" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bocs, hogy beleszólok de Te mit szeretnél enni permetlét, vagy normál gyümölcsöt. Erősen propagálod a permetezést, holott minden az ellekezőjéről szól. Pl. megymonilia ellen ott a Feketics meggy, de almafák esetében is van, amelyik rezisztens a varasodással szemben. Akkor ilyeneket kellene telepíteni. Az UNIO is az élhetőbb természet kapcsán tiltott be többfajta permetszert. Sőt a méhek pusztulása komoly probléma világszerte, gondoljunk csak a megporzásra. Ezt több esetben pl. a franciák is bizonyos permetszerekre vezetik vissza, az Amerikaiak viszont számos permetszer együttes hatását okolják ez ügyben. Ebben a két országban ha értesüléseim nem csalnak a méhek több mint harmada elpusztult. Ezt az információt a minap N. geografik adásában láttam. Utoljára még csak annyit, hogy nem hiába törekednek a növénynemesítők az ellenálló növények nemesítésére. Itt nem a génkezelt dolgokra gondolok, hanem a korábbi időszak ellenálló fajtáinak nemesítésbe, esetleg újra termelésbe vonására.
Nálam pár kis ágacskán láttam monílíát a két nagy fán. Minimális. A meggy az, amin mindig van valamennyi, viszont mégis elszigetelt marad, mindig jól terem a fa. A kajszin sokkal könnyebben hatalmasodik el. Az őszi még nem nyomott ki minden levelet, némelyiken sajnos nálam is látszódott a tafrina, de még ez sem vészes. Viszont nem tudom mi lesz a vége, két hét után már látszódni fog.
Nekem a kajszikat sikerült megfogni hajtás monilia semmi ,sztem virág monilia sem...és úgy nézem szépen kötött is /bárcsak a tafrina elleni harcról is elmondhatnám ugyanezt/
Egyértek a megállapításával, az idei kivi ültetésből csak a zöld kelt ki a sárgából talán ha 2 db, de az is leglább 1.5 hónapos késéssel. Én florasca B földbe ültetem a kivit még nem volt palánta dőlésem soha. A tavaly februárban ültetettek (három db) már 1.50-1.60 méter magasak. Be szeretném majd oltani azt, hogy milyen módszerrel Ninóvargától szeretnék tanácsot kérni.
A kivi magot olyan földbe vetettem amit előtte a sütőben egy rossz tepsiben
jól átsütöttem, majd amikor kihült akkor raktam cserépbe.
A zöld 3-4 hét alatt kikelt amit először vetettem az a hayvard volt . A kivi gold csak mutatóba kelt vontatottan .Aztán még ültettem2 féle zöldet és a kivi jungot.
Érdekes mert minden fajtából kelt gyorsan is és sokkal lassabban is .Hogy mi lehet az oka? Nem tudom! Tavaj én is úgy jártam ahogy te az idén, azért próbáltam a kisütött földdel.
Nos, ha igen, akkor szerintem már legalább kétszer meg kellett volna tenned. Én már kétszer szórtam őket, meg már a kajszikat is, az ősziket tafrina ellen, s az almatermésűek is kaptak valamit, hogy ne legyenek betegek. Lassan már a harmadik adag jön.
Szeretném megkérgezni, hogy a 12182 hasz. alapján mi a véleményed az olajfa téli átélésével, telepítésével kapcsolatban, amennyiben újabb információra tettél szert. Egyébként megdöbbentőek az Olasz körútról tett fényképek az elfagyott növényekről.Egyébként én is vettem egy "fagyálló babért" legalábbis ezt a keskeny levelű fajtát annak mondták, véleményed szerint fagyálló is lehet.
Az idén újra ültettem, kivit a zöld hamarosan kikelt, a sárga magja viszont kb. egy hónappal később csak mint érdekességként említem meg. Lehet, hogy neki a +20-22 fok kevés volt keltetéskor.
Szeretném megkérdezni, hogy a kivinél milyen oltást, szemzést javasolsz.Ugyanis én magról ültettem és már kb. 1.50 méter magasak. 3 db van.A S.arknál vennék egy db lányt és ebből szeretnék még egy "lányt" összehozni.
Igen! :)) Igaz, bár egyik sem "nálunk is termő új gyümölcsök", de ebben a hűvös esős időben ha nem permetezzük, akkor "nálunk sem termő régi gyümölcsök" lesznek :))
A palántadőlés nevű gombabetegség vitte el őket. Érdemes gazdaboltban beszerezni vetéshez palántadőlés elleni vegyszert, azzal beöntözni a közeget ültetés előtt. Másrészt éppen nyirkosan kell tartani, a tocsogós földben jobban felszaporodnak a mikroorganizmusok!
Igen nekem igértél ha jól emlékszem télálló bazsalikomot kerestem ,de a majoranna is jó ,szurokfüvem nekem is van az nem szokott kifagyni
Gizike
A peppinót még ne ültesd ki ,ha nincs éjjel fagy akkor már ki lehet tenni,azt hallottam a kivi lányok levele gömbölyübb nem annyira hegyes de ettől én nem lettem sokkal okosabb.
Kicsit utánakérdeztem a piros kivi porzójának. 3 kertészetet találtam, ahol listán van:
1. a holland Esveld, ahonnan rendeltünk. A válasza szerint saját szaporítás, de nem duggvány, hanem oltvány. Állományuk egy része megfagyott. Legközelebb csak ősszel lehet tőlük rendelni. Porzót nem tudott biztosra ajánlani. "Esetleg bármelyik porzó megfelelhet."
2. a svájci Heinis faiskola. Náluk van rendelhető növény, csekély 47 svájci fankért. Porzónak a Matuát ajánlotta. (nekik csak ez az egy porzó fajtájuk van) A holland növények mellé ugyanolyan etikett van tűzve, mit itt is láthattok.
3. az osztrák Hick faiskola. Bár az oldalukon szerepel, csak ősszel lesz náluk, mert a beszállítójuknál elfagytak a növények. Első körben Jennyt és Issait ajánlott, mint apukát, második levélváltásra már az Atlast ajánlotta.
Tegnap a kivipalántáim közül a naggyát kiültettem a szabadba.
Remélem túl élik ezt a hűvös időt. Aki a másik topikba még titokba sem látogat,azoktól kérdezem.
Van köztetek valaki aki a naposcsibéhez hasonlóan megállapítja a nemeket? nagy hasznát vennénk! A kis magoncok sűrűjéből pikírozás közben leszakadt egyek a felső része,sajnáltam eldobniés azt is elültettemés a gyökeret is . A gyökeres rész
hamar tönkrement,a teteje még tegnap is élt ,a kíváncsiság nagyon furdalta az oldalamat, megnéztem.
Képzeljétek el van kis gyönyörű egészséges gyökere!
Visszaültettem, remélem tovább nől,mert ez most bennemegy csomó gondolatot beindított.
