Mindig azt mondom hogy múltunkat megőrizni erkölcsi kötelességünk lenne, és ha van rá pénz is akkor inkább építsünk.
Csak nézegetni, romos voltukban ezeket a várakat némileg önző dolog is, ugyanis tudva tudjuk hogy állapotuk csak romlik ha nem nyúlunk hozzájuk és utódainkra nem marad már semmi. Minimum állagmegóvás szintjén hozzá kellene nyúlni mindegyik ismert várunkhoz, mert pár évtized és a felszínen már nem lesznek látható falmaradványok.
Füzért sokan ócsárolják, pedig nem kéne. Hol az eredeti vár, kérdezik. Ilyenkor megkérdezném hogy melyikre tetszik gondolni?
Melyik évszázadra?
És azt tetszik-e tudni hogy a 30-as években gróf Károlyi Mihály már 2000 pengős költséggel volt kénytelen megmenteni az éppen leomlóban lévő kápolnát? Ennek tükrében se nyúljunk hozzá?
Szóval építsünk, mert az évszázadokkal hosszabbítja meg egy épített örökségünk életét, turisták tízezreit vonzza az adott tájra, látványosság, érdekesség, és ha belevisszük a XXI. századi technikát is az interaktív kiállításokkal akkor még talán a facebukk-tiktok generációnál is elérjük hogy legalább 5-10 percet rászán drága idejéből múltunk egy darabkájára.
(Füzért, a Hegyközt egyébként élteti a várturizmus, de Regécet is megmentette a kihalástól Rákóczi vára)
Persze az sem mindegy hogyan építünk. Úgy azért talán nem kéne ahogyan például Csókakőn tették.
Nyilván vannak jogos érvek és ellenérvek is az újjáépítésekkel kapcsolatban-magam is kissé sajnáltam pld. a hajdani legfestőibb romvárunkat, Füzért; ugyanakkor gyermekkorom óta irígykedtem a szerencsés országokra, ahol nem csak romvárak vannak... Mi a törökök által elpusztítva nemcsak a magyar etnikai többségünket, hanem a várainkat is elvesztettük (amik persze, jelentős részt éppen a törökök ellen lettek építve:-)). És emlékszem, micsoda élmény volt, amikor kisgyermekkorom rom-Visegrádja és rom-Egerje után a részben újjáépített várakban járhattam...-Úgyhogy valóban elképesztően látványos lehet majd a helyreállított visegrádi komplexum; várom, hogy ne legyen várrom:-)).
-Azonban hiányérzetem van néhány kihúzott rekonstrukciót illetően: turisztikai jelentőségétől függetlenül is erkölcsi kötelességünk lenne Drégellyel kezdeni valamit; Kőszeg 1-2 szépséghibáját kijavítani; és főleg -a korábbi terveknek megfelelően- Gyula "szigeterőd" rekonstrukciós tervének megfelően megemlékezni a vérzivatar által leginkább sújtott fa-föld sáncos várainkról-és ezáltal a sok szempontból testvér-erődről: Szigetvárról! Mostanában nagy a csend Gyula körül; Ti hallottatok valami fejleményről?
'...Az alsóvár, a Salamon-torony, a völgyzárófal, a vízibástya, a fellegvár és a királyi palota is megújul. A fejlesztési célok között szerepel a terület akadálymentesítése és az erődrendszer két pontjának összekapcsolása, illetve bejárhatóvá tétele...."
Lehet hogy olvasták a tavaszi írásom? :-))
(nem feltételezem egyébként, de ígéretes a terv ezzel együtt is)
"...Ha teljes képet szeretnénk kapni arról, hogy hogyan is nézhetett ki az egykori visegrádi völgyzáró fal, akkor érdemes öt percet rászánni, és visszasétálni a Salamon-torony felé. A fal alsó, mintegy 150 méteres szakasza az erdőhatárig szépen vissza van építve, így a közeli parkolóban, alig öt percnyi sétára várakozó autónk felé ballagva némi fantáziával magunk elé képzelhetjük a meredek várhegy sziklás oldalában kanyargó teljes erődrendszert, melyet, ha visszaépítenének, akár a visegrádi vár egyik leglátványosabb attrakciója lehetne..."
Hétfőn meglátogatuk Likava várát sajnos a várba nem mindenhová tudtam bejutni... 3 € belépővel amit sokalok, az a kis kiállitas nem ér anyit a felsővárba eddig be tudtam jutni valahogy tiltalom ellenére is most már sajnos nem tudtam feljutni , falépcső teljesen elrohadt, amíg itt nem történik változás addig kihagyom ezt a várat. :(
Körbejártuk a várat is mondjuk a várudvar szépen rendbe van rakva de a vár körül elégge be van nőlve a sétány, igaz nem is olyan biztonságos.
Az a helyzet, hogy vagy 20 éve a budai vár könyvtárában más ügy miatt kutakodtam és a szabad polcról leemeltem a Pest Megye Régészeti Topográfiájának valamelyik - kettő van - kötetét, és ebben olvastam a naszályhegyi Árpád-kori vármaradvány árkáról, de valószínűleg csak elkezdték az építését, ám nem fejezték be. Miután erről nem készítettem jegyzetet, a pontos hely topográfiai azonosítása elmaradt, és hiába kértem segítséget - itt a topikban is többször -, nem derült ki, hogy e félbehagyott várkezdemény a Naszály melyik pontján lehetett. A Naszállyal való térképes-számítógépes ismerkedés során pont a Látó-hegy részre tettem volna a tétemet... Egyébként érdekes lenne felderíteni - egyáltalán ezzel foglalkozott valaki? -, hogy Vác visszaostromakor létesített ostromsáncok és csapatsáncok mennyire láthatóak ma a terepen, hiszen a Pogányvárról is kiderült, hogy nem őskori, hanem valamelyik vallon csapat tanyázott itt, és építtette ki a védelmét...
Ezt ismerte valaki? Eddig én sem, pedig jártam már errefelé párszor, de ami meglepő, túravezetőnknek a Hazajárós Kenyeres Oszinak is új volt, aki váci. A Naszály, ahol ez az Árpád-kori vár állott Vác "házi hegye"
Naszály, Látó-hegy,
Árpád-kori földvár -áll a táblán. Mellettünk kisebb helyiségek nyomai.
amúgy a kilátásért jöttünk. Két lépés a romoktól ez a pazar panoráma, sőt az is biztos hogy a kis földvár a kilátás (őrhely) miatt épült erre a szirtre.
Jó hír jelent meg a sajtóban. Augusztusra várható a regéci vár keleti szárnyának azaz a reneszánsz palota ünnepélyes átadása. A most készülő reneszánsz palota teljes egészében bejárható lesz a vendégek számára. A helyiségeket eredeti funkciójuk szerint, a 17. századi északkelet-magyarországi palotaenteriőrök elemeinek felhasználásával, korhű bútorok, eszközökkel mutatják be. Felidézik a vár „fényes korszakait” is, vagyis amikor az erődítmény Alaghy Menyhért és Erdődy Anna birtokában volt, a Rákóczi-korszakot, valamint Zrínyi Ilona birtokosi tevékenységét. A háromszintes épület pincéjében borozót, pihenőteret alakítanak ki. Berendezik a sütőházat, a sáfár házat, valamint a leányasszonyok házában a udvarhölgyek által használt bútorokat, ruhákat, ékszereket mutatnak be. A 1,9 millió eurós vár rekonstrukciót követően pedig a nyugati szárny építését kezdik meg Regécen.
És ahogy lentebb is írták, a dolog kulcsa az, hogy nem mindegy hogyan rakják az ilyet. Nem csak véletlenszerűen szórják össze, hanem illesztik őket, és még valami olyan trükkre is emlékszem, hogy valahogy úgy rakták, hogy alapvetően a fal középvonala felé "lejtsenek" a kövek, ez biztosította a stabilitást.
Van egy sorozat a youtube-on, ahol egy francia várat építenek (újjá?) eredeti középkori módszerekkel, mészhabarccsal.
Nem tudom pontosan mi az a robbantott mészkő, de ha szabálytalan alakú, dirib-darab mészkövet jelöl, akkor helyben vagyunk, mert ott bizony olyanból építették a falat.
Nem mellesleg a Siklósi külső vár is olyanból épült, meg még sok más helyen is láttam ilyet.
Ma először jártam itt a felújított bástyában 1€ bélépőért amit a fiatal leányzó elkért. A bástyának a lépcsőjén még dolgoznak igy csak az ideiglenes állványzaton lehet feljutni, A vár területén nagyobb mozgolódást munkálatokat egyenlőre nem igazán látni.
háttérben Somoskő
Naszály, Látó-hegy, 
amúgy a kilátásért jöttünk. Két lépés a romoktól ez a pazar panoráma, sőt az is biztos hogy a kis földvár a kilátás (őrhely) miatt épült erre a szirtre. 
