" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egyébként annak ellenére, hogy nem nagyon kutatták még a több száz, vagy inkább ezres nagyságrendű kultúrváltozatok hátterét, óriási eltérések vannak. Sajnos fagytűrés szempontjából nem ismert az adriai fajtakörön belül olyan, ami -17 -18 foknál többet bírna. Mármint a föld fölötti részei, a föld alól totális fagyás után is mindig kihajt. De lassú növésű és hosszabb-rövidebb érési idejű fajták is vannak. Mindenképp ajánlom az alábbi oldalt a fajták szempontjából, bár inkább csak képek vannak és francia, meg angol nyelvű leírások, de érdekes, még ha a magyar nyelvű általános leírásban van is némi pontatlanság: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/fuge.html Az is megoldás, ha szorosan a fűtött ház fala mellett próbálsz fügét nevelni, ezzel kihasználva a saját kis különbejáratú "városi hősziget"-edet. A fenti oldal alján részletezett váltómetszéses művelés is kipróbálható olyan pontokon, ahol máshogy nem sok remény lenne a termésre.
Igen, jól látszik, hogy egy hozzánk hasonlóan lelkes amatőrről van szó és ezért is mondtam, hogy némi bizalmat szívesen megelőlegeznék. Lehet, hogy egy profi céggel még rosszabbul is járnánk. Látszik a lelkesedés és a magyarra fordításból pedig az, hogy szívesen veszik az érdeklődésünket.
Bár az még a kutatóknak is feladná a leckét, hogy a hibát inkább a szellemieknél, vagy a "jellemieknél" keressék. A féktelen rombolási késztetés mindenesetre feltétlenül aberrációra vall.
Azért lehet, hogy az amerikaiaknál feltételezhetünk néminemű szakmai szempontokat is figyelembe vevő állomástelepítési gyakorlatot, amiről mi szakmai szinten jelenleg nem is álmodhatunk és igyekeznek a térség karakterisztikáját nézve viszonylag átlagos állomásokat telepíteni. De mivel úgy tűnik, hogy ez az olaszoknál is hagy némi kívánnivalót maga után, ezért miért pont az amerikaiak lennének a pozitív kivétel? Ha mégis lenne ilyen koncepció, úgy gondolkozhattak úgy is, hogy kikalkulálják, az inverzió szempontjából adott minőségű tereppontok a nagyobb tájegység hányad részét alkotják és ez alapján próbálnak meghatározni átlagosnak mondható tereppontokat, ahová aztán állomást telepítenek. Egy kontinensnyi ország esetében azért a fentieket figyelembe véve talán lenne értelme az ilyen térképeknek, a jelmagyarázatban megcsillagozva, hogy a terepviszonyoktól és a hőszennyezettségtől függően egy adott topográfiai pont a jelzettől akár 3-4 zónával is eltérhet fölfelé, vagy lefelé. Az USA-ban valóban számít az óceánoktól való távolság is, valamint óriási lapos síkságaik is vannak, ahol valami hozzávetőleges támpontot azért lehet adni. A kiindulási elv, miszerint az abszolút téli minimumok fontosak a növények szempontjából, mégpedig az évenkénti absz. minimumok sokévi átlaga és nem az egyetlen egyszer előforduló abszolút minimum, viszont alapvetően helyes, ez jól láthatóan hiányzik a közgondolkodásból, még az Avala-Belgrád IC-vel Szegedre megérkező fügét vizionáló Professzor Úr fejéből is.
Azt illetően viszont ne nagyon legyenek illúzióid, hogy bizonyos körökben akkor is demonstrálva lesznek elfagyott kivik, ha esetleg újra a 2007-es enyhe telet élnénk meg. :)))
Tényleg olyan apró a gyümölcse ? Azt olvastam, kb. 50-60 grammosak. Ninovarga már volt olyan kedves és ajánlott a sajátjából , élni is fogok a lehetőséggel, ha lehet . Fügéből nem lehet eleget enni :)
A 'Brogiotto nero' vastag héjú, az biztos, nekem tavaly termett először amit ilyen néven vásároltam, de elképzelhető, hogy nem is az, mert világosabb héjú. Megvárom vele az idei évet mindenképpen és azután alkotok róla globálisabb véleményt. Ninovarga fügéi közül viszont szerintem pont olyanok, amilyenre vágysz, a fekete héjú és a pogácsa alakú, fekete héjú fajta. Sötétpiros a gyümölcshús és valóban nekem ezek tűnnek a legfinomabbnak.
Hát igen, tanulságosak tudnak lenni bizonyos "haladó szellemű" légkörök. Nem is annyira tartalmát tekintve, mint inkább a viselkedéskutatók szemszögéből. Érdekes, hogy gyakran még a feketéről is képesek bebizonyítani, hogy fehér.
Az előbb vettem észre, hogy a minikivin (úgy középtájon) néhány ágvég - úgy 3-4 cm-es hosszúságban - teljesen fagyos. Szó szerint olyan, mintha jégkockát fogtam volna, vizes és jéghideg. A növény alján és tetején az ágvégek teljesen szárazak és langymelegek. A rügyek mindenhol sértetlennek látszanak, még a fagyos részeknél is. Mitől lehet ez? Miért csak azon a részén van a növénynek ? Fagy lehetett hajnalban, mert a balkonnövényeknél is láttam néhány elfeketedett levelet .
Tavaly nyáron egy lotussal és egy kákirüggyel elkövettem egy eretnekséget. Nyáron csináltam egy alvószemzést a hegyen, a szomszéd telkén, az én területemnél jó pár méterrel alacsonyabb fekvésben. Megkérdeztem az olasz faiskolások véleményét: azt mondták, kevés esélye van, hogy jó legyen, mivel az alvószemzést azért nem csinálják Olaszországban sem, mert a beültetett rügy télen rendszerint kifagy. Nos, én azt tapasztaltam egyelőre, ami a képen van, "asztá' maj' meglássuk'...
Még mindig "énfelém", de a hegyen: az elmúlt években is megállapítottuk, hogy az elterjedtebb kákifajták közül elsőnek a Costata indul. (1.- 2. kép) A Tipo rügyei is jó hegyesek és zöldek, de egy picivel le vannak maradva a Costatatól (3.- 4. kép) A kivin már vannak levélnek nevezhető levélkék, a gránátalma levelecskéi is növögetnek.
Az itt következő demonstrációval ki kellett várnom, hogy a télen lefagyott levelű fagyalsövény elkezdjen kihajtani. Az első képen a letenyei patak medrével párhuzamos utca utolsó társasháza látható hullámosra nyírt fagyalsövénnyel. Ha közelebbről megnézzük, a sövény, ház által megszakított jobb oldali, utca felőli szakasza elég szépen zöldül. A patak partjának közelében végződő szakasz még hallgat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, milyen helyzet alakult ki "mifelénk" a decemberi hőmérsékleti mélypont után. Sőt, tényleg annyira "mifelénk", hogy az egocentrizmus ódiumát vállalva, azt is mondhatnám, hogy "énfelém". Ha a nappali ablakán nézek ki, akkor is énfelém, vagy ha a konyhaablakon, akkor is énfelém. A patakparthoz közel kifagyott az örökzöld japán kecskerágó (ha jól tudom a nevét). A találkozók résztvevői biztosan megismerik a másik helyszínt: Zsolti háza "eleje". Az árok partján japán kecskerágó-faiskolát lehetne működtetni. A távolság kb. 150 méter légvonalban. Ezek alapján ki-ki eldöntheti mennyire képezhet referenciát egy-két kis növény viselkedése egy esetleges fagyzugban az illető növényfaj térségi működőképességére vonatkozóan. (Zsolti utcájának az a szintje, ahol az ő háza van, azonos a miénkkel.)Ezek után arról is ízlése szerint dönthet bárki, hogy a Letenyére érvényes minimum azon az éjszakán az volt-e, amit ott lehetett mérni, ahol elfagyott a kecskerágó, vagy netalán az, ahol hajt a fagyal, vagy ahol nem, esetleg az, ahol a Zsolti háza előtt lévő kecskerágók vannak, sőt a lakott területen kívüli patakparti hőmérséklet, vagy a szőlőhegyi, ahol egyetlen fügerügy sem károsodott???????????????????????? Azután már majd gyerekjáték lesz megítélni és sommásan kijelenteni, hogy "mifelénk" mi nem termeszthető!!!!!!!!!!!! :)))))))
Igen, én is ugyanezen okok miatt nem akartam illúzióromboló lenni. Ésszerűen és kellő óvatossággal úgy lehetne eljárni, hogy valakinek személyesen meg kellene szemlélnie ezeket a növényeket. Az illetőnek föltétlenül olyannak kell lennie, aki tisztában van az itt felsorolt kritériumokkal. Ezen ismeretek birtokában szemrevételezéssel el tudná dönteni, milyen túlélési és fejlődési sanszuk van a kínált növényeknek, illetve a szállításuk milyen feltételeket igényel. Csak ezt követően kellene elkezdeni pénzt költeni rájuk, természetesen egy pozitív ítélet nyomán.
Nemigazán akartam beleszólni, mivel sok tapasztalatom nekem sincs benne, összesen 2 kis növényem meg agy magvetésem van, de mivel tudom, h. karógyökere van, és kényes a bolygatásra, én nem tudom, hogyan lehet 2m-es növényeket árulni. Ill. lehet, nagy konténerben, de azt meg nem lehet postázni. Szóval sztem necces egy nagy növényt megvenni, drágán, aztán kifekszik. Akkor már inkább itt a Zotya, vagy pesten a Bene( Ugy tudom, ősztől vannak oltottak is nála).
"Nálunk is egyre ismertebbé válik ez a különleges Észak-amerikai növény.Sokan jelezték nekem,hogy a vásárolt növények egy része/nem minden esetben/ valamilyen okból elpusztul.Ebben szeretnék segítséget nyújtani, hogy ez ne fodulhasson elő.Ügyeljünk arra, hogy megbízható helyről vásároljunk, kizárólag konténeres növényeket.Ha lehet kérjünk referenciát.A konténeres paw-banánokat, legyenek oltványok vagy magoncok ,mindig kora tavasszal kihajtás előtt,vagy késő ősszel, lombhullás után, ahogy az idő engedi, ültessük ki.Kérdezzünk rá, hogy növényünk hány éves.Erre legalkalmasabbak a két-három éves paw-banánok.A talajt a következőképpen készítsük elő.Ássunk legalább 50 cm mély ültetőgödröt, ha túl laza a talaj, homokos, kissé kötötté, ha túl kötött akkor lazává kell tenni.A következő módon:én két vödör tőzeget , két vödör kerti földet és egy fél vödör homokot keverek össze.Ez egy átlagos földkeverék.Az arányokat tetszés szerint lehet változtani, a talaj fajtájától függően.Túl tőzeges talaj ne legyen mert a pangó víz miatt gyökérzete megbarnul, és elrothad.Az ültetőgödröt feltöltjük, kissé tömöritsük.Akár taposással is.A konténeres növényt az így előkészített talaj közepébe , úgy kell belehelyezni, hogy a földabdája semmi körülmény között ne essen szét.Ha a talajt a növény gyökere körül elrendeztük, batakartuk csak utána öntözzük meg.Több éves tapasztalatom az,hogy gyökere az átültetésre nagyon kényes.Tehát a végleges kiültetésre nagyon odakell figyelni.A nem megfelelő körülmények miatt a következők fordulhatnak elő:az 1-2 leves állapotban lévő paw-banán leveleinek széle megbarnul, csónakossá válik, csúcshajtása kezd leszáradni, ebben az esetben rossz a talaj vagy túl lett öntözve.Ha rosszak a talajviszonyok, a növekedése leáll ,a tápanyagokat nem tudja felvenni, és ebben az esetben elpusztul. Túl árnyékos helyre ne ültessük.Az első évben kissé lassan indul el,mert még nem fejlődött ki rendesen a hosszú karógyökérzete.Ha levélzete egészséges nincs vele gond.A következő évben növekedése felgyorsul,akár 50-60 cm-t is nőhet. Az első évben árnyékoljuk, mert érzékeny a napégésre. Erre a célra rashel háló nagyon jó. Utána már árnyékolni nem szükséges.Mivel a paw-banán hidegtűrése nagyon jó,/ -25 fok/így télen takarni nem szükséges.Virágzása másfél m-es magasságnál várható.A bimbók ősszel fejlődnek ki és áttelelnek. Lombhullás után elllenőrizni tudjuk. Sok sikert az asimina triloba neveléséhez."
Ha úgy tűnik jobbnak, én akár ki is mennék, csak a feleségem nem feltétlen díjazná, hogy még ezzel is drágítom a dolgot. Mert éppen mostanában fogunk beköltözni abba a házba, ahova ezeket szánom, gondolom, nem kell magyarázni ez mivel szokott járni pénzügyileg. Ugyanakkor szeretném addigra kialakítani a kertet, van már ez meg az, kiviben is gondolkozom, csak még nem találtam neki helyet. Tőlem olyan 250 km-re van Nyitra, ezt meg lehet járni egy nap alatt. Még két embert el is tudnék vinni, s a negyedik helyére lehetne fektetni a növényeket, 1 méteresig. Viszont két méteres fákat nem vállalnék, az nem fér be úgy, hogy felelősséggel hozhassam el másoknak. Talán másnak ez sikerülne, talán más közelebbről tudna menni, beszélni kellene róla, csak szerintem megy az idő, s azt gondolom, jobb lenne mostanában ültetni mint nyáron, konténer ide vagy oda. S előtte még az eladóval is kell egyeztetni.
Olvastam egyébként Zotya papától egy leírást az ültetésről, szerinte se mindegy mikor történik. Ebben ő 3 éves növényeket ajánl kiültetni. Mindjárt beidézem. A 2-3 méteresek ennél biztosan idősebbek, hiszen írják, hogy lassan nő, drágábbak, s nem biztos, hogy megéri kockáztatni, de persze ezt mindenki eldöntheti maga. Mindenkinek kellemes ünnepeket, én hétfő este leszek legközelebb, addigra kitalálhatnátok valamit!:-)
Nekem egy kicsit gondot okoz a "nem rokon" értelmezése. Ez nem azonos fajtát akar jelenteni? Mert a különböző fajták szerintem a rokonok. De úgy van értelme, ahogy te is írtad, hogy különböző fajták legyenek.
Látod, ennél én felületesebb vagyok, nem is olvastam :))
Ki kellene várni a dunaszerdahelyi kapcsolatot, elküldeni oda valahogy az emberünket, megbízzuk némi nyomozással (fotók, infok), aztán lehet összefogni. Meghívtam a topikba, majd bekapcsolódik szerintem és akkor bombázhatjátok :)))
Őt is érdekli, már megbeszéltem vele, kell neki is egy (??), de majd meggyúrjuk...
Én is ezért körülményeskedtem a szlovákiai ügynél, de azóta már megnyugtatóbbnak látom a helyzetet. Persze gond ettől még előfordulhat bármikor, de lehet, hogy a szlovák úr korrektebb mint egy profi cég pl. ez a német. Talán tényleg ezért lenne jó kirucanni Nyitrára! A paw paw egyébként lassan nő, ezt sok helyen írják, pár év után gyorsul fel. A nagyobb fa egyébként nem mindig jobb megoldás, mert érzékenyebb a kiültetésre, meg van, hogy az csak egyenes és túl magasan fog elágazni, vagy vissza kell vágni, s akkor ugyanott vagy. Na most, hogy a paw paw-nál is így van-e, ezt valaki másnak kellene megmondania!
Én szívesen vennék egy nagyobbacskát ha a forrás biztos. Én olyan aggódós vagyok, előbb szeretnék megbizonyosodni róla, hogy korrekten szállítanak, mielőtt belevágok. Sok kidobni való pénzem nincs. Tavaly itthon vettem egy kicsit de abban az ütemben ahogy az nő jó ha nyugdíjas koromra lesz gyümölcsünk. (Már ha egyáltalán kihajt idén, mert nem nagyon látom mocorogni)
Jut eszembe, ilyenek miatt is jogos az ötlete a topicgazdának, hogy össze lehetne fogni. Én négy növényt nem nagyon tudnék hova tenni, mert a kinti nagy kertbe nem akarom, mert az szeles, kevés még a védelmet nyújtó nagy fa. Nyugatról fúj leginkább a szél, arról épület nincs. Bent az épületek között pedig már telítve vagyok, még két fának van nálam realitása. Ha jól emlékszem 130 Eu körül van a négyes csomag, ez már majdnem a szlovák árként jönne ki, bár a méretre nem emlékszem. S úgy gondolod különböző fajtákat érdemes venni? Nem lehet ez gond a beporzásnál?
Ahogy gyorsan átfutottam, különleges, mély konténerekben nevelik a gyökérzete miatt. Ha rendelnék, én biztosan a 4 db-os csomag mellett döntenék, 4 különböző fajta, jóval olcsóbb ár. DHL-lel szállítanak, szerintem nem akadály a külföldi cím sem, az árat úgyis előre kell utalni.
És Magyarországra is küldenek? Mondjuk azért a szlovákiai ár sokkal kedvezőbb, de jó, hogy van egy ilyen is, elég korrekt leírással. A szállítási díj egységesnek tűnik, ezért elképzelhető, hogy külföldre nem küldenek. Láttam egy amerikai lapot is, ők se küldenek máshova, még Kanadába se, viszont ott eszméletlenül olcsón lehet hozzájutni. Nem tudom kit érdekel még a dolog, de kíváncsi vagyok, ti milyen fajtákat és méreteket rendelnétek?
Ezek után arról is ízlése szerint dönthet bárki, hogy a Letenyére érvényes minimum azon az éjszakán az volt-e, amit ott lehetett mérni, ahol elfagyott a kecskerágó, vagy netalán az, ahol hajt a fagyal, vagy ahol nem, esetleg az, ahol a Zsolti háza előtt lévő kecskerágók vannak, sőt a lakott területen kívüli patakparti hőmérséklet, vagy a szőlőhegyi, ahol egyetlen fügerügy sem károsodott???????????????????????? Azután már majd gyerekjáték lesz megítélni és sommásan kijelenteni, hogy "mifelénk" mi nem termeszthető!!!!!!!!!!!! :)))))))