A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Úgy 1250 hozzászólással ezelőtt :-))))) érdeklődtél régebbi pénzek súly, átmérő stb felől. Itt egy link, http://birbin.blood-bowl.hu/penz.htm bár nem mindent tartalmaz, azért csak-csak összejön a dolog.
Első ránézésre feltűnő a 6-os számjegy körvonalának különbözősége. A bal oldali egyenes szár az eredeti 1900-as 0-ja. A jobb oldali íves részek pedig a fények miatt is jól láthatóan későbbi varratok (forrasztások stb.), ezek sötétebbek és nem csak a fény miatt.
Az ilyen hamisítványoknál egy egyszerű UV ill. infra fénykép is sokat elárulhat. Bár gyűjtői forgalomban nem sok ilyen műszer van, és nem az ára miatt.
A kolléga itt van a közelben (Jugoszlávia, Apatin -manapság inkább Szerbia-Montenegro :-)) Próbálok érdeklődni, ki lehet.
17 negatívja van 200 egynéhány + mellé, ez a Vaterán se semmi!
III. Zsigmond (1566. június 20 Gripsholm; † 1632.április 30. Varsó)=uralkodó, király, de nem Porosz, hanem Lengyelországban (1587 - 1632) és Svédországban (1592 - 1599).
A lengyel trónon Báthory Istvánt követte.
Személyében egyesítette a Wasa és a Jagelló uralkodóházat, apja III. János svéd király, anyja Jagelló Katalin, II. Zsigmond testvére.
Az eredeti 1906-os 5 koronásokon a 6-os szárának a vége egy gömbben végződik. Ezen a képen ez sem látszik. Ha összehasonlítom a 6-ost és az előtte álló 0-t, akkor én is 99%-os bizonyossággal merném állítani, hogy ez egy 1900-as 5 koronából készült.
Kinyomtattam ezt az 1906-os 5 koronást ugy 400 %-os nagyitásban. Szerencsére az eladó elég jó fotót szkennelt be. A képen a 6-os számnál sárgás elszeződést mutat a nagyitott nyomtatás. Az eladó kb. 1 óra iránybol világitotta meg a pénzt nem magasból inkább laposan. Az árnyékok és az élfények azt mutatják, hogy a hatos középen behajló ága magasabb mint a többi szám hasonlóan megvilágitott részlete.
Ebből arra következtetek , hogy utólag készült ez a részlet.
Szerintem 1900-asból. De a hamisító nem kockáztatott egy jó darabot , felül fülnyom és alul valami hozzáforrasztott fémdarab látszik.
Mindenesetre furcsa. Azt írja, hogy sérült szám, és nem biztos benne. Beszarás, de azért 150 dollárért árulja! (ha eredeti lenne, egy kicsit döbbért árulnám :) ) És még azt is odaírja a kis mocsok, hogy nincs reklamálás vásárlás után. Ez jó! ezek után ki veszi meg?
Ezt nézzétek meg: http://cgi.ebay.com/ws/eBayISAPI.dll?ViewItem&category=45153&item=3932551736&rd=1#ebayphotohosting
Teljesen biztos vagyok benne, hogy hamis. Érdekes mód, hogy épp a 6-os sérült. A számsorról egyébként van egy kép a pénz-érme-érem című könyvben, és emlékeim szerint az másképp néz ki. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Érdekes ez a C-G betücsere. Régi árverési katalogusokban átnéztem kb. harminc külömböző verdejelü 1/4 tallér fotóját és csak az Aukciósház Kővágó 12. aukció 1996 december3-4 katalógusában találtam két ilyen G betüs 1/4 tallérost.
Az egyik azonos a Vaterással 1698 évszám, a másik 1699 -es évszám.
A 98- as 8000 a 99-es 10000 forintos kikiáltási árral szerepelt nagyon szép kiváló minősitéssel. Mivel a nem G betüsek azonos árakon szerepeltek a cég vagy nem vette észre az eltérést , vagy nem számitanak ritkábbnak.Sajnos nincs eredménylistám igy az elért árakról nincs tudomásom.Az osztrák Herinek cég adott ki gyönyörü Lipót katalógust és a szlovákok is egy kisebb, de jól használható Lipót katalógust.
Úgy emlékszem a latinban nem volt U betü ezért a DVX és AVSTRIA szavakban következetesen a V betüt használják.
Kose: Igazad van a csillagozással kapcsolatban, erre nem is gondoltam. Viszont még mindíg lehet a nyilas felülbélyegzés hátterében az, amit írsz, miszerint ami meg van különböztetve, az nem ugyanannyit ér, mint a "sima". Tényleg meg kéne kérdezni valakit, aki akkoriban élt, hátha tud valamit mondani ezzel kapcsolatban.
Lipót pénzein számtalan köriratvariáció, verőtövi eltérés, és egyéb apróság található. Mondjuk ez eléggé durva "sajtóhiba", de elég nehéz észrevenni.
Az, hogy nem szerepel katalógusban nem sokat jelent, nekem is van olyan 15 Krajczárom, amin a portré egyik katalógusban szereplő példányra sem hasonlít(egyedül egy féltalléroson találtam ugyanilyen portrét). Lipótról van egy jó vastag könyv, amiben az összes eddig felbukkant verőtövi változat benne volt tallértól denárig. Na ebben megtaláltam a krajczárosom, addig azt hittem valami ritkaság:-)
atti73: A 200 Ftos kb 250et ér ma, de csak ha hibátlan(nem karcos, kopott, peremhibás, stb). A 2000es ha hajtatlan, ill. csomagolt, kb. 2500Ft. Ha hajtott, akkor csak forgalmi értéke van.
Nos, próbáltam utánanézni a betűelírásnak. Elsőre én sem vettem észre. Tény az, hogy az eredeti körirat az úgy szól: archidux Austriae - Ausztria főhercege, valamint Burgundia blabla.
Annak az egy betűnek a félreverését máshol is megtalálhatod, ilyen például Mária terézia tallérja. Úgyanígy lehet találni oyat is, hogy AVST.DVX - AVST.DUX Az az igazság, hogy pontos leírást én sem találtam, egyik szakirodalomban sem.
> összegyűjtesz 100 db egyforma bankjegyet Pl 100 pengő. dararbja 100-150, aztán veszel egy bankszalagot 200-ért és így már egyből 6000 lehet az ára!!!
Annak a csillagozásnak van jelentősége. Teljesen mindegy ki csinálja (nyilas, vörös katona stb) Ha ugyanazt a bankjegyet másodszorra, harmadszorra akarják kiadni, akkor új rendeletet kell alkotni. Azért, hogy megkülönböztethető legyen az eddigi és ezutáni kiadás a bankjegyen valami kis jelölést alkalmaznak. Mert előfordul, hogy ugyanaz a pénz de csillaggal többet ér, vagy kevesebbet!!:-)
Ez lehet a csillag, ami van pl az 1938-as 1 pengősön, ami ugye nem a nyilaskormányé. Ilyen az 1913-as 20 korona, amire "II.kiadás" szöveget nyomtak.
Ugyanennek számít, ha egy bankjegyet más keltezéssel adnak ki.
Tehát a kis csillagocska a sorszám előtt =OK!!! A felülbélyegzések az igazán "sárosak"!
Alapbankjegy 250 Ft + bélyegzés 2 Ft = 4500 Ft Vaterán!!!!!!!!:-))
Van más is: összegyűjtesz 100 db egyforma bankjegyet Pl 100 pengő. dararbja 100-150, aztán veszel egy bankszalagot 200-ért és így már egyből 6000 lehet az ára!!!
Üdvözölöm numizmatato társunkat!! Számítok további segítségére, hozzászólására!
A 4 krajcárosról.
A kép egyértelmű, hogy 1/4 tallér, itt vagy elírta az eladó, vagy (ami kevésbé hihető) nem ismerte fel!!!
Ami igazából érdekelne - és ezért írtam, hogy az 1976-os határozóm van - az a következő. Az I. Lipot pénzeket átnézve valamennyin, kivétel nélkül a következő olvasható ...ARCHID....vagy ...ARCHI... Az árult tételen pedig teljesen egyértelműen
...........ARGHID.........!!!!!!!!!!!! Ezt az igen szembetűnő betűhibát jelzi valamelyik ujabb katalógus?
Bankjegyeknél és úgy tudom érmeknél is a betű- és egyéb nyomdai, verési hiba értéknövelő hatású. Ezt pedig nem is jelezte az eladó. Vagy annyira termmészetes, csak én nem tudok róla. (Buta papípénzes :-))
A nyilaskeresztes felülbélyegzésre a *os mellett talán az lehet a magyarázat, hogy azokat a bankjegyeket is meg akartáj jelölni, amik még a hatalomra jutásuk előtt kerültek forgalomba. De hogy ennek mi értelme(ahogy a *ozásnak) azt nem tudom, de szerintem teljesen felesleges Szálasiék bármelyik cselekedetében is logikát keresni:-))
Itt, és itt érdemes elolvasni a fórum részt, aztán mindenki döntse el, hogy hisz az eladónak, vagy sem.
