Bocs hogy idepofátlankodom,de: a következtetésed a sok ezer rúnakőről nem feltétlen valós! Emlékeztetnélek arra a sok ezer középkori szerzetesi kódexekre,amikre egyébként egész műhelyek épültek,hogy azokat is csak egy igen szűk réteg volt képes olvasni,főleg latinul. Még királyok közt is volt nem egy,aki nem volt képes olvasni őket. Ezek az emlékkövek,sokszor csak a maguk egoját volt képviselni az állítóknak. Sőt azt sem tartom kizártnak,hogy maguk az állittatók sem mindíg tudták azokat elolvasni. Tehát itt leginkább a világgákürtölés volt a lényeg,ill. maga a tett.
"Szóval kinek sötét és mihez képest? A reneszánsz Itáliához? Kicsit magas a mérce."
ez az egész sötétközépkorozás itáliai reneszánsz agyalmány, hogy önmagukat, mint a római aranykor örököseit a humanisták elhatárolják a megelőző korszaktól. pl. a gótika kifejetzést a humanisták mint "a barbár gótok kora, sötét középkor" értelemben használták, alkották meg. (ma me ugye mást jelent...)
"Nem hiszem, hogy olyan nagy innovációra lett volna szükség, ezek a népcsoportok otthon voltak ezen az éghajlaton, előtte is megéltek, mielőtt idejöttek kelet felől, nem beszélve az ittmaradt őslakosokról (kelták, meg egyebek), nem kellett új technológiákat tanulni."
***
Ez pontosan igy van.
A 18. századig, sőt néhol a 19. századig a római hóditás előtt, a kései La Téne korban kialakult agrár- és fémmegmunkálási technikák éltek tovább.
A rómaiak civilizációja egy szűk csoportot érintett, általában bevándorlók csoportjait, idegen test volt a mérsékelt égövi Európa testén ez a mediterrán kultúrforma.
Amikor a római uralom eltűnt, a paraszti szinten továbbélő késő keltakori paraszti kultúra alapozta meg az eu-i középkort.
A IX szd-ban Sziciliában mindenféle mágia virágzott. Abban van állítólag fehér, meg fekete mágia. És ott és akkor valami nagy varázslók éltek. Az egyik állítólag Hitlerben testesült meg újra. Na, ettől sötét:-))
Az írásbeliség nem lecsökkent, hanem előtte sem volt. A kereszténység nem igazán preferálta a pórnép kultűráját. Nem igazán szerették, ha rajtuk kívül más is tud írni-olvasni. Ez már Constantinus idejében is eléggé nyilvánvalóvá vált. Észak-Európában meg amúgy sem tudtak írni. Jó persze, rúnák, meg ilyesmi, de azt is csak a kiválasztottak ismerték. Höhő! Merd azt mondani egy dákorománnak, hogy ők elnéptelenedtek, hát ők itt voltak!:-)
Rendkivüli mértékben lecsökkent az írásbeliség használata Európában. Volt ugye Bizánc, Róma és az ír kolostorok és máshol csak elvétve. Nagy Károly idejében a Kontinensen is elterjedt az írásbeliség. Ehhez járult a római-hellenisztikus innovációk vagy felének elfelejtése. Katasztrófális népességfogyások (Balkán szinte kiürült).
Hát a X. század az már azért kifele megy a "sötétből". Előtte volt még 400 jó év. Amúgy változatlanul fenntartom, hogy ez azért nem volt olyan sötét. Vagyis mihez képest? Mert ütötték-vágták egymást a népek? És utána? Technológiai fejlődés - mit profitált ebből a mezei pógár? A szakszerűen megművelt földjét professzionálisan kiképzett félelem és gáncsnélküli lovagok dúlták fel, tízévente végigpusztított egy járvány Európán. És ez valahogy az egész középkor folyamán így ment, akkor is, amikor "érett" középkorról beszéltek. Szóval kinek sötét és mihez képest? A reneszánsz Itáliához? Kicsit magas a mérce.
A római-helenisztikus technológia vagy fele elfelejtődött, a fele amely pld a mezei vizimalomhoz volt köthető, megmaradt. Sőt a X. sz. második felében a római birodalomban ismeretlen innovációk jelennek meg Lotharingia folyóin. Felfedezik a sima körforgás mellett a tört mozgású eszközöket (kalapács, fűrész, stb). Megérkeznek folyamatosan a kínai innovációk. Az első a selyemhernyó, még Jusztiniánusz uralma idején Bizánci ösztönzéssel érkezik. A többség az arabok, indiaik közvetítésével.
Belsőázsiai innovációk is érkeznek pld kengyel, szügyhám, feltehetően az avarok az átadók.
A XIII században már Európa és Kína innovációs szintje azonos (Van amiben Kína előbb volt mint Európa, van ahol Európa van előbb mint Kína (pld a vizimalmok széleskörű elterjedése, egy kerékről meghajtott többszerszámos malmok)).
Csak az kellett, hogy a pestis elmenjen kb 850 körül, a magyar, arab, norman kalandozók befelyezzék rablóhadjárataikat.
Talán nem is a technológia, inkább egy viszonylag stabil hűbéri rendszer lassú kialakulása volt az, ami valami fejlődést hozott, vagy inkább a fejlődés lehetőségét. Bocs, hogy ilyen csúnya, polgázosan fejezem ki magamat, de ez a pár száz év valamiféle eredeti tőkefelhalmozás ideje lehetett, a vele járó sok mocsoksággal.
Igazad van, a szügyhám nagyon fontos, viszont vaspapucsos ekét már egész Eurázsiában használtak akkoriban, az V.században már az északnyugati vidékeken asszimetrikus ekével szántottak, ez a tipus vagy 5-600 évig nem is változott,vagyis már nem számított újdonságnak.
dehogynem kellett: faeke helyett vaspapucsos faeke, vagy vaseke, nyakhám helyett szügyhám, és lehetne sorolni, ezek mind nagyon fontos innovációk voltak ahhoz hogy a mezőgazdaság teljesítménye megnövekedjen. tkp. egy mezőgazdasági forradalom zajlott le az előző ezredforduló környékén.
Nem hiszem, hogy olyan nagy innovációra lett volna szükség, ezek a népcsoportok otthon voltak ezen az éghajlaton, előtte is megéltek, mielőtt idejöttek kelet felől, nem beszélve az ittmaradt őslakosokról (kelták, meg egyebek), nem kellett új technológiákat tanulni. Ezek az emberek kölesen, árpán, zabon éltek, a legutóbbi időkig, szerintem Itáliában hírét sem hallották ennek. Hely meg volt elég, azért a V.- X. szd-ban nem voltak olyan sokan. Na persze, gondolom, olyan őrült nagy jólét nem lehetett, de azok a nagy középkori éhínségek csak úgy 300 év múlva jöttek. Pont akkor, mikor virágzott a középkor - a katedrálisok kora. Szvsz. a XI. századig túl sok minden nem történt, épült néhány kolostor, várak, pontosabban lakótornyok, egy régi római falusi kőművesmester technológiai szintjén, de ehhez is már legalább tartománygrófnak kellett lenni, ez alatt legfeljebb egy földsáncra futotta, és kész. A valahavolt birodalom helyén meg azt élték fel, ami maradt. Inkább azt mondanám, hogy a mediterrán térségbe betolakodott északiak (vandálok, gótok, longobárdok stb.) vettek át ezt-azt. Nekik viszont eszük ágában sem volt innen a jó meleg, gazdag vidékről visszamenni, szépen ráültek a helyiekre.
Igen. Arra próbáltam ezzel utalni, hogy a Római bir által ismert és alkalmazott tudás egy része csak sokkal késöbb bukant fel Eu északi részein, ahonnén elterjedt az egész világra. Hogy nem olyan volt mint Kína esete, hogy a földrajzi akadály is állt útjában az informóciónak.
ezt azért így nem mondanám, európában is jelentős innovációk voltak a XII. század előtt, végső soron ez tette lehetővé, hogy a mediterráneumtól északra is jelentős népességtömörülések alakuljanak ki, a mediterráneum éghajlata és talajai ugyanis teljesen más technológiákat igényelnek, mint a valódi mérsékelt öv.
"az emberi történelmet három fő mozgatórugó befolyásolja 2 millió év óta ez befolyásólta. Tehát első a társadalmi belső mozgás, nagy egyéniségek, és a természet változása, végül is."
A negyedik (a legfőbb) a negyedikktől : A MŰSZAKI FEJLŐDÉS.
Nagyon jó könyv az én történelem filozófiámat, hogy az emberi történelmet három fő mozgatórugó befolyásolja 2 millió év óta ez befolyásólta. Tehát első a társadalmi belső mozgás, nagy egyéniségek, és a természet változása, végül is.
David Keys: Katasztrófa, Vince Kiadó, Budapest, 2002,
Stagnált, persze, hogy stagnált, háromszáz éve azt csinálta, de amíg nem esett szét a birodalom, addig el voltak vele. De úgy még rendesen stagnálni sem lehet, ha félóránként bekopog egy népvándorló és még a nagymama protkóját is elviszi. Amúgy légyszi írd már ide a könyv címét, érdekelne. Annak ellenére, hogy nem hiszem, hogy egy egészséges társadalom ne tudna lekűzdeni egy ilyen kataklizmát, de hát ez már rég nem volt az.
Gyakorlatilag majdnem az egész világ megváltozott egy éghajlati katasztrófa nyomán amely Jusztiniánusz uralkodása idején csapott le a földre. A kiváltó ok egy hatalmas hamú és kénsav aeroszol gyártó vulkán a Krakatoá elődje Szumátra és Jáva között. Következmény lehülés, többségén a földön szárazság. A szárazság/lehülést követően a rágcsáló pestis a Viktória tó körülről átkerült a patkányokon keresztül Mediterrán térségekbe (a fránya elefántcsont kereskedelem) és szomszédságába. Van ahol a pestis, van ahol a szárazségot követő éhinség, de majdnem az egész világot megváltoztatta, még Közép Amerikát és az Andokot is.
Valószínüleg a szárazság következménye (a türkök győzelme) volt az avarok nyugatraindulásának végső oka is.
Hogy érted , hogy a világ többi része? Gondolsz itt Kínára, Indiára stb.? nem hiszem, hogy ezekre rá lehetne húzni az európai sémákat. Ami meg Itáliát illeti:azért ne felejtsük el, hogy az is apró darabokra esett szét, ugye északon longobárdok, másutt, arab, meg minden más. Végül is ezek a kis fejedelemségek, vagy micsodák sem sokat törődtek a római örökséggel. Amúgy csöppet sem misztifikálom túl a rómaiakat, sőt számomra kissé ellenszenves az az agresszív, mindent legázoló, önelégült stílusuk, de muszály elismernem a kultúrájukat - talán leginkább a műszaki fejlettségüket. (Csak úgy off: ahogy ezt visszaolvastam eszembe jutott egy mai párhuzam). Hát a tömegek mit kaptak a magaskultúrától? nem sokkal kevesebbet, mint az angol szövőgyári munkás a 19. századi Angliában, vagy a somogyi jobbágy Magyarországon.
Setet kozepkor csak az ex Nyugat Romai Birodalom teruleten volt. A vilag tobbi resze viszonylag linearisan fejlodott egeszen addig, amig a mongolok majd a gyarmatositok egy kis nonlinearitast vittek a vilag rendjebe.
Valojaban Nyugat Euban is csak annyi tortent, hogy 400 ev intermezzo utan a terulet visszaesett abba az allapotba, amibe termeszetes fejlodessel, romai behatas nelkul jutott volna el, kizarolag a sajat eroforrasaira tamaszkodva.
Az igazan katasztrofalis szvsz Italia hanyatlasa volt, csak itt beszelhetunk arrol, hogy a kb i.e. I szazad allapotainal rosszabb helyzetbe kerult a civilizacio szvsz.
A romai birodalmat meg kar misztifikalni. Az eletminoseg es a technologia a tomegek szamara nagyon nagyon alacsony volt, azt a par szazaleknyi varoslakot, aki a magaskulturat csinalta meg a pusztai es erdei nepek megerosodese, eghajlatvaltozas es a jarvanyok utan mar nem lehetett fenntartani azon a mezogazdasagi technikai szinvonalon.
Szvsz. nem földrajzi, hanem kulturális akadály volt. Gondolom, azok a germán, kelta, szláv népek, akik északabbra éltek, egy teljesen más kultúrkört alkottak, mint a rómaiak. Idő kellett - pont ez a néhányszáz év - hogy átvegyék, ha nem is az egész latin kultúrát, de legalább is egy részét.Már ami a korai középkorban megmaradt belőle. Persze azt hiszem, ezt a "sötét középkort" inkább csak a későbbi keresztény történetírók mondták, mert a kereszténységnek ez valóban sötét volt, így ragadt rajta. Nem gondolnám, hogy az akkori Európa népei - a délebbi, római hagyományokat jobban őrző népek kivételével - olyan nagyon keresztények lettek volna, talán annyira, mint Szent István magyarjai, akiket behajtottak a templomba, akár akartak menni, akár nem. Nyilván erősen éltek bennük a régi hagyományok, hitvilág, életmód. Ez nem igazán kedvezett a római kultúra folyamatos továbbélésének. Gondolom inkább nyűgnek tekintették, megvolt nekik a sajátjuk. Meg aztán a másik kérdés, hogy ki vigye tovább? Nem hemzsegtek arrafelé a kiművelt emberfők, illetve bocsánat, a római módon kiműveltek. Ahogy több helyen olvastam, püspökök panaszkodtak, hogy a papság analfabéta és nem tud latinul. Ahhoz pedig, hogy átvegyék a rómaiak technikai és tudományos vívmányait, egy erős és gazdag államra van szükség. Csóró kis törzsfők nemigen tudnak katedrálist meg vízvezetéket építeni, nincs rá pénze meg kedve se nagyon, így a szakemberek is szép lassan eltűnnek. Azért érdekes, hogy Nagy Károly alatt, amikor viszonylag nagy birodalom alakult ki egy rövid időre, rögtön beindult a kultúra is. Volt miből.
Szerintem nem így kéne nézni. A Mediteránum és Európa északi részei között nem volt olyan földrajzi akadály ami gátat vetett volna az információ áramlásnak. Mint mondjuk Eu és Kína viszonylatban.
Szerintem ott kell keresni a tudás vesztést, hogy a Római Bir. alatt sok kisebb tudományos központ eredményeit egy helyen összegyűjtötték és a fennálló társadalmi berendezkedés, valamint a viszonylag erős központosítás jobban kedvezett a tudományos életnek. Nem volt olyan széttagoltság.
De én csak talágatni merek, mert nagyon messziről ugatom csak, ezt a korszakot.
