" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A mögöttünk lévő szörnyű történelmi korszakok "gyümölcse" mindaz, amiről írsz. Ha egy jelentős politikai változás nyomán sikerül megszabadulnunk a banditizmustól, akkor még mindig ott lesz a szubjektív ítéletalkotás betegségével fertőzött egyedek sokaságából álló társadalom, amit ezen terheltség dacára kell majd működőképessé tenni.
Sajnos nálunk koncepciókra alapul a valóság, és nem a valóságra építik a koncepciókat. Csak azt nem értem, hogy ezek annyira egyszerű dolgok, annyira egyszerű látni, megfigyelni, hogy az valami hihetetlen. Mégsem tudják. Illetve azt hiszik, hogy tudják, csak közben minden arra utal, hogy nem tudják. És azt sem értem, hogy az, akinek halványlila gőze sincs róla, az hogy gondolhatja, hogy ért hozzá vagy tudja. Olyan, mintha én egy autószerelőt szeretnék kioktatni, aki 40 éve autószerelő, én meg közben még autót sem láttam. De én akarom kioktatni. Persze az, hogy valaki 40 éve a szakmában van, az nem jelenti azt, hogy ért hozzá. A meteorológiában ez hatványozottan jelentkezik. Mi, akik évek óta óráról órára figyeljük, mérjük, vizsgáljuk, csak sejtünk valamit róla, mint az, aki életében nem tett ki sehova egy hőmérőt sem. Amit az egyetemen tanítanak, azt meg le lehet húzni a wc-n. A baj az, hogy sajna a szubjektivizmus az, amivel nem lehet mit kezdeni. Azt lehetne kilőni valahogy, hogy csak a tényekre koncentráljunk. Csak ez nem megy. Miért hiszik mindig azt, hogy ha valaki állít valamit, akkor annak valami hangulati, érzelmi vagy bármi, a szilárd tényektől eltérő háttere? Talán mert magukból indulnak ki? Erről lehetne írni egy lélektani könyvet. Mert ez csak az. Lélektan! Semmi köze a meteorológiához. Csak az emberekhez. És a jellemekhez!
Egyre határozottabb a meggyőződésem afelől, hogy napjaink szédületes technológiai és elektronikai fejlettségének és fejlődésének korában figyelmen kívül maradnak olyan egyszerűen megtapasztalható és tanulmányozható, de rendkívül fontos jelenségek, amelyek ismerete és kiaknázása az ősi kultúrák egyes számú evidenciája lehetett. Mire másra is alapozhatnám ezt, mint az éjszakai kisugárzási inverzió klimatológiai következményeire. Ha valaki azt gondolná, hogy az általunk itt bemutatott demonstrációk szakmai körökben köztudott és alkalmazott ismeretek alkalmi és házilagos tapasztalati megjelenítései, téved. Hiába jelennek meg a képzésben mindazon elemek külön-külön, amelyek logikus összerakásából könnyen el lehetne jutni azokhoz a következtetésekhez, amelyek az általunk bemutatott jelenségeket elméletileg rekonstruálhatnák, ez nem történik meg. Így aztán a gyakorlati hasznosításról már egyáltalán szó sem lehet. Bizonyítékokkal rendelkezem arra vonatkozóan, hogy képzett meteorológusnak halvány fogalma sincs arról, hogy milyen domborzati viszonyok között milyen NAGYSÁGRENDŰ szintkülönbségek eredményeznek RELEVÁNS hőmérsékleteltéréseket az inverzióban és milyenek IRRELEVÁNSAKAT. Elképzelése sincs róla, hogy milyen domborzati konstelláció milyen összetett módon gyakorolhat befolyást és azon belül milyen tényező milyen nagyságrendet képvisel.
Ma a naplemente órájában Flooval fölszaladtunk Letenye szép nevű szőlőhegyére, a Júlián-hegyre. Az első képen látható fügefát az útmutatásomnak megfelelően, fává nevelték. Elégedetten konstatáltuk, hogy teljesen sértetlenül telelt.
Innen csak erősebb idegrendszerűek olvassák és nézzék a képeket!
Egy másik telekhez érve mindketten elsápadtunk az ottani látvány hatására. A gazdát jól ismerem, többször elmondtam neki, hogy a füge ágvégeinek lemetélésével tulajdonképpen eltávolítjuk a fáról az első termést. Ezen túlmenően a növény elbokrosodik, a metszés következtében egyes ágak túlzottan megnyúlnak, ezek nagy növekedése késlelteti a gyümölcsük érését és a hajtásvégek fásodását, stb. Megszakadt a szívünk, hogy a teljes épségben telelt növények úgy meg lettek csonkítva, mintha egy részleges elfagyás tette volna ilyen csúffá őket. A néhány véletlenül megmaradt csúcsrügy abszolút fagyásmentességről árulkodik. Floo felhívta a gazdát telefonon, akitől megtudta, hogy a kaszabolást már az ősszel elvégezték. Egyetlen pozitívumként könyvelhető el, hogy a nyesedéket elvermelték és szaporítóanyag lesz belőle. Állítólag már sok helyre ajándékoztak így előállított csemetéket az elmúlt években, mondván, ha már így is-úgy is "meg kell metszeni", a nyesedéket nem hagyják elveszni. Egy kis kárpótlás....
Légy Te is üdvözölve nálunk! Remélem, aktív fórumozót és újabb "korlátozottan téltűrő növényfaj-kedvelőt" köszönthetünk személyedben. Előbb-utóbb személyes látogatóként fogunk zaklatni a vadon nyugalmában! :))))
A Dedeskecskési fügefához szeretnék annyit hozzászólni, hogy a vele szemben levő kis településen, Lendvakecskésen, igenis vannak lakók, jelenleg szám szerint hárman, plusz két kutya. 1997 óta újra lakott a település! Ja, és a fügefát is itt nálunk szokták keresni......most már legalább tudom, hová irányítsam az érdeklődőket!!
Szia-köszi a segítséget-a többieknek is-- látom egy szarvashibát már elkövettem-szépen rátekergettem a kivi szárát a huzalokra -próbáljam meg lebogozni? A másik bajom hogy a kakik az 5-10 fokos kamrába nagyon hajtanak a vaniglián már kis levélkék is vannak kitegyem őket--esetleg már kiültetés is szóba jöhet? Szép ünnepet Mindenkinek Robi!
Csörnyeföld körzetében a múltkori, a mediterrán térségben is hatalmas havakat eredményező havazásból óriási hómennyiség keletkezett. Két magasan pozitív hőmérsékletű nap után ma délelőtt még vékony, de összefüggő hó borította a vidéket. A háttérben az Ivanscica!
Tulajdonképpen itt minden le van írva vele kapcsolatban. Csupa olyan dolog, aminek java része más forrásokból már ismert számunkra: a fiatal példányok fényérzékenysége, a magoncok megbízhatatlansága fajta és termőképesség szempontjából, az átültetés kockázata, az öntermékenység, vagy önterméketlenség véletlenszerű előfordulása a magoncoknál, a szelektált fajták oltással történő szaporítása, stb. Most sajnos egy kicsit (nagyon) időszűkében vagyok de érdemes lenne egyszer lefordítani és közreadni az egészet.
Propagation and Cultivar Selection
Pawpaw trees can be acquired by collecting young trees from the wild, propagating by seed, or purchasing from established nurseries as bare-root or container- grown trees. Any seedling tree taken from the wild is an “unknown” in its fruit-bearing qualities, and all seedlings, regardless of parent tree, will express variability. Grafted trees, using scion wood from a named parent, is the only means to ensure a true clone and provide known performance....
Collecting trees from the wild is usually unsuccessful for several reasons. Pawpaws tend to send up root suckers from a “mother tree.” While root suckers are true clones and identical to the mother plant, they tend to be poorly rooted, and rarely survive transplanting.
Egy rövid kis részlet a leglényegesebbekből:
Szaporítás és fajtaszelekció
Asimina növényekhez fiatal fák vadonból való begyűjtése révén, magvetéssel, vagy faiskolákból szabad gyökerű, valamint konténerben nevelt csemeteként lehet hozzájutni. Bármely, vadonból begyűjtött magonc "ismeretlen" termése minőségét illetően és minden magonc, szülőjére való tekintet nélkül, változékonyságot fog mutatni. Csak a névvel bíró szülőről származó oltóvesszővel beoltott fák adnak egyedül biztosítékot a valódi klón előállítására és annak ismert tulajdonságai visszaadására...
A vadonból történő fabegyűjtés több okból sikertelen. Az asimina hajlamos az "anyanövényről" gyökérsarjakat fejleszteni. Jóllehet a gyökérsarjak valódi, az anyanövénnyel azonos klónok, általában satnya gyökérzettel bírnak és ritkán élik túl az átültetést....
Természetesen, most meg kell metszeni, annál is inkább, mivel annál jobb, minél nagyobb energia koncentrálódik a beoltandó ágak irányában. Egyelőre kell rajta hagyni a porzósan maradó felén szép kis vesszőket, mintha már működőképes lenne és azt akarnánk, hogy jól porozzanak. Aztán majd ha megeredtek az oltások, lehet csinálni a porzós oldalon egy nyári metszést, nagyobb és gyorsabb növekedésre serkentve a megeredt oltások rügyeiből fejlődő termős vesszőket. Az elkövetkező években pedig tudatosan úgy kell metszeni, hogy a metszéssel az egyébként gyengébb vegetációjú termős oldalnak kedvezzünk vele.
A "download file " feletti fehér helyre kell beírni az előtte álló biztonsági kódot, majd menyomni a "download file " gombot, megvárni ameddig letellik a 43 másodperc és aztán letőlthető a "regular download"gomb megnyomásával.
Egy hétig haldoklott az internetem.Most igyekszem bepótolni az elmaradottakat. Unokatestvérem ( Amerikában) talált egy Asiminával foglalkozó kertészetet. Nekem az angol magas,de aki érti az bizonyosan talál érdekes olvasnivalót a növényről.Ahogy kivettem van néhány kártevője. A kertészet neve Blossom Nursery http://www.blossomnursery.com/pawpaw_PRODUCTS.html
MOst újabbakat kérdezek. Előtte most a tavasszal rendesen meg kell metszeni, mint ha nem történne más beavatkozás ,vagy csa akkor metszük amikor az oltás bekövetkezik? Ők idáig kaszabolták elég rendesen még év közben is mondván, nem bírnak vele annyira nől!
Egy másik téma : csornán él egy idős házaspár, akiknél kb. 20 éve van kivi azt tudtam már régóta sőt azt is ,hogy náluk terem. Elmentem hozzájuk még akkor amikor az enyém nem is virágzott. Az akkori tudásommal semmi olyat nem fedeztem fel ami miatt az enyém még nem terem. Aztán az enyém virágozni kezdett de csak egyik . Felajánlott egy virágos ágat a porzóról ,amit haza is vittem, és ugy tettem ahogy mondta. Eredmény semmi ,a következő évben már két tő hozott virágot , az előző évben már virágzó rengeteget,míg az újabban virágzó csak néhányat.
Ebben az évben lett az első termés ami 17db. volt.
Amikor megnéztem a virágokat akkor észre vettem,hogy nem egyformák teljesen.
Ekkor figyelni kezdtem őket, az egyikről rövid időn belül lepotyogtak a virágok,míg a máik tőről aminek a virágai másként néztek ki, nem, sőt elkezdtek nőni a kicsi gyümölcsök. Na ha valaki akkor a közelben lehetett,biztosan azt hihette,hogy nálam elmentek otthonról. Akkorát ugrotta és kiáltottama frelvilágosodásom pillanatában,
amekkorát csak tudtam abban a pillanatban.
Ekkor tudtam meg ,hogy a kivi bizony kétlaki!!!
A következő évben találkoztunk aztán azóta megmár a régihez képest egész tudományra tettem szert a csapat jóvoltából és a saját megfigyeléseimből.
Mindenkinek hálásan köszönöm!!!!!
A télen újra meglátogattam a házaspárt csináltam képeket is van egyfügéje is a házfal mellett,néha megfagy néha nem. A szaporításról is van kép ,majd küldöm.
Nagyon sokan keresik és az antikváriumokban sem lehet már kapni. De más néven megjelent ugyanannak ennek a szerzőpárosnak egy sokkal szélesebb, kibővített kiadványa, ami viszont kapható! Én tavaly decemberben vettem meg és minden le van írva benne a tartástól a szemzésig, oltásig / szaporításig részletesen, érdemes vadászni rá! :)
Velich István - V. Nagy Enikó: Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa. (Mezőgazda kiadó)
