" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nekem van, tavaszzal ültettem, egy topiktárs jóvoltából. Most olyan 3 m-es vesszői vannak, és már leveles. Hogy a termése milyen, majd ósszel tudok mondani róla vmit.
Hát végül is ezek a szlovákok magyarul beszélő csehek :-)) és sok minden van nekik, ami nálunk nincs! Szal meg lehet próbálni! Aztán majd irjatok, mi lett... mert más kárán tanul az okos! De szoktam venni tőlük kaktuszmagot, az müxik!
Így van, az illata is isteni, ha csak az illata lenne, akkor is érdemes lenne ültetni. Összefolyik a nyál a számban. Kiskanállal lehet kienni a finom belső részét, mint valami pudingot. Szegény Bélánk! :)))
Egyetértek azzal,hogy rendkívül finom gyümölcse van az asiminának.Pikáns,illatos krémszerű állaggal és ami kicsit zavaró a sok nagyméretű mag.Még nem tudom,hogy lehetne megoldani a tárolását,mert szedés után nagyon gyorsan beérik.Zotya jóvol- tából megkóstolhattam az ebből készült lekvárt,ami rendkívül extra,egyedi,az illata egyszerűen fantasztikus.Azóta én is lelkesen nevelgetem a saját csemetéket.Már alig várom az első terméseket.Mindenkinek ajánlom ezt az érdekes és ráadásul szép nö- vényt.Korai virágjai,majd az őszi színes lombja,még díszfának is értékes.
Szia! Elolvastam mit írtál. Hát gondolom ti is hasonlóan meglepődtetek mint mi. Köszönöm hogy hozzászóltál, mert így mint kiderült ,nem vagyunk egyedül ezzel a problémával.
Sziasztok, túlvagyunk a költözésen, kitakartuk a növényeinket, és sajnos a fügék semmi jót nem mutatnak. Elfagyás nem látszik, de semmi mozgás rajtuk. A gránátalma hasonlóan.
Néhány évvel ezelőtt Nino készített egy kis filmet az asimináról, amiben én voltam a kísérleti nyúl. Ninonál volt néhány érett, sőt, túlérett gyümölcs, és le akarta filmezni, ahogy elfogyasztom. Előtte soha életemben nem láttam és nem is ettem asiminát, és egyből ilyen mélyvízbe dobni, hogy életem első asiminaevése fel lesz véve videóra...hááát! Nino adta a tanácsokat, hogy vágjak hozzá jó képet, bólogassak és üljön ki az arcomra a gyönyör, de annyira lekötött a gyümölcs ízlelése, hogy lényegében megettem mind a 2-3 gyümölcsöt úgy, hogy elmaradt a filmen elvárt ováció :)) De nagyon finom volt, nagyon érdekes íze van, de az állaga és az íze is nagyon jó. Ami furcsa lehet, hogy kicsit nagyok a magjai, de mint gyümölcs nagyon finom. Ha lesz saját házam, tuti lesz 1-2 példánynak hely :))
Hát akkor nosza-rajta kispajtások, induljatok neki, aiol fogjatok össze! Vica is tudna menni veletek, én meg megpróbálom a kinti Misit rövidre zárni veletek - kell egy tolmács, gondolom...
Az elosztást pedig a hazafelé vezető útvonal mentén lehetne valahogy kitalálni, kinek mi a közelebb. Az enyémet pl. (ha lesz egyáltalán) Islandnál leadhatjátok Pázmándon. Neki is kell egészen biztosan és útba ejthető kisebb kerülővel..:))))
Hát az érés ideje augusztus-szeptember, tehát azt gondolom, hogy akár két expedíciót is lehetne szervezni. A beszerzést szerintem legtöbben tavasszal szeretnénk megejteni.
Én még közelebb is vagyok, elképzelhető, hogy meg tudom oldani a kijutást, de egyelőre csak nagyon feltételesre mondom. Az egyes igénylőkhöz való kijutás pedig még megoldandó probléma.
Támogatnék egy expediciót a Danek úr birodalmába de olyan paw-paw érési időben mert már magyon ennék legalább egy fél falatot !!!
Vonohorgom van kocsival együtt és utánfutóm is magasítóval! Magasabb fákat már hoztam el úgy hogy ezzel a zőld "rasel" hálóval picit szorosan körbetekertem az ágakat így a szél nem tépi le a leveleket!
Többünknek is van goji de éppen a nagyon vegyes információk miatt,nem nagyon tisztázott róla az igazság .Az ördögcérna mérgezőnek tartott növény hogy a kettő között mi a különmbség számomra nem világos, a véleményem az hogy ugyan az a növény a gyümölcsének fogyasztása kis mértékben nem okoz nagy gondot, szerintem különösen az aszalvány abból lebomlanak bizonyos dolgok .A fajtát talán az aszalványból nyert mag vetésével lehet megoldani ha van különbség eggyáltalán.
Ehhez képest olyan töve van, mint amit a képen mutattál és a nagyon rossz metszés meg a jégeső ellenére is volt rajta egy ilyen kis termés tavaly október 9-én.
János, a beszélgetésünk során szóba került a laposbarack is.Az olaszoknál van egy számozott sorozat UFO 1-9. Érdemes lenne utánanézni kint...és egy kis fajta infó:http://www.breeding-fruit.it/stonefruit1.htm
