- jogszabályon alapuló jogutódlás: jognyilatkozatokhoz jogszabály fűzi azt a joghatást, hogy a jogelődök valamennyi joga és kötelezettsége a jogutódra száll át pl. egyesülés, szétválás
- megállapodáson vagy jogügyleten alapuló: gazdasági egység jogügyelten alapuló átvétele pl. gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely
- a jogutódlás időpontjában fennálló munkaviszonyok eme időpontban automatikusan átszállnak a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra (versenytilalmi megállapodásokkal és tanulmányi szerződésekkel egyetemben)
- minden olyan jogügylet alapján bekövetkezhet jogutódlás, amely alkalmas a gazdasági egység feletti hatalom megszerzésére
- jogelőd és jogutód munkáltató között nincs közvetlen szerződéses kapcsolat
- változás időpontja: amikor a jogutód ténylegesen megszerzi a gazdasági egység feletti irányítást, munkáltatói döntési hatalmat
Ha a jogutódlás miatt a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása aránytalan sérelemmel jár, akkor munkavállaló felmondhat 30 napon belül és alkalmazni kell a munkáltatói felmondás szabályai közül a munkavégzés alóli felmentésre ill. végkielégítésre vonatkozó részeket.
Munkáltató 15 napon belül köteles a munkavállalókat az átszállásról és az esetleges változásokról tájékoztatni.
Jogutódlás az uniós jogban
Európai Bíróság joggyakorlata alapján: a munkáltató személyében bekövetkező változás megvalósulásának feltétele az „identitását megőrző gazdasági egység átruházása” a jogelődről a jogutódra.
Gazdasági egység: az erőforrások szervezett csoportja, amelynek célja, hogy fő vagy kiegészítő gazdasági tevékenységet folytasson.
tehát a jogutódlás akkor valósul meg, ha a jogutódlást követően megőrzi identitását, avgyis többé-kevésbé azonos marad.
Kritériumai (Spijkers kritériumok):
- ingó és ingatlan vagyontárgyak átvétele
- immateriális javak (jogok) átruházása
- személyzet jelentős részének továbbfoglalkoztatása
- folytatott tevékenység hasonlósága
- tevékenység folytatása, vagy annak lehetősége
- ügyfélkörhöz fűződő kapcsolatok átvétele
A tényállás valamennyi lényeges elemét összességében kell vizsgálni.
a hozzá nem értőknek hozzáteszem: az EU joga nem csak hogy alkalmazandó a magyar jogban, hanem elsőbbséget élvez.
Most kérdés hogy jogutódlásról van szó (A megszűnik és lesz B munkáltató), vagy munkáltató személyében bekövetkező változás (A átadja B-nek).
Én is azt mondom, hogy ezek azt jelentik, hogy változatlan a munkaszerződés lényegi eleme (bér, munkakör, ha eddig tisztázva volt, akkor a munkavégzés helye is). Ha a munkáltató módosítani szeretné a feltételeket, és nem fogadod el, akkor neki kell felmondani.
Neked csak a lehetőség van meg, hogy erre hivatkozva (az átadásra) felmondhatsz.
Tudni kellene:
- milyen feltétel változik, mit nem tudsz elfogadni
- milyen tájékoztatást adtak (jogutódlás, megváltozik a munkavállaló személye, vagy munkaszerződés módosítás), milyen dokumentumot adtak.
Inkább én helyesbítek: úgy összegészében már nem igaz, amit ebben a tájékoztatóban írnak :-))))
(Azért nincs ellentmondás, mert idéntől már szabályozza a törvény, csak a tájékoztatót nem frissítették hozzá.... lehet, hogy észre sem vették ezt a változást....)
Amit nem tudok, az az, hogy milyen "új feltételek" lehetnek, ha jogutódlásról van szó. És nem tudom azt sem, hogy a jogutódlással a munkáltató nevén kívül változhat-e még valami a munkavállaló aláírása nélkül.
"Munkáltató változás miatt nem tudom elfogadni az új feltételeket,30 év egy helyen eltöltött idő után kénytelen vagyok felmondani."
Mennyire vagy biztos vagy benne, hogy neked kell felmondani? Mert ha az új feltételeket nem írod alá, akkor mi történik?
Korábban mintha ebben a rovatban is lett volna olyan javaslat, hogy ne írja alá az új feltételeket, mert akkor a munkáltatónak kell felmondania - a 30 év esetén meg valószínűleg jobb lenne neked a munkáltató általi felmondás, már ha ez neked is járható út -.
Nem felejtettem el, mert ez nekem is régi vesszőparipám, pont pl. az általad említett és sok más furcsa értelmezés miatt. Ottan van leírva, a közös háztartás meg pont nem :-)
A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli.
Viszont ez a rész az, ami szerintem most már nem igaz, mert az új MT egyértelműen meghatározza, hogy a gyerek alatt csak a saját háztartásban élő gyereket kell érteni. A régiben azt hiszem ez nem volt így deklarálva.
2012 előtt az volt a pálya, hogy a két szülő közül csak az egyiket illette meg a pótszabadság, mégpedig azt, aki a szülők közös döntése alapján nagyobb részt vállalt a gyerekkel való foglalkozásból, azaz akinek a munkaidején kívüli idejéből több ment el arra, hogy a gyerekkel foglalkozzon. (És én speciel igen viccesnek tartottam, amikor gyesen lévő anyukák esetében apuka nyilatkozott, hogy bizony ő vállalja a nagyobb részt a gyerekek neveléséből... WTF??? Anyuka akkor miafaxot csinál otthon, ha apuka a 8 órás meló mellett többet foglalkozik a gyerekkel, mint anyuka, aki ezért kért fizetés nélküli szabadságot....)
Szóval itt együtt élő szülőkről volt szó, hogy ők dönték el, ki kapja a pótszabadságot.
Most viszont nem kell eldönteni, mindkettőnek megjár. De csak akkor, ha közös háztartásban élnek a gyerekkel.
Várj-várj! Akkor ezt a részt kicsit fejtsétek ki nekem, mert ezek szerint nem értek valamit:
A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénnyel összhangban – a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló részéről a gyermek nevelésében való részvételt feltételezi.
Egy háztartás vagy a gyermek nevelésében való részvétel, mert ez nem ugyanaz az én értelmezésemben...
Munkáltató változás miatt nem tudom elfogadni az új feltételeket,30 év egy helyen eltöltött idő után kénytelen vagyok felmondani.
Kérdezem,ha a munkáltató ragaszkodik a felmondási idő ledolgoztatásához-ami ,ha jól tudom 1 hónap- én egészségi állapotom miatt táppénzre megyek,akkor a tp. lejárta után le kell dolgoznom az 1 hónap felmondási időt,vagy a táppénz idejével a felm.idő is csökken?
Az Mt. 294. §. (1) szerint: [E törvény alkalmazásában:] c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
S, hogy mit jelent a “saját háztartásban nevelt” gyermek, azt a családok támogatásáról szóló tv. mondja meg:
k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel [értsd: szülő] életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
"Mind a közcélú, mind a közhasznú munka munkaviszonynak minősül, tehát a munkaidő, a munkaszerződések, a munkaviszony megszűnése, megszüntetése, és a megfelelő munkafeltételek biztosítása tekintetében is az Mt. alapján kell eljárni. "
egy közmunkás ismerősömnek felmondtak, egyelőre csak szóban. azt állítja, semmilyen indoklást nem adtak. mikor megjegyeztem, hogy indoklás nélkül nem lehet csak úgy felmondni, azt válaszolta, hogy az új munka törvénykönyve erre lehetőséget ad. nekem ez így sehogy se áll össze, de nem ismerem az új munka törvénykönyvét egyáltalán. ha valaki képbe van, legalább annyit írjon, hogy igaz-e ez (mármint h bárkit bármikor indoklás nélkül ki lehet rúgni?!)
(csak zárójelben jegyzem meg, hogy ugye fegyelmi csak a Kttvben van, a közszolgálati tisztviselőnek meg kell a középiskolai végzettség. de persze tudom, hogy általában a sima figyelmeztetést is fegyelminek hívják a mindennapokban)
Felettes figyelmeztethet szóban/írásban, függetlenül attól, hogy a vezető és a dolgozó iskolai végzettsége milyen. Lehet pl. 4 általánosa a művezetőnek és főiskolai végzettsége a dolgozónak, nem számít.
Pontos munkakör hasznos lenne, nem mindegy hogy kőművesekről vagy gyógyszergyári munkáról van szó, általában nincs előírt végzettsége a művezetőnek, de a munkáltató előírhatja.
A munkavédelmi megbízottnak szükséges, hogy legyen szakképzettsége.
Ha a munkaszerződésben a cég magyarországi telephelyei vannak, akkor bármelyiket megnevezheti munkavégzés helyeként. Ekkor jár a munkábajárás költségtérítés az állandó lakóhely/tartózkodási hely és a munkavégzési hely között.
Abban a munkakörben köteles alkalmazni, ami a munkaszerződésben szerepel.
Mást nem vagy köteles elfogadni, ahhoz közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás szükséges.
Ha nem fogadod el, és nem tud mást munkát adni, a munkáltató felmondhat, felmondással (régen rendes felmondás). Ekkor felmondási idő és végkielégítés illet meg.
Annyi megjegyzésem van, hogy vigyázz a 2 hét szabival, mert az elvileg időarányosan jár.
Bár ezen a fórumon beszélgetünk róla, hogy a helyes az elszámolása, de simán kitelik az átlag-munkáltatótól, hogy kiléptet évközben, és levonja az időarányos szabadságon túli részt kilépéskor...
Közöst ne írj alá, ha Neked nem felel meg (és nem bánod, hogy felmondanak Neked), valamint ne mondj Te fel.
December elején veszélyeztetett terhesként táppénzre vettek,a Munkáltatómmal ezt azonnal közöltem.Sajnos a terhesség elhalt,januártól újra munkaképes vagyok.A Munkáltatóm közölte,hogy ő már alkalmazott helyettem valakit,mert úgy gondolta,hogy már nem fogok dolgozni.Nem tudnak vissza venni az eredeti munkakörömbe.15 éve vagyok a cégnél,a szerződésem a cég Magyarországi telephelyeire szól.Kiírtak 2 hét szabadságra.Azt mondták mindenképp keresnek számomra megfelelő állást,de nem biztos,hogy a jelenlegi telephelyen és munkakörben.Kérdésem az lenne,hogy köteles vagyok-e elvállalni? Vagy ha nem vállalom,akkor megillet-e engem végkielégítés? Mert azt most nem hajlandóak fizetni.
Üdvözletem!
Köszönöm előző kérdésemre a választ!
Szeretnék feltenni még egy kérdést. Valaki adhat-e úgy fegyelmit hogy nincs iskolai végzettsége? Gondolok itt arra, hogy manager beosztásban dolgozó személy akinek még érettségie sincs! Illetve milyen iskolai végzettség szükséges ilyen tisztség betöltéséhez valamint művezető és munkavédelmi megbízott állás betöltésére?
Válaszukat előre is köszönöm!
