Nem igazán tudod túlhígitani a festéket, nekem még nem sikerült:) Én még ki sem szoktam mosni az ecsetet, amunka végén kicsit lehúzom a kéziedény szélén és bele az ecsetesbe. Látom tájékozódtál! A lakkhenger nem rossz de én igazán csak felhordásra szoktam használni arra jó, szép egyenletesen gyorsan lehet nagy felületre felmaszírozni az anyagot és addig sem húz, utána pedig egy kicsit bemártott kinyomott ecsettek oszlatok könnyedeén fürgén, mivel a henger óhatatlanul kis buborékokat kelt. Viszont a lakkhenger csak egyszerhasználatos. Lakkhengerből is van szivacsos és plüssös valamint ezek kombinációja. Én általában szivacsosat használok. Lakkhengerhez kell lakktál is amin be tudod festékezni és lehúzni a hengert. Ha akarsz írni összefoglalót a hozzászólásaimat felhasználhatod elvégre a fórum nyilvános.
Nem véletlenül egy készülő könyvhöz gyűjtögetsz anyagot?
Csupán valami alapismeretet szeretnék felszedni. Könyvet meg vettem volna ha találtam volna. Fűről 2 is van, kevesebbet is kérdezek. Ha jól értem te belerakod az ecsetet egy higítós üvegbe miután kimostad, és ott ázik magának? Hm.
Ha (!) eseteleg túlhigítom a festéket , akkor nem lehet úgy "meggyógyítani" hogy kevergetem-kevergetem hogy illanjon el belőle a higító egy része?
Ránézésre a munka küllemét a zománcozás minősége adja meg. Esetleg kis festőhengerrel nem érek el simább felületet, mint ecsettel?
Nem lesz könyv, viszont gondoltam hogy egy kis összefoglalót összeránthatnék hogy más hozzám hasonló hülyével ne kelljen ugyanezt végigfutni, de akkor mindenkitől egyenként meg kéne kérdezni hogy hozzájárul-e ahhoz hogy amit írt az fel legyen használva.
Higítós edénynek én kiürült 5 literes festékes edényt szoktam használni annak jól zár a teteje. Egyszerűbb módszer: Üditős , ásványvizes palack félbevág kb a felső 1/3 ánál de nem teljesen kürb csak annyira hogy félre tudd hajlítani és bele tudd tenni az ecstet. Hígító beleönt hogy az ecset szőrét leoje legalább félig majd teteje visszahajt és valami öntapadó szalaggal leragaszt a vágást. Ez működik , nálam még fél évet is kibírt a nitrohigítóban pedig az igen illanékony. Arra kell vigyázni szépen álljon benne az ecset ne nyomja félre a szőrét. Hú most figyelem milyen aprólékos részletességgel bele mentünk a szakmába:) Nem véletlenül egy készülő könyvhöz gyűjtögetsz anyagot? :):):):) Ja és ha kiöntessz egy kis festéket kenéshez azt használat után ugye vissza lehet önteni a festékesdobozba.
Hát ez a festő edényzet nekem csak maga a festékes doboz :) A doboz hamar beszáradt tetejét látva, ha kiöntenék egy kisebb mennyiséget, akkor az hamarosan megszáradna. Lehet kéne még higítani a festéken... De ha meg túl híg lesz, és akkor ballaghatok el a boltba másikat venni. Nem mártottam bele túl mélyen az ecsetet a festékbe. Kösz a segítséget!
Ja és az ecset halála ha erősen húzogatod az edény széln amiből kensz mert akkor letéped a külső szőrét. Úgy hogy kenii csak úgy festékbe bemárt a z atulsó 1.5 cm és a kenő edényzet belső falán letunkol a felesleget, erre való a kéziedény aminek olyan a széle hogy ne cseppenjen le a festék
Újkorában minden ecsetről potyognak szálak. Egyikről több a másikról kevesebb. Módszerek Finom bronzkefével "fésülgeted" egy kicsi, könnyedén Nyers téglafelületen huzogatod mintha kennél Esetleg durvább csiszóló vásznon Először csak portalanításra használod hogy jöjöön ki ami akar és kopjon be. De új ecstet alapozni használunk mert ott nem gond ha hullajtja egy kicsit és még be sincs kopva a szőre úgy hogy nem lehet vele szépen zománcozni. Erre való a hígitós edény hogy használat után el lehessden tenni és a következő használatkor elő lehessen venni. Szineteikus hígítós edényem nekem kettő van fehér és színes. Ha kiveszed a hígitóból az ecsetet az edény belső falához csapkodva a szőrét kijön a nagyja, utána rongy ráteker a szőrre és én a cipűm orrágoz szoktam ütögetni. Igy majd csonszáraz és használatra kész az ecset.
Ismét itt. Próbálgattam a festést a próbapadomon, meg egy lecen ahogy ajánlva volt. Rettentő sűrű volt az alapozó, akadt rendesen. Elkezdtem higítani 25ml-enként, és 100ml-nél mondtam azt hogy már alakul, bár hogy jobban terüljön lehet kellett volna még hozzáadni. Tudom látatlanban nem tudjátok megmondani elég-e. Azt viszont mondták nekem ha túl sokat adok hozzá akkor a festék használhatatlan lesz.
Tehát a képen jobbról balra haladva ujjnyi függőleges szakaszokba látszik az egyre hígabb festékkel való festés. A legutolsónál már szinte nem akadt az ecset. Nem valami jók a képek, mert nem új a kamera és fény se volt. A valóságban nem ilyen szép ez :)
Érdekes hogy a higító mintha enné a műanyagot, legalábbis a mérőpoharam fehéredett tőle.
Az ecsetet kimostam, de a maradék festékes higító az istennek sem akart elpárologni, úgyhogy visszatöltöttem egy üvegbe. Kár, pedig arra számítottam hogy párolgás útján megszabadulok tőle.
Ezután finom csiszolás, portalanítás, 2. réteg alapozó. Majd finom csiszolás, portalanítás, és a zománc. Kíváncsi vagyok a zománc után hogy néz majd ki, mert ha azt túl hígra keverem, akkor nem fog takarni egy réteg.
Jól mondták addig, hogy alaposan kikell nyomkodni higitóba az ecsetet, de nem értem a zárt edényt. Ha bevan zárva, hogyan teszed bele az ecsetet meg a kezedet, amivel a műveletet elvégzed?
Azt mondtam zárható. A zárható szerintem nem azt jelenti hogy zárt, hanem hogy zárható. Tehát két állása lehet:
1. amikor nincs rajta fedő, ekkor nyitott 2. amikor fedő van rajta, ekkor pedig zárt.
Nyilván nem akkor kell beletenni az ecsetet ha fedő van rajta. Persze lehet hogy van akinek ez is sikerül. Mondjuk nem ajánlott flexel négyszög alakban lyukat vágni rá, mert a higító berobbanhat.
Ez volt a humoros oldal. :)
A fedő szerintem azért kell, hogy az illékony higító ne párologjon el, tehát még egyszer vagy többször fel lehessen használni. Mondjuk a rozsdamaró semmit nem ír mivel lehetne tisztítani az ecsetet utána, úgyhogy az kuka.
Jól mondták addig, hogy alaposan kikell nyomkodni higitóba az ecsetet, de nem értem a zárt edényt. Ha bevan zárva, hogyan teszed bele az ecsetet meg a kezedet, amivel a műveletet elvégzed?
Ha nincs spéci kéziedényed, akkor mondjuk levágod egy üditős flakon alsó részét (kb 10 cm), ezt használhatod mosó edénynek, ebbe aztán jól belenyomkodod az ecsetedet mind a 4 oldalánál fogva. Erőteljesen, ne sajnálgasd az ecsetet, nem lesz semmi baja. Minden oldalánál fogva nyomkodd meg 5-6 szor legalább, aztán fogsz egy darab fóliát, vagy kartonpapírt, rálépsz a hátuljára, az elejét pedig felemeled, miközben az egyik lábfejedet megemeled, úgy, hogy közben a sarkad továbbra is a kartonon marad, majd az ecset keskenyebb oldalál fogva, erőteljesen neki ütögeted az ecset az ecsetszőrt befoglaló fémkeretnél a cipőd orrához néhányszor. Ezt nevezzük az ecset kicsapásának. Ha úgylátod, hogy maradt még festék az ecsetbe, ismételd meg a folyamatot mégegyszer, ugyan abban a higitóban nyugodtan, aztán köss rá egy darab madzagot, és lógatva szárítsd meg az ecsetet. Figyelem: A talpad tiszta higitó lesz, ne menj be úgy a szobába :)))
A maradékot meg hagy kint a napon, szépen elpárolog, aztán mehet az edény a kukába! Vagy mondjuk egy, az asszonytól elkobozott nejlon harisnyán szűrd át és vissza az üvegébe a maradékot. Egy aprócska gond, hogy amit visszaöntesz már valamilyen színes dolog, ami befolyásolhatja a következő munkánál a színt, ha mondjuk más színű anyagal akarsz dolgozni, ezért inkább egy külön edénybe érdemes tárolni. (ásványvizes flakon Pl:)
"Képződni fog majd az üvegben a higító tetején egy réteg amit le kell szedni és a folyadék újra használható."
Eléggé ellent mondana a fizikának, ha a száraz anyag nem leüllepedne, hanem lebegne a higitó tetején :)))
Látom humorodnál vagy, mint mindig. A felsorolt pontjaidat magam is tudom. Kár hogy nem írtad hogy ne igyak belőle feleslegesen sokat, vagy ne öntözzem belőle a virágokat.
Van ügyebár egy ecset, amit ki kéne mosni, és van egy üveg higító. A higítóra mellesleg rá van írva hogy csatornába ne kerüljön. Na most akkor mi a (gazdaságos) tisztítás folyamata? Olvastam olyat kevésbé vicces helyen hogy egy széles szájú zárható üvegbe kell tölteni valamennyi higítót, és abban jól megnyomkodni az ecsetet, majd az ecsetet kirakni száradni. Képződni fog majd az üvegben a higító tetején egy réteg amit le kell szedni és a folyadék újra használható.
Mellesleg te hova öntöd a használt/festékes higítót? Nem félsz válaszolni erre ügye.
Konkrétan az ecsetet milyen módszerrel lehet a leggazdaságosabban kimosni hogy maradjon is higító?
A zománfesték dobozán azt írták hogy ajánlják a több réteget, sőt minél több annál tartósabb. Érdekes. Akkor összvissz már 2+2 réteg lesz + az eredeti maradéka. A festett felület megcsiszolgatása nincs rajta, de TUDOM az kell hogy kapaszkodjanak a rétegek. Már TUDOM, babámfasza óta van is mihez kötni. :-)
A munkafelületedet mindíg csiszolni kell, teljesen mindegy, hogy milyen anyagból van. Ezért írtam, hogy gondolkozz, és legyél kicsit logikus. A kolléga elmondta, hogy mi a csiszolás szerepe a folyamatban. Tapadófelület-képzés! tök mindegy, hogy fán vagy üvegen vagy műanyagon, vagy a babámfaszán van a festék, akkor is meg kell csiszolni, hogy ne folyjon meg. Ami meg a finom csiszolástól lejön, az jöjjön is le!
Na ezt a csúnya vasdobozt én biztosan lemaratnám kromofággal Még a képen is látszanak a régi megfolyások. Utána lekapargatása a megmart festéknek, csiszolás durva (40-es) papírral, portalanítás, higitós lemosás, száradás után, rozsdamarózás, annak a száradása után finom csiszolás portalanítás, majd alapozás, korroziógátló alapozóval, ennek a száradását követően, csiszolás finomabb vászonnal ( pl 100-as ), portalanítás, ha nagyon precízkedni akarsz, akkor újból higitós lemosás (én még soha nem csináltam ilyet) sima száraz ecsettel portalanítunk, ha az ecset nagyon sok port vett már fel, akkor (a munkadarabtól több méteres távolságban) kicsapkodjuk belőle a port (az ecset szörzetét erősen és gyorsan a tenyeredhez ütögeted oda-visza néhányszor), és folytathatjuk a munkát vele. Ezután jöhet a második alapozás (nem azért mert bénának tartalak, hanem azért mert nem takar egy rétegben, akkor sem ha a boltban azt mondták) A második alapozóréteget is meg kell csiszolni, a kolléga által említett okok miatt, (megfelelő tapadófelület képzése, a zománc alá) majd portalanítás, és zománozás.
Ez a metodika! Így csináld!
Ha megcsiszoltad és portalanítottad a felületet, meg még át is törölted higitós ronggyal, és nem alapozod le azonnal, akkor adtál a szarnak egy pofont, ugyanis újra elkezd rozsdásodni. Vagyis ha előkészítesz egy felületet (mázoláshoz) alapozáshoz, akkor azt le is kell alapozni! Ha ezt mégsem tetted meg, kezdheted előlről a folyamatot :)))
Jópofa vagy amúgy hogy mellékesen közlöd hogy a felvitt alapozót csiszolni kell... fánál volt szó róla de fémnél nem. Gondolom egy 100-as körülivel, finoman. A képeket ha megnézed a felület nem túl egyenletes, tehát ha csiszolnám - akár finoman is - itt-ott lejönne teljesen a felvitt alapozó, tehát sok értelme nem lenne.
Nem vagyok rendőr bár agyliag nyilván közel állok hozzá.
Volt kis időm csiszolgatni , és kérésedre: képek kívülről 3 oldalt kézivel megcsiszolva mivel ott a festék nincs túl rossz állapotban (az éleket nem csiszoltam még mert az rögtön fémig vinné és nem akarom hogy feleslegesen bekapja a rozsda), majd belűlről, még csiszolatlanul. A csiszolások végeztével a héten festem, persze rögtön előtte azért még gyorsan átcsiszolom hogy az esetleges vékonyabb kialakult rozsdafoltokat lekapjam, mert gondolom a rozsdamaró nem szereti az alapozót/zománcot.
Te egy igazi végeláthatatlan kérdéstár vagy :DDD Rendőrnyomozó vagy? :DDDDD Azok tudnak ennyit kérdezni :DDD
Fogd meg és csak úgy kend le kétszer alapozóval, és egyszer zománccal :)) Csak úgy! csiszolj portalaníts ahogy eddig leírtuk.
Csinálj fényképeket a műveletekről meg a végeredményről persze, mert most már kíváncsi vagyok, hogy ennyi okítás után milyen eredményre jutsz :)))
Ne nyúlj bele a friss anyagba, akkor nem lesz kéznyom!
Nem kell a "saját" higitója, szintetikus higitó vagy lakkbenzin tökéletesen megfelel
Ha jó idő van az alapozó 1 órán belül csiszolható, nem kell azért egy napot várni
A meleget nem tudod elkerülni de árnyékba azért biztosan be tudsz húzódni
A kültéri dolgokat is szabadban festik nem? Homlokzatokat nyílászárók külső részét, köztéri eszközöket, padokat, buszmegállót villanyoszlopokat etc stb...
Legyél logikus egy kicsit, és nyugodtan gondold át, a dolgokat, annyi kérdésre kaptál már választ, hogy nem okozhat gondot egy vasláda mázolása és zománcozása.
MOST MÁR CSINÁLD, és számolj be az eredményről :))))
Az 1 és 2-es pont között kell kicsit várni hogy száradjon picit a festék? Ilyen módszerrel lehet elég egy réteg is. A zománcnál is ugyanígy?
Nem fog nagyon megfolyni ha függőleges helyzetbe festem az oldalakat? Fektetve és forgatva oldalanként nyilván kényelmesebb, de akkor a lefestett réteg mindig más helyzetbe kerül és másfelé folyna...
Kéznyom nem lesz, mert kesztyűt használok.
A saját higítója 6006-os azalapozónak meg a zománcnak is, majd megpróbálom azzal is portalanítani ronggyal átitatva, főleg hogy 24 óra száradás után már nem old ahogy mondod, akkor azt a 30éves míniumos(?) alapozót sem oldja már majd.
A meleget nem hiszem hogy el lehet kerülni, sötétben nem látni, zárt helységben meg marha büdös a festék. Nyári melegben akkor nem is lehetne szabadban festeni?!
A hígitós áttörlésnek az is a lényege hogy a port leszedi és ha egy kicsit zsíros kéznyomos azt is. Ebben az esetben ne nitro higítóval vagy egyébbel hanem szigorúan csak az alapozó, vagy zománc saját higítójával. Ha egy kicsit hozza az alapozó réteget nem baj de ha száradt az alapozó kb 24 órát már azt sem fogja visszaoldani. Ez a hígító általánosan használt alapozókhoz zománcokhoz a lakkbenzin vagy a színtetikus higító. A vizes lemosást alapozó után nem javasolnám mert bekapja az alapozó a nedvességet és épp ezt akarjuk kizárni a mázolással. Az alapozó sománc sűrűségének beállításához: Hígíts egy kicsit majd keverd el türelmesen míg teljesen nem lessz homogén. Próba ecsettel valamilyen lécdarabon ha sűrű akkor még hígíts. Lényeg el lehessen kenni és takarjon, és terüljön. Erre nagyon nincs recept. Egyébkén akár te is tudsz szépet kenni ehhez persze gyakorlat kell de a készség legalább annyira fontos. A lényeg hogy kitaláld honnan indulsz és hol fejezed be. Nem össze vissza. Általánosságban a nehezen hozzáférhető helyekkel kezdünk, az tökölősebb ( élek sarkok falcok) és utána a nagy egybefüggő felület. Két lépésben kell mázolni és eldolgozni mindíg az előző ecsetnyommal az összekenést mert hamar húz a festék és akkor nem lessz ideje kiterülni ha visszamész a régebben kent részre. 1. Az anyagot felviszed egyenletesen erősebb és sok oda viszza mozdulattal hogy befogja a felületet, egyszóval kapaszkodjon mindenhol a felületbe. itt még nem lényeges hogy ne legyen csíkos 2. Bemártott és kissé lehúzott ecsettel elhúzod kétszer könnyedén egymásra merőleges irányba ilyenkor lesz egyenletes a réteg. Ilyenkor már nem kell sok festéket felvinni. az utolsó elhúzásnál jóformán csak az ecset súlya legyen a nyomóerő. Ha még nem kentél érdemes egy 10 percet gyakorolni egy darab deszkán. Mázolásnál ne legyen huzat és túl meleg mert akkor iszonyú hamar húz.
Nagyon nem szivesen csiszoltam volna le az egészet feleslegesen, főleg hogy szedi magát a fémet is... a 769-es hsz-edet többször is elolvastam.
Ez a portalanítás gondolom elég fontos lépés - mint sok minden másnál - amikor fáról volt szó ponex sima ecsetet javasolt, gondolom ez fémre is igaz. Belegondolva talán a porszívó sem lehet rossz. A higítós áttörlés talán nem lenne szerencsés az alapozón.
Mondjuk ha az eredeti alapozó rajtamarad, akkor lehet akár lemosni is a felületet, mert a víz csak jobban lehozza a port. Ha netán itt-ott rozsdafolt keletkezne, az csak segítség nekem, hiszen látom hogy hol nem elégséges az alapozó, ott felcsiszolom fémig, rozsdamaró, majd csiszolni kicsit óvatosan, alapozó(k) majd zománc. Bocs ha hangosan gondolkodtam. Permetezés fűnyírás megvolt bár még holnap lesz még egy adag ha nem néz ki eső, de most már kéne időm legyen megcsinálni ezt a cuccot.
Bár a c-ben egy réteg alapozót írtam, lehet kettő lesz belőle, legalábbis ponex azt írta hogy én mint béna a béna ecsetemmel nem fogok tudni egy rétegben szépen festett felületet előállítani, és minden bizonnyal igaza van.
Csak az nem tetszik hogy a zománcfesték dobozán szépen ott van hogy ecsetnél meg a többinél hány %-ig higítható az anyag, az alapozónál ami ugyanolyan tábla, és üresek az értékek...paff.
Szerintem c vagy d. Zománcozni csak alapozott felületre! Az alapozónak az is a lényege hogy kapaszkodjon a felületbe és hogy hozzá is kapaszkodjon a zománc, egyszóval ne váljanak el egymástól a rétegek. Elvileg ha jó a mázolt fémfeleület akkor elég átcsiszolni 100-120 as csisz anyag hogy felérdesítsd a régit portalanítás, és mehet rá az alapozó......
Diszperziósból a polifarbe intallert. Jól fed szépent etrül nem húz túl gyorsan úgy hogy az összekenéseket is szépen el lehet dolgozni, persze teddiből a taso ragasztókenő püssét használom sima falra, fűrészporoshoz a zsinórosát. A héra nem rossz de nagyon változó minőségű. (hígabb. sűrűbb, takar nem takar....)
Kösz az infót! Nem okoskodás, olvasom szorgalmasan :)
Szerintem az a porvédő maszk szart sem ér, de ezt más is mondta. Egyik haverom mondott egy kevésbé veszélyes festékleszedési módszert: az égetést. Kerítéskapun bevált nekik. Persze ehhez is szerszám kell megint. Itt egyébként nem koromofágnak hívják azt az anyagot, de gondolom hasonló a hatás. A színalapozó meg gondolom benne van az alapozóban amit kaptam, legalábbis ott a színjelölés a dobozon.
Akkor hadd okosodjak én is.
Ha adva van egy alapozott és festett fémfelület (mint pl az a szekrény a képen), akkor amikor már úgy látszik hogy festeni kéne (de nincsenek rozsdafoltok), akkor
a, mehet rá simán még egy zománcréteg. b, zománcot leszedni az alapozóig, majd rá zománc (1 réteg) c, zománcot leszedni az alapozóig, majd rá alapozó (1 réteg) és zománc (1 réteg) d, mindenképp le kell szedni az eredeti festéket teljesen, és alapozó (+színalapozó ha nincs az alapozóban), és zománc.
