" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönöm a hozzászólást!:) Hát igen az a baj,hogy nagyon sokan nem tudják, hogy a kivi itt is termeszthető(én sem tudtam régebben)és azt gondolják milyen ritkaság... Nagyon szívesen mennék/vennék Fityeházáról,de nekem nagyon messze van!Esetleg egy találkozó alkalmával ha lesz egy pesti,vagy környékbeli topictárs!:)Majd meglátjuk...
Szegedi lerakatokban is hasonló áron lehet kapni a termő párokat (darabját 1500-2000 Ft-ért), úgyhogy ezekhez, meg .iberz-es 7 ezerhez képest nem sok, de ahhoz képest, hogy egy kis konténeres cserjét, vagy szőlőoltványt mennyiért árulnak, még tényleg túlzás. Beleszámolják az árba azt a köztudatba beégett, de idejétmúlt sztereotípiát is, hogy a kivi "egzotikus növényritkaság". A .tarkl remélhetőleg még mindig azt árulja, amit közel 20 éve is, és akkor az OK. Édesanyám is tőlük vette annó, amiről nálam tizen-X évvel később beigazolódott a szállítási infó, tényleg termős volt a termős és porzós a porzós.
De ha igazán jót akarsz magadnak, akkor vegyél Fityeházáról! :)
Egy négyéves fa két koronaágát oltottam át sikerrel, és kb. 60-80 centis éves vesszők nőttek az oltásokból. Termést csak mutatóban (1-2 szemet) fogok hagyni rajtuk, hogy mielőbb utolérjék a fa többi részét, amiben két másik fajta (Gönci magyar kajszi és Ceglédi óriás) van. Ez olyan szempontból is érdekes összehasonlítás lesz, hogy egy értelemszerűen egységes védelmet kapó fán az egyes fajták egészsége mennyire tér majd el egymástól.
Görög kivik. A gyümölcsökről is Görögországban készült a kép, nem Vastagéknál, pedig pontosan olyan.:))) De a görög napsütés ellenére is villan a vaku fényes nappal a kivilugas lombja alatt, ahol a gyümölcsök még Görögországban sem látnak napfényt egész nyáron.
Sziasztok! Szerintem is "olcsó" láttam már 7.000ért is talán a Sie.erznél!? Ha már szóba került, tudnátok segíteni,hogy hol tudnék beszerezni megbízható(biztosan az amit veszek)kivit?:)
A kivinél a téli kéregrepedés az egyedüli elképzelhető probléma. Ez a görög ültetvény bizonyítja, hogy komolyan kell venni. Egyben azt is bizonyítja, hogy nem az abszolút hőmérsékleti értékektől függ.
Ezekben a napokban "éjjel-nappal" kivit metszek. Délelőtt Fityeházon egy leendő új topictársunk segítségével az ültetvény másik oldalának egyik sorát. Délután levezetésképpen egy óra alatt a tulajdonosával ezt a kis 30 töves ültetvényt a letenyei Kurta-hegyen. Ezzel a két emberórával a szüretig megtörtént ennek a kis ültetvénynek az éves művelése. A szüret hosszabb időt fog igénybe venni.
Jó estét Mindenkinek -csak egy rövid kérdés--vajon érdemes-e a Starkl-től megrendelni a Hayward kivit egy pár 3000ft -nen gyanúsan olcsó? Gondolom ennél olcsóbba ne is gondolkozzak . Üdv Robi
Szia!köszi a választ! Hát igazából most kellene kiszednünk,mielőtt el kezd hajtani,mert kibővítjük a teraszt, 2m-rel szélesebb lesz ,így útban van a szőlő!Jó öreg,legalább 20-30 éves tövek!
Egy jól telepített, több éves tőnek erős és mélyre hatoló. De ha ásóval, földjükkel együtt kiemeled a tavaszi hagymásokat a szőlő mellől, akkor a tőke kiszedése után sértetlenül visszatelepítheted a hagymásokat. A legegyszerűbb viszont az lenne, ha megvárnád a hagymások nyári nyugalmi időszakát, akkor nyugodtan "díbolhatsz" köztük.
Sziasztok! Tudja valaki,hogy a szőlőnek milyen a gyökérzete?Ki kell szedni jó pár tövet,és körülötte van sok nárcisz,jácint és tulipán.Nem szeretném ha bajuk lenne,ezért valahogy úgy kéne kivenni,hogy ne sérüljenek!:)
Érdekelne sárga éz zöld kivi ,kaki,japán szilva, és őszibarack. Esetleg az áráról ha többet tudnák azt is megtudnám mondani miből hány db. Megbeszélhetnénk a dolgokat a telefonon? Nem csak nekem kellene, de a pénzem úgy szeretném beosztani,hogy mindenre jusson. Annyiszor hangoztattad ,hogy ültetvényben kellene gondolkodni ,én most egy kisebbet szeretnék csinálnia kiviből és a kakiból. Kellene valamint a szomszédnak,a rokonnak, ismerősnek barátnőnek .
A múltkori agyonkaszabolt fügék szomszédságában őszibarackfák vannak. Jól érzékelhető, hogy a gazda a fügéket is olyan "fazonra" metszette, mint azokat: az erősebb ágak mind megcsonkítva és elenyésző mennyiségű rövid hajtás, vagy nyárs meghagyva. Azért sem lehetett volna sokat meghagyni, mert a láthatóan tavaly is hasonlóan agyoncsonkított növény ugyanolyan nagy növekményekkel válaszolt, mint amilyenekkel az idén fog. Jövőre lehet folytatni a kaszabolást... Kialakul az ördögi kör, amit már csak fönntartani kell minden évben... fügetermesztés helyett...