" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
....mert a "védett hely" előnyét felülírja az inverzió, pl. a sásdi, iklódbördőcei, pécsi-medencei, dél-balatoni, zabari vagy szécsényi fagyzugokba a ház déli fala elé, védett, napos, szélcsendes, nem huzatos helyre (idézetek "Termesztési körzetének északi határán túl meleg, déli fekvésben, védett helyen, sok napfényen érzi jól magát." ; "Védett, meleg fekvést, laza talajt kíván. A legjobban házfalak elött a déli oldalon érzi jól magát." ; "Nálunk ezért csak kifejezetten védett, déli fekvésben (elsősorban az épületek déli falánál) termeszthetjük biztonságosan. A téli fagyok ellen még az ilyen helyeken is takarással kell védeni, mivel a tartós, 10oC alatti hőmérsékleten föld feletti hajtásrendszere takarás nélkül elfagy.") ültetni úgy, hogy -23 fok van télen, lehet az a ház fala előtt, akkor is nyekk, elfagy. Ha dombon vagyunk, és ott a ház fala elé van ültetve, úgy már igen. Bár itt írják, hogy takarni kell őket! De azt sehol sem írják, hogy aki DOMBON lakik, annak nem kell takarni. Mintha ez az információ, az inverzió jelentősége teljesen ismeretlen lenne. Ezek a képen látható fügék soha nem voltak takarva. Elég nehéz is lenne őket takarni :))
A légtest hővesztési folyamatainak megértésében egy kissé félrevezető a 36,5 fokos emberi test által érzékelt léghőmérsékletből kiindulni. Ahhoz, hogy ne fázzunk arra van szükségünk, hogy a szervezetünk által termelt hőt minél inkább megtartsuk. Ehhez előnyös a szélcsendes környezet, hiszen, ha megfelelő öltözettel jól "hőszigeteljük" magunkat, akkor a viszonylag alacsony hőmérsékletű ÁLLÓ levegő nem képes tőlünk annyi hőt elvonni, hogy fázzunk. A hőt nem termelő testek, pl. növények azonban olyan hőmérsékleten vannak, amilyet a környező levegő KÖZÖL velük. Az éjszakai lehűlés során a pillanatnyilag a földfelszín közelében tartózkodó légtömeg nappalihoz képesti hővesztése zajlik. Ebben a folyamatban a légtest egyes részeinek fokozott hővesztéséhez vezet az a körülmény, ha valamilyen oknál fogva "önállósodnak", kivonódva a teljes légtest által képviselt hőből. Az ilyen ritka közeg izolált részei, könnyen belátható módon, könnyebben elveszítik a hőjüket, mivel hőutánpótlás nélkül maradnak. A kritikus események (elfagyás) mindig az éjszakai kisugárzási (hővesztési) körülmények között történnek. Ezeknek nincs közük a nappali órák besugárzási szituációjához, amelyben előnyös lehet a légmozgás megállításával bizonyos légtereket a szélhűtésből kivonni. Éjszaka azonban a besugárzással ellentétes, kisugárzási folyamat zajlik, hővesztéssel és minden tekintetben az előbbivel ellentétes előjelű változásokkal. Ezért kezelhetetlenek és értelmezhetetlenek az olyan tartalmú útmutatások, amelyek szerint a fokozottan fagyérzékeny növényeket "védett" helyre ültessük.
Akkor lehet, hogy csak az észak/észak-nyugati oldalon hosszan elnyúló és viszonylag magas házfal adja ezt a plusz védelmet. Nincs ám azért nyolc méter magasan körbebástyázva :) Normál magasságú kerítésekről van szó, az egyik oldalon kőfal, a másikon nád, a harmadikon a változatosság kedvéért lamellás fa . A jelenséget, amiről írtál, gyakran megfigyeltük egy itteni kis úton is, amelyik helyenként kis erdőrészek között kanyagarog, nagyon magas, sűrűn nőtt fák közt. A nyitott részeken pl. már teljesen felszáradt az eső v. elolvadt a jég, ám a fák által lezárt területen még a jele sem látható mindennek. Öt méteren belül is elképesztő néha a különbség.
Az ilyen "levegőmegállító" körbebástyázottságnak csak úgy lehet jótékony hatása, ha a belsejében van valamilyen számottevő hőt kibocsájtani képes tényező (ami lehet a ház). Általában nem kimondottan előnyös a szabad légmozgást gátolni. A folyónak is azok a részei tudnak befagyni hamarabb, vagy egyáltalán, amelyekben valamilyen gátló tényező lassítja, vagy megállítja a víz sodrását. Az így izolálódott víztömeg hővesztése könnyebben megtörténhet ahhoz képest, mintha bekapcsolódhatna a nagyobb tömegű áramló víz hőutánpótlásába. A levegő esetében is hasonló a helyzet. Az áramlásból kivont, vagy lefolyásában gátolt levegőből alakulhatnak ki az úgynevezett "hideg légtavak".
Kisalföld, igen. Azt is megfigyeltem itt az utóbbi években, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek is mintha elkerülnének minket (nem általában a Kisalföldet, hanem a lakóhelyünket tekintve), a viharoknak is valahogy mindig csak a szélét kapjuk (csak el ne kiabáljam), az elmúlt nyáron volt egyszer jégeső, de meg sem közelítette azt a mértéket, ami a környező településekre jellemző volt. Elolvastam a cikket és nagyon tetszett, könnyen érthető és logikus így a fügefákon kersztül bemutatva - még a teljesen laikusnak is. Azon gondolkoztam, hogy a kertünkben vajon a mi művi beavatkozásunk is eredményezhetett-e valami védettebb állapotot? Konkrétan arra gondolok, hogy ezt a pici kertet - kb. 10x16m - , három oldalról zárt kerítés veszi körül, a kerítések előtt sűrű a növényzet is, negyedik oldalát pedig az épület határolja. Sőt, a kert északi oldalán (itt ugye az uralkodó szélirány az északi/ észak-nyugati) egy dupla elkerítés van, itt választottunk le egy amolyan tároló részt, így tulajdonképpen kialakítottunk egy "szélfogót" is. Itt, a dupla kerítés előtt van a füge ,tehát szél nem tépázza, kb. reggel kilenctől du. ötig kap napot, ugyanakkor mégsem a tűző napon álldogáll, mert a körülötte lévő és a tőle ugyan távolabb eső, de magas, lombos növények is védik. Van abban valami, amit mondok ? Vagy tiszta hülyeség ?
A babér mindenesetre marad dézsában, sajnálnám nagyon, ha elfagyana.
Ilyet találtam írni 2010. 03. 26-án: "Tökéletesen igazad van. Irigykedni valónk nekünk van azokra, akiknél a növényzet a leginkább le van maradva. Ha április elején teljesen "véletlenül" visszatér a hideg, nyugodtan vár majd a sorára az, akinél még nincs kinyílva semmi, miközben lehet, hogy megtörténik a "szüret" ott, ahol már ki van. "Jobb" esetben a kinyílt csonthéjasoknál, ha fagy mégsem lesz, "csak" a monília és a tafrina tarol."
Mai előrejelzés:
Országos előrejelzés:
Várható időjárás az ország területén szombat estig: Átmenetileg mindenütt megnövekszik, majd nyugat felől csökken a felhőzet............. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +2, -3 .....
A cikk végefelé van egy link, az ott látható fügefényképek mind itt a környéken, Zala megyében vannak, teremnek, egy-egy jó fagylefolyású ponton láthatóan bőven ellátnak bennünket gyümölccsel. Van köztük vékony bőrű, vastag bőrű, hosszúkás, kerek, fán aszalódó, kicsi nagy, barna fekete lila zöld, van amelyik -14 foknál már bajban van, van amelyik -16 fokig bírja. De a képek beindítják az ember nyáltermelését az biztos :))
Nem tudom, melyik országrészben élhetsz, de a leírtak alapján arra gyanakszom, hogy talán valahol Csongrád, v. Békés megyében, esetleg a Kisalföld valamely pontján, ahol szintén voltak ilyen szinten túlélők. (Persze lehet, hogy tévedek.) Ott maradtak az elmúlt tél kritikus éjszakáján olyan körzetek, amelyek az elvonult front maradványfelhőzetének köszönhetően alföldi fekvésük ellenére -17 fokos minimum körül zártak (ez az Alföld délkeleti részén), illetve ahol a két kritikus éjszaka közül az elsőben "még" a másodikban "már" voltak jelen (ez utóbbi a Kisalföldön) a korlátlan lehűlést fékező tényezők. Ez már egy olyan érték, hogy ha ehhez még járul egy kisebb település és a közeli lakóház némi hulladékhője, akkor már egészen közel maradhatunk a füge "részleges sérülés melletti, életben maradási" küszöbéhez. Persze ez erre a télre vonatkozik, illetve arra a körülményre, hogy a megelőző három télen az említett területek (ha hajszállal is) belül maradtak a halálos küszöbön. Bízzunk benne, hogy a véletlenek az elkövetkező években is hasonlóan kedvezni fognak. Mindenesetre a babérnak nagyon csekély túlélési esélyei vannak így is.
A talajigénye nem említésre méltó, bárhol megél, a klímaigénye viszont annál speciálisabb. A telet csak úgy viseli el, ha télen egy pillanatra sincs -12-13 foknál alacsonyabb hőmérsékletnek kitéve. (Éjszakai legalacsonyabb hőmérsékletben kell ezt érteni.) Ahhoz, hogy jobban megértsd, hogyan kell a klímaigényeket értelmezni, ajánlom, olvasd el a "Természet világa" című tudományos folyóiratban erről megjelent cikkünket, ami az interneten ezzel a linkkel elérhető:
Bocs, ha lehetne, még valamit kérdeznék. Van egy egyéves kis fűszerbabérom, bent telelt, már egy csomó új hajtást hozott, egészséges, életerős kis növénynek tűnik ,szeretném kiültetni, ha lehet. Milyen helyre ültessem, s milyen földre van szüksége ? Tudsz ebben is tanácsot adni ? Köszönöm.
Igazán köszönöm a kedves fogadtatást és a kimerítő választ. Azt tudom, hogy nem egyszerű nálunk a füge tartása, de annyira kedves nekem ez a növény (gyümölcse és díszítőértéke egyaránt), hogy mindenképpen szerettem volna egyet a kertembe. Egy egészen picike növényt vettem a kertembe pár éve, felbuzdulva azon, hogy a szomszédom kevésbé védett helyen lévő fügéje gyönyörűen fejlődik és terem(ma már igen bőségesen), igaz, ő az első néhány évben télen takarással óvta. Az enyém mindennemű takarás nélkül is jól bírta a "gyűrődést", most először vettem észre, hogy a kifakadt rügyek nem igazán zöldek, inkább barnásak-szárazak, ezért tegnap végtelen szomorúsággal le kellett vágnom az ágak végét :( Igaz, épp csak egy-két centiméternyit, de ez a lényegen nem változtat. Ez a növényke viszont nagyon lassan nő, ezért gondoltam arra, hogy ültetnék egy gyorsabban fejlődő fajtát is. Másrészt többször sikerült már egészen sötétlila, szinte fekete héjú gyümölcsöt vennem, ezek mind mézédesek voltak, héjuk pedig vékony, sokkal finomabbak, mint szomszédom éretten is zöld színű, elég vastag héjú gyümölcsei. Ezért gondoltam arra, hogy most egy másik fajtát is beszereznék, az említett 'brogiotto nero' fajtáról mindössze annyit sikerült kiderítenem, hogy egy olasz fajta. Sajnos kénytelen vagyok teljesen sík vidéken 'kertészkedni' , közel s távol nincs egyetlen icipici kiemelkedés sem, a nagyvárosi "védelemben" sem részesülök, ám valamiért a kertem mégis védett lehet, mert már évek óta figyelem, hogy míg másoknál sorban fagynak el a növények még egy viszonylag enyhébb télen is, nálunk gyönyörűen megmaradnak, ez volt az első, hogy a fügén egy pici károsodást láttam (de még az is lehet, hogy csak a hozzá nem értésem miatt láttam sérültek a rügyeket) , semmi más nem sérült a tél folyamán , még egészen kis mértékben sem. Láttam pl. a bambuszos topicban (ott is kérdeztem,de hiába...) a fagykáros képeket, az enyém egész télen zöldellt, most is gyönyörű. Dugványt nagyon szívesen vennék tőled, olyan fajtát, amiről úgy gondolod, hogy az én kertemben is lenne némi esélye (színtől függetlenül), igazán köszönöm az ajánlatot. Azt tudom, hogy neked gyönyörű növényeid vannak, olvastam a másik helyen a hozzászólásaidat, őszintén mondom, hogy sok olyan információhoz jutottam, amit sehol máshol nem olvashattam. A "csak" kedvtelésből kertészkedőknek jól jön minden igazi tapasztalaton alapuló ismeret és segítség.
Kedves Select! Légy üdvözölve nálunk! Kérdésed szervesen kapcsolódik ahhoz a témához, amit (oly sokadszor) éppen most tárgyalunk. A füge a korlátozottan téltűrő gyümölcsfajok között is az egyik legkorlátozottabban téltűrő. Hosszabb távon túlélési esélyei olyan helyen vannak, ahol a hőmérséklet soha nem süllyed -15 fok alá. Magyarországnak egyetlen olyan térsége nincs, ahol ez TÉRSÉGI ÉRVÉNNYEL lehetséges lenne. Ugyanakkor az itt többször leírt "éjszakai inverziós" légkörfizikai jelenségnek köszönhetően a dombvidékeken és a nagyvárosok jelentősen hőszennyezett részein a "hősziget-hatás" jóvoltából elég sok olyan POZÍCIÓ van, ahol hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül is kielégül ez a feltétel. De gyakorlati célból érdemes a dolog logikáját a másik végéről indítani. A kiváló dombi pozíciók ellentettjei az úgynevezett "fagyzugok" a mélyfekvésű területeken, jellemzően folyóvölgyekben, de az Alföld síkja is csak egyetlen fokozattal kedvezőbb ezeknél. Amennyiben valakinek ilyen "fagyzugi" lakóhelye van és mindenáron a ház kertjében akar foglalkozni ilyen típusú növényekkel, az jobb, ha a későbbi csalódások elkerülése érdekében inkább nem fog hozzá. De ha mégsem akarja megfosztani magát az örömöktől, feltétlenül egy jó fagylefolyású ponton lévő területre kell szert tennie, amennyiben a földrajzi közelségében létezik ilyen. Az USDA zónák földrajzi területekre vonatkozó érvénye a nullával egyenértékű, mivel a fent említett domborzati tényező nagyságrendekkel felülírja azt. Ezért elsősorban azt kéne tudni, hogy milyen domborzati adottságú területen akarsz működni, az már másodlagos kérdés, hogy az ország mely körzetében. Ami pedig a fajtákat illeti, a füge marginális magyarországi jelenléte azt eredményezi, hogy néven nevezett fajtáink nincsenek. Hivatalos nevük a fügetermesztő országokból importált növényeknek van. Bizonyos fantázia- vagy tájneveket viselnek nálunk egyes elterjedtebb fajták. A magam részéről annyit tudnék segíteni ebben, hogy az idén jó pár dugványt tettünk le a saját fajtáimból, amelyekből, ha megerednek tudnék juttatni a következő szezonra.
Figyelj, én a magam részéről ezt rád bízom, hogy melyiket tartod jobb lehetőségnek, ezt te biztosan jobban meg tudod ítélni. Én benne vagyok bármelyikben, csak azt kellene kitalálnom, milyen fát, esetleg fákat lenne érdemes vennem, mert ez sok mindentől függhet, s ezért is kérdezősködtem az elején. Erről is beszélnünk kellene, hogy mit, miért érdemes venni. De én komoly érdeklődő vagyok, felírhatsz a listára! (Nincs szmájli, mert tényleg komoly)
Igen, és azért lehet igazad, mert ez a növény még nagyon ismeretlen a hétköznapi ember számára. Ha majd sokan foglalkoznak vele, akkor viszont egy profi cég nem engedheti meg magának, hogy következetlenül és rendszertelenül legyen többnyelvű a lapja. Lehet, hogy ez még a hőskor, s valamikor párás szemmel gondolunk majd arra, milyen is volt amikor Nyitráról hozattuk a még ritkaságnak számító paw paw-t.:-)
Szerintem is elképzelhető, hogy van esetleg egy kifejezetten szlovák nyelvű lap amire még nem akadtunk rá, s emellett mint felvidéki ember, szlovák létére a magyar piacot célozza meg pluszban. Igen, ilyenekre lenne szükség, hogy legyenek ilyesféle gazdasági együttműködések, a hisztik mellett. Önmagában egyébként még legyintenék is a nyelvi kavalkádra, azt furcsállom leginkább, miért nincs cím, helyszín megnevezve, ahol mindez megtekinthető. De belefér a képbe, hogy ez is csak felületesség, mindenképpen azon vagyok, hogy próbáljuk meg!
Egyébként tényleg hihetetlen, hogy az Amerikai Földművelési Minisztérium képes volt ilyen térképet megrajzolni. Ezek a térképek lényegében semmit nem érnek, hiszen pl. ezen a télen a kaposvári -23,2 fokkal az 5-ös zónát lehetett kiérdemelni, mellette egy dombon meg volt -12 fok, azzal meg a 8-as zónába tartozna a terület. És mindez a térképen látható 7-es zónában van. Egy zónán belül 3-4 zónát lehet ugrani, csakis az inverziónak köszönhetően. Ha ezt tudják az amerikaiak, akkor mi a fészkes fenének rajzolgatnak ezek ilyen zónákat meg színeket???? Baján 2003 január 13-án -26,6 fok volt, az meg már közelíti az 5-ös zónát. Zabarban -32 fok volt akkor, az meg már a 4-es zónában van. Iklódbördőce -25 fok 2005-ben. Pitvaros -26,5 fok 2005-ben.
Ja igen, egyébként ezek szerint hideg vidék északkelet, észak, délkelet, dél és délnyugat is, tehát sehol nem lehet kivit termeszteni Magyarországon, mivel a kivi nem való hidegebb vidékekre :)) Sőt, mivel Olaszországban 1985-ben is fagytak ki kivik, meg szerintem az idén sem kizárt, mivel még majdnem vegetációban voltak a Karácsony előtti -15-20 fokban, tehát Olaszországban sem lehet kivit termeszteni :)))
Szerintem ebben a forumban biztosan kapsz választ a Nino már gépeli is befelé ebben biztos vagyok:))) az én fügéim még csak 1 méteresek így tapasztalatom nincs !!
Más:
Meglovagoltam én is ezt a cseh paw hullámot és a feleséggel felhívattam a mi derék Danek barátunk de ő sajnos csak az anyanyelvén beszél ,mert az oldalon megadott számot a magyar barátja veszi fel és ő továbbít minden infót. Elkértem a magyar Pista címét:
A közvetítőnek (István) írj magyarul:
pista@wmx.sk
Talán így gyorsamm az infó csere!
Üdv
Béla
Pár napja fügével kapcsolatban kértem segítséget a 'fagytűrőktől', ahol egyedül szaguaro méltatott szóra (neki ezúton és itt is megköszönöm ), de a fajtára vonatkozó kérdésemre nem válaszolt. Bemásolom ide a másik topicba írt kérésemet, nagyon megköszönném, ha valaki tanácsot adna.
"Tanácsot szeretnék kérni fügével kapcsolatban. Vennék egy olyan fajtát, aminek a héja lila (vagy vöröses-barnás, szóval sötét), s ami viszonylag jól tűri a hideget, s emellett erőteljes a növekedése. Nagyjából visszaolvastam, de látom, szinte mindegyiknél károkat okoz egy keményebb tél. Van már egy pici növényem, kb.három éves. Tavaly volt rajta 10-13 db gyümölcs, beérni nem igazán tudtak. Nem tudom, milyen fajta (simán ficus carica néven vettem,bővebb információ nem volt róla), az biztos, hogy a héja zöld, talán egy kissé besötétedik, amikor érni kezd. Elég lassan nő. Kb. 30 cm volt, amikor vettem , most talán 1 m magas lehet. USDA zónatérkép szerint a lakóhelyem 7a zónába tartozik. Milyen fajtát tudnátok javasolni ? Sieberznél láttam lila fügét, de ebben nem nagyon bízom, már befaragtam egy náluk vásárolt áfonyával."
Ezt most annyival egészíteném ki, hogy találtam egy 'Brogiotto nero' fajtát , amiről pár szót ebben a topicban is találtam, plusz egy kevés információt német oldalakon. Van esetleg valakinek ezzel a fajtával kapcsolatban személyes tapasztalata ? Segítségeteket előre is köszönöm.
A Kerka völgye falvainak jó része a folyó közeli szintekre települt, ugyanakkor minden településhez tartozik szőlőhegyi terület a környező dombokon. Értelemszerűen ezek a részek a községek KÖZIGAZGATÁSI területét képezik. Ha a szőlőhegyen vagyunk, akkor is Iklódbördőcén, Szécsiszigetben, Kerkateskándon, stb. vagyunk. Ha valaki például Kerkateskánd itt bemutatott szőlőhegyén nagyban fügét termesztene, az idei nyáron elképzelhető lenne egy ilyen sajtótudósítás: "Gyászos évük van az észak-olaszországi X település fügetermelőinek, mivel a 2009 karácsonyát megelőző napokban súlyos téli fagykárokat szenvedtek ültetvényeik. Nem így "Kerkateskándon", ahol Y. Z. fügetermelő az elmúlt évtizedek legkiemelkedőbb évjáratáról számolt be."
Elképzelem, ahogy egy ilyen, domb aljában lévő, mégsem elfagyó füge tulajdonosa egy "haladó szellemű" internetes fórumban diadalittasan megdőltnek minősítené az általunk ismertetett "inverziós elméleteket". Ebben a pozícióban egy bagatell iklódbördőcei -21 fok mellett még tűnhetne úgy, hogy igaza van. Aztán egy iklódi -23-24-25 esetén egyre inkább mégiscsak nekünk kezdene igazunk lenni a pince fölött magasodó domb magassági métereivel fölfelé haladva, egyre inkább....
Van egy dunaszerdahelyi magyar növénykedvelő barátom, a nyelvi nehézségek leküzdésére igénybe vehetjük az ő segítségét. Őt is biztosan érdekli az ügy, nem fog elzárkózni az "akciótól".
A téli durva lehűlések idején általában hótakaróval kell számolni, és a hótakaró kinyitja az inverziós ollót, az alsóbb fekvések kárára. A dombokon majdnem tökmindegy, hogy van-e hó vagy nincs, míg a sík és völgyi fekvésekben drasztikusan képes levinni a hőmérsékleteket. Az év más szakában, amikor nincs hó, talán sokkal egyenletesebb a hőmérséklet emelkedése a magassággal. És még lesz 1-2 ilyen bemutató.
1 aprile 2010 - 16:08 Le temperature si abbassano, aumenta il riscio gelate Queste le previsioni del climatologo Maracchi per il periodo seguente alla Pasqua
2010 április 1. - 16:08 Csökkenő hőmérsékletek, nő a fagyok kialakulásának veszélye Ez Maracchi klimatológus húsvétot követő időszakra szóló előrejelzése
Igen, feltételezhetően ugyanaz lehet a tatai kapcsolat, ahol már tavaly érdeklődtem. Megpróbálhatjuk ezt az utat is, de szerintem olcsóbban is kijöhetünk, ha magunk szervezzük meg. Persze az útiköltség lehet, hogy elviszi az esetlegesen megspórolható 30 eurót. Tavaly nyár elején már elkezdtük szervezni az ügyet, de aztán elmaradtam vele. Mondom, elképzelhető, hogy a közvetlen forrással jobban is járunk. Át kell gondolni és a komoly érdeklődőket ismét összesíteni.
Azt tudom elképzelni, hogy ennek az úrnak van egy magyar származású ismerőse, aki fordítja a weblapot és kommunikál a magyarokkal. A nyelvezetből ítélve valószínűleg gyerekkorában tanulta a magyart, vagy túlnyomorészt szlovák nyelvű közegben nőtt fel, nem magyar nemzetiségű iskolába járt. Mindenesetre elgondolkodtató és különösen pozitív dolog, hogy az ilyen mindennapi praktikus és üzleti kapcsolatok mennyire rávilágítanak mindenféle nyelvtörvények és hasonlók abszurditására. Ha szükség van rá, akkor előbb-utóbb rákényszerülünk egymás nyelvének ismeretére. Ezt a példában szereplők nagyon bölcsen felismerték, ezért szerintem a nyelvi hiányosságok esetünkben nem adhatnak okot bizalmatlanságra.
Ez is mind ő, gondolom 1500-ért magok lehetnek, de a lényeg az első helynél Tata, tehát van valamilyen magyarországi kapcsolata, talán ez egyszerűsítheti az ügyet. Amúgy meg a telefonját megadta egy magyar nyelvű hirdetésben, feltételezem, hogy akkor lehet vele kommunikálni.
