" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amennyiben a szagemberek úgy találnák, hogy az ócska klíma miatt erre "mifelénk" nem kifizetődő kényes gyümölcskultúrákkal foglalkozni (későn tavaszodik, korán őszödik), akkor se csüggedjünk! Termesszünk salátát! Ez itt nem trükkfelvétel. Ma a szomszédom ilyen méretű, saját termesztésű salátával ajándékozott meg.
Még valami eszembe jutott az Asiminával kapcsolatban. Ugye, elég erőteljes ize van. Evett már valaki valódi angol ételt? Van egy közös az összesben: nincs semmi izük! Lehet, hogy az ángliusoknak egyszerüen nem izlett?
Ha egyik ágát lemetszed, abból már egyértelműen meg tudod állapítani, hogy él-e, vagy el van-e fagyva. Ha el van fagyva, akkor nem a gyökere miatt nem fog kihajtani, hanem azért, mert tulajdonképpen egy "lábon álló holttest". Ha viszont él, akkor így is kihajt.
Miután a csörnyeföldi hegyen a babér létezése óta soha nem károsodott olyan fokon, mint az itt bemutatott példákban szereplő olasz egyedek, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az összehasonlítás tárgyát képező, Olaszországban az elfagyott babérok mellett épen maradt egyéb fajok példányaiból milyenek lehetnének nálunk is a dombok megfelelő fagylefolyási szintjein. Babér a csörnyei hegyen ma:
Nem vagyok velük semmilyen kapcsolatban. Azt sem tudtam, hogy árulnak ilyen növényeket. Annyi a "közöm" hozzájuk, hogy a cikkünk az ő honlapjukon jelent meg. Amiről én írtam, az egy egészen más helyszín/forrás.
Mivel mondtátok, írtátok, hogy sokszor nem is termős a termő, vagy porzós a porzó, ezért megválogatnám, hogy honnan szerzem be. Ez a lap olyan korrektnek tűnt, bár a szöveget láttam, hogy ua. mint a terebess lapon vagy nálatok a pálmaligetnél. Úgy tudom, ez a tiétek, de nálatok ugye, elfogyott. Vagy várható, hogy lesz a közeljövőben? Mert akkor nekem ez is megfelel. Másfajta kivitek nem szokott lenni?
Nekem nem jött semmi. Az a baj, hogy itthon a kertészetekben általában csak 10-20 cm-es van. Azon a lapon, amit lentebb a kiviről tettem be, ott állítólag 30-40 cm-esek vannak, de azt se lehet tudni, hogy milyen fajta, valószínűleg magoncok. Még egy-két forrás van a tarsolyomban, de vagy magoncok azok is és a fajtát nem lehet tudni, vagy azok is kicsik, vagy eléggé sokba kerülnek. De méteres fát sehol nem tudok. Állítólag semmi gond a magoncokkal, de valahogy mégis jobban bíznék az oltványokban, és két különböző fajtát szeretnék. Neked milyen válaszod van, mert még mindig a nyitrai ajánlat tűnik a legkedvezőbbnek?
A legnagyobb fagykárokat az oleanderek, a babérok és a japánnaspolyák szenvedték el. Érzékelhető, hogy a Trachycarpus, a Magnolia grandiflora, a rozmaring és a mandulafenyő téltűrése összehasonlíthatatlanul jobb, mint a leandereké, a babéré és japánnaspolyáé. Képzeljük el, hogy ezek a fajok nem lennének meghonosodva Olaszországban és most kezdenék őket terjeszteni. Milyen sikeres negatív kampánynak adhatnának táptalajt az idei tél tapasztalatai. Sőt, az 1985-ös tél alapján a "nemzeti érdekeket védő erők" (amennyiben Olaszországban lett volna egy OASZ (olasz aberráltak szövetsége) nevű szervezet), azt a sommás megállapítást tehették volna az 1985-ös tél után, hogy "Itáliában semmi sem termeszthető".
A honlap írójának hasznos lenne a figyelmébe ajánlani, hogy a Hayward nem "chinensis", hanem "deliciosa". Helyesírás szerint: 'HayWard és TomUri. Nem igényelnek teljes napfényt, sokkal előnyösebb számukra a félárnyék.
A hozzá tartozó szöveg nagy része rendben van, a mi tanulmányunkból vették ( a fotókat is), de ez nem baj, nem kérünk érte jogdíjat és pert sem indítunk plagizálásért. Örülünk, ha a korábbi butaságok helyett hasznavehető használati utasításhoz jut a közönség.
Andrej Danek féle Paw Paw ügyben??? Valakinek valami infó???? Levelekre valami válasz??? Nekem jött egy válasz de nem tudom mennyire aktuális esetleg még ?!
Olaszország most egy hatalmas élő növénytéltűrési tanulmány. Különösen az érzékelhető tökéletesen, hogy az egyes korlátozottan téltűrő fajok hidegtűrése hogyan viszonyul egymáshoz. Ez az egymáshoz közvetlenül közel lévő, különböző fajú példányok állapotának összevetéséből tökéletesen kirajzolódik.
Longianoban, dombon, egy szállodaépület fala mellett is károsodott a japánnaspolya, a virágzata az elsőtől az utolsóig, mind lefagyott. Itt ez még soha nem fordult elő azóta, amióta (másfél évtizede) nyomon követem ezt a példányt. Eddig minden évben termést is érlelt. az idén nem fog. A levelek között elég sok napégett van, de maga a növény túlélt, az új levelei elég szépen bomlanak.
Amennyiben a fajtával nincs probléma (valóban olyan nemű és fajtájú, mint amilyennek megjelölik), érdemes, mivel ez a nagy méret fejlett gyökérzetet feltételez, így remény van rá, hogy jól fog fejlődni a kiültetett növény.
Pesten járva megnéztem néhány ottani fügét.Azok is csak most kezdenek megindulni. Az enyémet tavaly dugványoztam.Őszre 1.80 magas lett.hiába védtem,a fiatal hajtásnak nem volt ideje beérni.Így érzékenyebb volt.Ninó annak idején okított minket:miszerint ha egy füge keményebb hideget kap,abban az esetben jóval később indul meg.( Már ha nem fagyott meg)
Én tavaly hoztam apáméktól egy ca.2 m-es bujtványt. Nem vágtam vissza, gondoltam, így rögtön 2 m-ről kezdek.(gyökér az volt elég és a vessző is élt) De nem hajtott ki, bár egész évben locsolgattam. Őszre 40-50 cm-re visszaszáradt az egész. Akkor att elvágtam, de nem vettem ki a tövet. Gondoltam, majd most tavasszal teszek helyette másikat. Egy hete ki is vettem és meglepetésemre a föld alatti része élt, és kezdettett kifakadni. Így visszakerült. Ezek után biztos, hogy jobban jártam volna, ha már tavaly visszavágom és hagyom, hogy alulról hajtson. Most nemcsak 2 m-t "vesztettem", hanem egy teljes évet is. Szerintem jó erőssen vágd vissza, ültesd el és locsolgasd! Biztos, hogy megered.
SZia! Mi ősszel hoztunk a szomszédtól egy nagyon nagy fügebokrot, egy kisebb részt elválasztottunk róla,valószínű tövig visszafagyott(föld felett kb 5-10cm zöld szár van fölötte barnás),de alul már látom hogy hajt a földből!
Egy hete egy ismerősöm mondta, hogy vihetek a fügéjéből. Gondoltam vágok vesszőt gyökereztetni, de azt mondta vegyem ki az egyik törzset a bokorból. Kiszedtük, a nagy gyökerénél vágtuk le, de voltak hajszálgyökerei is. Vízbe tettem, s másnap elültettem. Kb. 3 méteres, nem sok esélyt adok egy ilyennek, hogy megfogja, de nem került csak egy kis fáradságba. Semmit nem mutatott, már elkönyveltem, hogy nem sikerült, de szerintetek lehet esélye? Ha nálad se moccannak, akkor lehet, hogy van egy kis remény?
Én is így értettem, hogy az Egyesült Államok közepéről szól a dolog. Az asimina elterjedéséről azért különbözőek az infók. Felfedeztem, hogy van asimina Floridában is. Igaz, egy speciális fajta.
"There are 7 other species of Asimina, all of which occur in the eastern US, and all of which are smaller and have smaller fruits than common pawpaw. One species (A. tetrapetalum) is an endangered species restricted to scrub in coastal SE Florida."
De még dal is van a pawpaw-ról!:-)
Sing Along: The Pawpaw Patch Where, oh where, is dear little Nellie? Where, oh where, is dear little Nellie? Where, oh where, is dear little Nellie? Way down yonder in the pawpaw patch. Come on, boys, let's go find her. Come on, boys, let's go find her, Come on, boys, let's go find her, Way down yonder in the pawpaw patch. Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Picking up pawpaws, puttin' 'em in your pocket, Way down yonder in the pawpaw patch. (Traditional)
A fügék még meg sem moccannak.A kákik: a lakásban telelt Licopersicum ki lett ültetve,szépen megindult,A Szent Gellért hozza a bimbókat, a (pettyes törzsű) Royo (?) még mindig nem csinál semmit.Remélem nem fagyott el.A kérgét kissé megkaparva nem tűnik szép zöldnek.Zöld,de nem "lédús".Még nem indult meg a keringése.Remélem ,hogy nem fog elkakukkolni.Az asimina elkezdte hozni az új leveleket.A jujubák még pihennek de élnek.
