" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az a gyanúm, hogy halott növényt ültettél el. Most már az eredeti bokornak mindenképpen kell valamilyen életjelt mutatnia. De az általad leírt körülmények alapján erre csekély remény van.
Falu, Alföld, sík vidéken. De déli, napos oldal a ház mellett, a közelben, de nem árnyékolva általa, egy nagy fákkal teli park a déli oldalon. Ahova tettem, szintén déli oldala egy melléképületnek, ugyanaz a falu, de nyílt, szelesebb rész a védelmező park nélkül délről és nyugatról. Keletről védett más épületek által, de a szél nyugatról jön.
Megnézem majd az eredeti bokrot, hogy hajt-e, bár írtátok, hogy még nem feltétlen kell neki.
Lassan összeáll a kép a mi térségünkre vonatkozó klimatológiai szagvéleményt illetően. Úgy látszik, hogy a budapesti íróasztalok mellett ülő, kitavaszodást megállapító szagemberek Budapest környékén még olyan 40-50 kilométeres körben azért néha mozogtak is. Amikor azt tapasztalták, hogy a 45 km-nyi távolságra eső különbség ennyi, nem kellett mást tenni, mint a késést távolságarányosan fölszorozni és máris megkapták a még távolabbi gyarmatok tavaszodási időpontját. Lendván például (igaz, hogy az már "külföld") már nem is volt érdemes kitavaszodni, mert a kalkulus szerint, mire kitavaszodott volna, már itt is volt az ősz, vagy legfeljebb kétévente egyszer tavaszodhatott ki, akkor is minek.:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Arra lennénk kíváncsiak, hogy milyen fekvés lehet pontosan, hogy ennyivel meg van késve minden. A Zsámbéktól 3 km-re már közelebbi, de 3 km-en belül akárhol lehet, Google Earthon akarjuk megnézni, milyen fekvés is az. De a Zsámbéktól 3 km-re elég tág fogalom. Klimatológiai szempontból érdekel bennünket. A mandulán is vannak még bimbók, nemsemmi.
Őszintén szólva nem igazán figyeltem meg ,érdekes módon a kivik szépen bontogatják a leveleket,az egy évesek is mind hajtanak a piciknek egyik helyen a hegye lefagyott ,két három rügy de mind hajt a földfelszin közelében.
Az alma ,körte ,szilva ,meggy még éppen hogy kibontotta a virágnak azt a csokrát hogy elváltak a virágbimbókegymástól a csokorban ,nyilás még később ,van egy korai bigaró cseresznye fám ,és még az sem nyilik,egy pár kaki elindult rügyezni de a zöme még alszik a törzse zöld a többinek is ,van egy másik helyről, az alul épp csak az oltás fölött indult be.
Vica, ez a hely nagyon érdekes. Komolyan érdekelne, hogyan produkálja az ilyen fokú későiséget. Ezek szerint az őszik, cseresznyék, meggyek, körték, almák, szilvák még mindig teljes fagybiztonságban. Fantasztikus!
Az idei évben figyelemreméltó a hely, ahonnan származik, ahol nem érte téli fagykár. Város, vagy domb, vagy a kettő együtt, esetleg Balatonhoz közeli fekvés?
Várj, itt nem az elfagyás a kérdés, hanem az, hogy megfogta-e. A fa a múlt héten lett leválasztva a többi részéről, s utána ültettem.Tehát még lehet benne élet akkor is, ha már haldoklik.
Akkor nem tudom, honnan vettem ezt, valahol pedig olvastam. Akkor légy szíves, segíts, mert tényleg érdekel, de ha mondjuk Fityeházára kell elutazni, az nem annyira jó!
Ez a tulipán csepelen ,a fajta a telken is van de még a bimbó szine sem látszik nem hogy nyilna.
A pesti sárgabarack
' sárgabarack2 őszibarack 3 mandula és a virágaim
