mert a klíma- és bio katasztrófa irányzat szerint nincs más lehetség.
Épp ezért aki az áramra és a napáramra fogad >> nyerni fog. Mégpedig annál többet, minél előbb áll be a szélirányba :-)
Ehhez miért kell szupermagas? Hidro tározót alig pár helyen láttam a világban, hetek alatt megy fel a víz a felesleges energiával és pár havonta ha szükség van rá, akkor leeresztik kiegészítő célllal. Ez így okés lehet, de ez sem olcsó. Csak tudomásul kell venni, hogy ez sem 24 órás üzem és karbantartásigényes. Magasságban és köbméter/másodpercben lehet viszonyítani a meglévő erőművekhez, aztán akkor nézzük meg merre lehet elrakni ennyi vizet, meg akkor már minek?
Még négyzetméterben is sok, de sok civil ismerősöm szoktam kérdezni, hogy aztán milyen gyakran takarítja a dzsuvát és mossa le a napelemet? Aztán néz furán, hogy olyat meg minek. Hát mondjuk azért, hogy ne égjen rá a mocsok és hatékony legyen. Aztán meglátjuk.
De legalább megtudtuk, hogy paks is simán leterhelhető amikor van nála is zöldebb energia. Eddig ugyanis az volt ez egyik kedvelt fals duma, hogy az kb. technikai lehetetlenség.
Most felesztenek szupermagas szélturbinákat, amik a vízerőművel összekötteésben vannak. A vizet nagy mennyiségben felpumpálják, mint egy víztoronyba, és annak a mozgási energiája lesz a szélcsendes időben hasznosítva.
Víztározónak sok értelme nincs, látványpénység, számottevő energia nem nyerhető ki belőle, de legalább occsó. Tisza tó meg jó turizmusnak és az hozza a pénzt, de nem nagyon kell erőmű :-)
És azért osztákok is szoptak vele itt-ott. Nyilván Norvégiában jó ötlet a vízből vett energia, nálunk cumi. Ezt nem szokták érteni a civilek sem, csak magyarázzák néha a nem létező technológiákat is. Szennyezés szempontjából érdemes néha észtekre ránézni, félelmestes.
"újabb fejlesztésekbe kezdenek, így lassan fel tudják számolni a szénerőműveket."
Nincsenek csodák, Németország vízenergiában szegény, szélenergia még a tengernél se sok van, a tengertől távolabb meg durván veszteséges. Az atomot Merkel teljesen leállította (rossznyelvek szerint Putyin anyagi támogatásával ;) , így amikor nem süt a nap, olyankor a szénerőművek egyedüli reális alternatívájaként a gázerőművek maradtak (valószínűleg épül vagy húsz gázerőmű titokban).
Esetleg külföldrdől vásárolnak energiát, pl a mémet szénerőművek bezárása után a lengyel szénerőművektől :)
...mert az a tetves nap nem hajlandó sütni 365x24 órában még a németeknek sem...
Egyébként e pillanatban is, az eredményeik dacára, a németek 175 g széndioxid-egyenértékkel termelnek egy kWh-t, mi magyarok meg, kissé meglepő módon, 153 grammal. Igaz, Románia meg 152-vel. :)
Ausztriában ugyanekkor 46 g, de náluk nagyon mennek a vizierőművek, az ország igényének a felét biztosítják. De náluk meg, a magyar sajtó lelkeden üdvözölte, a víztározókat mindha meg is akarnák szüntetni, mert nem természetes ez az állapot.
A németek most a szél és vízenergia párosításába fogtak arra az esetre, ha beborul, és szélcsend van, ill., hogy kiegyenített legyen a rendszer, ne kelljen azt energia vásárlásokkal kompenzálni.
Ők azért sosem állnak meg, újabb fejlesztésekbe kezdenek, így lassan fel tudják számolni a szénerőműveket.
Jól teszik, mert az a legdurvább dolog, hogy a lignitbányákért falvakat dózeroltak le. Sajnos ilyet vízerőmú duzzasztógát és tározó miatt is elkövettek, ott is komplett falvak víz alá kerültek.
Nálunk is gyümölcsös kertek lettek lepusztítva a külszíni lignit bányászat miatt.
Erről írt Moldova, az Ártatlan szodomában. Abból lehet igazán megérteni, milyen áldozatok árán keletkezik a vilamos energia.
Ha jól emlékszem , akkor a németek mikor belevágtak a napelemrendszerek népszerüsítésébe , akkor az volt a mézes madzag , hogy a megtermelt áramért 3 szoros árat adtak lekötött 15 évre . Ezért a bökezü állami felajánlásért fizetnek a többiek magas árat az elektromos energiáért . Sok helyen laktam farmeroknál , akiknél az elsök között telepített rendszerek müködtek . Mindegyik helyen hatalmas kijelzö mutatta , hogy mekkora a rendszer , az össz termelés és mennyi az így kiváltott CO2 tonnákban .
Lehet, hogy nem érdeke, de nem tudjuk, mert mindent ledesítenek, megy a mosó- és hűtőcsere. Ott meg biztos más indokot találsz, de összességében tudja a fene.
De, nagyon keményen támogatta az állam az adófizetők pénzéből a zöldülést, ami jó mivel környezetbarátabb a szénnél.
Tehát a beruházások maguk már államilag támogatott (nem szolgáltatói) pénzből jöttek létre.
Mindemellett a szolgáltatóknak baromi sok plusz költséget jelent ez az egész, emiatt az EU egyik legmagasabb áramárával is büszkélkednek.
Nem véletlenül nem hülyék hogy tömegesen villanykazánnal fűtsenek napárammal, drága az áram.
És ebből a támogatási modellből kezd lassan kifarolni az állam, mondván ahogy csökkenek a beruházási árak szép lassan piaci alapon is megélnek majd ezek az erőművek.
De hol vagyunk mi ettől? A napelem ugyanannyiba kerül, az energiaárunk nyomott, harmada a németekének. A beruházást támogatják, az átvételt szaldóval támogatják, az energiaár amúgy is filléres.
Ez az amire szoktam célozni:
Ezt a 3 oldalon keresztül kékkel összehordott mindenféle megoldást (akku, hálózatejlesztés, stb) valakinek ki kell majd fizetni.
Ki lesz az? Vagy állambácsi közpénzből (amit adók formájában fizetünk be mindannyian), vagy a fogyasztók, de inkább mindketten.
Namost ha egyre több fogyasztó lesz akinek 0 lesz az éves villanyszámlája mert a szaldóval lenullázta akkor ő ugye nem fizet.
A jelenleginél jóval magasabb hálózatfejlesztési, itányítási költséget egyre kevesebb számú fogyasztó fogja fizetni.
Aki járt matekórára az belátja hogy emelkedni fog az áram ára, és valamiféle hozzájárulást a jelenleg nem fizető HMKE tulajoknak is fizetni kell, így igazságos. Hiszen használja a hálózatot.
Na, ha ezt elfogadjuk, akkor kanyarodunk vissza az eredeti felvetésre: reális-e 20 évre eladósodni hogy gázról villanykazánra váltsunk annak reményében hogy nem fog változni semmi????
Ezért ne legyünk hülyék szerintem. A meglévő nappali fogyasztást érdemes kiváltani HMKE-vel, de semmi többet.
csakhogy... én egy idei teljesítményről beszéltem, amire te meg tromfként belinkelted a tavalyi energiát. Hát, a kettő nagyon egészen és piszokul nem ugyanaz.
A tudományos hírek 80-90 százaléka egyszerű csalás: valójában működésképtelen, haszontalan, vagy gazdaságilag irreális (megfizethetetlen) tudományos újdonságokat harangoznak be a sajtóban nagyon látványosan, azért, hogy ezzel gyorsan behülyítsenek pár ezer balek vásárlót vagy befektetőt, még mielőtt kiderül, hogy valami miatt valójában szart sem ér az egész. Olvas vissza az interneten pár évnyi "tudományos újdonságot" és magad is látni fogod, hogy túlnyomó többségükről soha többé nem esik egy szó sem.
Én persze drukkolok, hogy ezen csoda akkumulátorról szóló hír minden sora igaz legyen, de sajnos nagyon kicsi a valószínűsége.
"hiába növeli a kapacitást, mint megújuló energia, sajnos a terhelés is vele párhuzamosan nőtt. "
Egyes köröknek anyagilag nem az az érdeke, hogy csökkenjen az energia igény. Nézd meg pl, hogy az elmúlt 20 évben mennyi állami támogatás jutott nem-korrupciós (lakossági, végfelahasználói) hőszigetelésre: az összeg valahol a röhejes és az elenyésző között volt. Volt olyan év, amikor a nagy látványosan beharangozott lakossági hőszigetelés pályázat mögé mindössze két milliárd forintot tett oda az állam (nem vicc), a keret szinte percek alatt kimerült.
Tehát a jövőben is erre kell számítani: nem az energiafogyasztás csökkentése lesz a cél.
Most ugye ezekkel a fő baj az, hogy kötelező átvétel van. Ha jól emlékszem, ez savanyodott meg a németeknél, de alighanem csak úgy, hogy a jövőben telepítendőeknek nem lesz ilyen garancia. De ez csak az emlékezet, lehet, hogy megcsal.
Van olyan német áramszolgáltató, amelyik úgy oldotta meg ezt a dolgot pár éve, hogy külön részlege volt felkészült szakemberekkel, akik, ha, költőien szólva, beborult, vagy szélcsend lett, tőzsdén vették a hiányzó áramot - mivel tározós erőművük nem volt. Hát ők valóban kiszámolhatták, hogy megéri-e akkumulátorfarmot telepíteni, mivel a piacon telefonhívásra vagy gépen kattintásra rendelkezésre álló teljesítmény nyilván éktelenül drága.
"Elhiheted, hogy NEM a néhány napelem miatt raktak pl. Kecelre sem akkus helyi kiegyenlítést éppen a helyi nagy cég a Pintér Művek közelébe."
A hülyék vaólószanűleg nem tudják, hogy a Pintér Művek számtalan aszinkron motorja pusztán nagy tömegű lendületük által akár egy órán át is képes stabilizálni az energiaellátást, transzformátorokon keresztül, tíz kilométeres körzetben ;)
"szeles vidékeken legalább szélturbinákkal érdemes lenne kiegészíteni,"
Magyarországi szélviszonyok mellett (állami támogatás, tehát az adófizetők lehúzása nélül) szélerőművet kizárólag veszteségesen lehet üzemeltetni.
Ezek a hatalmas szélkerekek 10 m/s szélsebesség alatt szinte semmi energiát nem képesek termelni (persze "üresjáratban", tehát generátor-terhelés nélkül már egészen gyenge szélben is szép látványosan tudnak forogni ;), viszont Magyarországon az átlagos szélsebesség mindössze 3 m/s körül van.
Tehát aki Magyarországon szélerőművet akar építeni, az vagy nagyon gyenge fizikából, vagy lehetősége van hozzáférni egy szép kövér állami támogatáshoz ;)
Nos, valóban lehetett úgy értelmezni, amit írtam, hogy tegnap.
De én meg úgy értettem a mostot, hogy mikor a tavalyi és idén év eleji napelemfarm telepítések beléptek, azaz az első szép napsütéses tavaszi napon.
És az is kétségtelen, hogy ha dolgozatot kellett volna írnom, akkor meg kellett volna említenem, hogy az erősítette a hatást, hogy pont hétvégén volt, és amúgy is kisebb volt az igény a koronavirnyák miatt.
De talán az világos volt, hogy arról beszéltem, amikor ez előjött ("először"), nem pedig arról, mikor már három hete volt, vagy tegnap. Nyilván adaptálódtak.
Hát, pironkodva azt is be kell vallanom, az ábrát alaposabban megnézve, nem is volt egészen egy reaktornyi a csökkenés.
A felhős, ill. napos idők és éjszakai időszak változó napelemes termelését, szeles vidékeken legalább szélturbinákkal érdemes lenne kiegészíteni, akár lokális szinten is, tehát több lábon kellene állni.
Jártam egyszer Szlovéniában egy határ közeli faluban, ahol olyan vizimalom volt, amit a gyors folyású patak medrébe épített vízturbina árama hajtott. Ha a patak vízhozama kritikus mértékűre csökkent, akkor egy biogáz üzemű generátor is besegített az áram termelésbe. A biogázt azon a helyen bóróka hulladékból állították elő.
Veled ellentében ránéztem térképre írás előtt, ami mutatja a jelent és a várható jövőt. Nos, nem Kecelre tenném... onnan nem nagyon hiányzik.
De, ha mégis raknék a környékre, akkor Soltvadkertre, lásd 2 számjegyű utak csomópontja. Nem meglepő módon ott van áram is bőven, lévén kisebb ipari központ is a város.
Ez mire érv vagy ellenérv? Ez csak vagdalkozás... Németországban ez nem lehet probléma. Erős hálózat, sok szénerőmű. Bárhová bele lehet vágni egy alállomást a sok másik közé. Na, Kecelen persze baj lenne belőle, ha egyszerre rácsatlakozna 10 MW-ot igénylő villanyautó. Akkor nyilván kéne melléje egy akkumulátor. :D
Nos, pánikra semmi ok. A főként nyárias fogyasztás nőtt és azt éppen a napelemek látják el >> klíma, medence, locsolás. A rémhírekkel ellentétben a téli igény nem növekedett rohamosan a villany alapú fűtésre váltással.
Elhiheted, hogy NEM a néhány napelem miatt raktak pl. Kecelre sem akkus helyi kiegyenlítést éppen a helyi nagy cég a Pintér Művek közelébe. Hanem a bazi nagy gépek okozta hálózat rángatások és elmászások miatt. Így ésszerűbb, egyszerűbb, olcsóbb és mégis jobb lett a panaszok megoldása, mint a félváros hálózatát átépíteni. Az új technika okosabb-ügyesebb-gazdaságosabb, mint a 100 éves. Ennyi, nem kell túlagyalni a dolgokat.
Az igazság az, hogy Magyarországon ha a teljes megújuló kapacitás egyszerre esik ki, akkor az hét, azaz 7 százalékos ugrást jelent a terhelésben.
(Az akkus terheléskiegyenlítők pediglen nem az országos zavarok kiegyenlítésére valók, hanem a helyi alállomások gyors terhelésváltozásait simítják ki.)
A napelemmel, napkollektorral azért érdemes foglalkozni, mert az nem fog kifogyíni és nem emeli a nyersanyagárat. (izé... talán éppen emiatt nem akarják, hogy azt használják a népek amikor lehet) Ha meg elfogy, úgyse tudunk csinálni semmit, mert 8 perccel később tudunk rá reagálni és különben is, mind megfagyunk és a sötétben fogunk ücsörögni.
Most, amikor kisütött a Nap, úgy jó alaposan, először, még Paksot is vissza kellett venni egy reaktornyit, mert nem volt képes a szabályozás követni.
Erről neked van konkrét ismereted, esetleg forrást is tudsz adni arra, hogy egy atomreaktort leállítottak, mert a napelemek túl sokat termeltek?
Mármint tegnap, amikor kisütött a nap.
Magyarország túl kicsi terület ahhoz, hogy diverzifikálni lehessen a termelést a jelen körülmények között.
Amikor még nem volt semmiféle diverzifikáció és ment az összes szenes erőmű, akkor sem tudta ellátni magát, akkor is importra szorult.
De nincsen ebben semmi rossz, nagyobb, mondjuk közép-európai léptékben kellene gondolkodni és úgy összeállítani egy olyan energia-mixet nap-szél-víz-fosszilis-atom energiából, ami összességében megfelelő, mert mindennapos, hogy mondjuk Szlovákiában például árad a folyó, itt meg még apad és fordítva és a felhők is hasonlóképpen járkálnak, ellenben viszont a szél nagyjából mindig fúj.
Adunk-veszünk, ők is adnak-vesznek ez nem feltétlenül zéró összegű játszma, de a kimenetele hosszú távon kiegyensúlyozható lenne, Elek rögtön tudni fogja, hogy mit csinál ilyenkor az "okos villanyszerelő, ami mára már egy epitheton ornans...)
De hogy azért vágjunk le egy atomreaktort, mert a napelemek termelnek, az technológiailag és gazdaságilag is nonszensz, ilyen nincs, mert nem lehetséges, teljesen elképzelhetetlen, szerintem.
Az az igazság, hogy a tervszerűség az meglepően pontosan működik. Ezt vagy 10-14 éve, a piacliberalizáció óta igen jól bizonyítja minden nap az energiarendszer. Bármikor megnézed a MAVIR honlapon az import-export szaldót, 25-50 MW eltérs va a tervhez képest, ami 5-6-7 ezer Megawattnál egészen szép.
És természetesen bármikor (lásd alább a bármikort) előfordulhat egy szakértő által megtervezett szabotázs ami mondjuk Paksot lecuppantja a rendszerről. Ennek a valószínűsége valahol a nulla és a nulla között van. Ehhez képest, ha felhő kerül a Nap elé (kis túlzással), bejön már Magyarországon is 500 -1000 MW ugrás. Most, amikor kisütött a Nap, úgy jó alaposan, először, még Paksot is vissza kellett venni egy reaktornyit, mert nem volt képes a szabályozás követni. No, és mekkora egy felhő megjelenésének vagy szétoszlásának valószínűsége? :)
Nagyon a szívemből szóltál! És akkor még hozzá kellene csapni azt a réteget, aki azért fűt cekásszal, mert plussza van, és el kell használni a töbletet, hogy nullára jöjjön ki.
Ezeket az akkus tárolókat egyetlenegy dolog hívta életre. A nap és szélenergia annyira gyorsan változóan termel hogy nem tudják követni a mellette szükséges egyéb kiegyenlítő erőművek. Azoknak kell néhány perc míg beállnak névleges teljesítményre ha elmegy a nap, megáll a szél.
Azt a pár percet hidalja át az akku.
A napelemek elterjedése előtt semmi szükség sem volt ezekre.
Semmilyen erőmű teljesítmény igényt nem vált ki, azzal párhuzamosan, azt kiegészítve működik.
Drágábban működik mint amennyibe a tárolt energia kerül, de másképpen nem tudják kezelni a gyors változásokat, szükséges rossz.
A napelem sem vált ki erőmű teljesítmény igényt, hiszen este, borongós időben azok termelnek nem a napelem.
Az megint más kérdés, hogy amíg a napelem termel nem kell gázt égetni, és ez jó.
Viszont amint plusz teljesítmény igényt viszünk be a rendszerbe olyankor amikor nem süt a nap (téli fűtés) az azt jelenti hogy plusz erőművet kell építeni, ami télen fullon megy, nyáron nappal pihen.
Azt viszont megintcsak lehet látni hogy emiatt az erőmű drágábban termel mert nincs kihasználva az üzemideje.
Összességében az látszik hogy a zöld energia kell a bolygónak (én is nagyon támogatom) viszont rengeteg plusz költséget jelent a szolgálatóknak amit vagy energiaárban fizetünk ki (mint a németek) vagy a parízer ÁFA-jában.
Azaz ha nagyon zöldek akarunk lenni és nem akarunk drága energiát akkor ne vigyünk be a rendszerbe plusz teljesítmény igényt (pl cekászos fűtés gáz helyett), hanem csökkentsük ahol lehet és azt a nappali fogyasztást váltsuk ki. A bolygónak ezzel segítünk.
Ez az én véleményem, nem kell vele egyetérteni, főkképp kékkel teleírni még 20 oldalt.
Dehát pont azért kerül szóba az akkus cucc, hogy egyre kevésbé kell majd az azonnali kiegyelítő forgó tartalék non-stop készenlétben tartva és drágán-koszosan üzemeltetve.
Rohamosan szaporodnak a kiegyenlítő/tároló akkuk a hálózaton. - a szolgáltatóknál - a háztartásokban - az e-autókban
Amiket mind lehet (majd) használni hálózati kezelési célokra is! Virtuális erőműként... egyben látva.
Sok helyen már most is működik ilyesmi és egyre több lesz.
Ezek az elképzelések mind jók magában. Az álmodozás előre visz. Pont 14 éve vitáztam valakivel, aki azt mondta, hogy a közeli jövő az lesz, hogy a benzinkúton az akkupakkot cserélni lehet feltöltöttre. Ez a közelmúlt közeljövőjében biztosan nem lett.
A napelem energiát direktben villanybojlerben, télen hőtárolós kályhákban is tárolhatnánk, nyáron meg ellátná a klímát.
Ebben semmi nem gátol most sem. Vannak is ilyen rendszerek kereskedelmi forgalomban.
Megj: a mai Li-Ion akkuk már jóval zöldebbek a párévvel ezelőttieknél. Az akku helyzet folyton-folyvást javul-zöldül! Ezért muszáj naprakészen követni, mert gyorsan avulnak el a korábbi infók.
Mégis mit mondjon a kecske a káposzta őrzéséről ?! nanáhogy...
Az 50 Hz-et tuti, hogy ugyanolyan jól tudja tartani egy digitális technika is, mint az analóg, sőt!
A lényeg nem az 50 Hz-en van. Hanem a le/fel terhelés lehetséges sebességén, aminél még tűrésen belül marad - a feszültség is és - frekvencia is
Azaz azon, hogy egy hirtelen terhelés változásnál milyen gyorsan tud izomból kiegyelíteni a technika. MW/másodperc a mérőszáma
Legyen az ok egy hirtelen energia igény a hálózaton.
A sok tonnás forgógép az igény ELSŐ időszakában saját lendületéből még tud pótolni, aztán esni kezd - a feszültsége >> belső ellenállások - a fordulata/frekvecia is >> a lendülete foyg mert átalakul árammá - ha ezen idő alatt elkezdik feltekerni a gőzt rajta kellően gyorsan - akkor alig okoz változást a hálózaton a terhelés ugrás, de ha nem... Itt a korlát a gőz megindítása és általa a turbina felpörgetése. Belátható, hogy igencsak ehhez pazarló módon ÁLLANDÓAN termelni kell gőzt és kiengedni szabadba, amikor éppen nem kell. Miközben ÉGETNI KELL az üzemanyagot is :-(
A sok MW-os akkupakk+elektronika ezzel szemben - nem égeti az üzemanyagot potyára a készenlét érdekében non-stop - legalább olyan gyorsan tud reagálni a igényre - kisebb helyen elfér, közelbb is vihető az igényhez - ezért üzembiztosabb is több kis részre elosztva. akár >>otthoni és e-autó akkukra!!!! hahó - tisztább-csendesebb üzemű is
Röviden: a kiegyelítő energia egyre inkább az AKKUPAKK-okba fog vándorolni az elavult és drága üzemű forgő gépek helyett. Pláne, hogy tárolni is tudja az alkalmi többletet.
Természetesen minden Wattot fizetnem kell , ezért is figyelek oda , hogy milyen berendezést veszek , használok .
Viszont amikor itt olvasgatok , sokszor felmerül a téma , hogy mi is kéne még ? Aztán jönnek a bövítések , újabb elektromos fogyasztók , mert mit csináljak a sok villannyal ? Ez olyan effektet eredményez , mint a hitelkártya . Ha készpénzed van és kicsit figyelsz a kiadásaidra , akkor beleférsz a költségvetésbe . A kártya esetében nem látod a pénzed alakulását , sokkal hamarabb rábólintasz olyan dolgokra , ami késöbb nincs is kihasználva . Így van ez a HMKE rendszerekkel is . Aki valóban megfontoltan cselekszik , azt a negatív változások sem tudják meglepni .
Van, aki érti. :) De hát a net már csak ilyen. Itt, ha azt írom, szabad, mint a madár, megkérdi valaki, mi ez a hülyeség, hát hogy lenne szabad, a newtoni és az aerodinamikai erőknek engedelmeskedve röpül. És különben is, nem tud átmenni a falon. :D
Én inkább azt mondanám, hogy bődületesen drága, és iszonyú környezetszennyezés. :)
De ezzel is az a baj, hogy (Marx után szabadon) a mennyiségi változás csap át minőségibe. Amikor Benz először ment valahol Németországban 12 km-t egy belső égésű motorral, akkoa még a new yorki közlekedési rendőrnek nem lett tiszta kék az ajka a műszak végére az égéstermékektől. Hanem mikor már egymást érték az autók... Ez az, amit a lelkes próféták szándékosan nem vesznek figyelembe, mert nem tudnak mit kezdeni vele. A többi oldaláról nem is beszélve, hogy 25 éves korukra nehézfémmérgezésben kimúlt serdülők bányásszák az alapanyagot Afrikában az akkukhoz, itt meg a viszonylagos törvényességben sütkérező (itt azért hálistennek még nem lő le egy AK-t szorongató kilencéves, mert megcsillant a fény a negyven éves Junoszty karórád üvegén) pohos, azaz evést rendszeresen végző polgár isteníti az akkumulátorfarmok gondolatát. :D
Elek természetesen jól müködne 48-on is és 50,5-ön is, csak az említett hsz-ben a meglétéröl volt szó . Nem konkrét frekvenciáról . Szörszálat hasogatsz ! Nincs jel , nem indulnak az inverterek . Ennyi .
Valamikor már le kéne téged is tiltani, nem másért, csak emiatt az áramszolgáltatókat önálló gonosz lénynek képzelés miatt. :D Mert, már ne is haragudj, ez teljesen értelmetlen. Értem én, hogy az emberek egy része abszolút indok nélkül, de létszükségletként gyűlölködik, de nem szeretem. :D Ebből lesz a lincselés, a pogrom, és hívjuk bárhogy máshogy.
Igen, 2014 már a történelmi múlt távlatába veszik napelem ügyben. Azóta jöttek rá, hogy az élet nem olyan egyszerű. Lusta vagyok előkeresni, de van egy paksmániás atommérnök a világon, ő szokott a blogjába írni minden más energiatermelésről elítélőleg (nohát ez csak természetes tőle :D ), ő értekezett arról, hogy a német szabályozási rendszert megváltoztatták. Inkább tavaly, vagy esetleg 2018-ban.
A gyors ütemben terjedő akkupakkos kiegyenlítők pedig még jobbak is a "forgógép"-nél :-)
Mert,
- gyorsabbak - pontosabbak - olcsóbbak - közelebb rakhatók a zavarforráshoz - tudnak NYELNI is azaz tárolni is tudják az éppen fölös energiát - NEM KELL nekik üzemanyag - tisztán és csendben működnek - lehetnek egész kicsik is - ezért... akárhová rakhatók
Erre reagáltam: "Szerinted a " Medárdi " esös napokban mint most vannak , mennyit termelnek a HMKE-k ? Azok a háztartások is rászorulnak még nyáron is a hálózati vételezésre az éjszakán kívül is ." Azért írtam, hogy a legjobb időben is rászorulhatsz a vételezésre és azt ha nem szaldó van, mint pl. nálatok, akkor el is kell számolnod.
HMKE-röl beszélgetünk . Tudom , hogy van hibrid és szigetüzemü is , csak ugye itt sima hálózatra táplálósról van szó , ahol ugye a szolgáltató elvárja , hogy amint ö lekapcsolja a hálózatot , ott ne jelenhessen meg feszültség az inverterek oldaláról .
Egy napelemfarmos videóban beszélt róla a villanyász hogy jó ez az inverteresdi, de kellenek a forgógépek mert a tehetetlenségük stabilizája a rendszert, anélkül sehogyse lesz jó. Másrészt nem hogy kér szomszédos várost, de szerintem két európait sem találsz ami egymástól független, minden mindennel össze van kötve.
"a nullszaldósoknál tényleg fél éves az országakku,"
Kérdés, hogy az áramszolgáltatók miért végzik ingyen ezt a szolgáltatást. Arra gondolok, hogy a kormány fizet kompenzációt az áramszolgáltatóknak (vagy helyette pl elnézi a szabad rablást más területeken ;), az állami energiapolitika része, hogy minél többen tegyenek fel visszatápláló napelemet saját pénzükből.
Másik kérdés, hogy mi fog történni akkor, amikor már nem kell ennél több privát napelem...
"az áramszolgáltató majd nem kap semmi pénzt energiatranszportból, de elvárják tőle, hogy fenntartsa a hálózatot, mert az aszinkron motorok órajele kell az önellátó településnek."
Ezt nem egészen értem. Milyen bajt okozhat az, ha, ha két (elektromosan teljesen független) szomszédos városban nem ugyanarra az ezred másodpercre esnek az 50 Hz szinusz csúcsai?
Vagy a frekvencia pontossága miatt? Vannak rádión elérhető atomórás szolgáltatások, az interneten is lehet találni ezrerd másodperc pontosságú szolgáltatást (NTP protokoll és társai), nem beszélve a GPS és társai műholdak mindenütt fogható rohadt precíz órajeléről.
Szélfarmjaikat szoktam nézni, lassan már modernizálni is kellene aztán szophatnak a hulladékkal, de sokszor nagyon szar volt a kihozatal, 70 gigawatt telepített kapacitás 7-10 gigawattokat hozott. Az azért elég kevés és nem számíthatnak rá annyira, mint az atomra. Ezerrel túl kell méretezni, az is occsó.
Kizárva, de ilyen cikkek mindenfelé terjednek. Meg jövőbe mutató kutatás, hogy akár csillagéfénynél is. Ezt az AKÁR, LEHET, HA, TALÁN opciót a média felkerekíti és tényként le is hozza.
Nem így működik. Egy 4 KWp-s rendszer egy csúcs pillanatban termel 4 KW-ot (tudom, hogy nem annyit, de a példa szempontjából ez mindegy). Simán túl lehet azt is fogyasztani, akár két fogyasztóval. És akkor a görbe fel és lefutásáról nem beszéltünk. Tehát a napsütéses nappalokon is mindig van vételezés.
Talán tavaly néztem országos éves termelést, akkor úgy jött ki, hogy egy átlag délután 3 óra alatt el tudjuk használni. Otthoni júzerektől van némi statisztikám, de senkit nem szokott érdekelni. Még olyan is mondta, hogy hülyeség, akinek napeleme van, aztán csak ment az adok kapok, persze grafikon nem akart mutatni, mondván minek nézegesse egész nap. Egész nap én sem nézegetem, mobilos klienses ismerősöket is lehülyézem, de azért néha nem árt képben lenni.
Szerinted a " Medárdi " esös napokban mint most vannak , mennyit termelnek a HMKE-k ? Azok a háztartások is rászorulnak még nyáron is a hálózati vételezésre az éjszakán kívül is .
Borzasztó drága, nyilván, de a hirtelen felhő az mégiscsak egy rövid idő, viszont a nullszaldósoknál tényleg fél éves az országakku, elvégre nyáron táplál bele sokat, és télen kapcsolja be az olajgladiátort.
A következő lépcső az lesz, mikor az áramszolgáltató majd nem kap semmi pénzt energiatranszportból, de elvárják tőle, hogy fenntartsa a hálózatot, mert az aszinkron motorok órajele kell az önellátó településnek. Ja, és ha a helyi villanyszerelő beleejti a szigeteletlen csavarkulcsot, akkor adjon három napig energiát is.
De az Index fórum még mindig jobb, mint a napelemes weboldal, ahol egy német település önellátóságával kapcsolatban ezeket háromszor leírtam pár éve, mire rájöttem, hogy a nem tetsző hozzászólásokat nem engedik fel. :D
Azért nem, mert ott még az írás szerint külön bónuszt is kap az, ki napelemet rak fel. Ez lehet egy ideig politika a gazdag országokban, aztán mindenki megunja, aki emiatt drágábban kapja a villanyt, vagy a benzint, mert az állam ott pótolja a plusz kiadást.
Teljesen jól hangzik amúgy, a csepeli erőműtől megveszi a rendszer x Ft/kWh áron az energiát, a napelemestől meg 2x Ft/kWh áron. Ahol 2x az a kétszerese x-nek. :)
És már épülnek az akkus kiegyenlítő telepek is, ha hirtelen jönne a felhő akkor ne ingadozzon és rásegít. Kíváncsi leszek meddig bírják és mibe kerülhet.
Csak hajtogatod mániásan évek óta mindenhol, hogy:
1.
"Jajj mind meghalunk, ha nem a mostani elszámolás lesz."
De ha jól emlékszem, te erre annyit tudtál mondani, hogy ha megváltozik a helyzet, majd akkor alkalmazkodunk. Kiggyo meg, ha azt mondja, amit állítasz, teljesen ugyanezt mondja, ha kedvezőtlenül változik a helyzet, koldusbotra jutunk.
Itt a kérdés az, hogy józan ésszel mire lehet számítani. Már a németeknél is lépést váltott a napenergia istenszobor, nem? Kevésbé tőkeerős állam pláne nem igazán fogja finanszírozni, hogy az állampolgár féléves ingyen akkumulátornak használja az ország villamosenergiarendszerét. Ez elmegy, amíg kuriózum a napelem a tetőn, és nem, ha emiatt kell egy fél Paksot rángatni.
A vicc az hogy 10 éve fel sem merült senkiben sem (vagy csak nagyon kevés emberben) hogy villannyal, cekásszal fűtsön egy 12000kWh éves energiaigényű házat.
Mert ugye akkor 47Ft volt a villany.
És jól belegondolva nem is túl hatékony gázerőműben áramot előállítani, azt elszállítani, aztán elfűteni cekászon ahelyett hogy a gázt helyben égetnénk el.
Aztán a rezsikommandó lekommandózta a piaci ár alatti 37Ft-ra, van ingyen szaldónk mint támogatás és most ez az ingyen hitel.
Ez felülírt minden józan gondolkodást, itt a kánaán örökre, ugorjunk fejest a jóba.
Pont mint a 70-es években, nem szigetelték azt se amit előtte a parasztházon igen, mert ugye szinte ingyé van a gáz. Aztán lett is tanakodás a "ismétlem: NEEEM lesz gázááremelés" után.
Most seeem lesz szaldó eltörlés.
Persze vannak annyira alacsony hőigényű házak ahol gazdaságilag helyes döntés, de nem a 12ezres példa.
Legyen egy szokvány ~5000 kWh áram és 12000kWh fűtés >> 17000 kWh/év eset.
-----
Ehhez kell neki cirka 15 kWp napelem (1133 kWh/kWp) Ennek az ára max 4500 eFt még Fronius + MONO PERC HALFCELL cuccból is. Occó kínaiból kevesebb ...
Ezt 450 eFt önerőből tudja telepíteni és még maradt a villany kazánra is 250 eFt. Az általad bemondott 700 eFt-ból. (megjegyzem a 450 eFt önerőt is ellehet tüntetni a szürkezónában)
Cserébe lesz 240-18=222 törlesző részlete. (18 hónap rendelkezésre tartási idő esetén)
- Ami CSAK 4050/222=18,25 Ft/hó !!! ~220 eFt/év. Szemben a meglévő cirka 31 eFt/hó körüli 190+180=370 eFt áram+gáz számlájával.
Azaz nyer havi 12,5 >> évi ~150 eFt-t... ami közel 4X-ese a kondenzációs kazánra cserének.
Plusz lesz 14 olyan hónapja amíg már nincsenek számlák és még nincsen törelesztő sem. Ami ugye 400 eFt körüli pénz és így a teljes beruházás több mint fele meg is térül. Még mielőtt törleszteni kezd.
Utána pedig ~12 eFt/hó alapon térül és így ~2 év alatt nulláz is.
Azaz Mindösszesen kb. 3 év alatt megtérül a 700 eFt-ja amit belerakott. EZ belátható időszak szemben a 15-20 évessel.
Utána pedig 18 éven át nyer évi 150 eFt-t. Mégutána pedig évi 370 eFt-t.
A mai feltételekkel persze. Amik úgy tűnik a megtérüléshez szükséges ~3 évig még fennállnak majd.
-
Az, hogy mi lesz a távoli jövőben egy nem túl fontos kérdés. Mert nem tudható róla semmi érdemi... egyik esetben sem!!!
Minden esetre VAN évi 150 eFt-os puffere a jövőbeni változásokra.
-------------
Meglátásom szerint tehát van ésszerűség ebben a megoldásban, sőt ésszerűbb mint a kondikazánra csere. Pláne, hogy gáz egyre inkább az utálatos energia irányba tart!!! szemben a napárammal.
Így esélyes, hogy jobban fogják drágítani, mint a napáramot.
Megjegyzem... Az ingyen pénzből MÉGJOBB ötlet hőszigetelni a sok napelem helyett! A hosszútávú kockázata is kisebb, tovább is hasznosul.
Viszont nem mindig tehető meg és/vagy akarják megtenni. Ilyen-olyan-amolyan indokkal/okkal.
------------------------------------------
A fentikben hol látod a gonosz napelemesek összeesküvését?
Figyelembe véve, hogy pár évnél távolabbra jósolni igen nagy bátorság bármit is... energia költség ügyben. Sőt még csak párévre is.
" a végekre sima érvéghüvelyt préseltem és a betét kivezetésén a kis furatot 3,5 ös átmérőre felfúrva"
Én is csináltam már így mikor meguntam a felújító készletet felújítani. Volt hogy a kis zászló is leégett,a csonkra sorkapocs került, örök élet mindkettő a csúszósaruhoz képest.
Így évente bukik 100 ezret, ami 10 év alatt egy gázkazán? 180 ezer helyett 280-at fizet. Ha kondenzációsat tesz fel egy öreg gázkazán helyett, akkor évi 150-et nyer a villannyal szemben.
Akkor inkább keressen használtba egy ugyanolyan öreg kazánt.
12000 kWh az földgázból hagyományos kazánnal ~1600 m3 és az eleve nem 100 eFt, hanem ~180 eFt!
------------
De pont az a baja, hogy: kazánt kéne cserélnie és annak a vonzatait is kifizetnie >> sok pénzért, ami nincs neki. Miközben marad a jókora gázszámlája, mégha kinyögi is valahogyan a cserét...
---
Mondjuk az általad bemondott 700 eFt-ból kondenzációs kazánra vált (ami nagy szerencse, inkább millió+ a valóság). Jutalmul a gázszámlája ~140 eFt-ra csökken azaz nyer évi ~40 eFt-t a kazán cserés bulival.
Ez a 700 eFt-ra nézve 17-18 éves megtérülés, kb. beláthatatlan :-( - ha kitart addig egyáltalán az a kazán és - ha belefér a 700 eFt-ba és nem millió+ lesz a buli vége mégis-mégis
Szóval, ez megoldás 700 eFt-ért hoz évi 40 eFt előnyt jó esetben. Plusz 17-18 évig szerencséje kell legyen...
...és ez ugye csak a 12000 kWh/év esetén ilyen jó buli! Kisebb gázigénynél még rosszabb a helyzet.
---
Tehát, hacsak lehet keres más megoldást inkább! Az általad bemondott 700 eFt-al a zsebében.
Oda sehogy...... de ha mégis fénycső lesz az akkor amit a leírás ajánl. Amit én vettem ahhoz adtak a gyújtó helyére egy "másik gyújtót" ami nem az. Semmi más átalakítást nem igényelt.
Először is: TE mondtad az 55 fokot nem én, utána meg okoskodsz hogy az nem is annyi. A pufferen 40 centi gyapot van, igen az is benne van a fél millás végösszegben, hőszigetelő burkon belül van, és mivel közel két bar a maximális rendszernyomás, szivbaj nélkül simán 90 fok fölé fűtöm. Ahogy egyébként mindenki más is, nyugodtan nézz be az ezzel foglalkozó fórumba, ha nem értesz hozzá.
Sziasztok! Átszeretném vinni a villanyt a garázsból, az udvar szemközti oldalán lévő " új " garázsba. Érdeklődtem a boltban ,azt mondták nincs már olyan hogy légkábel. Vagyis találtam egy helyen de az meg vékony. Mit gondoltok ,ha az 5 eres fehér pvc kábelre gégecsövet húzok, elegendő az uv sugárzás ellen? Vagy mit javasoltok.
"Tehát mit tennél nagyon okos(kodó) emberként a megadott kiinduló helyzetben a helyükben? Ami egyszerre JOBB és LEHETESÉGES megoldás... az mi lenne szerinted."
már nem győzöm követni melyik állításodra, mert volt egypár csak ma.
Leginkább: számoljon (HMV-vel együtt!!!), és gondolkodjon.
- ha a 12000kWh/év hőigényű (egyébként teljesen átlagosnak mondható) házról van szó, akkor fűtsön gázzal/klímával/hőszivattyúval. 100eFt alatti számlája lesz, bármelyik megoldással évente. Nem 444eFt nappali, vagy 280eFt B tarifával. És nem kell egy 10-11kWp rendszer telepítéséért + villanykazánért 3.5+MFt-ot kiadnia, avagy eladósodnia 20 évre.
Mert azért ha van 3.5 millája napelemre, villanykazánra, akkor táncsak van 1MFt-ja kondenzációs kazán+kéményre is...
- ha a gázszámlája 250-300eFt volt, és beszart az ÉTI kazán akkor pláne ne napelemmel akarjon fűteni, mivel a fentinél is nagyobb volt a hőigénye!!! Cseréljen gázkazánt, és nézzen körül hol lehet szigetelni még. Erős csúsztatások vannak a hőszigetelések áráról, nem csak csicsás homlokzatfelújítással lehet spórolni, a legolcsóbban a padlásfödém környékén lehet szigetelni, és a legtöbb hasznot is az hozza.
Egyszóval:
A nagy számokkal dobálózó, a jövőbeni kockázatokat említeni "elfelejtő" rámenős napelem telepítő cégeket kerülje. Ez az ingyen hitel nagyon bejött nekik, ezzel lehet házalni rendesen. Mostanában minden öregasszonynál bepróbálkoznak, anyósomat is elkezdték hülyíteni vele pár hónapja. Saját 30+ ha erdő, ingyen fa az udvarban lerakva, régi vályogház, és neki napelem kell infrapanellel fűteni...
Bypassolni kell a trafót/fojtót. Magyarul megmarad a fenycső bekötés, de kikotöd a trafóról a vezetéket és arra adod a betápot. Ha jól emlékszem annyit csináltam, hogy kikötöttem a trafó kimenő oldalát és nemes egyszerűséggel a bejövő sorkapocsra kötöttem.
ok . na de melyik végire ? hiszen a neoncsőnek mindkét végén van két kijövetel a ledes csőnek is csakhogy gondolom kettő azért van hogy megtartsa a csövet a régi foglalatban.
A szegény embernek nem áll módjában logikusan gondolkodni mert nincs tőkéje :-) fura látni, agrár családból származván...
Tehát leforditom magyarra azon gyakori eseteket: a logikusan gondolkodni nem tudó, hiányos ismeretekkel rendelkező embereket meggyőző dumával, sarkított számokkal dobálózó gátlás nélküli napelem nepperek megkörnyékezik, és rádumálják napelemet. Mindehhez partner az idióta hitelezési rendszer is, ami ezt az őrült baromságot támogatja a valós energiamegtakarítási beruházások (hőszigetelés) helyett.
A delikvens fűtési költségeit nem csökkenti nagyban, de legalább 20 évre eladósodott, és akkorát fog szopni mint a torkosborz amikor az áram átvételi rendszer és az árazási modell piaci alapon fog működni. Erre pedig 20 éven belül igencsak van esély.
Egy valamire való ~3,5 kW-os klíma mire üzemszerűen működik 300-400 eFt és 3 vagy akár 4 is kell belőle a szóban forgó házakba.
Plusz a "H" tarifa bekötése is jelent 200-400 eFt kezdő kiadást.
Máris megint a millióFt fölötti sávban járunk kezdő tőke igényben! Ráadásul a villanykazánnál szervizköltség igényesebb is a klímák fenntartása. Nomeg rövidebb életű is a klíma.
Miközben évente csak 70-80 eFt folyó költség előnyt hoz. Amivel a 15-20 éves megtérülések beláthatatlanul hosszú időtávja sejlik fel ismét.
Hát ilyen erős csúsztatásokat eddig még csak a napenergia topicban olvastam, amikor rá akarják beszélni a parasztot minél több napelem telepítésére vakon...
"Főleg, ha egy 1,5 millióFt-os (vagy mét többe kerülő) felújítás a másik lehetőség.
Ami helyett megússza a villanykazán telepítését 200-300 eFt-ból."
egy régi kazán újra cserélése 1MFt alatt megvan, jópár ismerősöm végigjárta az utat. Tipikusan 700e-ben állt meg.
"a kipurcant a kazán problémára 200-300 ezer Ft-ja még akad most, de 1,5-2,0 millió nem"
hát ezért oldja meg olcsóbban, nem pazarol :-) vagy vesz fel hitelt rá.
"Pláne, ha az áramot azért megoldja MFB nullás hitelből és akkor még csökken is az éves számlája a növekedés helyett. A jelen állapot szerint. A jövő meg mindegy, azon majd akkor kell agyalni..."
Hát persze, mindjárt váltsa is ki a B tarifát napelemmel, mert hát ingyen a hitel.
Mindenki jól jár, pláne a napelem telepítő! Hány év is a megtérülése egy ilyen beruházásnak ha B tarifát váltunk ki?
"Mert érdemi tőke híján a folyó kiadást kell minimalizálnia, akkor is, ha hosszútávon nem az a legjobb megoldás. Csak ezt nehéz belátni a tőkeerős vagyok nézőpontból."
sokkal egyszerűbb rábeszélni szerencsétlent egy bazi nagy hitel felvételére mint a logikusan gondolkodásra.
"Az öreg gázkazán és a "B" tarifás villany fűtés között van cirka 24-17=7 Ft/kWh energiaár különbség jelenleg a hasznos meleget nézve."
Ma már egészen elfogadható áron kaphatók olyan fűtő klímák, amelyekhez meg lehet igényelni a kedvezményes ("GEO vagy ""H") áramtarifás villanyórát. Így ugyanazt a hőmennyiséget ki lehet hozni a "B" tarifás villanyfűtés árának negyedéből-ötödéből! (a gázfűtés árának fele/kétharmada).
Tehát a nemgazdag népréteg előtt is nyitva áll a lehetőség. Sajnos az információikat a kocsmában szerzik be, ahol még a lopott fával fűtött jancsikályha az energiatakarékosság csúcsa :)
Még valami: okos ember a hősigetelés jóságát a szigetelendő felület két oldalán fellépő hőmérsékletKÜLÖNBSÉGnek megfelelően választja meg. A fűtési szezon átlaghőmérséklete Magyarorszgon kb +5 fok, egy lakás hőmérséklete legen 22 fok, tehát ez ellen a 17 fokos hőmérséklet különbség ellen védekezik okos ember 12-15 centi vastag hőszigeteléssel.
Csakhogy egy garázsban álló puffertartály esetén ez az átlagos hőmérséklet különbség háromszor ennyi, ezért enyhén vicces, amikor a gyártók 5-10 centis hőszigetelésű tartályokat javasolnak hideg környezetbe. A drága pézé megvásárolt hő meglepően nagy része nem a lakást fogja fűteni, hanem a külvilágot.
A 250-300 eFt fűtésszámlával sokan elégedettek... elfogadják.
---
Főleg, ha egy 1,5 millióFt-os (vagy mét többe kerülő) felújítás a másik lehetőség. Ami helyett megússza a villanykazán telepítését 200-300 eFt-ból.
Az öreg gázkazán és a "B" tarifás villany fűtés között van cirka 24-17=7 Ft/kWh energiaár különbség jelenleg a hasznos meleget nézve. Ami pl. 1,2 millióFt esetén ~170 000 kWh melegre elég, azaz >> 15-20 évre!!!
Miközben... - a kipurcant a kazán problémára 200-300 ezer Ft-ja még akad most, de 1,5-2,0 millió nem - eddig is 200 eFt fölött volt a gázszámlája a 280-300 eFt is meglesz majd valahogy
Sokan gondolkodnak így, tőke (és hitelképesség) híján.
Pláne, ha az áramot azért megoldja MFB nullás hitelből és akkor még csökken is az éves számlája a növekedés helyett. A jelen állapot szerint.
A jövő meg mindegy, azon majd akkor kell agyalni...
Mert érdemi tőke híján a folyó kiadást kell minimalizálnia, akkor is, ha hosszútávon nem az a legjobb megoldás. Csak ezt nehéz belátni a tőkeerős vagyok nézőpontból.
"Egyrészt 70 kWh energia tárolásához 55 fok hőkülönbséggel 1,1 m3 víz kell nem 3."
Még a korszerű fűtőrendszerek többsége sem tud mit kezdeni 30 fokosnál hidegebb fűtővízzel, de a legtöbb régi radiátoros rendszernek legalább 45 fokos víz is kell nagy hidegekben. Ez meghatározza a puffer használható alsó hőmérsékletét (ezen hőmérséklet alatt a puffer "üres", nem tartalmaz hasznosítható hőt számunkra).
A puffer felső hőmérséklet határt szerintem nem okos dolog 80 fok fölé vinni, ha a fűtőkészüléked magas hőmérséklettel (forráspont felett) operál. Sőt, ha a tartályon nincs brutális hőszigetelés (30-40 centi!) vagy nem a lakás hőszigetelő burkán belül van elhelyezve, akkor a hőveszteségek csökkentésére a felső hőmérséklet határt okos dolog inkább 60 fokban maximalizálni.
Tehát ha a puffer hőkülönbsége (hőingadozása) 40-50 fok, akkor 70 kWh-hoz a pufferméret 1,5-2 köbméter, de ha pl a nevetségesen vékony gyári hőszigetelést (10 centi szokás) használjuk pl a fagyos garázsban, akkor okosabb a felső határt levenni 60 fokra, ebben az esetben 70 kWh hő már csak 3-4 köbméteres pufferben fér el.
Egyrészt 70 kWh energia tárolásához 55 fok hőkülönbséggel 1,1 m3 víz kell nem 3. Másrészt egy 2 m3-es acéltartályt két baráttal a helyére tettünk, és meg sem izzadtunk. Mindez házhoszállítva gyapottal beszigetelve, becsövezve megvolt fél milla alatt.
Én most műanyag bepattintható, tulipánnak is nevezett bilincseket fúrok fel a mennyezetre és Mü I - es csövet fogatok bele.
Ezt lehet csinálni MTK, MCBU kábellel is 40- 50 cm bilincs távolsággal, de megoldható kábelcsatornában, kinek, mi van.
A kötődobozokhoz lecsatlakozni a szokásos módon lehet az oldalfalakon, én ezért csinálom Mü I, vagy Mü II.-es csővel, a dobozoktól a további csövezést már Mü III. as csővel viszem a szerelvényekhez.
Sziasztok! Egy mosógép dugvillája egyik állásában bedugva rögtön leveri a Fi relét, míg ha megfordítóm a dugvillát,akkor megy, bár akkor is sokszor leveri 20 perc után... Van tippetek a hibára? Nyílván a mosógép rossz, de azon belül mi lehet!?
A hőtárolós kályha is így működik 8 óra alatt bevitt teljesítményből lehet egész napra gazdálkodni, de még villanybojlernél is.
Minden csak a méretezésen múlik, az is számít, hogy nappali időszakra esik 2 óra a 8 órai fűtési időszakból.
Nekünk is voltak hőtárolós kályháink + 200 literes villanybojlerünk és nem fáztunk.
A kérdező nyilván a központi fűtés komfortja miatt akarja a régi hőtárolós kályhás megoldást átalakítani, amire megvan a lehetőség. ( Ha van klíma is, addott esetben az is besegíthet. )
Ez kicsit hasonlít arra a helyzetre, amikor a parapetes gázkonvektor helyére 6 kW-os MIKA kazánt szerelnek fel radiátoros fűtéshez.
50 nm ig ez jól működhet, az viszont igaz, hogy itt folyamatos az energia vételezés lehetősége.
Ha 9 kW lesz a fűtés, akkor a hőtároló valószínűleg (napi 8 óra vezérelt x 9 kW) kb 70 kWh hőmennyiség tárolására lesz méretezve. 55 fokos átlagos vízhőmérséklettel számolva 70 kWh hőmennyiség kb 2,5-3 köbméteres puffertartályban fér el.
Ekkora tartály 200 km-ről házhoz szállítva, garázs sarkába belökdösve (targonca vagy 5 alkoholista), a fűtésrendszerig elcsövezve, 30-40 cm vastagon hőszigetelve,
- amiből 4-6 óra csúcson kívüli időszakra esik. - a legrövidebb kapcsolási idő sem lehet kevesebb 15 percnél
Megj: NKM területen van komfort "B" tarifa napi 12 óra működési idővel.
----
A ház amibe még nem marhaság csak cekasz alapon fűteni, úgy max 12000 kWh/tél energiát kér egy télen a fűtésre. 180 napos szezon esetén ez napi 67 kWh átlagosan, aminek úgy 2/3-t kéri a kazánból >> ~45 kWh/nap átlagosan. Ez az átlag +4/+22=18 fokos hőlépcsőre van saccolva.
Tervezzük úgy, hogy a -10 fokos napokon még legyen elég a "B" tarifás villanykazán+puffer. (a néhány esetleg ettől is hidegebb napon pedig bekapcsoljuk az "A" tarifára kötött cekaszt is osztjóvanaz)
Számoljuk át -10/+22=32 fokos hőlépcsőre >> 45/18*32=80 kWh kell max. Napi 8 órával ez 80/8=10 kW átlagos teljesítmény igény a "B" tarifa ideje alatt.
Aminek valamivel több mint a felét kell pufferelni a rendszerben a "B" tarifa szünetei miatt. Azaz mondjuk 50 kWh-t reálisan.
Akkor 50/1,16/45=0,96 >> 1000 literes puffer elég lesz. Egy vacakul hőszigetelt és/vagy jókora méretű, telente a fűtésre 12000 kWh-t zabáló házba is!!!
----
Ahová valóban érdemes cekasz alapú fűtést rakni, Azok a jól hőszigetelt és/vagy nem nagy méretű házak, amik beérik 5000-6000 kWh/tél vagy még kevesebb energiával.
Kompromisszum a közepesen hőszigetelt és/vagy méretű házak, amik a 6000-9000 kWh/tél sávba esnek.
Határeset a közepesnél rosszabb és/vagy nagyobb méretű házaké, amik a 9000-12000 kWh/tél sávba esnek Bár itt már a levegő/víz hőszivattyú az inkább a jó megoldás a cekaszos fűtés helyett. Illetve a hőszigetelés hacsak lehet...
Az ettől is nagyobb (12000 kWh/tél fölött) energia igény esetén pedig levegő/víz hőszivattyú és kész. Illetve a HŐSZIGETELÉS!!!! ha csak lehetséges...
----------------
Nagyjából ez a tájkép a jelen árak- és körülmények között, szerintem.
Avagy az akarjon cekasz alapon fűteni akinek NEM fogyaszt sok energiát a háza fűtési célra.
Akinek igen ez pedig először a hőszigetelésen javítson, ha tud!
A "szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető" mondat úgy is értelmezhető, hogy "a feszültség megjelenése ne okozhasson balesetet", tehát ide sorolhatjuk pl a fűnyírót, az esztergát és a villamosszéket is.
A villanykazán viszont szakaszosan is biztonságosan üzemeltetethető. Ha a tulajdonos betesz mellé egy hatalmas, két millió forintos melegvíztárolót, akkor a éjszakai áramos házfűtéssel meg tud takarítani akár egy millió forint energiát is (tehát mindössze egy milliót veszít a befektetésén :)
4/2011. (I. 31.) NFM rendeleta villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről
5. § (1) A „B” árszabás szerint számolható el ... a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre
állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztása.
Én mondjuk többször is megtettem, volt aki korábban be is linkelte ide az eon üzletszabályzatát és még véletlenül sincs benne semmi ami kimondja hogy konkrétan mit lehet és mit nem rákötni vezéreltre. Nem lehet dugvillás és bírnia kell az áramszünetet nincs más feltétel. Ha mégis akkor linkeld már be légszives a vonatkozó szabályzatot.
Igen, igazság szerint a réz ötvözetei közül a foszforbronz és berilliumbronz a jó anyag ilyen érintkezőkhöz, nem az, amelyiket visszanyomkodják, ha kilazul.
Régebbi vezérő panelokon is haszálták itt, ott, ha jött a téli hideg idő, akkor kontakthibákat csináltak.
Autóiparban, gondolom valami jobb minőséget használhatnak.
Mielőtt a saruba bedugnám a vezetéket, bemártom folyasztó szerbe mindkettőt. Ezután -mérettől függően- legalább 3 helyen érzéssel össze préselem a sarut csípőfogóval. Próba képpen meghúzgálom, hogy nem jön-e szét. Ha nem, ezután meg, vagy el forrasztom. A forrasztás technológiája ismert, arról kár lenne vitát nyitni. A lényeg, hogy levegővel nem fog érintkezni a réz, és mechanikailag is erős, tartós kötés lesz így.
Ismertem ehte energetikust, aki az átkötő -link- földelő vezetékeket előírás szerint krimpelő fogóval felsaruzta. Majd össze fogta őket a markába amikor elindult felszerelni azokat, és amerre ment, arra szórta szét a sarukat...
Ennyit a krimpelésről, a technológiáról meg azokról a szakikról, akik mereven ragszkodnak az éppen aktuális előírásokhoz.
Nagyon sokféle csuszó saru van forgalomban. Van köztük jó is, de nagyon sok silány minőségü. Ha sikerül szorosan feltolni nemszokott baj lenni vele. De a vezeték csatlakozásnak is megbizhatónak kell lenni.
Nálam meg az volt a tapasztalat, hogy a 3 kW os fűtőbetétre csatlakozó 6,3 as mezei csúszósaruk egy idő után meglazultak, az átmeneti ellenállás menőtt, a melegedéstől a vezeték PVC szigetelése megolvadt, a savas pára és a hő miatt a vezeték visszaégett, tönkre ment.
Ezt kétszer megcsinálta a bojler az első 10 évében, aztán a vezetékeket szilikon szigetelésűre cseréltem, a végekre sima érvéghüvelyt préseltem és a betét kivezetésén a kis furatot 3,5 ös átmérőre felfúrva a régi kbi kapcsolók szemhúzott menetes U profilú lemezeivel csatlakoztam a fűtőbetétre. A 86 ban felszerelt bojler az utóbbi 20 év óta rendesen viselkedett, a közel jövőben lesz cserélve, mert vannak jelei, hogy lyukas lehet.
( Ezt egy zárt sarus csatlakozással, hasonlóan is megoldhattam volna, de az előbbi jobban tetszett, a lényeg, hogy a csúszósaru nálunk hosszú távon nem vált be. )
Ha egy préselt vörösréz sarut a préselés után leónozunk (jó forrón, hogy az ón szivárogjon be a legkisebb lyukba is), az nagyon sokat javít a saru-vezeték elektromos kapcsolat megbízhatóságán. Mondhatjuk, hogy örök élet plusz egy nap :)
Persze ettől még a bojler saru máik vége sajnos továbbra is csak egy egyszerű csúszósaru...
Hallottál már esetleg arról , hogy az említett szaki munkájából kifolyólag leéget egy ház , tönkrement több milliós berendezés , vagy netán meghalt valaki ?
Az a forrasztópáka akkor inkább 160W-s legyen! A sarukat célszerű beforrasztani is.
Olyan gépeken ami rezeg-mozog nem használnak Wago-t
Bocs de ennél rosszabb tanácsot nem is adhattál volna.
Azért nem célszerű a sodrott vezetékeket megforrasztani, mert fölszívja az ónt, és később eltörik.
Hajókhoz nem értek, vasúti járművekhez meg igen, (és azok rezegnek-mozognak [tengelyen levő alkatrésznek 200G-t forgóvázon levő alkatrésznek 20G-t kell elviselni]) ott a vezetékkötések 97%-át pont hogy Wago-val oldjuk meg.
A csavaros szorító kilazulna a fenébe. A préselés -megfelelő szerszámmal- az jó.
Napokban láttam egy hasonló szakit eph kötéseket javítani. 1 darab kombinált fogóval megoldotta a vezeték méretezést, csupaszolást, saru préselést és mindent is.
Köszi! Még anyit hadd kérdezzek, hogy forrasztással hogyan kell kombinálni? A lecsupaszított vezetékvéget forró ónnal bekenem, bedugom a saruba és amíg még forró, sajtolok?
Érdekes módon felül csak 2,5 és 6 mm2es állás van, 4mm2 es nincs, de a piacon a többin se láttam ilyet. Ez azt jelenti, hogy a 4mm2es vezetékre való sarut a 2,5mm2es állásban kell sajtolni?
Csak jelezni szeretném a múltkori kérdésre reflektálva, hogy kipróbáltam a 12v vízforralót a hajón, és számunkra elviselhető idő alatt csinál forró vizet a kávéhoz, úgyhogy nem bonyolítjuk 24 volttal.
Viszont lenne egy kérdésem a kötésekkel kapcsolatban.
A hajó 12 voltos hálózatán a sodrott rézvezetékeket (többnyire 4 mm2) összeforraszthatom vagy az nem elég megbízható és kell a wago vagy valami más? Gondolkodom, h beszerzek egy 60 wattos forrasztópákát de csak ha van értelme.
50 Hz esetén kb mennyivel módosul a PVC-vel szigetelt vezetékek rövidülési tényezője? Ki szeretném számolni, hogy az acetonos vezeték-ragasztászól kb mennyivel lesz rosszabb, az SWR az éjjeli lámpámon :)
Jó oda a mezei aceton is (körömlakklemosó), a vezetékeket szépen szorosan egymáshoz lehet ragasztani vele, parasztvakítóan látványos szekrény-vezetékezéseket lehet létrehozni a segítségével.
(persze hogy ezek az anyagok a vezetékek szigetelését rontják-e, annak valószínűleg még senki sem nézett utána :)
Amikor sok vezetéket kellett behúznom viszonylag vékony csőbe, akkora megfelelő hosszúságú vezetékeket legombolyítva kis ráhagyással rákötöm pl. kerítés, vagy kapu vasoszlopra, majd egyenként a végénél kombinált fogó al megfogva, kétszer a bofára tekerve meghúzom addig, míg nyíl egyenes, és sima nem lesz. Kb. 8- 10 cm nyúlás elég is lesz.
( Aki régen csinált már kábelfás, merev szálas tábla vezetékezést, furánnal ragasztva, annak ismerős ez a technika. )
Levágás után pászmába fogva, vagy így viszem a behúzás helyére, vagy egy jó méteres laza karikába fogva.
A pászma elejét egykötegelövel fogom össze, ami csak annyira legyen meghúzva, hogy emozdítható legyen és a szálakat folyamatosan párhuzamosra rendezze.
Ez a segítő személy dolga lesz, aki szakaszosan rendezi a szálakat.
"hogy szokták kivinni elegánsan a védőföldet a falból?"
Elegánsan bevésnek egy csövet a falba, ami az EPH vezetékét elviszi a célhoz legközelebbi ponthoz, ahol a cső kikanyarodik a falbul kb 1-2 cm-re. És ott a vezeték elegánsan kijön a lulon.
Találtam egy 65-s dobozt a kazán mellett és kizárásos alapon az egyik 16mm-s cső lesz a hunyó: ebben jön be 3 kör fázisa, egy 0, és egy védőföld.
Úgy néztem, hogy a tábla alatt mintha az indítás gégecsövekkel történne.
Kérdés, hogy megpróbáljam-e az védőföldet áthúzni a 6mm2-sel a 16 csőben van sem?
Illetve hogy lenne szabályos?
Az EPH zöld sárgát szakíthatom a kazánig - és közösíthetem a dobozban a többivel - vagy próbáljak meg behúzni 2 zöld sárgát?
Elvileg 5-10 cm van a vízszintes szakaszig mind a két végén (kb 2,8m), eddig kellene visszavésni, ha valami cumi van.
Arra gondoltam, hogy a zöld sárgára rákötöm a behúzószálat, és áthúzom a mostani zöld sárgával és ha ez viszonylag könnyen ment, akkor a tábla felől próbálnám visszahúzni az origit + azt ami ott volt.
Ha van egyéb ötlet, szívesen veszem.
A másik amit még nem találtam meg a kazán bekötés: jön egy MTK vezeték a falból és bemegy a kazánba.
Említett kötődobozban hírét hamvát sem láttam MTK kábelnek.
Gondolom ezt azért meg kell keresni, mielőtt szedik le a régit.
Amikor a kombicirkónkat megvettük a 2000.res évek elején, a felszerelési tájékoztatóban ez volt előírva, FI viszont nem, bár akkor nekünk már volt az egész lakásra.
Amúgy logikus, minek kellene megszakítani, toldogatni a bekötést, ha így sokkal korrektebben meg lehet oldani ?
Egy sarkú kismegszakító, külön áramkörön, szintén megvolt, EPH-t megoldottuk, inkább a gázosok alakíttatták át a csatlakozást szabványosra, akkor még a sárga félmerev gégecső, viszont még nem volt előírva.
Nálunk két védőcső lett berakva, az egyikben megy az EPH 6 os madzag, a másikban a cirkó három erű MTK betápja, aminek a bekötéstől megszakítás nélkül kellett menni a leírás szerint az elosztó táblába.
ebben ;
Az aktulális GMBSZ és Szakági Műszaki előirás egységes szerkezetben,1. melléklet a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelethez.
Ezekről egy szó sincsen, De a leválasztásról, Fi reléről, --igen.
Állítólag seb kezelésre találták fel, de jó pl. bőrkabát tisztításra is.
Az elektromos iparban ipari vazelinnal nyomják tele pl. a tmszelencés bekötéseket, ahol ki kell zárni a párát, nedvességet.
Behúzáshoz talkumot is használtak, én szilikon szprét szoktam fújni a csőbe és a vezetékre egy rongydarabot alátéve és végig kenve.
Ahogy írták, egy a csőben benthagyott régi vezetékkel is belehet húzni a többi madzagot, ha nincs behúzó szalagod.
Ha van segítséged, akkor az is könnyebbé teszi a behúzást, ha ügyesn terelik és tolják a másik végen.
A felkötözést hosszan blankolva, lépcsőzetesen érdemes csinálni, akár ak szálak forrasztott felkötésével is.
A pászmát nem érdemes össze szigszaladozni, csak legfeljebb az elején, mert a kanyarokban jobb, ha szabadon tudnak mozogni.
Az OBO EPH földsín nekem is a a cirkó alatti csövekhez közel van felrakva.
Nálunk két védőcső lett berakva, az egyikben megy az EPH 6 os madzag, a másikban a cirkó három erű MTK betápja, aminek a bekötéstől megszakítás nélkül kellett menni a leírás szerint az elosztó táblába.
A csövezés másik vége egy 80 x 80- as OBO dobozba megy, azon át jönneki tömszelencéken keresztül a cirkóra csatlakozó kábelek, ill a 6 os az EPH sínhez.
A termosztát vezérlő vezeték, a betáp csőböl egy dobozból a szomszédos nappalinál áll ki.
de mivel ő adja a papírt, és ha elengedi mondjuk a díj felét cserébe mert én kiépítettem, ahogy megbeszéltük, akkor nem érdekel, hogy milyen vezetéket húzok be.. ha neki ez kell, akkor ez lesz, kész, nem fogok leállni vitatkozni + problémát sem okoz..
(én sem vagyok annyira hülye, hogy ne tudjam feltenni a kérdést: melyik eset az, amikor a fogyasztóhoz odamenő fázis átmérőnél jóval nagyobb védővezető átmérő szükséges?)
Természetesen van értelme megkenni . :-) Azért mielött nekiállsz , próbáld egyszerre megmozgatni a bentlévö ereket , hogy mennyire könnyen mozdulnak meg .
Nézd Elek, én ezt elhiszem neked, de nem fogok leállni vitatkozni egy olyan emberrel, aki a papírt adja (villamosipari papírjaim vannak, de nem erről a területről).
Ha azt mondta 6mm2 (megnéztem 230 Ft / m) akkor 6mm2 lesz, max 6-8 méterrel számolok úgy is, ennyi.
Ehhez jönnek még a bilincsek + fí relé.
Ha jól látom a mostani dolgokat, akkor nálam itthon az EPH-t sodrottból csinálták és talán a végét összepréselték.
Tud valaki ajánlani ilyen érvéghüvely préselő fogót?
Nem a 100e Ft-s kell, hanem egy jobb minőségű barkács (szerintem évi max 2 alkalomra).
"Mivel az általad belinkelt ábra azt mutatja, hogy mínusz 10 fokon 10-szer olyan a fajlagos ellenállása a talajnak, az tényleg pár százalék. :D"
Mivel a Magyarországon levert földelő szondák hosszának 90-95 százaléka soha nem lesz hidegebb nulla foknál, ezért a grafikon -10 fokos pontjának nézegetése nem túl életszerű :)
"Ennél az időzítő kapcsolónál a fogyasztót hogy kell bekötni."
Az időzítőd túlsó vége nem feszültség kimenet, hanem egy váltó kapcsoló (a középső pont a váltó kapcsoló közös pontja). Tehát nem lehet csak úgy fogyasztót rákötni, oda kell vezetni a villanyt a túlsó végéhez is, mint egy kapcsolóhoz.
"húzzak ki egy 6 mm2-s vezetéket a táblától a kazánig, és ott majd bekötjük valami OBO (?) EPH osztóra az 5 csőhöz."
Az EPH vezeték lehet vékyabb is azokon a részeken, ahol védett környezetben (csőben, dobozban) halad. Kivétel persze, ha a nagy áramerpőssség miatt muszáj a 6-os keresztmetszet.
Jobban belegondolva, tényleg lehet, hogy az üres csőben könnyebben elviszek 4 vezetéket, mint 2 meglévő mellé 2 másikat
(elvileg van behúzószálam is, tehát még a meglévő vezetékkel sem biztos, hogy bohóckodni kell, mint behúzószám).
A kihívás igazából az, hogy a szakasz több mint fele csempe mögött megy - ami előtt szekrény van természetesen felfúrva teljes hosszban, szóval nem annyi, hogy ha elakad, akkor benyomok egy dobozt.
(bár lehet, hogy mégis megpróbálom, mert 1 db csempét még talán vissza tudok tenni utólag + senki sem fogja nézni a szekrény tetején, mögött)
Most beszéltem a kazános villanyszerelőjével, azt mondta, hogy húzzak ki egy 6 mm2-s vezetéket a táblától a kazánig, és ott majd bekötjük valami OBO (?) EPH osztóra az 5 csőhöz.
Az elvileg nem gond, hogy ha a táblából egy gégecsövön keresztül, a gázcsőre gyorskötözővel rögzítve történik a csatornázás.
A következő akkor, hogy lemérem a szakaszok hosszát + csövek átmérőjét a bilincsekhez.
Azt mondta, hogy 30 mA-s fi teljesen jó, ebben táblában 9 hely van, és ebből 5 van használva jelenleg, tehát ez is pipa.
Van értelme próbálkozni át/behúzni egy védőföldet a 6-ssal?
Azon törpölök, hogy van egy kötődoboz a kazán dugalj felett, kis szerencsével ide áll be egy kör direktben az elosztótáblától (idáig van benne 2 90 fok és 4-5 méter hossz talán.
Nem tudom mekkora az esélye behúzni a védőföld madzagjával behúzni egy másik védőföldet a meglévő konnektornak + 6 mm2-t a kazánnak.
Ezeket a táblákat a 70-es, 80-as évek óta sokáig lehetett kapni, meg a hasonló Simovillt is.
Nálunk is ezek vannak a mai napig.
A fémkeretes megoldás helyett később műanyaból készült a keret, de nincs gond a fémmel sem, mert galvanikus kapcsolatban van az alsó földsínnel.
Ennek a táblának az Fkcs verziója is létezett egy nem túl szerencsés kontrukcójú beépített csengővel, amit én ki is szereltem.
A burkolat sajnos hajlamos kikeményedni és törékennyé válni hosszú idő alatt, a másik gond még az, hogy a burkolat rögzítő két műanyag csavar menete könnyen megszakad.
Amúgy, ha esztétikailag nem zavar, ez a tábla ma is teljesen jó, szerintem jól szerelhető, a sinek csavaros kötései alá két oldalról két vezeték, ha egyforma átmérőjű, rendesen beköthető.
A sinek végein két nagyobb átmérőjű vezeték fogadására alkalmas szorító bilincs is van a bejövő 0 nak és a Z/S nak.
Szóval ez a tábla, ha mechanikailag rendben van maradhat, nem kell lecserélni másikra.
A józan paraszt ész azt mondatja velem, hogy ez valószínűleg csak nagyon hosszú (a kerületénél több nagyságrenddel hosszabb), tehát soksok méteres és ehhez képest nagyon vékony talajszondákra igaz.
Már a múltkor bemásoltam a szabvány passzusát, miszerint közelítő ellenállás-meghatározásra csak a hosszat használja.
Létezik az interneten valami méréssorozat ezzel kapcsolatban?
Hát, a net elótt is volt élet. A földelésekről az elméletet a harmincasok elején kezdték felállítani, és abban, meg a következő évtizedben eleget méregették, hogy tudják, jó az az elmélet (benne van a képletben az átmérő, csak olyan helyen, hogy nem nagyon számít). Mint ami az igen jó amerikai kapcsolatokkal rendelkező Verebélyi professzor könyvében megjelent:
Igazad van abban , hogy a régen gyártott termékeket hosszú használatra tervezték .
A szóban forgó sütö meg két éve müködik és újabb fajta . Ezért kértem a topiktársat , hogy próbálja ki hidegen, melegen és minden programon . Mivel minden alkalommal lecsapta , így nem egy konkrét fütötest okozza , hanem lehet egy apró hiba , pár forintos tétel , de lehet egy drágább alkatrész . Mai dolgoknál én úgy vagyok , ha elromolna valami és a bekerülési összeg 1/3 -nál drágább a javítás , inkább veszek újat . Ma a berendezések gyorsan fejlödnek , így morálisan elavulnak .
Megjegyzés ként .
Nekem a turbós gázkazánom 22 éve üzemel hibamentesen , azt nem cserélem le , évente maximum 180m3 gázt éget el , mert nagyrészt klímával fütök . Viszont a klíma ami 11 telet fütött elromolna , biztosan nem javíttatnám , csere . A hütömet ami úgyszintén hibamentesen üzemelt , lecseréltem egy újabb , modernabb és jóval kisebb fogyasztásúra .
A gáz - elektromos tűzhelyünk felső cső fűtőbetéte 2 év után megszakadt, szerviznél behozattam egy újat, azóta, vagy 10 éve semmi baja.
A hétvégi házunkban több, mint 30 éves és tipp, topp az Elekthermax villanytűzhely, az Energolux mosógépünk is, a Minkc hűtönk, bő 40 év után is kiválóan üzemelnek, a Vezúv cirkónk, - ami egyszerű, mint a faék - 92 ben lett véve, egy szivattyú cserével ma is megy, mert ezek még tartós fogyasztási termékeknek készültek, a tervezett elavulás ezekbe még nem volt bele tervezve.
Szóval nem biztos, hogy rögtön újat kell venni, ha elromlik valami.
A leírásod alapján az elosztó táblád egy régi FKA tábla lehet. A zöld, sárga vastag összekötő vezeték darab eredetileg is benne volt ezekben a táblákban.
Arra sínre ami forrasztva van a fémkeretre az való a védővezetőknek, a felső szigetelt nulláknak a síne.
Beszéltem azzal, aki a mikrót csinálta néhány hónapja. 4.000Ft a bevizsgálás, aztán meglátjuk mi a baja. Ahogy írtad, ha olyat kell cserélni ami később is meghibásodhat, akkor inkább csere.
Mivel azt írtad , hogy nincs az ismerösök között villanyszerelö , így a szervíz véleményezése után döntesz , hogy mi legyen . Távúton nehéz orvosolni . :-(
(A suliban építettünk anno mikroelektronikai áramköröket, de ilyen fi relés dologgal sohasem találkoztam még, most is csak kb azért izgat (?), mert egy kondenzációs kazán miatt valszeg be kell kötni.)
A mostani falon kívüli 20 éves elosztótábla a fényképek alapján kb 8 vagy 10 egységes, középen van a sín, amire a kismegszakítók fel vannak pattintva.
A keret alja, teteje tele van menetes furattal, a szerelő az alsóra kötötte be a bejövő kéket a többi 0-val, majd egy vastagabb zöld sárgával vitte át a kontaktot a felső sínhez, ahová a zöld sárgák vannak bekötve.
Oldalt ott van a két függő rész, amin keresztül az egész fel van fúrva a falra 1-1 csavarral.
(próbáltam nézni ilyen típust guglin, de nem találtam, valszeg béna voltam)
Nem látom jól a fényképemet - a tábla külsejét meg pont nem fényképeztem le - illetve nem ismerem a gyakorlati dolgokat, de ha jól látom:
- ez egy olyan típusú elosztó tábla, ahol nincs külön (réz) közös összekötő a vezetékeknek, hanem alsó és felső vízszintes szakasz önmagában biztosítja a fémes összekötést. A keret anyaga valamilyen horganyzott akárminek tűnik.
- a fölső vízszintes sín (mintha) bakelittal lenne elválasztva a függő szakaszoktól a két végén, az alsó sín meg mintha egybe lenne (forrasztva) a függő részekkel. Tehát elvileg van két külön-külön közösíthető szakaszom is, igény esetén.
(Eddig még csak olyan elosztó táblát láttam, ami mondjuk full műa a doboztest, és a sínen kívül van benne 2 db x lyukas réz közösítő külön a 0-nak és külön a védőföldnek külön külön foglalatban.)
Meg lehetne csinálni ezen a hardware-n is a szétválasztást
- leszedem az átkötést a két vízszintes sínről (+ kikötött vezetékek mellett ohm mérővel megnézem hogy tényleg el van-e választva a felső vízszintes a keret többi részétől)
- 0-t felviszem a védőföldek mellé
- onnan bemegyek egy kékkel a fí-be, (+ fázissal is)
- és akkor az alsó vízszintes maradhatna a kimenő közös 0 - ha tényleg nincs fémes összeköttetés az alsó és felső vízszintes szakasz között - fázis kimenő menne az eredeti fázis helyére
(igazából szerintem ha a függő szakaszok az alsó szakasszal tényleg forrasztással vannak összekötve, akkor a nagyobb résznek (alsó vízszintes szakasz + két függő) illene lennie a védőföldnek és nem a felső vízszintesnek, de ez részletkérdés)
Ez a bekötési elgondolás mennyire tűnik szabályosnak?
Illetve van-e olyasmi, hogy ilyen típusú táblát már (rég) nem illik, szabad használni?
Arra gondoltam még, hogy mivel a tábla mellett jön be a gázcső is a lakásba (10-15 cm), akkor valami spec bilincs elemet felapplikálok a csőre és azt beviszem a tábla védőföldjéhez.
(bár lehet, hogy a házban a csőhálózat más pontokon és már rég rá van kötve védőföldre, de ez lényegtelen)
A szerelő szigetelési ellenállás méréssel be tudja határolni a hibás alkatrészt.
Még azt megnézném, hogy, ha több fütőbetét van a sütőben, - van ahol kettő, alsó, felső - elöször az egyiknek a saruit lehúzva, leszigetelve a sarukat ! bekapcsolnám, aztán a másikkal, ugyanúgy fordítva.
Ha továbbra is leold a relé, akkor a légkeverés ventillátort kikötve. Ha minden aktív akatrész ki van kötve, akkor a kapcsoló fokozatok kapcsolgatása, hőfokszabályzó fel, le csavarva.
Vezetékek, sorkapocs bekötésénél nézd át, feszmenesen! a vezetékek elszíneződését. a sorkapocsét szintén, ill. a vezetékek közelségét, érintkezését a földelt fémrészeknél.
( volt már olyan, hogy a csupasz merev vezetéke a tűzhely lapnál a fémházhoz hozzáért )
Ha sorban, módszeresen végignézel mindent a fentiek szerint, meg fogod találni a kibás alkatrészt.
A mérőn lévő fő kismegszakító azt a teljesítményt engedni, amit a szolgáltató adhat, ill. amit HFH címén megfizettél, de nem csak azt korlátozhatja, hanem a vezeték, és a hálózat terhelhetőségét.
Ennél többet összességében a lakás áramköreiből sem lehet kivenni, ott viszont az egyes áramkörök kismegszakítói az adott áramkörök vezetékeinek terhelhetőségét védik.
Ha a terhelés hirtelen megnő, akár a zárlati áramig, ott már nem csak a hőkioldós védelem fog dolgozni, hanem az áram tekercs azonnal megszakít.
> de azért annyit igen, hogy kb 16 KW-nyi fogyasztó elmenjen rajta akár egy órán keresztül is
Ez attól függ hogy mi az a fogyasztó. Egyébként nem hiszem hogy egy órán keresztül terhelhetsz 70 amperrel egy C32-es kismegszakítót.
> Ehhez kell a vastagabb vezeték, hogy ne melegedjen túl
Már bocs, de ebből látszik hogy fogalmad sincs a kérdésről, amivel pedig játszol az nem játek. A vezeték keresztmetszetének _semmi_ köze nincs a kismegszakító leoldásához.
> A 10 mm2 pedig elvisel 100A-t, úgyhogy bőven elég lenne ehhez.
Persze. A 0,5mm2 is vezet 100A-t, csak nem sokáig. Az olvadt, csepegő réz pedig káros lehet az egészségre.
Áruld már el, hogy mi ez a fogyasztó, mert így fogalmunk sincs hogy mit akarsz csinálni.
> akkor a 16A-os kismegszakítót csak 9 KW-nyi (39A) folyamatos terheléssel lehetett leverni az elméleti 3680 W helyett
Szóval nem lehet tartósan sokkal nagyobb teljesítményt "kivenni" belőle ezzel a módszerrel, de azért annyit igen, hogy kb 16 KW-nyi fogyasztó elmenjen rajta akár egy órán keresztül is. Ehhez kell a vastagabb vezeték, hogy ne melegedjen túl. A 10 mm2 pedig elvisel 100A-t, úgyhogy bőven elég lenne ehhez.
Már leírtam részletesen... de akkor utoljára még 1X Kihagyva a nálad a lakrésznél nem létező FŐ FÖLDELŐ részt.
1. A keretről kikötöd az összes elmenő NULLA(kék) vezetőt. Ott marad rajta változatlanul - a bejövő még PEN(kék+zöldsárga) vezető - a saját helyi földelésed FŐ FÖLDELŐ (zöldsárga) vezetője, HA netán NINCS akkor PÓTOLOD!!! - az összes többi meglévő P=védő EPH=egyenpotenciál E=földelés (zöldsárga) vezetője
2. A kikötött elmenő NULLA(kék) vezetőket mind bekötöd a kerettől elszigetelt új NULLA(kék) sínre.
3. A keretről indítasz egy új NULLA(kék) vezetőt a FI relébe (a PEN vezető mellől célszerűen) Azán a FI reléből tovább viszed az új NULLA(kék) sínedre.
4. Megkeresed a bejövő FÁZIS(fekete alapesetben) vezetőt. Kikötöd onnan ahol most van és átkötöd a FI relébe. Azán a FI reléből tovább viszed a FÁZIS(fekete) vezetőt és bekötöd UGYANODA AHONNÉT az előbb kikötötted.
--------
HA ez alapján (plusz a képek-rajzok és a sok magyarázat) nem érted a feladatot, akkor HÍVJ SZAKIT! Mert meghaladja a képességeid a feladat ...
Elöször kérdezd meg , hogy mennyi lesz az alkatrész csere , majd utánna döntsd el , hogy javíttatod , vagy veszel másikat . Tudod , ha olyan alkatrész okozza ,ami külsö ráhatások végett adta be a kulcsot , akkor várható , hogy kétévente javíttatni kell . Viszont , ha csak egy apró alatrész valahol védett helyen , akkor rajtad múlik , hogy hogyan döntesz .
Még egy kérdés . Hidegen , vagy melegen , vagy alap bekapcsolás után ( világítás bekapcsolása fütötestek nélkül ) csapja le a FI relét ?
Ha az összes felsorolt ohnos nagyfogyasztót felsoroltad és a terhelhetőség határán van a kismegszakító, akkor az 1200 wattos fúrókalapács elindításávalkönnyedén leold a kismegszakítód az induktív fogyasztókra jellemző 6-8 szoros indulási áramfelvétel miatt.
Emiatt használják pl. a lágyindítókat, nullátmeneti kapcsolókat.
Ha először a fúrókalapáccsal kezded a terhelési próbát és az ohmosakkal folytatod, akkor más eredmény várható.
Azért ne nagyon szadizd az áramkört, mert a vezetéknek nem tesz jót.
És a túlterhelés mértéke és időtartama mitől függ? Mert 16A helyett 39A nem olyan kis eltérés. (SCHNEIDER ACTI9 B16 a lakáselosztóban, Tracon B16 az óránál)
ha a kismegszakitó 13 A és C jellegű akkor 13A rel egész évben terhelheted -nem lesz kioldás.
Ha az áramot növeled kb 26-30 Aig akkor 1 órán belüli lesz a kioldás.Ha az áramot mégtovább növelnéd 60A környékére akkor már 1 percen belül kioldana .
Ha az áramot kb 130A növelnéd azonnal kioldana -1sec belül.
A vezetéknek ehhez annyi köze van , hogy ne engedjük túlmelegedni-felhevülni. Ezért használunk a 1,5mm2 hez 13A kismegszakitót . Hiszen 1-2 sec-ig elbirja a 130A is. de nem ez az üzemi paramétere!
A többi kismegszakitóhoz is kikeresheted ezen értékeket.
De nem a vezeték keresztmetszetétől függ, hanem a kismegszakító belsejében lévő bimetáltól. Tehát egy 16A-es megszakítónak tök mindegy, hogy 1,5-ös, vagy 10-es vezeték van rákötve, ugyanúgy fog viselkedni.
Bocsánat, ha marhaságokat írok, csak megpróbálok rájönni a dologra.
Szóval minden ki volt cserélve a házban, lett egy lakáselosztó 16A-es kismegszakítókkal, a mért fővezeték 10 mm2-es, a főmegszakítót korábban cserélte a szolgáltató másik 16A-esre. Gondoltam kipróbálom a hálózat terhelhetőségét az új berendezésekkel és elkezdtem ráaggatni egy sima 2,5 mm2-es vezetékkel szerelt 16A-es elosztóra a nagyfogyasztókat. 2 db 2 KW hősugárzó, 2,2 KW hajszárító, 700W kenyérpirító, 1000W mikró, 1100W fúrókalapács. Kínomban már a gépet is bekapcsoltam, azzal vége is lett, de 9 KW-tal még ment a dolog, az elosztó persze rendesen melegedett. Direkt olyan fogyasztókat használtam csak, amik azonnal felveszik a maximális teljesítményt.
Megkérdeztem a villanyszerelőt, szerinte ez normális jelenség és ekkora túlterhelést 1 óráig is elbír a hálózat.
Ezért merült fel bennem a kérdés, hogy ha 2,5 mm2-es vezetékkel ennyire túl lehet lépni a megszakító terhelését, akkor 10 mm2-essel még jobban.
A 32A-es kismegszakítónak az a dolga, hogy ha a rajta áthaladó áram meghaladja a 32A-t, akkor lekapcsoljon. Ez nem függ a vezeték keresztmetszetétől.
A vezeték vastagsága azért lényeges, mert adott áram felett jelentősen melegedni kezd a vezeték, ami a szigetelés megolvadásához és utána rövidzárlathoz, tűzhöz veztethet.
A lényeg, 32A-es megszakítón max 32A-t folyathatsz át, felette lekapcsol, ahogy a 16A-es is 16 Amper felett.
Az, hogy a vezeték elbír 80Ampert, az egy dolog, ha annyit akarsz átfolyatni rajta, akkor kell hozzá egy 80A-es megszakító is.
Ha a lakáselosztó után ugyanolyan keresztmetszerű kábelt használok, mint ami a villanyóra és a főmegszakító között van, akkor elméletileg akár 18 KW-os fogyasztó is ráköthető egy 32A-es kismegszakítóra?
Tehát oszlopról 25 mm2-es méretlen fővezeték - villanyóra - 32A főmegszakító - 10 mm2-es mért fővezeték - 32A kismegszakító a lakáselosztóban - 10 mm2-es lakáson belüli vezeték közvetlenül kötve a fogyasztóra.
Abból indulok ki, hogy amikor a régi 1,5 mm2-es rézvezetékek ki lettek cserélve a falban 2,5 mm2-esre, akkor a 16A-os kismegszakítót csak 9 KW-nyi (39A) folyamatos terheléssel lehetett leverni az elméleti 3680 W helyett, elméletben tehát a felvehető maximális teljesítmény csak attól függ, hogy milyen vastag a fogyasztóra csatlakozó vezeték. Ha tehát a fenti példát veszem alapul, akkor egy 10 mm2-es vezetékre közvetlenül kötött fogyasztó az elméleti 32A helyett akár 80A is lehetne, de folyamatos üzemben 70 ampert is elvinne komolyabb melegedés nélkül úgy, hogy a 32A-es megszakítót nem csapja le, hiszen a vezeték nem melegszik fel annyira, hogy a kismegszakító hőkioldóját aktiválja.
Van ebben igazság?
Ha ez igaz, akkor mi értelme a 16-32A-es megszakítóknak, ha vastagabb vezeték esetén úgysem akkor oldanak le, amekkora terhelésre a megszakító tervezve van?
"Elviszem egy háztartásigép szerelőhöz, hátha meg tudják csinálni."
Az lesz az érdekes, amikor a szerelő asztalán a sütő hibátlan lesz, mert valójában nem a sütő a hibás. És közli a szerviz, hogy hibátlan sütőt nem tudnak megjavítani, a bevizsgálás 10e Ft lesz :)
