Béren kívüli juttatásokat köthet bizonyos feltételekhez a munkáltató (pl. nincs igazolatlan hiányzás, fegyelmi vétség). Ha ezt előre közölte, mint a szóban forgó esetben, és ez mindenkire egyformán vonatkozik, akkor rendben van.
Ha kollektív szerződésben ez benne van, mindenkire egyformán vonatkozik. Ezt munkáltató dönti el, akár elfogadod, akár nem.
Munkavédelmi biztosnak szükséges szakmai végzettség, de ezt megoldhatja külsős révén is, a többi munkakörnek nincs semmilyen jogszabályi előírása, ha nem valami speciális szakmáról van szó.
Lehoczki Roland vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltató fegyelmi révén csökkentheti-e a kafetériát? A mai nap történt bent a munkahalyen, hogy bejelentették, hogy ha valaki fegyelmit kap akkor elveszíti az Erzsébet utalványt ami a kafetéria része úgytudom. Ez jogilag lehetséges? A kollektív szerződésbe "beleiktatták" ezt a mondatot. Ha nem írom alá a szerződésmódosítást és kirugnak ez miatt, lehet valamit tenni utána? És még azt szeretném kérdezni hogy munkavédelmi biztosnak, művezetőnek és menager-nak milyen iskolai végzettségek szükségesek, hogy ezekben a munkakörökben alkalmazhatóak legyenek?
Jó ötlet a diszpozitiv-téma, nekem egy bajom van bele, bérből levonni csak munkavállaló beleegyezésével vagy jogszabály alapján lehet - a cikkíró is elég korlátozottnak érzi a helyzetet.
Elképzelhető, hogy jan. 1-től ha visszavonod a "túlvett" részt, az jogellenes lehet utólag, akkor meg különösen érdekes, ha olyan napokról van szó, amelyekkel a munkáltató rendelkezett.
de egy napra egy összeget fizetsz ki neki. vagy ledolgozott napot, vagy szabadságnapot. ha szabadságon volt, akkor a ledolgozott napokból fizetsu kevesebbet.
oké értem, hogy ezek összege eltérhet, de ez nagyrészt kis eltérés.
olyat nem lehet, hogy kilép január végén, volt 10 napot szabadságon, és kifizetik neki az egész hónapot, plusz a szabadságokat.
a termelőüzem világos, ez úgymond járulékos veszteség.
"Most ha tényleg nem lehet levonni"
mivel a MT nem mondja ki, hogy nem lehet levonni, akkor ebből az következik, hogy úgy oldod meg, ahogyan szeretnéd. viszont ahhoz, hogy se vita, se probléma ne legyen belőle, praktikusan kell készíteni egy belső szabályzatot róla. ugyanis pont a diszpozitivitásból eredően ez megteheti. és innentől ezt lehet alkalmazni egységesen. (természetesen minden dolgozóval ezt kifejezetten ismertetni kell)
[ha van kollektív megállapodás (kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy egyeztető bizottság kötelező határozata), akkor az már a munkavállaló hátrányára is eltérhet az MT-től (ez egyébként itt irreleváns, hisz nincs Mt rendelkezés a témára).
szóval akár kollektív megállapodásba is lehet foglalni.]
de hát itt pont arról van szó, hogy valaki több szabadságot vesz ki,mint amennyi járna. Mondjuk 10 nap helyett 15-öt. Eddig az 5 napot levonhattuk a béréből, amikor kilépett, és kevesebbet kapott, a cég meg kevesebbet járulékolt.
Most ha tényleg nem lehet levonni, akkor a dolgozó jól járt, a munkáltató meg bebukta ezt az összeget. (Oké, van egy csomó munkakör, ahol nincs direkt összefüggés a ledolgozott napok meg a megtermelt cucc között. De bizony van egy csomó hely, ahol tárgyi produktuma van a munkanapnak, - termelőüzem, - a szabadságos napnak meg nincs. Tehát ilyen helyen a cégnek totál nem mindegy, hogy ha már kifizette a napot, mit kapott érte cserébe.
ezért mondom, hogy a pénzügyi részét átgondolom, mert elsőre úgy tűnik, hogy a cég sem veszítene semmit. neki ugyanis mindegy, hogy ledolgozott napokat fizet ki, vagy szabadságnapokat. vagy nem? szerinted?
(Viszont azt nagyon szívesen venném, ha tudnál erre valami cáfolatot, mert nekem ez marhára nem tetszik ..... És merem remélni, hogy előbb-utóbb valaki talál valami frappáns megoldást, mert az nagyon gáz lenne, ha most a munkálatatók - legfőképpen az én főnököm :-))) - azon kezdenének el sz@rakodni, hogy csak időarányosan lehet kivenni a szabadságot :-(((
Mert nálunk pl eddig is az volt a baj, hogy volt mindíg 4-5 ember a 20-ból, akiket úgy kellett év végén elzavarni szabadságra. Namost ha a többiek meg nem élhetnek azzal, hogy a szabadságuk zömét kiveszik nyáron, akkor november-decemberben a kolléganőm - akik ezeket figyeli, - haja fog kihullani...... Vagy csendes-őrült lesz, amit meg én nem szeretnék :-))
Hát pont az a pláne, hogy az idéntől érvényes MT-ben már nincs benne az a passzus, ami a régiben volt: hogy milyen esetekben nem követelhető vissza a túlvett szabadság ellenértékes. És ugye ebből következett, hogy minden ettől eltérő esetben vissza lehet/kell fizettetni.
Most viszont abszolut nem foglalkozik ezzel az MT. És mivel még áttételesen sincs benne, hogy visszakövetelhető - ezért én is úgy gondolom, hogy itt a dolgozó a "kedvezményezett", tehát nem érheti hátrány ....
(lehet, hogy némileg zavaros voltam, de talán ki tudod hámozni, mit akarok írni.)
Az a helyzet, hogy ez a szitu elment egy olyan irányba, ahonnan elég nehéz visszafordulni.
Ezzel mindig számolni kell, ha az ember "nem áll be a sorba", a munkáltató sajnos a munkavállaló felett áll, a felek nem egyenrangúak, és ebben az esetben a vezető nem felejt, és ráadásul eszes és kreatív is.
Amit én csinálnék:
- leülni a vezetővel, akivel van a konfliktus. Elmondani, hogy Te hogy látod, és hogy neked és a cégnek ez miért nem jó. Elmondani, hogy sajnálod (akár így van, akár nem), és valami olyan érvet felvillantani, ami a cégnek is jó (pl. hogy ezentúl 120% lesz a munkád), ha visszakerülsz a régi beosztásba.
- ettől független egy diktafon a zsebbe jól jön, hátha a vezető megnyílik, és bevallja, hogy úgyis ki fog csinálni, egy ilyen felvétel még jól jöhet.
- erőből, "kiabálva" nagyon nincs eszköz a kezedben, feltételezem, belső érdekvédelem lényegében nincs.
- munkajogilag van egy félig szabályos, félig szabálytalan helyettesítés, kérdés, mennyire van lepapírozva, mi szerepel munkavégzés helyként a kinevezésedben. Utiköltség térítés járna, ha kiküldetésként kezeli 100%, ha munkábajárásként, akkor 86%. De most ezzel nem foglalkoznék, úgyis 3 év alatt évül el egy ilyen igény.
- ha nem változik a helyzet, próbáld meg kívülről nézni a helyzetet, egyeztess családdal, vagy valaki rutinos munkatárssal. Munkaerőpiacon boldogulnál, találnál állást? Milyen gyorsan? Mennyi béréért? Az mennyi ingázással járna? A profitszférában mennyi munkád lenne (munkaterhelés)? Most mekkora a munkaterhelés?
Ha a mostani munkakörödben szakmailag nem tudnak megfogni, és elviselhető a helyzet, kivárnék, hátha nem mernek fél évig- egy évig más munkahelyre átirányítani. Milyen gyakori nálatok vezetőváltás, van rá esély, hogy a vezetőd feljebblép, vagy átkerül máshová? Egy év múlva választások lesznek...
"Minden vezető elmúlik egyszer, csak a szarabb fajta kicsit később..."
Munkatörvénykönyve szerint 44 napig lehet valakit munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni (53. §.) - de nézz utána a pl. a kozszolga.hu-n, a fórumban, biztos segítenek, a közalkalmazotti státusz kicsit megkavarja a dolgot, de a 44 nap itt is él.
Kérdés, mire mész vele, ha a helyettesítésről megint csak szóbeli utasítás van...
Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok,hogy a tavalyi szabadságomból megmaradt 4 nap,de azt ki kell adniuk jan 31-ig.Már 6 éve dolgozom ezen a munkhelyen.
De nem látok sok esélyt rá!
Mi történik ilyenkor?
Milyen indokokat hozhatnak fel?
Milyen lehetőségeim vannak?
Megy a hitegetés most azt mondják február vagy március végéig adják ki.
Közalkalmazottként dolgozom , munkaszerződésem szerint állandó telephellyel.
Sajnos az elmúlt évben össze szólalkoztam felettesemmel, (zokon vette hogy kiálltam a kollégáim mellet). A vessző futás azonnal megkezdődött, utasított hogy azonnal kérjem státuszom megszüntetését.(ezt többen hallották) Mivel úgy gondoltam evvel vége a dolognak ezért ezt megtettem. Nem maradt ennyiben a dolog , írásbeli figyelmeztetést kaptam nem --- dolgozóhoz való viselkedésért. Majd vidékre helyezett ki helyettesíteni. A múlt évből 2.5 hónapot töltöttem el helyettesként, úgy hogy aki helyén dolgozom, annak viszont be kell hogy járnia az én helyemre dolgozni. Ez ám a gazdaságos megoldás, amúgy is alulfinanszírozott országos cégnél.
Továbbra is hajthatatlan ,azt mondja lázitok . A probléma az hogy semmiféle anyagi ellenszolgáltatást eddig nem kaptam. Fizetni kéne az útiköltséget (csak autómmal tudok járni) napi díjat is ,azt mondják nincs pénz rá. Sajnos a családom is megsínyli már , gyermeket hajnalba viszem a nagyihoz és onnan megy iskolába. Meddig csinálhatja velem ezt a főnököm? Változott valami ez ügyben vagy maradt a 44 munka nap amit adott naptári évben kiküldetésben tölthetek? Persze ha van valami ötlet hogy mit is csinálhatnék, azt is szívesen venném.
Köszönöm
Még valami 23 éve dolgozom itt , eddig sosem volt baj a munkámmal.
1. és 2.: munkaszerződésben, munkaügyi tájékoztatóban (ha van), van valami kitétel a munkaidőbeosztásra? Pl. hogy egyműszakos munkavégzésről van szó, vagy valami hasonló...
Alapvetően a munkáltató joga a munkaidő beosztása. A munkáltató megteheti, hogy adott dolgozó eddig 8.00-16.30 között, módosíthatja a beosztását 9.00-17.30-ra.
Még akkor is, ha ennek kitolás jellege van.
A zárójeles részt ne nagyon értem, alapvetően a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe, joga van ledolgoztatni az ebédszünetet a munkáltatónak.
Ez viszont nem lehet diszkriminatív, hátrányos megkülönböztetés lehet, ha 9 dolgozónak nem kell ledolgozni az ebédszünetet,a 10. dolgozónak meg igen.
3. A szabadság igazolt és fizetett távollét a munkahelyről. Ez egész napos távollétet jelent a munkahelyről. A jelenléti íven is adott naphoz lehet beírni: szabadság. Ezen a napon nincs munkavégzés. Tehát nem számíthatja össze a perceket - ez nem jogszerű.
Olyan kérdésem lenne, hogy a munkáltató megteheti-e a következőket: 1. Áthelyezi a munkaidőt 1 órával későbbi kezdésre(és végzésre is így), hogy ne vehessen részt egy ingyenes tanfolyamon a munkavállaló munkaidő után? Persze munkaszerződés változás nem volt. (Plusz: A dolgozók egy része már eddig is ebben a munkarendben dolgozik, de ők 8 órában, ellenben ebben az esetben meg sem akarja engedni a 8 órát, csak az eddigi 8,5 órás munkarendet (ebédszünet van vagy nincs), pedig a feladat is az volna mint a sima 8 órásoknak.) 2. Szombatra behívhatja e a munkavállalót dolgozni mindenféle változtatás nélkül a szerződésben? 3. Nap közben szerinte nem munkával töltött perceket(!) hónap végén összesítve szabadságot ír ki erre az időre önkényesen?
Nekem tavalyról az rémlik, hogy kft. ügyvezetője munkaviszonyban kell álljon 2012-től, viszont ha tag is vagy, a link alapján nem kötelező (viszont ez egy egyéves hivatkozás) munkaviszonyban lenni, de valamilyen státusznak mindenképpen kell lennie.
A fenti link kicsit segít talán, mielyik jogszabályban kell keresni.
Az ügyvédet meg a könyvelőt meg kell kérni, hogy konkrétan mutassanak rá az adott jogszabály megfelelő sorára, szerintünk miért. Valamelyikük nagyon nincs képben, és az elég nagy baj.
Végső esetben a NAV-tól is lehet állásfoglalást kérni, ha a saját cégedre nem akarod felhívni a figyelmet, akkor valami hozzátartozó/ismerős is megkérdezheti, írásban, leírva a konkrét szitut, válaszolni fognak.
Érdeklődnék, hogy kötelező-e bejelenteni engem a saját kft-ben, ha 45% résztulajdonos ügyvezető vagyok, de jelenleg anyaságin vagyok a gyerekekkel. Kérdeztem már ügyvédet könyvelőt, de mindfenki mást mond.
ezt írta : A régi mtv-be (amit szabadság esetén 2012.12.31-ig kell alkalmazni) egy valamikori módosítás során bekerült az, hogy a keresőképtelenséget okozó betegség idejére jár a fizetett szabi. A terhesség, az üzemi baleset pedig nem betegség.
E szerint eddig sem lehetet volna a terhesség miatti táppénzre szabit számolni (és erre írtam, hogy a dokik nem szimpla terhességgel írnak ki, hanem tudtommal adnak neki betegségkódot), de mégis számoltak, különben már sipitoztak volna a lányok.
