" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Látom, nagyon elszánt vagy!:-) Én is, de a két méteres ára túl sok nekem, ennyit nem akarok, nem is nagyon tudok rá szánni. De megértem a szempontjaidat. S igen, úgy tűnik, ha túl kicsi, az is megnehezíti a felnevelését, egyáltalán nem biztos, hogy kisebb a kockázat, csak a veszteség a kisebb. A nagy gyümölcs nálam se szempont különösebben, mert egy 20 dekás termés se kicsi, az íz, az érési idő sokkal inkább.
Az első oldal nekem nem jön be. A második nagyon hasznosnak tűnik, csak a gépi fordítás nehézkéssé teszi a nyelvezetet. Hihetetlen a fajta-választék, de nem minden esetben túl informatív. Az a probléma, hogy néhány vásárlói lapon fel sem tüntetik a fajtákat, s ha rákérdeznénk, ki tudja mennyire lenne megbízható az adat. Ahol eleve meg van adva, ott nyilván igényesebbek erre. Úgy tűnik, azért lehet jelentősége a dolognak. Hiszen azt szűrtük le, különböző fajta a kívánatos, de az érési idők különbözősége talán a virágzás idejében is jelenthet különbséget, s ha nagy az eltérés, akkor talán sose porozzák be egymást. Úgy vettem le, hogy a fél méteres növények lehetnek 3 év körüliek, a méteresek már igencsak a virágzóképesség környékén lehetnek, ami 5-6 év, ha jól néztem. Megerősíthetne valaki!
Tudod, a következő megfontolásból próbálnám ki a két méterest is: Tavaly rendeltem egy osztrák faiskolából két pici oltványt. Akkor nem láttam más forrást, ahonnan egyáltalán bármilyen oltott, tehát "tuti" fajtát lehetett volna kapni asiminából. Egyenként 35 euróba kerültek, ha jól emlékszem. Ezek egészen pici oltványok, az egyik el is pusztult a nyáron, a másik él. Ezekről jónéhány év, mire termést várhatok. Van még egy oltványom és két magoncom is. Nekem megér kétszer annyit, hogy nem kell legalább 6-8, de lehet, hogy inkább több évet várnom a termésre. Mint említettem, láttam ilyen 2 méteresből két fát és már volt rajtuk néhány pici termés tavaly nyár elején. Bizonyára nem kockázatmentes ez a dolog, de szerintem megéri. Írja is ez a szlovák úr, hogy nem ennek a Luigi fajtának van a legnagyobb gyümölcse, de jó és biztosan terem. Nekem ez őszinte véleménynek tűnik. Ha már jövőre ehetek róla, akkor nem baj, ha kisebbek a gyümölcsök, nagyobbak a magok, majd az oltványok is remélhetőleg teremnek idővel és mégsem maradok addig sem pawpaw nélkül. Az sem utolsó szempont, hogy ha megmarad egy ilyen nagy fa, akkor annak néhány ágára fel is lehet akár oltani különböző nemes fajtákat. Egy erős, kifejlett alanyon talán ezek is előbb teremnének. Szerintem jó megfontolás az egyméteres is, se pro, se kontra nem akarok "reklámozni". Zotya papa növényei egyébként nagyon életerősek, többen számoltak be arról, hogy szép nagy gyümölcsöket is hoznak már, pedig magoncok. Bár a legtöbb gyümölcsfánál nagyon kérdéses a termésminőség magonc fák esetében, mivel eleve bizonytalan a genetikai állomány és ez igaz az asiminára is, de ő váltig azt állítja, hogy az ő magoncai magszelekciók és így elég jó eséllyel adnak jó minőséget adó termést. Nyilván ez sem 100%, de vannak, akiknél már termett ilyen.
Egy másik topicba írtam ezt a pár sort az előbb összegezvén az idei tél által okozott veszteségeket. Olyan furcsán fagytak el anövények, hogy igazából nem értem. Valaki tud erre valami értelmeset mondani? A nyári orgona nekem is elment és úgy tűnik a kékszakáll is. Viszont a japán juharnak semmi baja. Olyan az egész kertem, mintha foltokban lett volna nagyon hideg. Visszafagyott a gránátalma és a füge, ugyanakkor pár méterre tőle a datolyaszilvának és a piros kivinek semmi baja. Két idősebb kivitövön rejtélyes repedések vannak megint pár méterre az előzőektől. Van viszont olyan futórózsám és szedrem, amiről még a tavalyi levél sem fagyott le. A selyemakácnak semmi baja és úgy tűnik a paw-paw csemete is rendben van.
Mióta felvetődött egy Nyitrai vásárlás lehetősége ,nézelődtem kicsit még a neten!:-) Az ár alapján ezek sem kis növények lehetnek? Bár én nem láttam méret megjelölést!:-( http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=cs&tl=hu&u=http%3A%2F%2Fwww.pawpaw Van egy jó oldal a fajta leírások elég jók! Csak rákatt a kívánt fajtanévre és lenyílik az információs sáv és kép vagy szöveg! http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&sl=fr&u=http://www.exotickerostliny.cz/en/katalog-rostlin-othermenu-95/asimina-triloba-mainmenu-36/69-asimina-triloba.html&prev=/search%3Fq%3Dasiminier%26start%3D20%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3DSabayon:hu:official&rurl=translate.google.hu&twu=1&usg=ALkJrhhriaGb6L1lP3DZ5IUM5jebNZjKmw Talán segíthet a megismerésben és a fajta döntésben vásárláskor! Remélem jól másoltam??:-)
Igazad lehet, mert a treemail-nél is 10-20 cm-es a 4000 Ft-os, itt is annyi. Fajtájáról nem ír semmit, egyik kertészet se, de korrektül leírják, hogy 3-4 év múlva terem. Vagy ez se korrekt? Egyébként, ha azt nézzük, hogy a német lapon a 40-50 cm-esek 50 euró körül mennek, ahhoz képest nem sok. Van ahol olcsóbb?
Tavaly én is vettem Goji-t a schieberznél. Egy cserépben kettőt adtak, úgyhogy szétültettem őket. Kimondottan igénytelen növény, mert szabadság alatt vízhiány miatt elszáradt, de öntözés után ismét kihajtott :) Az egyik cserépben telelt bent, a másik a kertben, házfal mellett, takarás nélkül. Mind a kettő vidáman hajt.
A másik: a Schisandra Chinensis lemetszett és feldarabolt hajtása már zöldell a vízben, és a vízben lévő részén apró fehér gyökérkezdemények vannak mindenütt. Szóval kiválóan gyökeresedik!
Kinti anyatöve pedig hozza a sok új hajtást alulról is, remélem teremni is fog már.
A jiaogulan-t bujtással szaporítottam, nődögél, de csak pici leveleket hoz.
Értem, szóval így képzelted a két méterest! Mindenesetre én max. csak méteres körüliekben utaznék, kettőben, s ezek szerint különböző fajtákban. A beszerzési forrás és a fajták kérdésesek még. De a méteresekről is még kérnék véleményt valakitől, aki jártas benne, kár, hogy Zotya papa ide nem nagyon néz be.
No, megérkeztem. Szóval, kedves topictársak, dehogy ne legyetek ünneprontók, hiszen inkább most, legyünk szomorúak, mint amikor kidöglik a növény! Én is ezen aggodalmaskodtam, hogy a topicgazda 2-3 méteres növényeket szeretne hozatni. Furcsállottam, de ő jóval jártasabb a témában, s árulnak is ilyet, talán van realitása. De ugye minden más növénynél a 2-3 méteres már túl nagy, s ahogy ti is írtátok, pont egy ilyen kényesnél ne lenne? Ezért kérdezősködtem, s teszem még mindig, ezért kértem, mondjatok véleményt Mondjuk, én egyébként se terveztem 75 eurót egy fára költeni, de a méter körülinek látok realitását ültetési, és anyagi szempontból is. S azért talán nem eretnek dolog, hogy az ember szeretné lerövidíteni az a várható 4 évet még az első termésig.
Bene Lászlónál úgy tudom, csak 30-40 cm-es növények vannak, Zotya papát nem tudom árul-e növényt, s ha igen milyet. Ugyanakkor méter körülieket a Gumihal által mutatott német lapon is lehet látni, ezért is gondolom, az már reális lehetőség, s 2 év miatt talán megérné. Még nem olvastalak végig benneteket péntek óta, majd mindjárt.
Apropó a Straklnál lehet róla többet tudni? Mert a katalógusban nincs méret, életkor. Most hétvégén fedeztem fel, de láttam, a másik topicban is írta valaki.
Valószínűleg költözni fog. A mostani helye nem jó, mert nagyon kézre esik. Átteszem oda, ahol nem igazán férnek hozzá. Majd utána olvasok külföldi oldalakon is, meglátjuk mit írnak.
Valahol olvastam hogy a goji mérgező fent a bokron ezért kell aszalni és hogy hajlamos aszalva is kivonn a Ca-Kalciumot a szervezetből. Ittam goji levet még tavaly nos nem tudom hogy pl azt miből csinálták? Friss gyümit préseltek vagy aszaltat?? Kostoltam a bokorról frissen hát igen keserű nehéz lenyelni , szerintem egy gyerek egyből köpi is kifelé. Általában a természetben ami keserű az "mérgező" .Az is igaz hogy ami nem ől meg az erősít! Azt is megfigyeltem hogy a madarak is szedték a gojim most vagy kiköpték később amit nem láttam vagy bezabálták amit megint nem láttam , az is tény hogy az állatok "tudják" hogy mit szabad és mit nem!
A másik az hogy ha mérgező is nyersen lehet olyan kicsi a dózisa hogy a gyereknek 15 kg-t kellene megenni ami meg bizti nem lesz egyszerre a bokrodon.
Engem az aggaszt, amit Vica is írt lentebb. Vettem katalógusáruházból növényt, terem is. Aztán olvastam, hogy antropin mérgezést okozhat, meg a boldogságérzetet sem véletlenül okozza... Arra vagyok kíváncsi ki mit tud, olvasott ez ügyben. Vica is írta, hogy az ördögcérna mérgező. A Terebess is ezt írja a végén. Mi a helyzet a mi növényünkkel? Hogy lehet megkülönböztetni a két fajt? Lehet, hogy túl aggodalmaskodónak tűnök, de van két igen kicsi gyerekem. Még véletlenül sem szeretném, ha valami olyan lenne a kertben ami nem nekik való és véletlenül megennék. A dísznövényekből is kidobáltam a mérgezőket, a dézsásokat meg olyan helyen tartom, ahol nem férnek hozzá.
Nekem van, tavaszzal ültettem, egy topiktárs jóvoltából. Most olyan 3 m-es vesszői vannak, és már leveles. Hogy a termése milyen, majd ósszel tudok mondani róla vmit.
Hát végül is ezek a szlovákok magyarul beszélő csehek :-)) és sok minden van nekik, ami nálunk nincs! Szal meg lehet próbálni! Aztán majd irjatok, mi lett... mert más kárán tanul az okos! De szoktam venni tőlük kaktuszmagot, az müxik!
