Keresés

Én tőle vettem tavaly. Fajtajelölés nem volt és a növényke max. 20cm volt. Előző évben a tesómnak vettünk tőle hasonló paraméterekkel. Az most már legalább 3 éves de a 40cm-t biztosan nem haladja meg. Múlt héten láttam, akkor még nagyon kétséges volt, hogy egyáltalán a telet túlélte-e. Nem nagyon vagyok elragadtatva, mert a két növény az ország két különböző felében van és mégis úgy tűnik egyikkel sem törünk babérokra.

Osztom ezt a véleményedet, sokszor bizony jóval nagyobb gondossággal jár el egy elhivatott növénykedvelő, mint egy profinak mondott cég. Azzal együtt a német oldalon olvastam valahol, hogy a gyökérzete miatt mély konténerekben szállítják...

Kellemes husvéti ünnepeket mindenkinek!

Akkor most korai volt az örömöm, de előbb-utóbb csak megtalálom a megfelelő helyet.

Az viszont probléma. Nem a hőmérséklet miatt, hanem azért, mert a szél a kis gyümölcsöket egyszerűen leveri róla.

Ha már ennyire asi -nasi /nem hasi tasi -kérdezzük meg Dlusztus urat is www. treemail.hu nagyon korrekt ember ő milyen fajtákat árul ?

Ugyanilyen érthetetlen vitát folytattam egy másik fórumban, ahol kétmillió példa, leírás, esettanulmány, fénykép után is képesek úgy nekem esni, mint egy bűnözőnek.
Értem én, hogy védeni kell az érdekeket, és elég kemény kritikát gyakorlunk az adott szakmákra, na de mint amatőrök, össze kellene fogni, ha már az érintett szakmák nincsenek a helyzet magaslatán, és hibát hibára halmoznak, és ennek a társadalom is issza a levét, akkor alulról építkezve nekünk, amatőröknek kellene segíteni.
Az hogy milyen módon, milyen stílusban, majdnem hogy tökmindegy...elvileg!
Kedves stílusban is lehet anyázni, és nyílt, agresszív stílusban is lehet igaza az embernek.
Főleg, hogy előbb ki kell borítani a bilit, hogy felfigyeljenek a témára.

Miért issza ezeknek a tévedéseknek az ország, a társadalom a levét?
Mert ha az 1980-as évek elején (klimatológiailag, kertészetileg, gyümölcstermesztésileg) hozzáértő emberek lettek volna azok, akik elbarmolták a kivihonosítási kísérletet, akkor most többszáz hektár kiviültetvény lenne az országban, ami munkalehetőséget adna rengeteg embernek.
És ha sikerült volna a kivi, akkor ennek sok egyéb hozadéka lett volna.
Ugyanis az olaszok is a 70-es 80-as években kezdték el, de legalábbis nem sokkal korábban, és azóta a világ egyik legnagyobb kivitermesztő országa lett.
És megfelelő pozíciókban Magyarországon ugyanúgy lehetne kivit termeszteni, mint Olaszországban.
Akár jobban is.
Ha megfelelő pozícióba került volna az 1980-as évek eleji ültetvény, ha megfelelően értékelték volna az 1985-ös tél következményeit, ha megfelelően ismerték volna a klímát, illetve a kivit, akkor sikerült volna, és nem azon vitáznánk, hogy a kivi termeszthető-e Magyarországon vagy sem, hanem azon, hogy kinek van több kivitöve, és északkeleten tövenként 5 mázsát vagy 3 mázsát vagy 8 mázsát terem-e a kivi.
Hihetetlen!

Persze a hobbikertészeti elvekkel ez szemben áll, mivel a hobbikertészek akkor boldogok, ha az egész városban nekik van egyedül kivijük, és a legközelebbi példány legalább 1000 km-re van. Így kihúzott mellel mehet az utcán az illető, hogy neki bezzeg van kivije.
A szomszéd meg pukkadjon meg, hogy neki nincs.
A hobbikertészeknek nem érdekük, hogy a fél falunak kivije lehessen.
Ha az olaszok így álltak volna hozzá, hogy Olaszországban nem lehet kivit termeszteni, mert 1985-ben Firenzében -23,2 fok volt, Piacenzában pedig -22 fok volt, vagy az idén a még vegetációban lévő kivik decemberben esetleg sérültek, és hobbikertész módjára álltak volna hozzá, soha nem lenne Olaszország a világ egyik legnagyobb kivitermesztő országa.

És ez csak egy példa, de ebből kiindulva a többi dologban is így áll Magyarország, ezért tartunk ott, ahol tartunk!

Köszönöm.Látom,hogy pawpaw ügyben van mozgolódás.Ha már Szlovákia,akkor hadd ajánljam ezt a faiskolát:http://www.klivia.com/netradicne-ovocie/cennik-netradicne-ovocie ,ezt az oldalt bemásolva a délszaki gyümölcsök árlistája jön be, paw is van meg egyebek is.Pozsonyban van ,talán érdemes itt is nézelődni...én innen szeretnék majd körtéket szerezni.

Summa- summárum -ha kapok a-pofámra érte -kinek van termő asiminája ? Tudtommal Zotya papának ----Bene Lacibának?Még soha nem kóstoltam ----szégyen lenne szakács létemre enélkül az ízorgia nélkül --na most hogyan tovább ?Haha ez a kész átverés nem kimúlni - tovább dolgozni? Fárasztó vagyok mi? Jut eszembe Nino mi a helyzet a Kuro Kakikkal

Akkor lehet, hogy ez lesz a megoldás. Az sem gond, hogy itt közvetlenül kapná a nálunk néha igen erős (sőt viharos) északi szelet ?

De jó megoldás. Nem igényel közvetlen napsugárzást.

Köszönöm, Terebess oldalát már sokszor néztem, olasz és német oldalakról is sikerült egy kevéske információt összeszednem.
Nálam sajnos legfeljebb a ház északi fala mellé lehetne ültetni (ami árnyékos is), feltételezem, hogy ez nem jó megoldás.

A következő a helyzet: láttam két fát ilyen 2 métert meghaladó méretben, viszonylag nagy, széles, bár nem kifejezetten mély zsákvászonban voltak. Úgy láttam, jól fejlődtek, valószínűleg ebben nevelték fel őket és nem a földből rángatták ki. Az óvatosság viszont mindenképpen fontos, mert köztudott, hogy a pawpaw gyökerei nagyon érzékenyek, nekem is pusztult ki egy fiatal példány. A nyilvánosság előtt kérdezem most Százados Bélát, hogy ha olvassa, mi a véleménye erről? Én a magam részéről arra gondoltam, hogy a kétméteres fákból egy példányt vennék, ezzel kevesebbet kockáztatva és amíg hozzá nem nőnek a kisebbek, mondjuk az egy méteresek, addig kérnék valakitől idegen pollent és mesterségesen poroznám. Azért az szól a nagyobb fák mellett, hogy valóban elég sokára termő növényfajról van szó, mi pedig sokan türelmetlenek vagyunk.

Igen, a "fajta" kifejezés arra utal, hogy kiválasztanak egy kedvezőnek ítélt tulajdonságú magonc példányt a sok közül és abból "csinálnak egy fajtát", vagyis vegetatív úton (oltással, dugványozással, mikroszaporítással) továbbszaporítják. Így ugyanaz a fajta általában ugyanazt a genetikai állományt jelenti. Az idegenporzás azt jelenti, hogy két különböző genetikai állományú, de esetünkben azonos FAJHOZ tartozó egyedek porozzák egymást. Tehát akár egy fa, vagy különböző fák magoncai. Két ugyanolyan FAJTÁJÚ gyümölcsfa oltvány, tehát pl. két 'Overleese' fajtájú asimina oltvány esetében csak önporzásról lehet szó, még ha vizuálisan két különálló fáról is beszélünk, hiszen ugyanarról a fáról oltottuk mindkettőt.

Igen, mindenhol azt írják, hogy a pawpaw keresztporzással terem csak biztosan. A 'Prima1214' és a 'Sunflower' fajtáról egyesek állítják, hogy aránylag biztosan terem egymagában is, de én ebben sem lennék olyan biztos. Ahol ezt esetleg megfigyelhették, ott nem lennék olyan biztos, hogy közel s távol nem volt jelen a levegőben más asimináról származó pollen.

Egyébként annak ellenére, hogy nem nagyon kutatták még a több száz, vagy inkább ezres nagyságrendű kultúrváltozatok hátterét, óriási eltérések vannak. Sajnos fagytűrés szempontjából nem ismert az adriai fajtakörön belül olyan, ami -17 -18 foknál többet bírna. Mármint a föld fölötti részei, a föld alól totális fagyás után is mindig kihajt. De lassú növésű és hosszabb-rövidebb érési idejű fajták is vannak. Mindenképp ajánlom az alábbi oldalt a fajták szempontjából, bár inkább csak képek vannak és francia, meg angol nyelvű leírások, de érdekes, még ha a magyar nyelvű általános leírásban van is némi pontatlanság:
http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/fuge.html
Az is megoldás, ha szorosan a fűtött ház fala mellett próbálsz fügét nevelni, ezzel kihasználva a saját kis különbejáratú "városi hősziget"-edet. A fenti oldal alján részletezett váltómetszéses művelés is kipróbálható olyan pontokon, ahol máshogy nem sok remény lenne a termésre.

Igen, jól látszik, hogy egy hozzánk hasonlóan lelkes amatőrről van szó és ezért is mondtam, hogy némi bizalmat szívesen megelőlegeznék. Lehet, hogy egy profi céggel még rosszabbul is járnánk. Látszik a lelkesedés és a magyarra fordításból pedig az, hogy szívesen veszik az érdeklődésünket.

Bár az még a kutatóknak is feladná a leckét, hogy a hibát inkább a szellemieknél, vagy a "jellemieknél" keressék. A féktelen rombolási késztetés mindenesetre feltétlenül aberrációra vall.

Azért lehet, hogy az amerikaiaknál feltételezhetünk néminemű szakmai szempontokat is figyelembe vevő állomástelepítési gyakorlatot, amiről mi szakmai szinten jelenleg nem is álmodhatunk és igyekeznek a térség karakterisztikáját nézve viszonylag átlagos állomásokat telepíteni. De mivel úgy tűnik, hogy ez az olaszoknál is hagy némi kívánnivalót maga után, ezért miért pont az amerikaiak lennének a pozitív kivétel? Ha mégis lenne ilyen koncepció, úgy gondolkozhattak úgy is, hogy kikalkulálják, az inverzió szempontjából adott minőségű tereppontok a nagyobb tájegység hányad részét alkotják és ez alapján próbálnak meghatározni átlagosnak mondható tereppontokat, ahová aztán állomást telepítenek. Egy kontinensnyi ország esetében azért a fentieket figyelembe véve talán lenne értelme az ilyen térképeknek, a jelmagyarázatban megcsillagozva, hogy a terepviszonyoktól és a hőszennyezettségtől függően egy adott topográfiai pont a jelzettől akár 3-4 zónával is eltérhet fölfelé, vagy lefelé. Az USA-ban valóban számít az óceánoktól való távolság is, valamint óriási lapos síkságaik is vannak, ahol valami hozzávetőleges támpontot azért lehet adni. A kiindulási elv, miszerint az abszolút téli minimumok fontosak a növények szempontjából, mégpedig az évenkénti absz. minimumok sokévi átlaga és nem az egyetlen egyszer előforduló abszolút minimum, viszont alapvetően helyes, ez jól láthatóan hiányzik a közgondolkodásból, még az Avala-Belgrád IC-vel Szegedre megérkező fügét vizionáló Professzor Úr fejéből is.

Azt illetően viszont ne nagyon legyenek illúzióid, hogy bizonyos körökben akkor is demonstrálva lesznek elfagyott kivik, ha esetleg újra a 2007-es enyhe telet élnénk meg. :)))

Tényleg olyan apró a gyümölcse ? Azt olvastam, kb. 50-60 grammosak.
Ninovarga már volt olyan kedves és ajánlott a sajátjából , élni is fogok a lehetőséggel, ha lehet . Fügéből nem lehet eleget enni :)

Látom, rendesen őrölnek a malmok és egy kis optimizmussal lesz bőven asiminánk!

A 'Brogiotto nero' vastag héjú, az biztos, nekem tavaly termett először amit ilyen néven vásároltam, de elképzelhető, hogy nem is az, mert világosabb héjú. Megvárom vele az idei évet mindenképpen és azután alkotok róla globálisabb véleményt. Ninovarga fügéi közül viszont szerintem pont olyanok, amilyenre vágysz, a fekete héjú és a pogácsa alakú, fekete héjú fajta. Sötétpiros a gyümölcshús és valóban nekem ezek tűnnek a legfinomabbnak.

Hát igen, tanulságosak tudnak lenni bizonyos "haladó szellemű" légkörök. Nem is annyira tartalmát tekintve, mint inkább a viselkedéskutatók szemszögéből. Érdekes, hogy gyakran még a feketéről is képesek bebizonyítani, hogy fehér.

Nagyszerű hírek! Így akár több csatornán is tudunk vizsgálódni.

Az előbb vettem észre, hogy a minikivin (úgy középtájon) néhány ágvég - úgy 3-4 cm-es hosszúságban - teljesen fagyos. Szó szerint olyan, mintha jégkockát fogtam volna, vizes és jéghideg. A növény alján és tetején az ágvégek teljesen szárazak és langymelegek. A rügyek mindenhol sértetlennek látszanak, még a fagyos részeknél is. Mitől lehet ez? Miért csak azon a részén van a növénynek ?
Fagy lehetett hajnalban, mert a balkonnövényeknél is láttam néhány elfeketedett levelet .

Tavaly nyáron egy lotussal és egy kákirüggyel elkövettem egy eretnekséget. Nyáron csináltam egy alvószemzést a hegyen, a szomszéd telkén, az én területemnél jó pár méterrel alacsonyabb fekvésben. Megkérdeztem az olasz faiskolások véleményét: azt mondták, kevés esélye van, hogy jó legyen, mivel az alvószemzést azért nem csinálják Olaszországban sem, mert a beültetett rügy télen rendszerint kifagy. Nos, én azt tapasztaltam egyelőre, ami a képen van, "asztá' maj' meglássuk'...

Még mindig "énfelém", de a hegyen:
az elmúlt években is megállapítottuk, hogy az elterjedtebb kákifajták közül elsőnek a Costata indul. (1.- 2. kép) A Tipo rügyei is jó hegyesek és zöldek, de egy picivel le vannak maradva a Costatatól (3.- 4. kép)
A kivin már vannak levélnek nevezhető levélkék, a gránátalma levelecskéi is növögetnek.

Az itt következő demonstrációval ki kellett várnom, hogy a télen lefagyott levelű fagyalsövény elkezdjen kihajtani.
Az első képen a letenyei patak medrével párhuzamos utca utolsó társasháza látható hullámosra nyírt fagyalsövénnyel.
Ha közelebbről megnézzük, a sövény, ház által megszakított jobb oldali, utca felőli szakasza elég szépen zöldül.
A patak partjának közelében végződő szakasz még hallgat.
Ezzel azt szeretném érzékeltetni, milyen helyzet alakult ki "mifelénk" a decemberi hőmérsékleti mélypont után. Sőt, tényleg annyira "mifelénk", hogy az egocentrizmus ódiumát vállalva, azt is mondhatnám, hogy "énfelém". Ha a nappali ablakán nézek ki, akkor is énfelém, vagy ha a konyhaablakon, akkor is énfelém.
A patakparthoz közel kifagyott az örökzöld japán kecskerágó (ha jól tudom a nevét).
A találkozók résztvevői biztosan megismerik a másik helyszínt: Zsolti háza "eleje". Az árok partján japán kecskerágó-faiskolát lehetne működtetni. A távolság kb. 150 méter légvonalban.
Ezek alapján ki-ki eldöntheti mennyire képezhet referenciát egy-két kis növény viselkedése egy esetleges fagyzugban az illető növényfaj térségi működőképességére vonatkozóan. (Zsolti utcájának az a szintje, ahol az ő háza van, azonos a miénkkel.)Ezek után arról is ízlése szerint dönthet bárki, hogy a Letenyére érvényes minimum azon az éjszakán az volt-e, amit ott lehetett mérni, ahol elfagyott a kecskerágó, vagy netalán az, ahol hajt a fagyal, vagy ahol nem, esetleg az, ahol a Zsolti háza előtt lévő kecskerágók vannak, sőt a lakott területen kívüli patakparti hőmérséklet, vagy a szőlőhegyi, ahol egyetlen fügerügy sem károsodott???????????????????????? Azután már majd gyerekjáték lesz megítélni és sommásan kijelenteni, hogy "mifelénk" mi nem termeszthető!!!!!!!!!!!! :)))))))

Igen, én is ugyanezen okok miatt nem akartam illúzióromboló lenni.
Ésszerűen és kellő óvatossággal úgy lehetne eljárni, hogy valakinek személyesen meg kellene szemlélnie ezeket a növényeket. Az illetőnek föltétlenül olyannak kell lennie, aki tisztában van az itt felsorolt kritériumokkal. Ezen ismeretek birtokában szemrevételezéssel el tudná dönteni, milyen túlélési és fejlődési sanszuk van a kínált növényeknek, illetve a szállításuk milyen feltételeket igényel. Csak ezt követően kellene elkezdeni pénzt költeni rájuk, természetesen egy pozitív ítélet nyomán.

Nemigazán akartam beleszólni, mivel sok tapasztalatom nekem sincs benne, összesen 2 kis növényem meg agy magvetésem van, de mivel tudom, h. karógyökere van, és kényes a bolygatásra, én nem tudom, hogyan lehet 2m-es növényeket árulni. Ill. lehet, nagy konténerben, de azt meg nem lehet postázni. Szóval sztem necces egy nagy növényt megvenni, drágán, aztán kifekszik. Akkor már inkább itt a Zotya, vagy pesten a Bene( Ugy tudom, ősztől vannak oltottak is nála).