" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Helló Mindenkinek! Az lenne a gondom hogy szeretnék 2db-2 féle japán körtét ültetni de egy cikkben úgy olvasom hogy kell melléjük porzófa- pld a nashi mellé vilmos. Tényleg így van ez- ha lehetne csak japánt szeretnék. Esetleg jó beszerzési forrás? A Farkascsaládnál ez is csak 1000 ft lenne? Jó munkát Mindenkinek! Robi.
Igen, nagyon helyes a metszési elképzelésed. A kecskecsöcsű egyébként valószínűleg nem egészen az, amire gondoltok, mert ez PIROS kecskecsöcsű, de természetesen azért teszek félre belőle.
A télen feltettük a kakifa képét avval kapcsolatban szeretném megkérdezni,hogy amit akarok vele csinálni jó-e?Csak a két felső ágából az egyiket akarom kimetszeni, azt is azért mert y alakban állnak.Az egyik több elágazással van a másik egy hosszú
szálvessző.Az én meglátásom,hogy a szávesszőt kellene kivágnom,és a többit úgy ahogy van hagyni. Ha még jól emlékszem a múltkori találkozásunkkor azt mondtad,hogy saját maga is kialakítja a korona formát és ezért gondoltam ,hogy nem vagdosom fölöslegesen,csak azt az ágát vágom le amelyik biztosannem kell oda!
A másik ha még marad egy szabad kecskecsöcsü szőlővenyige darabod akkor szivesen meggyökereztetném,vagyis ha lehet kérnék szépenegy darabot. Előre is köszönöm!
Hűha... Lehetek pofátlan? Csinálnál nekem is egy tövet belőle? Nem értek a dologhoz, voszont gyerekkorom kedvence volt ez a fajta, már vagy 45 éve nem ettem belőle..:(( Keresnék helyet a kertemben neki.
Első kivételként mindjárt a fán aszalódó fajtát lehetne ellenvetésként megemlíteni. Na de sebaj, a nép hülyítését minél zsengébb korban kezdik, annál hatékonyabb lehet. (Gondolom szerepel még a "védett, napos hely", stb., az inverzió, vagy a domb biztosan nem.)
A Süni c. gyereklap utolsó számában találtam egy fügés cikket, bár nagyobbrészt a szobai fikuszokkal foglalkozik. A nálunk is termő fügékről szóló bekezdést azzal zárja, "...ezért nem lehet a nálunk termő gyümölcsöket aszalni". ?
A fügekaszabolásokkal kapcsolatban a következő jutott eszembe: A zalai falvakra jellemző, hogy különböző, többnyire alaptalan anekdotákkal csúfolják egymás ostobaságát. Van olyan falu, amelyről azt állítják, hogy lakosai keresztben vitték a létrát az erdőben és hogy elférjenek vele, az útba eső fákat kivágták. Egy másik történet arról szól, hogy bizonyos település lakói összefogdosták a faluban a macskákat, hogy Olaszországba szállítsák őket vágóállatok gyanánt, stb., stb. Erre gondoltam azt, hogy ha a többi megyék Zalát azzal csúfolnák, hogy ez az a hely ahol a fügéket halálra kaszabolják, egy szót se szólhatnánk...
Délután a síkvidéki kivik kerültek sorra: a "baromfiudvari kivi", Linka néni kivije és egy letenyei lugas, amelynek gazdája a mai napon elsajátította a kivimetszés "fortélyait" és az addig átláthatatlannak tűnő kuszaságot megtanulta "rendszerben szemlélni".A síkvidéki alacsony téli minimumok ellenére egyetlen fagyott rügy, vagy vessző nem volt egy helyszínen sem!
Mind a kettő (Ninótól származó ) oltvány. Most néztem meg őket. A tövük fel volt kupacolva + egy halom falevél volt rajtuk.A törzsükön (csővezetékekhez való) fagyásvédő szivacs volt.Az ágaik összekötve.Rajtuk gyékény és geotextilía. Ennek ellenére a vékony ágak és a vastagabb törzs is több helyen szétrepedt. A földkupac sokat védett.Az egyik törzse a talaj felett 20 centire szétrepedt.Szó szerint.A repedés alatt viszont zöld, egészséges volt a fa. Ő most 15-20 centiről indul. A másiknak minden vékonyabb ága szétfagyott.A törzsén több de kisebb fagyléc keletkezett.Ezeket kiheveri.Hetven centire a talaj felett már meghalt.Ő 70 centiről fog kezdeni. Ezek után belátom Ninónak igaza volt.Orosz rulett télen kint hagyni őket. Még védelem mellett is.
Jó lenne nyelvünkből törölni a fügemetszés kifejezést, mert azt sugalja, rendes ember fogja a metszőollót és nekiesik a faiskolákban sokezerért beszerezhető bokornak. Hírlevelet kaptam Bálint gazdától: nagybetűkkel, hogy ideje metszeni a fügét, apróval, hogy a felkopaszodott ágakat és az elfagyott részeket, de szerintem az egyszeri ember ezzel az infoval nem sokat tud kezdeni.
Amúgy a tomaji vár fügesoránál jártam ma:(((((((((
Jav.: Ma délelőtt Lenti szőlőhegyén segédkeztem egy, a letenyei szőlőhegyen már több éve termő, itt már többször bemutatott kis ÜLTETVÉNYHEZ HASONLÓ kialakításában.
Ez a terület különlegesen jó klímát mondhat magáénak, messze a kivi igényei fölöttit. Ezt a következő indikátorok jól mutatják: a kivitulajdonos fiatal fügéjének rügyei, a káki nagyon vékonyka éretlen hajtásának parányi rügyei, a szomszéd nagy fügéje és annak rügyei, a szomszéd bambusza és a 'fagy-al', ami nem 'fagy-el', tele tavalyi ép zöld levéllel.Gondoljunk csak bele: a dombvidékeken egyetlen megyén belül ilyen klímájú területek hektárjainak ezreit lehetne összerakni és a jelenleginél milliószor ésszerűbben hasznosítani!!!!!!
Ma délelőtt Lenti szőlőhegyén segédkeztem egy, a letenyei szőlőhegyen már több éve termő, itt már többször bemutatott kis ültetvény kialakításában. Az elképzelésemnek megfelelően egy kiöregedett szőlő helyére került a kivi (akárcsak Letenyén). A terület alján van az az öregebb tő, amelyik Vastagékét mindig egy évvel követi a fejlődésben, tavaly tartott a mázsa körüli termésnél, az idén célozzuk meg a negyed tonnát. A tavalyelőtt ültetett kis tövekből pedig most lett kialakítva a két kar, jövőre várjuk az első érdemi termést, jóllehet első gyümölcseit már az idén meg fogja mutatni.
Szia.Milyen olivád van:dugvány,oltott vagy?Mert ha oltott akkor tőből az oltás felett vagy alatt?Én az olivát ezért a mosókonyhában tartom és ugy metszem,hogy ne terjeszkedjen a plafonig.Szerintem az oliva soha nem lesz kinttartható.
Úgy néz ki,hogy az olívák minden takarás ellenére kaptak hideget rendesen.Teli vannak fagyléccel.Gyakorlatilag nincs rajtuk egy egészséges rész.Nem sok reményt látok a túlélésükkel kapcsolatosan.Talán még tőből kihajthatnak. Másoknál mi a helyzet?
A síkvidéki alacsony téli minimumok ellenére egyetlen fagyott rügy, vagy vessző nem volt egy helyszínen sem!
Gondoljunk csak bele: a dombvidékeken egyetlen megyén belül ilyen klímájú területek hektárjainak ezreit lehetne összerakni és a jelenleginél milliószor ésszerűbben hasznosítani!!!!!!
