Egy ideje küzdök. Szerintetek miért lehet az, hogy kb. az óra átállítás óta 1/2 - 1 perccel lassabb km-eket futok azonos pulzuson, ill. ami ugyanaz, hogy 15+ pulzussal magasabban futom ugyanazt a tempót? Közben, gondolom ugyanezek miatt a RI-em is esett 4-5-öt edzésenként, bár nem teljesen ugyanazokat futom, mint azelőtt, úgyhogy ez nem olyan mérvadó. Gondoltam már arra, hogy kb. egybeesik a rövidről hosszúnadrágra váltással, a korai sötétedéssel is. Vagy ne foglalkozzam vele, csak futkossak, aztán majd elmúlik a visszaesés?
En is sajnaltam, hogy nem voltal. Olvastam a beszamolodat a tavalyirol es az is segitett eldonteni, hogy meg akarom probalni a teljesitest. Talan tudtunk volna egyutt is futni egy darabon.
Az idojaras is biztosan nagy szerepet jatszott (a tempo mellett), hogy ilyan hosszu flow elmenyt adott ez a verseny. Kar hogy ezt nem lehet megrendelni a nevezesnel.
Számold már ki légyszi, hogy milyen maratont kellene futnom, hogy márciusban a célegyenesben küzdhessek meg veled és ne az első felében előzz le, ahogy szoktál! Köszi! :-)
En is voltam a Piros 85-on. Ovatosan kezdtem, aztan igy folytattam egesz a Janos-hegyig. Kihasznaltam a frissito pontok boseges valasztekat, ettem parizeres szendvicset, gulyast, sajtot (sok soval), uborkat, kulonfele szaritott gyumolcsoket.
Tartottam tole, hogy a sotetben majd lelassulok, mivel nem ismerem a terepet. Soha nem futottam meg errefele. Aztan pozitivan csalodtam, Nagykovacsi utan jol futhato szakaszok jottek es a tavolbol tukrozodo fenyvisszaverok is messzirol jeleztek hogy mehetek, jo az irany. Hosszu kilometereken at nem talalkoztam senkivel, csak dongettem a sotet erdoben. Erzesre jobban ment a futas mint 20 kilometernel.
Kenyelmesen, mindenfele problema es megborulas nelkul beertem 11 ora es 12 perc utan. Az egyik legjobb futasom volt ever. :))
Annyira jo volt, hogy azon gondolkodom hogy jelentkezem a jovo aprilis 100 miles of istria 110 km-es tavjara. (Azert erre meg alszok nehanyat)
Találkoztam gurtnissal, meg sem kottyant neki a P85 után két hot-dog :)
Én meg majd tényleg írok valamit, biztos lesz időm, szerintem egy hétig még nem futok, bedagadt a bokám körül, aludni sem jó. Valahol rosszul léptem, de nem emlékszem, hol.
Kb úgy képzelem, hogy mindenkinek van egy stressz tűrő képessége / ereje, amit szét kell osztania a munka, a család, a sport, és időnként egy-egy betegséggel való küzdelem között. Ez a korábbi időszakban végzett stresszhez szoktatás mértéke és megfelelősége révén alakul ki, Ha egy újabb stresszor lép be az ember életébe a már megszokottak mellett, akkor valamiből engedni kell egy darabig, hogy azt az újat is bírni tudja, vagyis amit egy átlagos időszakban gond nélkül bír az ember, azt egy családi probléma, vagy egy kialakulóban lévő betegség megjelenésével már nem feltétlenül tud viselni.
Valami olyasminek gondolom a stressz tűrő képességet, mint az izomerőt: annyit bírsz el hosszabb távon, mint amire treníroztad magad az azt megelőző hosszabb időszakban. Ha hirtelen nagyobb terhelésnek teszed ki, akkor annak hosszával arányosan nő az esélye a sérülésnek, ha elhanyagolod, akkor elsorvad, ha edzed, akkor erősödik.
Aki nem sportol, csak a mindennapokhoz szükséges erőfeszítéseket teszi meg hosszú időn keresztül, annak éppen ezért nem is nagyon lesz tartaléka a rendkívüli helyzetekre. Aki sportol, annak van honnan átcsoportosítania (ha nem tolta tól az edzést éppen ezt megelőzően) ilyen esetekben.
A keresztedzést is ilyen "ballasztképző" tevékenységnek érzem a futók esetében: az alapozás időszakában keresztedzésekkel adjuk hozzá a futó edzéseinkhez azt a plusz terhelést, amelyet majd a versenyek előtti intenzívebb, nagyobb terhelést jelentő edzésekkor fogunk átcsoportosítani onnan úgy, hogy valamilyen mértékben hanyagoljuk ilyenkor a keresztedzéseket. Szvsz.
A múltkori megrogyásom óta még mindig nem találtam magamra. Öt napig nem futottam, gondoltam gyógyuljak meg előbb. Az enyhe influenzás tüneteim ezalatt sem múltak el teljesen, egy kis torok kaparás, orr üregi fájdalom maradt, és reggelente alienek távoztak az agyamból az orromon át. Ja, és a megrogyós futásom óta az achillesemet is jobban éreztem a szokottnál.
Szombaton kimentem egy laza 15 kilométeres lötyögésre a szokottnál alacsonyabb 137 átlagpulzussal. Laza, könnyed futás volt, de a lábaimat már fáradtnak éreztem a vége felé. Nem tudom mi vágott haza ennyire. Már a túledzettség is megfordult a fejemben, bár nem tudom, hogy az ennyire rátörhet-e az emberre a semmiből. Hiszen könnyedén, szenvedés nélkül futottam már hetek óta heti 4 x 20 kilométert, mielőtt elkezdtem a vasárnapi hosszúkat futni, amiből is ugye a harmadik alkalomnál borultam meg.
Próbálom magam gatyába rázni, pár napja kenegetem az achillesemet Flectorral, tegnap déltől a napi 2 x 1 gramm C vitamin adagomat felemeltem 3 x 2 grammra, kiegészítettem D vitaminnal és méhpempővel. Futást csak teljesen könnyűt tervezek, távot nem akarom emelni, míg ez a 15 nem megy újra könnyedén, aztán majd meglátjuk.
Nekem nem sok Nike cuccom van, de ennek az állapota meggyőző. Nem tudom, hogy még mindig jellemző ez a minőség, vagy ez még a durva fogyasztói társadalom előtt készült, azért ilyen tartós.
Nekem is van tizenéves Aldis futófelsőm. Én se hordtam mindennap, de mosva sokat volt, mégis szuper állapotban van. Egy hibája van: nagyon könnyen szagot kap. 3-4 futás után mehet a mosásba, pedig futás után azonnal szárítom a kazánháűzban vagy a munkahelyi légfúvós radiátoron.
Más felsők is ilyenek, vagy pl. a Nike ebben is sokkal jobb??? (A Karrimor felsőm pl. egy kicsit jobb ebből a szempontból, de csak kicsit.)
Én is gyakran nézegetem a 2005-2006-os edzéseimet, amikor kb a jelenlegihez hasonló testsúllyal maraton és félmaraton PB-t futottam.
Ez itt ugyan azon az útvonalon egy 22km-es edzés csak 1 perccel lettem lassabb 12 év alatt :-)
Igaz 2006-os egy átlagos edzés tempó volt, bár a vége előtt kicsit megzuhantam, de összekapartam magam, mert akkoriban ezt a 22km-t egy kb 6dl-es kulacs ISO val frissítve futottam.
Az idein 1,5 liter ISO fogyott és egy közel max-ra futott felmérő félmaraton volt.
Versenyt érdemes kipihenni: hagyj ki egy napot, utána pedig egy nagyon laza edzéssel próbáld ki, hogy mennyi fáradtság maradt benned. Ezt a laza futás közben is, de utána is fogod érezni. Ezek megint nagyon egyéni dolgok, nincs rájuk mindenkire igaz szabály, ki kell tapasztalni. Van itt olyan, aki 4 egymást követő nap fut 4 ultrát, meg olyan is bőven, akit ez hónapokra leamortizálna; nagyon nagy különbségek vannak közöttünk, ezért mindenkinek ki kell ismernie magát, és ez csak sok idővel és nagyon fokozatosan történhet, különben jön a lesérülés (amiben már talán mindannyiunknak volt már része, gyakorlatilag a megismerési folyamat elengedhetetlen velejárójának is nevezhetnénk).
Ezek a márőszámok, zónák, meg egyebek akkor lesznek pontosak rád nézve, amikor már meg van a megfelelő állóképességed. Előtte csak arra jók, hogy folyton bizonytalan legyél az edzéseiddel kapcsolatban: vajh' jók-e a zónahatáraim, meg a különböző küszöbszámaim, nem kellene-e az egyiket 4-5 ütéssel emelnem, vagy a másikat hasonló mértékben csökkentenem...
A megfelelő alapok felépítése nem pár ütésen múlik. Sokat fuss laza tempóban, ráérősen, kényelmesen, ez adja idővel a megfelelő alapot.
Néha egy kicsit azért ereszd el a gyeplőt, külön erre dedikált futásokon, vagy a hosszú futások végén, de soha ne túl hosszan, inkább több rövid, 1 vagy 2 perces tempót fuss, közöttük nagyon laza, pihentető 2-4 perces kocogással. Ez segít optimalizálni a mozgásodat, javítani a tejsav feldolgozó képességedet, és nem engedi, hogy a sok lassú futástól teljesen lelassulj.
A lassú futások intenzitásának meghatározásához a döntő többség számára jól használható módszer a beszédteszt. Olyan tempóban töltsd a futásaid idejének nagyobbik részét, ami nagyon kényelmes, un. beszélgetős tempó, vagyis ahol alig-alig jelentene kényelmetlenséget az, ha valakivel közben hosszú, összetett és több tagmondatból álló mondatokkal beszélgetnél. Sok hónapnyi ilyen munka kell ahhoz, hogy utána lehessen mire tempót építeni, de nagyon megéri, majd meglátod, és a téli időszak is pont erre való :)
Idővel meg majd tudni fogod, hogy milyen távot milyen pulzuson érdemes futnod, és ez még mindig jobb módszer lesz annál, mint egy nagy átlagra kitalált, de igazából szinte senkire sem tökéletes képletre hallgatni.
