" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bakker, fecskefű itt is van, annyi, mint a fene, miért nem szóltál??? Talán ebben a káoszban nem is láttad...
Kisbéla egy tünemény, most direkt hiányzik a fecsegése, nagy lett itt a csend hirtelen..:((
Köszi, hogy meglátogattatok, nagyon örültem, csak túl kevés növénytől szabadítottatok meg...:) De a kulcsomtól viszont igen, majd ha posta felé jársz, dobd fel légyszi'..:))))
A 7végén csodálatos napokat tőlhettünk Und és környékén, Magyarlibának köszönhetően oly sok volt az élmény hogy még fényképezni is elfelejtettünk vagy lustik voltunk szóval most önző leszek és nem mutatok képeket :))))
Annyit azért elárulok hogy a kis Béla hozta a kötelezőt és ma reggel háttal bele esett az egyik vizinövény tároló ládába 10cm vízmagassággal. A kis Béla meg volt döbbenve én nevettem anyukája vicsorgott a Magyarliba meg nem mert nevetni :)))))))))
Magyarliba:
A Pici és Goldi kutyusok nagyon köszönik az ajándékot!!
Néhány kép a már termő,magos kákimról és a mögötte növekvő Ken's red mnikiviről:...és a kerti Rojo egy ága.Érdekes,hogy a kert minden takarás nélkül /csak a tövét kupacoltam fel földdel/ itt tart,a magasabban fekvő "hegyi" / táv 1 km/ is él,de még nem zöld a rügy.Pedig itt takarva volt /igaz csak kukoricaszár és vastag leveles/.Viszont ...a hegyi Sharon zöldell...A kert kivik csak némi felkupacolást kaptak,semmi egyéb takarást.Itt a Green Light volt az első,a Hayward most kezdett el,a sárga termő él,de még sumákol.Az új porzóst még nem ültettem ki...a sárga porzósom viszont gyanús...vmi lehet,hogy alulról ásta alá az egészségét.
A hajnali lehűléssel az elfagyási küszöb közelébe hűlt növény gyakran akkor kapja meg a "kegyelemdöfést", amikor a direkt napsugárzás felületileg jóval magasabb hőmérsékletre melegíti hirtelen. Előfordul, hogy egy csupán árnyékolást biztosító körülmény védi meg a pusztulástól a sejteket. Értetlenül nézheti a hasonló hőmérsékleti mélyponton egyszer bekövetkező, máskor nem bekövetkező elfagyást olyan valaki, aki nem veszi figyelembe, hogy mondjuk ugyanazt a -15 fokos minimumot egyik éven napfelkelte után egy olyan napsugárzás követi, amikor az "ablaki" hőmérő rövid idő alatt pozitív hőmérsékletet mutat a ráeső napsugárzás miatt, vagy az egy ködös, borús időben következik be, nagyon lassan, fokozatosan emelkedő nappali hőmérséklettel.
Az "újoncok" lehet, hogy értetlenül, vagy furcsán néznek némelyik sajátos helyesírású szó (szaGma, szaGember, szaGvélemény), vagy bizonyos "értelmezhetetlen" hivatkozás olvastán. Tudni kell hozzá, hogy ennek és egy másik, régebbi keltezésű topicnak megvan már a maga kis történelme és akik folyamatában követték az eseményeket, pontosan tudják, hogy mi mire vonatkozik. Ők már semmin nem csodálkoznak, de ha az újaknak elmesélnénk néhány mozzanatot, biztosan elállna a lélegzetük és földi dimenziókon belül nem találnák a racionális magyarázatát egyes megnyilvánulásoknak és magatartásformáknak. A szakmai (szagmai) "alulteljesítések" pedig lehet, hogy hasonlóan sokkolnák őket.
Értem. Ez valami hasonló probléma lehet, mint a túl erős takarás? Jobban felmelegszik a növény a naptól, megindul, s aztán rájön a hideg és reccs? De a füge érése miatt meg csak jobb, ha délen van, nem? Azért kérdezem, mert van egy cserepes fügém is, és nem mindegy, hova teszem.
Mivel nem régi látogató vagy itt, nem tudhatod, hogy a "napos oldal"-nak a téli elfagyáshoz semmi köze nincs, vagy ha valami csekély mégis, akkor a nappali erősebb napsugárzás miatt inkább negatív, mint pozitív. A régebbi topictársak kímélete érdekében az utóbbi időben kevesebbet "klimatologizáltunk", de úgy látszik most már megint elkel majd egy kis ismétlés a témában.
Az a gyanúm, hogy halott növényt ültettél el. Most már az eredeti bokornak mindenképpen kell valamilyen életjelt mutatnia. De az általad leírt körülmények alapján erre csekély remény van.
Falu, Alföld, sík vidéken. De déli, napos oldal a ház mellett, a közelben, de nem árnyékolva általa, egy nagy fákkal teli park a déli oldalon. Ahova tettem, szintén déli oldala egy melléképületnek, ugyanaz a falu, de nyílt, szelesebb rész a védelmező park nélkül délről és nyugatról. Keletről védett más épületek által, de a szél nyugatról jön.
Megnézem majd az eredeti bokrot, hogy hajt-e, bár írtátok, hogy még nem feltétlen kell neki.
...és a kerti Rojo egy ága.Érdekes,hogy a kert minden takarás nélkül /csak a tövét kupacoltam fel földdel/ itt tart,a magasabban fekvő "hegyi" / táv 1 km/ is él,de még nem zöld a rügy.Pedig itt takarva volt /igaz csak kukoricaszár és vastag leveles/.Viszont ...a hegyi Sharon zöldell...A kert kivik csak némi felkupacolást kaptak,semmi egyéb takarást.Itt a Green Light volt az első,a Hayward most kezdett el,a sárga termő él,de még sumákol.Az új porzóst még nem ültettem ki...a sárga porzósom viszont gyanús...vmi lehet,hogy alulról ásta alá az egészségét.
