" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem vagyok velük semmilyen kapcsolatban. Azt sem tudtam, hogy árulnak ilyen növényeket. Annyi a "közöm" hozzájuk, hogy a cikkünk az ő honlapjukon jelent meg. Amiről én írtam, az egy egészen más helyszín/forrás.
Mivel mondtátok, írtátok, hogy sokszor nem is termős a termő, vagy porzós a porzó, ezért megválogatnám, hogy honnan szerzem be. Ez a lap olyan korrektnek tűnt, bár a szöveget láttam, hogy ua. mint a terebess lapon vagy nálatok a pálmaligetnél. Úgy tudom, ez a tiétek, de nálatok ugye, elfogyott. Vagy várható, hogy lesz a közeljövőben? Mert akkor nekem ez is megfelel. Másfajta kivitek nem szokott lenni?
Nekem nem jött semmi. Az a baj, hogy itthon a kertészetekben általában csak 10-20 cm-es van. Azon a lapon, amit lentebb a kiviről tettem be, ott állítólag 30-40 cm-esek vannak, de azt se lehet tudni, hogy milyen fajta, valószínűleg magoncok. Még egy-két forrás van a tarsolyomban, de vagy magoncok azok is és a fajtát nem lehet tudni, vagy azok is kicsik, vagy eléggé sokba kerülnek. De méteres fát sehol nem tudok. Állítólag semmi gond a magoncokkal, de valahogy mégis jobban bíznék az oltványokban, és két különböző fajtát szeretnék. Neked milyen válaszod van, mert még mindig a nyitrai ajánlat tűnik a legkedvezőbbnek?
A legnagyobb fagykárokat az oleanderek, a babérok és a japánnaspolyák szenvedték el. Érzékelhető, hogy a Trachycarpus, a Magnolia grandiflora, a rozmaring és a mandulafenyő téltűrése összehasonlíthatatlanul jobb, mint a leandereké, a babéré és japánnaspolyáé. Képzeljük el, hogy ezek a fajok nem lennének meghonosodva Olaszországban és most kezdenék őket terjeszteni. Milyen sikeres negatív kampánynak adhatnának táptalajt az idei tél tapasztalatai. Sőt, az 1985-ös tél alapján a "nemzeti érdekeket védő erők" (amennyiben Olaszországban lett volna egy OASZ (olasz aberráltak szövetsége) nevű szervezet), azt a sommás megállapítást tehették volna az 1985-ös tél után, hogy "Itáliában semmi sem termeszthető".
A honlap írójának hasznos lenne a figyelmébe ajánlani, hogy a Hayward nem "chinensis", hanem "deliciosa". Helyesírás szerint: 'HayWard és TomUri. Nem igényelnek teljes napfényt, sokkal előnyösebb számukra a félárnyék.
A hozzá tartozó szöveg nagy része rendben van, a mi tanulmányunkból vették ( a fotókat is), de ez nem baj, nem kérünk érte jogdíjat és pert sem indítunk plagizálásért. Örülünk, ha a korábbi butaságok helyett hasznavehető használati utasításhoz jut a közönség.
Andrej Danek féle Paw Paw ügyben??? Valakinek valami infó???? Levelekre valami válasz??? Nekem jött egy válasz de nem tudom mennyire aktuális esetleg még ?!
Olaszország most egy hatalmas élő növénytéltűrési tanulmány. Különösen az érzékelhető tökéletesen, hogy az egyes korlátozottan téltűrő fajok hidegtűrése hogyan viszonyul egymáshoz. Ez az egymáshoz közvetlenül közel lévő, különböző fajú példányok állapotának összevetéséből tökéletesen kirajzolódik.
Longianoban, dombon, egy szállodaépület fala mellett is károsodott a japánnaspolya, a virágzata az elsőtől az utolsóig, mind lefagyott. Itt ez még soha nem fordult elő azóta, amióta (másfél évtizede) nyomon követem ezt a példányt. Eddig minden évben termést is érlelt. az idén nem fog. A levelek között elég sok napégett van, de maga a növény túlélt, az új levelei elég szépen bomlanak.
Amennyiben a fajtával nincs probléma (valóban olyan nemű és fajtájú, mint amilyennek megjelölik), érdemes, mivel ez a nagy méret fejlett gyökérzetet feltételez, így remény van rá, hogy jól fog fejlődni a kiültetett növény.
Pesten járva megnéztem néhány ottani fügét.Azok is csak most kezdenek megindulni. Az enyémet tavaly dugványoztam.Őszre 1.80 magas lett.hiába védtem,a fiatal hajtásnak nem volt ideje beérni.Így érzékenyebb volt.Ninó annak idején okított minket:miszerint ha egy füge keményebb hideget kap,abban az esetben jóval később indul meg.( Már ha nem fagyott meg)
Én tavaly hoztam apáméktól egy ca.2 m-es bujtványt. Nem vágtam vissza, gondoltam, így rögtön 2 m-ről kezdek.(gyökér az volt elég és a vessző is élt) De nem hajtott ki, bár egész évben locsolgattam. Őszre 40-50 cm-re visszaszáradt az egész. Akkor att elvágtam, de nem vettem ki a tövet. Gondoltam, majd most tavasszal teszek helyette másikat. Egy hete ki is vettem és meglepetésemre a föld alatti része élt, és kezdettett kifakadni. Így visszakerült. Ezek után biztos, hogy jobban jártam volna, ha már tavaly visszavágom és hagyom, hogy alulról hajtson. Most nemcsak 2 m-t "vesztettem", hanem egy teljes évet is. Szerintem jó erőssen vágd vissza, ültesd el és locsolgasd! Biztos, hogy megered.
SZia! Mi ősszel hoztunk a szomszédtól egy nagyon nagy fügebokrot, egy kisebb részt elválasztottunk róla,valószínű tövig visszafagyott(föld felett kb 5-10cm zöld szár van fölötte barnás),de alul már látom hogy hajt a földből!
Egy hete egy ismerősöm mondta, hogy vihetek a fügéjéből. Gondoltam vágok vesszőt gyökereztetni, de azt mondta vegyem ki az egyik törzset a bokorból. Kiszedtük, a nagy gyökerénél vágtuk le, de voltak hajszálgyökerei is. Vízbe tettem, s másnap elültettem. Kb. 3 méteres, nem sok esélyt adok egy ilyennek, hogy megfogja, de nem került csak egy kis fáradságba. Semmit nem mutatott, már elkönyveltem, hogy nem sikerült, de szerintetek lehet esélye? Ha nálad se moccannak, akkor lehet, hogy van egy kis remény?
Én is így értettem, hogy az Egyesült Államok közepéről szól a dolog. Az asimina elterjedéséről azért különbözőek az infók. Felfedeztem, hogy van asimina Floridában is. Igaz, egy speciális fajta.
"There are 7 other species of Asimina, all of which occur in the eastern US, and all of which are smaller and have smaller fruits than common pawpaw. One species (A. tetrapetalum) is an endangered species restricted to scrub in coastal SE Florida."
De még dal is van a pawpaw-ról!:-)
Sing Along: The Pawpaw Patch Where, oh where, is dear little Nellie? Where, oh where, is dear little Nellie? Where, oh where, is dear little Nellie? Way down yonder in the pawpaw patch. Come on, boys, let's go find her. Come on, boys, let's go find her, Come on, boys, let's go find her, Way down yonder in the pawpaw patch. Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Way down yonder in the pawpaw patch. (Traditional)
A fügék még meg sem moccannak.A kákik: a lakásban telelt Licopersicum ki lett ültetve,szépen megindult,A Szent Gellért hozza a bimbókat, a (pettyes törzsű) Royo (?) még mindig nem csinál semmit.Remélem nem fagyott el.A kérgét kissé megkaparva nem tűnik szép zöldnek.Zöld,de nem "lédús".Még nem indult meg a keringése.Remélem ,hogy nem fog elkakukkolni.Az asimina elkezdte hozni az új leveleket.A jujubák még pihennek de élnek.
Itt mindent megtalálsz http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/kivi.html
V.Fejezet Miklós Ákos Márton - Varga János: Termesszünk kivit Magyarországon is! -----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A kivit nem úgy kell metszeni, mint a szőlőt! Ez a leggyakoribb hiba a kivitermesztésnél! A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Metszésénél nem szabad a szőlőnél megszokott, rövidcsapos metszést alkalmazni, mivel az első néhány rügy terméketlen vagy vakrügy, és vegyesrügyek csak a szálvessző távolabbi részein (5-6. rügy)differenciálódnak. A metszés csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a művelethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel gyakran a letermett vessző tövéből hajt ki az éves vessző. Cseréjét a gyakorlatlanabb kertész is könnyűszerrel el tudja végezni. (…)Nincs önporzó kivi! A megoldás: egy "fiú" fajta (Tomuri) beszerzése. (…)A kivi olyan dús lombot fejleszt, hogy alatta az árnyékban még a fű is kiveszik. Ültetvényben maga megoldja a gyomtalanítást. Alatta más növényt nem lehet tartani. A tőtávolság 2,2-2,5 m,. Egy porzós bőven elég, akár 6-8 termős mellé is elegendő lenne egy. Első lépésben nem szükséges a végleges támrendszert kiépíteni. Az első évben a növényt az "égbe" kell növeszteni. Tilos több szálat meghagyni. Legfeljebb akkor lehet kettőt (de többet semmiképp), ha a lugast kétirányban kitöltendő, két ellentétes irányú vázkart alakítunk ki és ahhoz nem egy törzset ágaztatunk kétfelé, hanem azonos tőről két (iker) törzset nevelünk. Csak akkor fog a kivi az elvárásnak megfelelően növekedni, ha egy nagyon hosszú gyám mentén folyamatos rögzítéssel biztosítjuk, hogy a hegye (tenyészcsúcsa) mindig felfelé nézzen. Ha ez nincs biztosítva, akkor a bab indájára emlékezteő, vékony indát növeszt és fejlődése megtorpan. Ha a kordonos szőlő mintájára lekötik a növényt, fejlődése megáll és kínjában több tősarjat növeszt, a málnához lesz hasonlatos. (…)Embermagasságban (1,75-1,80) szokásos az úgynevezett pergoletta esetében az oldalhuzalokat tartó kereszttartókat felszerelni. Fantázia szerint, vagy a hely adta lehetőségeknek megfelelően, természetesen el lehet térni az üzemi ültetvény mintájának követésétől, csak az a fontos, hogy a módosítás olyan legyen, hogy a művelés alapelveinek megvalósítását ugyanúgy biztosítsa, mint a kindulás alapját képező verzió. (…)A kivicsemetéknél vagy megvárod, amíg ilyen, kissé védettebb helyen is olyan mértékű fagy éri, hogy levelük lefagy és lehullik, azt követően pedig télen 0-+5 fok közötti hőmérsékleten tárolod őket, vagy most kiülteted és, , úgy 20-25 cm magasságban felkupacolod a törzsüket. Tavasszal úgyis kb. addig a pontig visszavágva fogjuk őket erőteljesen kihajtatni. Ez a mozzanat hasonló a szőlőnél bevált eljáráshoz.
Az asimina csupán néhány napig tartható el.A leszedés után hamar romlik.Nagyon nagy valószínűséggel ez okozhatja,hogy kereskedelmi forgalomban nem nagyon kapható a gyümölcse! Rokonaim közép Amerikában élnek és ők is csak tőlem tudták meg,hogy ilyen gyümölcs is van náluk.Még sohasem hallottak róla. Látom érdekel a más népek kultúrája.Neked és mindenkinek ajánlhatom az antikváriumokban kapható könyvet. Az író: Theodora Kroeber A könyv címe: "Ishi az utolsó vadember "Megtörtént eseményről ír. 1911-ben egy vágóhídon (Kalifornia ) elfogtak egy Yahi törzsbeli-kőkorszaki szinten élő öreg indiánt.Az ő törzse nem hódolt be.A telepesek lassanként kiirtották őket.Végül ez az egy ember maradt a törzsből.(Több éves egyedüllét után félig éhen halva ,a halálra felkészülve ment be a városba.)Egy antropológus professzor magával vitte San Franciscóba. Ott találkozott villamossal,autóval,pénzzel,fizetéssel.hat évig élt új ,fehér barátaival mielőtt a tüdőbajban meghalt.Megtanította őket íjjal vadászni,kőszerszámot készíteni.Nagyon tiszta,a holmijait szép rendben tartó,fizetését beosztó kedves öreg indián volt.a hat év alatt sok barátot szerzett magának ez az egyszerű ember. Nagyon szép és megható a könyv.Ha valaki hozzájut,vegye meg.Sok érdekes információt lehet belőle megtudni az indiánok mindennapjairól,szokásaikról.
Először is bocs a Hölgyektől, csak megszokásból fogalmaztam így. Természetesen üdvözlöm Őket is... Jómagam férfi vagyok, a Dunántúlon lakom Veszprém megyében... szerintem kezdésnek ennyi is elég. A többit majd később.
Ami a növényeket illeti: "neves" növénykereskedőtől vettem, igényesnek mondható csomagolásban, mindegyik tő precízen fel volt cimkézve. Csak bízni tudok benne, hogy valóban az volt a csomagban, mint amit növények nyakán lévő cetlin szerepelt. Ha máskor nem, akkor majd pár év múlva, virágzáskor kiderül-:)))
De rögtön lenne is egy kérdésem: nem vagyok türelmetlen, de tudnátok-e azzal kapcsolatban infót adni, hogy milyen intenzitással nő a kivi? Mekkora magasságra nyúlik meg mondjuk az első évben?
Szia.Pontosan erre gondoltam amikor a "kétféle" indián kultúrára gondoltam.Az északi aki leginkább használta amit a természet adott,társadalmi tagolódáok nem állam alapon hanem nemzetségekbe /törzsekbe/valósult meg.Ott szoba sem jött a szelekció vagy szervezett termelés.Éshát valószinű a növény akkori állapota nem egy kiemelt je- lentőségü volt más természetben lévő növényekhez képest. Ezzel szemben a déli indián kultúra egy mai szemmel is fejlett állam alakulatokban/birodalmakban/gondolkodó,szervezett forma volt.Városokban gondolko- do,élelmiszer raktárakat,utakat fentartó stb.alakulat volt.Itt nem volt mindegy mi az élelmiszer stb.Tehát a spanyolok hamar felfigyeltek az Új világban számukra hasznos hadseregük ellátását segitő "új növényféleségekre.Ezek nem "vadon"begyüjtött növé-nyek voltak,hanem a birodalom élelmiszer kincsei.gondoljunk arra,hogy hányféle paprika,paradicsom,kukurica van most is Amerika ezen tájain.Ezeket nem a fehérember nemesitette hanem az akkori indiánok.Nekik csak egy pehük volt:mitoszaik- ban voltak fehér istenek akiket azonosítottak/egy darabig/a hodítokkal.mivel viszont nem volt az Europaiakkal összemérhető fegyverük igy gyakorlatilag mi fehér emberek megszüntettü kultúrájukat ,pedig egy érdekes lehetőség veszett el evvel az emberiség számára. Evvel szemben északon az angolok nagy ívben tettek egy az itteni indiánok által ismert de nekik macerás növényre/még a hajon sem lehetett hazahozni/E helyett ill.tudták nem tárolhatók a gyümik.Akkor meg minek?E helyett irtották az indiánokat ,hogy terűletet nyerjenek és legfeljebb harcoltak a franciákkal ezen terűletek birtokbavételéért.A sors iróniája,hogy ez is az itteni indiánok kutúrájának a végét jelentette.Ezután valamikor a huszadik század elején valamelyik nemesítönek felötlött. hogy evvel a különc Annonával is probálkozni lehetne esetleg. Ne felejtsük el az USA a mai napig is finansziroz(!)gyümölcsfajta kutató expediciókat Dél és Közép Amerikában.Feladatuk olyan növény igérvények begyüjtése/vagy virágoké/melyek esetleg hasznosak lehetnek.
Na, igen, az életmód, hogy nem termesztettek semmit, valóban fontosabb ok, bár talán jozsefh erre is gondolt a kulturális különbségeknél. De mégis azt mondom, 400 év alatt a fehér ember gyapotot is elkezdett termeszteni az Usa-ban, pedig Angliában ilyet nem nagyon csinált. Ha talált egy értékes haszonnövényt felhasználta, termesztette. Nem lehet, hogy a nemesítés sokat javított rajta? Vagy esetleg annyira érzékeny volt, hogy mindig nagy veszteséggel járt a termesztése? Túl hosszú a tenyészideje és nem éri meg 7 éveket várni az első és még akkor se sok gyümölcsig? Vagy ilyesmi?
