" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A honlap írójának hasznos lenne a figyelmébe ajánlani, hogy a Hayward nem "chinensis", hanem "deliciosa". Helyesírás szerint: 'HayWard és TomUri. Nem igényelnek teljes napfényt, sokkal előnyösebb számukra a félárnyék.
A hozzá tartozó szöveg nagy része rendben van, a mi tanulmányunkból vették ( a fotókat is), de ez nem baj, nem kérünk érte jogdíjat és pert sem indítunk plagizálásért. Örülünk, ha a korábbi butaságok helyett hasznavehető használati utasításhoz jut a közönség.
Andrej Danek féle Paw Paw ügyben??? Valakinek valami infó???? Levelekre valami válasz??? Nekem jött egy válasz de nem tudom mennyire aktuális esetleg még ?!
Olaszország most egy hatalmas élő növénytéltűrési tanulmány. Különösen az érzékelhető tökéletesen, hogy az egyes korlátozottan téltűrő fajok hidegtűrése hogyan viszonyul egymáshoz. Ez az egymáshoz közvetlenül közel lévő, különböző fajú példányok állapotának összevetéséből tökéletesen kirajzolódik.
Longianoban, dombon, egy szállodaépület fala mellett is károsodott a japánnaspolya, a virágzata az elsőtől az utolsóig, mind lefagyott. Itt ez még soha nem fordult elő azóta, amióta (másfél évtizede) nyomon követem ezt a példányt. Eddig minden évben termést is érlelt. az idén nem fog. A levelek között elég sok napégett van, de maga a növény túlélt, az új levelei elég szépen bomlanak.
Amennyiben a fajtával nincs probléma (valóban olyan nemű és fajtájú, mint amilyennek megjelölik), érdemes, mivel ez a nagy méret fejlett gyökérzetet feltételez, így remény van rá, hogy jól fog fejlődni a kiültetett növény.
Pesten járva megnéztem néhány ottani fügét.Azok is csak most kezdenek megindulni. Az enyémet tavaly dugványoztam.Őszre 1.80 magas lett.hiába védtem,a fiatal hajtásnak nem volt ideje beérni.Így érzékenyebb volt.Ninó annak idején okított minket:miszerint ha egy füge keményebb hideget kap,abban az esetben jóval később indul meg.( Már ha nem fagyott meg)
Én tavaly hoztam apáméktól egy ca.2 m-es bujtványt. Nem vágtam vissza, gondoltam, így rögtön 2 m-ről kezdek.(gyökér az volt elég és a vessző is élt) De nem hajtott ki, bár egész évben locsolgattam. Őszre 40-50 cm-re visszaszáradt az egész. Akkor att elvágtam, de nem vettem ki a tövet. Gondoltam, majd most tavasszal teszek helyette másikat. Egy hete ki is vettem és meglepetésemre a föld alatti része élt, és kezdettett kifakadni. Így visszakerült. Ezek után biztos, hogy jobban jártam volna, ha már tavaly visszavágom és hagyom, hogy alulról hajtson. Most nemcsak 2 m-t "vesztettem", hanem egy teljes évet is. Szerintem jó erőssen vágd vissza, ültesd el és locsolgasd! Biztos, hogy megered.
SZia! Mi ősszel hoztunk a szomszédtól egy nagyon nagy fügebokrot, egy kisebb részt elválasztottunk róla,valószínű tövig visszafagyott(föld felett kb 5-10cm zöld szár van fölötte barnás),de alul már látom hogy hajt a földből!
Egy hete egy ismerősöm mondta, hogy vihetek a fügéjéből. Gondoltam vágok vesszőt gyökereztetni, de azt mondta vegyem ki az egyik törzset a bokorból. Kiszedtük, a nagy gyökerénél vágtuk le, de voltak hajszálgyökerei is. Vízbe tettem, s másnap elültettem. Kb. 3 méteres, nem sok esélyt adok egy ilyennek, hogy megfogja, de nem került csak egy kis fáradságba. Semmit nem mutatott, már elkönyveltem, hogy nem sikerült, de szerintetek lehet esélye? Ha nálad se moccannak, akkor lehet, hogy van egy kis remény?
Én is így értettem, hogy az Egyesült Államok közepéről szól a dolog. Az asimina elterjedéséről azért különbözőek az infók. Felfedeztem, hogy van asimina Floridában is. Igaz, egy speciális fajta.
"There are 7 other species of Asimina, all of which occur in the eastern US, and all of which are smaller and have smaller fruits than common pawpaw. One species (A. tetrapetalum) is an endangered species restricted to scrub in coastal SE Florida."
De még dal is van a pawpaw-ról!:-)
Sing Along: The Pawpaw Patch Where, oh where, is dear little Nellie? Where, oh where, is dear little Nellie? Where, oh where, is dear little Nellie? Way down yonder in the pawpaw patch. Come on, boys, let's go find her. Come on, boys, let's go find her, Come on, boys, let's go find her, Way down yonder in the pawpaw patch. Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Way down yonder in the pawpaw patch. (Traditional)
A fügék még meg sem moccannak.A kákik: a lakásban telelt Licopersicum ki lett ültetve,szépen megindult,A Szent Gellért hozza a bimbókat, a (pettyes törzsű) Royo (?) még mindig nem csinál semmit.Remélem nem fagyott el.A kérgét kissé megkaparva nem tűnik szép zöldnek.Zöld,de nem "lédús".Még nem indult meg a keringése.Remélem ,hogy nem fog elkakukkolni.Az asimina elkezdte hozni az új leveleket.A jujubák még pihennek de élnek.
Itt mindent megtalálsz http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/kivi.html
V.Fejezet Miklós Ákos Márton - Varga János: Termesszünk kivit Magyarországon is! -----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A kivit nem úgy kell metszeni, mint a szőlőt! Ez a leggyakoribb hiba a kivitermesztésnél! A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Metszésénél nem szabad a szőlőnél megszokott, rövidcsapos metszést alkalmazni, mivel az első néhány rügy terméketlen vagy vakrügy, és vegyesrügyek csak a szálvessző távolabbi részein (5-6. rügy)differenciálódnak. A metszés csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a művelethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel gyakran a letermett vessző tövéből hajt ki az éves vessző. Cseréjét a gyakorlatlanabb kertész is könnyűszerrel el tudja végezni. (…)Nincs önporzó kivi! A megoldás: egy "fiú" fajta (Tomuri) beszerzése. (…)A kivi olyan dús lombot fejleszt, hogy alatta az árnyékban még a fű is kiveszik. Ültetvényben maga megoldja a gyomtalanítást. Alatta más növényt nem lehet tartani. A tőtávolság 2,2-2,5 m,. Egy porzós bőven elég, akár 6-8 termős mellé is elegendő lenne egy. Első lépésben nem szükséges a végleges támrendszert kiépíteni. Az első évben a növényt az "égbe" kell növeszteni. Tilos több szálat meghagyni. Legfeljebb akkor lehet kettőt (de többet semmiképp), ha a lugast kétirányban kitöltendő, két ellentétes irányú vázkart alakítunk ki és ahhoz nem egy törzset ágaztatunk kétfelé, hanem azonos tőről két (iker) törzset nevelünk. Csak akkor fog a kivi az elvárásnak megfelelően növekedni, ha egy nagyon hosszú gyám mentén folyamatos rögzítéssel biztosítjuk, hogy a hegye (tenyészcsúcsa) mindig felfelé nézzen. Ha ez nincs biztosítva, akkor a bab indájára emlékezteő, vékony indát növeszt és fejlődése megtorpan. Ha a kordonos szőlő mintájára lekötik a növényt, fejlődése megáll és kínjában több tősarjat növeszt, a málnához lesz hasonlatos. (…)Embermagasságban (1,75-1,80) szokásos az úgynevezett pergoletta esetében az oldalhuzalokat tartó kereszttartókat felszerelni. Fantázia szerint, vagy a hely adta lehetőségeknek megfelelően, természetesen el lehet térni az üzemi ültetvény mintájának követésétől, csak az a fontos, hogy a módosítás olyan legyen, hogy a művelés alapelveinek megvalósítását ugyanúgy biztosítsa, mint a kindulás alapját képező verzió. (…)A kivicsemetéknél vagy megvárod, amíg ilyen, kissé védettebb helyen is olyan mértékű fagy éri, hogy levelük lefagy és lehullik, azt követően pedig télen 0-+5 fok közötti hőmérsékleten tárolod őket, vagy most kiülteted és, , úgy 20-25 cm magasságban felkupacolod a törzsüket. Tavasszal úgyis kb. addig a pontig visszavágva fogjuk őket erőteljesen kihajtatni. Ez a mozzanat hasonló a szőlőnél bevált eljáráshoz.
Az asimina csupán néhány napig tartható el.A leszedés után hamar romlik.Nagyon nagy valószínűséggel ez okozhatja,hogy kereskedelmi forgalomban nem nagyon kapható a gyümölcse! Rokonaim közép Amerikában élnek és ők is csak tőlem tudták meg,hogy ilyen gyümölcs is van náluk.Még sohasem hallottak róla. Látom érdekel a más népek kultúrája.Neked és mindenkinek ajánlhatom az antikváriumokban kapható könyvet. Az író: Theodora Kroeber A könyv címe: "Ishi az utolsó vadember "Megtörtént eseményről ír. 1911-ben egy vágóhídon (Kalifornia ) elfogtak egy Yahi törzsbeli-kőkorszaki szinten élő öreg indiánt.Az ő törzse nem hódolt be.A telepesek lassanként kiirtották őket.Végül ez az egy ember maradt a törzsből.(Több éves egyedüllét után félig éhen halva ,a halálra felkészülve ment be a városba.)Egy antropológus professzor magával vitte San Franciscóba. Ott találkozott villamossal,autóval,pénzzel,fizetéssel.hat évig élt új ,fehér barátaival mielőtt a tüdőbajban meghalt.Megtanította őket íjjal vadászni,kőszerszámot készíteni.Nagyon tiszta,a holmijait szép rendben tartó,fizetését beosztó kedves öreg indián volt.a hat év alatt sok barátot szerzett magának ez az egyszerű ember. Nagyon szép és megható a könyv.Ha valaki hozzájut,vegye meg.Sok érdekes információt lehet belőle megtudni az indiánok mindennapjairól,szokásaikról.
Először is bocs a Hölgyektől, csak megszokásból fogalmaztam így. Természetesen üdvözlöm Őket is... Jómagam férfi vagyok, a Dunántúlon lakom Veszprém megyében... szerintem kezdésnek ennyi is elég. A többit majd később.
Ami a növényeket illeti: "neves" növénykereskedőtől vettem, igényesnek mondható csomagolásban, mindegyik tő precízen fel volt cimkézve. Csak bízni tudok benne, hogy valóban az volt a csomagban, mint amit növények nyakán lévő cetlin szerepelt. Ha máskor nem, akkor majd pár év múlva, virágzáskor kiderül-:)))
De rögtön lenne is egy kérdésem: nem vagyok türelmetlen, de tudnátok-e azzal kapcsolatban infót adni, hogy milyen intenzitással nő a kivi? Mekkora magasságra nyúlik meg mondjuk az első évben?
Szia.Pontosan erre gondoltam amikor a "kétféle" indián kultúrára gondoltam.Az északi aki leginkább használta amit a természet adott,társadalmi tagolódáok nem állam alapon hanem nemzetségekbe /törzsekbe/valósult meg.Ott szoba sem jött a szelekció vagy szervezett termelés.Éshát valószinű a növény akkori állapota nem egy kiemelt je- lentőségü volt más természetben lévő növényekhez képest. Ezzel szemben a déli indián kultúra egy mai szemmel is fejlett állam alakulatokban/birodalmakban/gondolkodó,szervezett forma volt.Városokban gondolko- do,élelmiszer raktárakat,utakat fentartó stb.alakulat volt.Itt nem volt mindegy mi az élelmiszer stb.Tehát a spanyolok hamar felfigyeltek az Új világban számukra hasznos hadseregük ellátását segitő "új növényféleségekre.Ezek nem "vadon"begyüjtött növé-nyek voltak,hanem a birodalom élelmiszer kincsei.gondoljunk arra,hogy hányféle paprika,paradicsom,kukurica van most is Amerika ezen tájain.Ezeket nem a fehérember nemesitette hanem az akkori indiánok.Nekik csak egy pehük volt:mitoszaik- ban voltak fehér istenek akiket azonosítottak/egy darabig/a hodítokkal.mivel viszont nem volt az Europaiakkal összemérhető fegyverük igy gyakorlatilag mi fehér emberek megszüntettü kultúrájukat ,pedig egy érdekes lehetőség veszett el evvel az emberiség számára. Evvel szemben északon az angolok nagy ívben tettek egy az itteni indiánok által ismert de nekik macerás növényre/még a hajon sem lehetett hazahozni/E helyett ill.tudták nem tárolhatók a gyümik.Akkor meg minek?E helyett irtották az indiánokat ,hogy terűletet nyerjenek és legfeljebb harcoltak a franciákkal ezen terűletek birtokbavételéért.A sors iróniája,hogy ez is az itteni indiánok kutúrájának a végét jelentette.Ezután valamikor a huszadik század elején valamelyik nemesítönek felötlött. hogy evvel a különc Annonával is probálkozni lehetne esetleg. Ne felejtsük el az USA a mai napig is finansziroz(!)gyümölcsfajta kutató expediciókat Dél és Közép Amerikában.Feladatuk olyan növény igérvények begyüjtése/vagy virágoké/melyek esetleg hasznosak lehetnek.
Na, igen, az életmód, hogy nem termesztettek semmit, valóban fontosabb ok, bár talán jozsefh erre is gondolt a kulturális különbségeknél. De mégis azt mondom, 400 év alatt a fehér ember gyapotot is elkezdett termeszteni az Usa-ban, pedig Angliában ilyet nem nagyon csinált. Ha talált egy értékes haszonnövényt felhasználta, termesztette. Nem lehet, hogy a nemesítés sokat javított rajta? Vagy esetleg annyira érzékeny volt, hogy mindig nagy veszteséggel járt a termesztése? Túl hosszú a tenyészideje és nem éri meg 7 éveket várni az első és még akkor se sok gyümölcsig? Vagy ilyesmi?
Persze, világos, csak én nem látom a különbség okát. Azért mert a spanyolok a maják-aztékok-toltékok területein hódítottak, az angolok meg a mohikánok, sziúk stb. részeken, még nem látom be, hogy miért nem hoztak volna be bármit is, ha érdemes. Az angolokat nem érdeklik a növények, a spanyolokat igen? Ha maja növény volt valami, oké, ha az Ohio vidékéről, akkor nem érdekes? Valahogy ez nekem nem magyarázat, nem egy értetlen, elveszett népség voltak az angolszászok, ráadásul a dohány, a krumpli elég jól megél a mérsékelt éghajlaton, s Európában alapvető élelmiszerré vált. Pl. pont az angolok által uralt Írországban, ahol a nagy burgonyavész idején megint ezrek vándoroltak ki Amerikába. Lehet, hogy Írországba se közvetlenül az angolok vitték, de ha akárhonnan is átvettek valamit -márpedig megtették- akkor miért ne tették volna a pawpaw-val? Értem, hogy a 16.sz.-i spanyol papok nem gerjedtek rá, de kiköltözött egy jópár európai Észak-Amerikába, szaporodtak, terjeszkedtek, találkoztak a pawpaw-val és semmi? Még a Mayflower utasainak volt más gondjuk a 17. sz.ban, rendben, de Washingtonék se a 18. sz.-ban, Lincolnék se a 19.sz.ban, s napjainkban se senki nem látott fantáziát benne? Eltelt 400 év úgy, hogy figyelmen kívül hagyták ezt a növényt minden különösebb ok nélkül? A spanyolok se a paradicsommal kezdték, hanem az arannyal, aztán pár évtized, és néhány értelmesebb ember meglátta, hogy van itt más is. 100-150 év után már jöttek az új növények, s ha valóban értékes a pawpaw, akkor az ő ideje is el kellett volna, hogy érkezzen, mégha Kanadában is van, főleg egy ilyen felgyorsult, modernizálódott világban, a 400 év erre elég volt. Valahogy kevés nekem az, hogy nem spanyolok, meg nem más kultúrájú indián népek voltak az érintettek, szerintem ez ennyire nem függ össze, valami más oka kell, hogy legyen. A romlandóságot tartom leginkább elfogadható oknak, de még az se teljesen elég. Mert egyébként az sem igaz, hogy senki nem foglalkozott vele, hiszen azért vannak próbálkozások, nem egy most felfedezett valamiről van szó. Vannak termesztőhelyek, említetted, hogy néha van a boltokban, árulnak csemetéket, kinemesítettek fajtákat. De áttörés mégsincs, mégsem lett egy általánosan ismert gyümölcs.
Szervusz Úr/Hölgy! :)) Egyébként hölgyek is vannak itt, mivel a hölgyeknek nem köszöntél, talán Te is hölgy vagy? :)) Kiváló ötlet a szőlőlugas helyére kivit ültetni, reméljük a porzóként és termőként vásárolt növénykék valóban olyan neműek, mint ahogyan eladták őket. Az embert a szűk környezete sokszor kiröhögi (rosszabb esetben megakadályozza), ha olyat állít, tesz vagy nem tesz, amit a környezete nem szokott, de ez viszi előre a világot, még akkor is, ha a környezete eleinte úgy gondolja, hogy ez nem így van. Majd amikor 4 év múlva kérnek a 300 db kividből kóstolót, akkor Te is röhögjed ki őket :)) Amennyiben a nemek stimmelnek és ezen topic tanácsai szerint foglalkozol a kivikkel, egészen biztosan sikeres lesz a próbálkozásod. Melyik térség, megye, falu város leendő sikeres kivitermesztő-lakója vagy?
Hozzátenném még, hogy azon a területen, ahol ez őshonos, nem letelepedett, mezőgazdasággal foglalkozó törzsek éltek, hanem vadász-gyüjtögetők. Valószinünek tartom, hogy soha nem vonták kulturába, legfeljebb számon tartották a vadon élő növények lelőhelyeit, és érésidőben mentek ,,szüretre". Ha nem volt valami feledésbe merült technikájuk rá, hogy száritva vagy lisztté őrölve tartósitani tudják, akkor nem is lehetett jelentős táplálékforrásuk.
Szia.Egy apró de lényeges dologra hívnám fel a figyelmed.Amiről mi beszélünk az a észak indián kultura a hozzá tartozo nem tropusi /vagy szúbtropusi/növénnyel.Azok a terűletek amikről szó van az a angolszász birodalom része volt.Ezek aztán nemigen hoztak be sem alapvető/később/sem élvezeti/később/célu növényeket. Amiről te beszélsz az a dél és középamerikai indián kultúra járulékos/később/pozitivuma,de nem az angolok hanem a spanyol közvetitéssel. A két indián kultúrának jól elhatárolt kűlömbségei vannak mind antropológiailag/éghaj- lat/mind társadalom szerkezetileg.A pawpaw az a peches növény volt ami nem a megszokot klimatologiai terőleteken volt őshonos és nem a spanyol hóditok éselsősorban papok tekintete keresztűzében.Ezért furcsa annona féle ez a növény mert nem a szokásos klimatologiai élettere van.
"Akkor meg ki terjesztette volna azt a növényt ami az övék volt?"
Hát a fehérek. Valamikor az övéké volt a paradicsom, a kukorica, a dohány, stb. s már régen elterjedt itt is. Olyannyira hogy mi nem is tőlük származtattuk eleinte, hanem a pl. a törököktől a kukoricát, paprikát. Ha egyszer finom, hasznos, értékes növény, a fehérek miért nem termesztették, terjesztették, ahogyan a dohánnyal, a földimogyoróval, a krumplival megtették? Nem érzem kellő indoknak, hogy az indián növény volt, mert a fehér ember rengeteg amerikai növényt átvett, sőt átvitte Európába is.
"Újemberként" köszöntök mindenkit. Eddig csak olvasgattam ezt a topikot, mostantól viszont majd szeretnék kérdezősködni is.
A közelmúltban egy "nemsokatérő" szőlő-lugast takarítottam ki, és a betelepítendő szőlő oltványok keresgélése közben jött az isteni szikra: mi lenne ha kivit ültetnék a helyükre. A támredszer adott, a föld nagyon jó, úgyhogy hajrá!!!
Mondani sem kell, a szűk környezetem egyből jól ki is röhögött, ilyen dolgot még nem is hallottak... méghogy kivi kishazánkban. No mindegy, gondoltam, azért megpróbálom. Ma megérkeztek a kis palánták, három lány és egy fiú. Az arány nem rossz, remélem a srác majd bír a lányokkal és sok-sok kis kivit szülnek nekem.
Mellékelek pár képet a csipetekről, remélem sikeres lesz ez a próbálkozás.
Semennyire,mert elvesztették az identitásukat.Ezt mondom,hogy ez viszont az Ő növé- nyük.Ugyhogy pár "megélhetési"indiánon kivül csak a rezervátumaikban vannak.De az is olyan műdolog.Akkor meg ki terjesztette volna azt a növényt ami az övék volt?Vala- hogy mindig ugy éreztem,Amerika szolidáris a bevándorlókkal,hisz mindenki bevándorló Valahogy elrendezte az Afró-amerikaiakkal a dolgot,hisz maga vitte oda őket rabszolgának.Ugyanezt tette a latinokkal,hisz terűletének jelentős részét töllük rabolta Viszont nem tud mit kezdeni az őslakokkal igy ugytesz mintha ez a probléma nem is létezne.Pedig létezik,csak az indiánok nem jól szervezettek. A pawpaw az a Missiszipitől felfelé a mostani Canada tavaiig őshonos.A déli melegebb államokban/pl.Florida/nem is termelhető.Ennek köszönhetjük mi is,hogy nálunk ideális az adotság rá ahogy az egyik nemesitőjük/N.Petersen/írta nekem.Csakhát mi még az almát sem tudjuk már eladni!
Érdekes ez, de egyáltalán indiánok mennyire vannak New Yorkban? Nem nagyon tűnnek fel. Sydneyben lehet látni az őslakosokat, de New Yorknál nem emlékszem semmi ilyesmire az útifilmekből, mert még nem voltam Amerikában. Inkább a Vadnyugati részeken találkozunk velük, itt maradtak meg jobban, de a konyhájuk? Nem tudom, s a pawpaw inkább a keleti part növénye, ahogy néztem.
