Bemásolom egy tábla feliratát az Egererdő Felsőtárkányi Erdészetének területéről.
Kedves látogató!A Felsőtárkányi Erdészet megkezdte a térség idős erdeinek természetes módszerekkel történő felújítását.Az idős fák által termett makkból 1-2 év alatt helyben csemete fejlődik. Ezután, a kis fák növekedésének biztosítása miatt, az idős általában beteg egyedeket ki kell vágni felőlük. Így a több száz év óta sarjaztatott, leromlott egészségi állapotú, fafajszegény sarj-erdőből genetikailag azonos értékű, állékony, vegyes fafajösszetételű magról nőtt erdő cseperedik fel, melynek várható életkora 80 évről 120 évre emelkedik.A fakitermeléseket az erdőtörvény illetve a természetvédelmi törvény előírásainak betartásával végezzük, az erdészeti és természetvédelmi hatóság felügyelete mellett, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi irányelveinek figyelembevételével. A levágott területeken meghagyunk 1-1 idős, szép fát, facsoportot; a területek között pedig elválasztó sávokat, foltokat az élőhely-megőrzés és élőhely-átmentés miatt, valamint az erdő legjobb térszerkezetének kialakítása érdekében. Ezzel a módszerrel évente az erdészet területének mintegy 0,6 0,9 %-án vágjuk ki az idős fákat.A 2003. és a 2004. évi kedvező időjárás folytán bekövetkezett bő tölgymakk-termés párosulva az erdészet szakembereinek munkájával, tapasztalatával lehetőséget ad e sikeres erdő-felújítási módszer folytatásához.További felvilágosítást a Felsőtárkányi Erdészet szolgáltat a (36) 434-210-es telefonszámon.Kérjük az erdőjáró emberek megértését és bizalmát!
A szöveget Borsó Zoltán erdőmérnök írta, én is azt javaslom, bízzunk bennük.
Várjuk a "heti jelentést" akkor a forrásokról, aki más forrásnál jár, s tud infókat, irhat a "vizállásról", vagy hogy mit érdemes éppen megnézni, az aktuális időjárástól függően, stb.
Nap mint nap látom a véghasználatokat. Nem örülök nekik. Ez a cikk egy kicsit összecsúsztat dolgokat. Ha kiadták a véghasználati engedélyt a hatóságok, akkor ugye nem arról van szó, hogy a hiányos terepi jelenlét miatt nem veszik észre a véghasználatot?
A véghasználat max. három hektár lehet egybefüggően. Még így is baromi rondán néz ki. Felsőtárkány fölött a Lök-bércen nagyon sok három hektár hiányzik a teljesen egykorú állományból. Ez mutatja, hogy kb. nyolcvan éve nem nagyon volt öreg fa az egész környéken.
Talán a csörlős közelítésről a kép pont Répáshuta fölött a műútnál készült. Na, ez az a hely, ahol észrevétlen marad bármi.
Én egy kicsit túl élénknek tartom a hatóságokat. Biztosan ti is tudjátok, hogy minden rendezvény ebben a pillanatban kicsit nehezen (drágán) elképzelhető a nemzeti parkokban:
33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól //2006.01.23.
....... Védett vagy fokozottan védett természeti területen hatósági engedélyhez kötött, a jogszabályban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos eljárás: i) pontja közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatása: 100 000 Ft .......
Talán a hónap végére már a helyére teszik az ügyet, de most csak 100000 forintért, vagy illegálisan lehet tájfutó versenyt, teljesítménytúrát, szervezett túrát rendezni.
Nekem ez most kicsit jobban fáj, minthogy néhány denevérfajnak odébb kell költözni néhány száz méterrel.
Talán tíz, vagy több éve más volt a fa felhasználás aránya a különböző ágazatokban.
Vagy tíz éve telepítenek energiaerdőket is, ezek aránya egyre nő a közeljövőben, habár ezek másra nem igazán használható mezőgazdasági területeken vannak(lesznek).
Más:
Jártam Norvégiában egy erdészeti bemutatón. Ott az a gond, hogy a második világháború környékén rengeteg erdőt tettek pénzzé. Ezért mostanában nagyon sok fenyves került vágásérett korba. Akkor láttam csak igazán, milyen az, amikor az erdőt úgy aratják, mint a búzát.
A közelmúltban látható volt a Tátrában is, milyen sérülékenyek az egykorú erdők. Azt is kell látni azonban, hogy "gazdaságosan" erdőt "termelni" leginkább csak vágásfordulóval lehet.
Más utat is választhatunk, de akkor egy egység faáru a mostani egy egység forint helyett négy egység lesz. Majd azt is meg kell magyarázni azoknak, akik fát akarnak felhasználni.
Vásárolhatunk máshonnan is fát, mi is érezzük azt a hatást, amit Ukrajnában, Romániában a valóban nyakló nélküli erdőirtások okoznak a Tisza vízgyüjtőjén.
Amit most egy kipusztított gazmezőnek látsz bekerítve, az is erdő, csak a fák még nagyon kicsik. Nézd meg húsz év múlva is.
Egy erdész barátom a következő példával élt: egy néhány éves tölgy-ültetvény olyan mint egy újszülött kórterem. A kórteremből nem tudunk megfelelő következtetéseket levonni az emberek társadalmáról, mint a tölgy-ültetvényről sem. Azért is kell megváltoztatni a vágásfordulós gazdálkodást az erdőművelésben, mert ugyanúgy nem ez emberek társadalma az újszülöttek gyűjtőhelye, mint ahogy az erdő nem egykorú, egy fajú fák együttese.
A vágásfordulókat évtizedekre tervezik előre, és nagyon szigorúan ellenőrzik a pontos betartást (Erdőtervezés, Erdőfelügyelet). Nagyon hosszú időnek kell eltelnie, amíg egy ilyen nagy időtávra tervezett rendszert át lehet állítani egy másik pályára. Az más kérdés, hogy az erdőgazdaságoknak nyereséget kell felmutatni, a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja.
Itt kérdezném: kinek nincs otthon fa asztala, széke, szekrénye, parkettája, ágya, vagy fakanala?
Gerely Feri nagy nemzetközi kitekintéssel is bíró erdőmérnök. Kb. 40 éve erdész, jelenleg Boszniában dolgozik, évekig működött Grúziában is. Megbízom értékitéletében.
Az egy fajú és korú fák egyszerre pusztulnak meg. Néhány száz év múlva biztosan visszaálna az éghajlatnak megfelelő erdőtársulás.
Tájfutóként már egy Észak-Amerikai fenyőerdő is lehet "őserdő", már amit pl. a Rambo 1. -ben láthattunk, vagy amit tegnap este Az utolsó mohikánban (bár az inkább lombos erdőt mutatott, némi bőrlevelű cserjével).
Az megnyugtató lenne, ha nyilvános statisztikákból kiderülne, hogy az elmúlt években nem ugrott meg a kitermelt famennyiség a Bükkben, bár akkor is furcsán mutat a 'Fokozottan védett terület, belépni tilos' tábla mögött a letarolt hegyoldal.
Elolvastam, érdekesnek is találtam, de egyetlen dologba mégis belekötnék:
"lehet, hogy egy őserdő nem is tetszene a tájfutó közvéleménynek, hiszen az többnyire sötétzöldként szerepelne a térképen" - A sötétzöld az "áthatolhatatlan bozót," illetve régebbi kategóriával a "leküzdhető bozót" (ha jól emlékszem, mert a tájfutást öt éve abbahagytam). Úgy gondolom, hogy a záródó lombkoronaszintű erdőkre ez semmiképpen nem igaz. De jártam én már sok helyen, ahol a tölgyerdőt vagy akácost jó ideje nem művelik, és ott sem alakult ki áthatolhatatlan bozót, legfeljebb a mély völgyek alján. No persze gusztustalan szedres-csalános olykor igen - de az nem sötétzöld, hanem sötétzölddel vonalkázott kevésbé zöld, esetleg fehér. És a legvacakabb szedres dzsindzsák mindig a tarvágások helyén szoktak megjelenni.
Ezek a nagyon bonyolult folyamatok, mint az erdőművelés, természetesen nem érthetőek laikus szemmel, most 2006-ban bekukkantva az erdőkbe.
Miután én már nagyon sok éve járom az erdőt, érzékelem a változásokat. Kezdő tájékozódási futóként a hetvenes évek elején egy helyen öreg erdőben futottam, később tarvágáson, most már ismét fiatal fák alatt, ugyanott.
Erről a körforgásról Gerely Feri barátom, aki erdész és tájékozódási futó is egyben, hosszú cikket írt. Ennek egy részét bemásolom, ha van kedvetek olvassátok el az egészet.
..... A kialakult erdőgazdasági módszerek (még a vágásos német módszer is) ezen alapulnak. Az erdőnevelésnek máig is, és bármely új módszer bevezetése esetén is egyetlen és legfontosabb eszköze az állományszabályozás, ami kizárólag fakitermeléssel jár együtt. A jelenlegi Európai erdők nem őserdők ... ... mindenhol emberi munka eredménye. Ilyen formában történő fenntartásuk csak emberi beavatkozással lehetséges, de még őserdővé történő átalakításuk is. Ilyen "visszavadítási" kísérleteket már folytatnak. Nagy felelőtlenség lenne magára hagyni erdőket, ennek számos rossz példáját már látni.
2. A Lajos-forrás erdeiről, avagy miért vannak levágott erdők. Azt tudni kell, hogy Magyarországon a német típusú, u.n. vágásos erdőgazdálkodás módszere honosodott meg. Ennek lényege, hogy az erdőterület kicsiny parcelláit (mi erdőrészletnek hívjuk) egykorú (azonos korú) és általában elegyetlen faállomány borítja. Tehát a tölgyesben szinte csak tölgy, a bükkösben bükk van stb. Ez az eljárás elfogadott és ma is gyakorlat a Közép-Európai országokban. Az állományok életciklusa (mi vágáskornak nevezzük) fafajtól függően 25-130 év, ezen az életkor-határon belül kerül az erdő kitermelésre.
A vágásos eljárás igen látványos (és még szakmai körökben is egyre kevésbé elfogadott) "látványa" a végvágás, illetve a tarvágás. Végvágásnak nevezzük a fokozatos felújító-vágások utolsó mozzanatát, amikor a még álló erdő fái alatt a természetes, vagy mesterséges úton megjelent következő erdőgeneráció csemetéinek megmaradása és fejlődése érdekében több lépcsőben, fokozatosan letermelt öreg állomány teljesen levágásra kerül. Tarvágásról beszélünk (ezt a természetszerű erdőkben egyre kevésbé alkalmazzák), amikor egy ütemben 100 %-ban levágják az erdőt, és utána mesterségesen betelepítik a területet. ...
Rendszeresen járom a Bükk Felsőtárkány - Hereg-rét - Sándor-hegy álltal befoglalt részét (mármint ezek a sarokpontok). Erről a területről heti kétszer-háromszor szerzek információt személyesen (kijárok futni).
Az elmúlt héten csütörtökre szinte semmi hó nem maradt a Vöröskő-forrásnál, tegnap a Peskő-háznál már megint 30 cm friss porhó volt.
Bélkői kőbányát már azelőtt elkezdték művelni, még mielőtt a nemzeti parkok gondolata felmerült volna.
Amikor a bányát bezárták (négy éve), átruházták a terület tulajdonjogát az államra, a kezelési jogok a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságra szálltak. A rekultivációs pénzből hozták létre a bélkői tanösvényt is.
Sajnos már csak ritkán jutok a Bükkbe, mióta elköltöztem Miskolcról, azóta csak évente párszor túrázok arra. Egyik kedvenc teljesítménytúrám a Barcika túrák, aminek a vége a Tardonától Barcika irányába kb. 2 km-re kezdődő Nyír-völgytől fel a Bükk-tetőre, onnan végig a piroson Ebecki-tető felé Barcikára vezető szakasz. Ez a túra két hete volt, errefelé ezt megelőzően egy éve jártam, akkor még sűrű erdő borította a Bükk-tetőt, az idén igencsak belelendültek a favágásba. Nem akarok rosszindulatú lenni, de gondolom kell a fa az erőműbe, mert ugye ez a környezetbarát újrahasznosuló energiapolitika, és még messziről sem kell a fát hozni, szinte karnyújtásnyira van az erdő. Szerintem nézzetek körül arra, hogy rendben van-e ott az erdőművelés!
A tarvágás sajnos országos jeleség lett, kíváncsi vagyok a folyamat eredeti kiindulópontjára. Mindenhol az erdőket, szénbányákat és a hőerőműveket eladták talán azzal a feltétellel, hogy a bányákat bezárva fára kell átállni.
Ugyanakkor furcsálom, hogy egy 'termeszetvedo' miért így gyűjt infót amikor (hiteles esetben) sokat jár a Bükkben.
Okés, szólunk ha valami rendelleneset tapasztalunk... - mondjuk szegény Bélapátfalvi hegyet hány évtizede rombolják már :(( Állítólag az nem a Nemzeti PArk része..(véletlen kifelejtették bejelölni, Szerintem maga a hegy egésze a Nemzeti park, nem pedig csak így ahol ipari rész van, azt hihagyjuk...
Viszont Ti is nézzetek vissza gyakran erre a fórumra, hisz itt tudunk eszmétcserélni. Azt a mailcímedet nem fogják felírni, megjegyezni, azért tartsátok a kapcsolatot az itteni fórumosokkal, ill. egyéb fórumokon található természetjárókkal...
A Bükki Nemzeti Parkban folyó erdőgazdálkodás, magyarul erdőirtás elleni fellépéshez gyűjtünk anyagot. A Bükki Nemzeti Park védett természeti terület, amelynek megőrzése az Alkotmány és más jogszabályok alapján állampolgári jogunk. A Bükki Nemzeti Park területén senki, még állami vállalatok sem gazdálkodhatnak a természetvédelmi szempontok iletve törvények figyelmen kívül hagyásával. Tarvágás csak NEM ÖSHONOS fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - lenne engedélyezhető (1996. évi LIII. törvény 33. §).
A fentiek alapján kérjük, hogy ha bárki a Bükki Nemzeti Park területén tarvágást észlel, amelynek során öshonos fák, mint a bükk és a tölgy, kerültek kivágásra, jelezze azt az alábbi e-mail címen. Kérjük, hogy szálaló vágást vagy nem öshonos fák (pl. fenyö) kivágását ebben az esetben ne jelezzék. Kérjük, hogy minden esetben adjanak pontos helymegjelölést. Ha technikailag lehetséges, kérjük, fényképet is küldjenek, amelyen a kivágott fák tönkje látható - ez alapján lehet bizonyitani, ha a kivágott erdö öshonos fákból állt. Nevet, címet nem kell küldeni.
A minap a Bükkben jártam, kerékpárral. A beszámoló képekkel és jó sok szöveggel itt található:
orszagcsavargo.fw.hu/0602BUKK.HTM
. Egy rövid kivonat:
Ezután különös, vad vidékre vitt az utam. A piros jelzés folytatását kerestem a falu túlfelén, a tegnapi betonút bejáratával szemben, de csak egy lépcsős, keskeny gyaloghidat találtam a patakon. Márpedig én ezen át nem megyek, gondoltam, és továbbrúgtattam dél felé. A Furgál-völgy kaptárköveit céloztam meg, és a pótterv értelmében gyalog, alulról. (A név bizonyosan német eredetű, a "fuhre" szekeret, fuvart jelent. Aki többet tud, segíthet.) A térképnek igaza van: a Cserépváraljai-patak teljesen elvágja a Furgál-völgyet a műúttól, s a túlparton kanyargó szekérutak sem hatolnak bele. A bicajt az országút mellett, látható helyen hagytam, de a forgalom kicsi volt, s az esetleg felfigyelő autósok is abban a hiszemben hajtottak tova, hogy "a gazdája ott guggol a patakpart mögött." Visszafelé láttam egy friss nyomot, amely utánam eredt, de nem az útról, hanem a patak alsó folyása mellől jött.
Komor, mély vízmosás hasogatta völgy ez: az alján bodzabokrok, fiatal sarjak, följebb akácfák, gyertyánok vagy micsodák. Alsó felén, a réten méhészek helyfoglaló táblái. Rengeteg kisméretű pata nyomát láttam a vízmosás fenekén, s bizonyára nemcsak én, mert a helyszínen az orvvadászat kétségbevonhatatlan jeleivel találkoztam. Az ilyesmit azonban nem az én dolgom eltörölni, ezért megelégedtem annyival, hogy az egyik, szép rózsaszínben tündöklő hurkot leszereltem. Jó lesz az anyaga fizikaórán.
A farkasok nyomait külön erre a célra szakosodott csoport figyeli, a területeket felosztva, mehatározott időközönként bejárva azokat. Talán fel lehetne venni a kapcsolatot a szakemberekkel (ezek nem vadászok). Az egyik munkatársam területe valahol Várasszó környékén van. Havas időben találkoztam már én is "nyomkeresőkkel" a Pes-kő környékén.
