Mondom nektek, bizony volt mindkét fajta balesetem (nem ez a teoretikus autós), így a élesben láttam a különbséget.
Viszont én annyira izgalmasnak gondolom az alapkérdésem, hogy szívesen elmennék valami online ingyenes jogtanácsadóhoz (szakember). Van ismeretetek felkereshető ilyenről?
Amúgy jomagam is a példa szerint élem mindenapjaimat. Nincs belőle gondom, vitám. 8-kor veszem fel a kocsit, és indulok az irodai telephelyre, ahol az előre sablonizáltan 8:00-ra beállított -->kinyomtatott jelenléti ívet csak aláírom a megfelelő aláírás rublikában.
De elgondolkodtam egyszer egy nagyhangú csopvez kollégám saját csoportjában gyakorolt (-tatott), és ettől eltérő direktíváján... Ha ott valamelyikük balesetezik...?
Igy van. És továbbra is azt mondom, amit már egyszer lentebb beírtam: ez tipikusan az a dolog, amiről a cégnek kell rendelkeznie, a cégnek kell eldöntenie, hogy a dolgozónak hol és mikor kezdődik a munkaideje, és ezt írásba kell foglalni, és a dolgozóval alá kell íratni, hogy ezt tudomásul vette. Erre való a Tájékoztató, ami a Munkaszerződés mellé megjár a dolgozónak.
A kérdés azért is nagyon jó, mert egy esetleges táppénznél nagyon nem mindegy sem jogilag, sem pénzügyileg, hogy útibalesetnek minősül, vagy üzemi balesetnek (munkabalesetnek).
erre nem tudok neked válaszolni, ahhoz kevés az infó.
MT szempontjából kérdés lehet, hogy a munkát ténylegesen 7.30kor vette-e fel és hamis a jelenléti ív, vagy munkábajárásra (magánhasználatra) kapta-e a gépjárművet, stb.
kártérítési felelősség szempontjából már leginkább a PTK fog választ adni, bűncselekmény megállapíthatósága esetén pedig a BTK.
Igazi gumicsont. Lehet rajta vitatkozni a feleknek, mi tartozik bele, mi nem. Mettől szokás valami, és meddig csak sűrűn előforduló történés.
Még azt boncolgatnám jogilag, vajon ha munkavállaló adataival van egy megnyitott menetlevél, akkor abban az időszakaszban munkaidőben, kézsenlétben, ügyeletben, munkába menetben (utóbbi egyáltalán jogi kategória?) stb kell lennie a munkavállalónak, vagy lehet éppen munkaidőn kívüli "szabad, átlagpolgár" státuszban?
Tehát egy kitalált példával: Ha 7:30-al megnyitott menetlevél mellett 7:45-kor közúti baleset történik a szolgálati gk-val, és a azt vezető munkavállalóval, majd a munkafelvétet igazoló jelenléti íven munkakezdésnek 8:00 van bejegyezve, akkor mi a jogi alapállás? Kik, miért vonhatók felelősségre az esetben, vagy annak kapcsán?
ugye nem véletlen neuralgikus pont, hiszen pl egy gyárban, gépsoron, ahol kézből kézbe kell átadni a működő gépet, óhatatlanul kicsúsznak a munkaidőből átadáskor.
Akár ez is beletartozhat. De ez - meg a kérdésben említett dolog is, - pl tipikusan az, amit szerintem a munkaszerződés mellé kiadandó tájékoztatásban kell közölni a munkavállalóval, ha éppen olyan neuralgikus a dolog.
Ilyen ertelemben a munkaruhaba oltozes is a munkaidobe tartozik? Munkakorhoz kapcsolodik, szokasosan es rendszerinte mindig kell kulon utasitas nelkul is...
86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
(2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
Utánanéztél, hogy elsőbbségi levélként, vagy egyéb postai küldési móddal feladva odaér-e időben, amiben garantálják a következő napi kézbesítést? Vagy futárral esetleg?
A hétvégig meg kellene érkeznie egy munkaadónak egy felszolító levél, amely arról szól,hogy adja ki a jogosan járó szabadságot. A probléma az,hogy a levél csak szerdán fog tudni elmenni,(mert akkor lesz megirva),de a pénteki határidőig nem biztos,hogy megkapja a címzett a hagyományos postán keresztül.A kérdés az,hogy faxon küldött ügyvédi felszolító szabályos-e ill. ha arra kerül a sor akkor a bíroságon bizonyítékként felhasználható?
Nincs vita, vagy ilyesmi, de egy kollégával folyt eszmecsere a következő el nem döntött kérdésre futott ki.
Munkaadónknak országosan és városonként is több telephelye van. A mi szervezeti egységünk irodája is valamelyik telephelyen található, ahol a munkavégzők gyülekeznek reggel, jelenléti íven aláírva naponta veszik fel a munkát, miután ki-ki beülve a szolgálati gépkocsiba, feladatára indul. De a kevés parkolóhely miatt a munkaadó a gk flottának egy részét más telephelyeken parkoltatja (egyébkémnt pozitív hozzáállás bizonyítékául az érintett gk-k vezetőivel egyeztetetten, azoknak többnyire egyetértésével)
Na most ott akadtunk el, vajon a reggel 8 órai munkakezdés a másik telephelyen parkoló kiollégákra hogyan vonatkozik? Hova kötelesek a vonatkozó jog szerint megérkezni? 8 órára a gk-hoz kell érkezzenek, vagy korábban gk-ba ülve, 8 órára már a jelenléti ívvel ellátott központi telephelyre kell érkezzenek?
Hát bizony ezzel elismerted, hogy Te is vastagon benne vagy ebben a csalásban, hamisításban. Legalább annyira, mint a "főnököd". Úgyhogy én marhára nem kezdeném firtatni az ügyet a helyedben, mert a következő a helyzet:
- a bejelentett munkaviszonyod fiktív, azaz semmis.
- ezáltal az egyéni vállalkozásodban főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá lépsz elő, visszamenőleg az első perctől kezdve. És legalább a minimálbér után - szakképzettséget igénylő szakma esetén pedig a garantált bérminimum után - bizony járulékfizetési kötelezettséged állt fenn. Igen tetemes adóhiányt bírnak majd kimutatni.
Van főállásom. Minimálbérre vagyok bejelentve, ezután van fizetve a járulék. Egyéni vállalkozásomban bevételem után adót kell fizetnem és iparűzésit. Nincs külön járulék fizetési kötelezettségem! Tehát nem értem a kérdést! Üdv.!
Egyéni vállalkozóként milyen összeg után járulékoltál havonta rendszeresen? Mondjuk a tavalyi évben? (A kérdést ne kekeckedésnek vedd, nagy jelentősége lesz a továbbiakban.)
Tisztelt Szakértők! A történetem a következő: 5 éve vagyok bejelentve a munkahelyemen, ahol ugye fizetik a járandóságokat utánam. Ez mellett én egyéni vállalkozó vagyok, abból is élek. A munkaadómmal megromlott a kapcsolatom, egyéb dolgok miatt. A java most jön: Én Soha nem kaptam fizetést. Soha semmilyen papírt nem írtam alá, se szabadság, semmi egyéb. A bejelentett munkahelyemen gyakorlatilag nem dolgoztam, amit mondhatok úgy is, hogy még nem szóltak, hogy be kell mennem. Az én nevem alatt egy másik ember dolgozik, aki fel veszi az „én” fizetésemet és aláírja a bérpapírt. Persze nem az Ő, hanem az én nevemet írja rá! Kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy sarokba tudjam szorítani a „főnökömet”, aki tulajdonképpen sikkasztást, okirathamisítást sbt… követ el a cégnél. Mennyi időre kérhetem visszamenőleg a fizetésemet, esetleg kamat, kártérítés stb…? Rendelkezésemre áll eredeti bérpapír, amin rajt van az én nevem persze hamisítva. Eredeti munkaszerződés CSAK NÁLAM VAN, NEKI NINCS MEG!! Ő megkért, hogy közös felmondással válljunk meg egymástól, de én ebbe nem egyeztem bele. A munkaszerződésem határozatlan időre van írva. Kérdésem továbbá, hogy a „főnököm” milyen büntetésre számíthat, és mennyire befolyásolhatja ez a sztori a könyvelői pályafutását, valamint az Úriembert, aki az én nevemben dolgozik megbüntetik-e, aki ez mellett nyugdíjas is. Szívesen leírnám részletesebben az egész történetet, mert elég szaftos, de egyenlőre „csak ennyi” Előre is köszönöm a válaszokat, hozzászólásokat! Üdv.!
A múlt évtől a műszak pótlék csak 18 óra után jár, viszont a munkaidő 14-22 óráig van.
Hogy ne keressünk kevesebbet , ezért a munkaadó megduplázta a bérpótlékot 30% ra a 18-22 óráig tartó időszakra. Viszont hivatalosan csak 4 órára jár bérpótlék, így nincs meg a legalább 30% tartam csak 25%.
Az új Mt.148.§ és 151.§ az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor külön rendelkezik a bérpótlékok figyelembevételéről. Ekkor a bérpótlékot úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra (hat hónapra) kifizetett pótlék összegét (D.u.műszak, Éjszakai műszak, Pihenönapi műszak, Vasárnapi pótlék) osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával (ledolgozott órák - műszakok órái) és ezt hozzá kell adni az egy órára számított távolléti díjhoz. Ezt a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. (Mt. 151.§(2))
Kérek szépen munkajogász segítséget rokkantellátásban részesülök.Jár-e nekem táppénz?A járulékokat vonják.Részmunkaidőben dolgozom.szeretném tudni jogos-e,hogy a túlórákat nem fizetik ki,hanem lecsúsztatják?Hány napig tartható vissza a kifizetés?Azt is szeretném tudni,hogy ha felmondanak nekem jár-e végkielégítés?8 éve dolgozom a vállalatnál. Az öt nap pótszabadság vonatkozik-e én rám ?53%-ban állapították meg az általános munkaképességcsökkenést és már 3 éve véglegesítették a határozatot.A segítséget előre is köszönöm.
Kérdezni szeretném,hogy:egy nagy multi cégnél dolgozom és a szerződésemben 08:00-17:00-ig szól a munkaidőm,de január elején azt találták ki,hogy járjak megszakítás nélküli folyamatos műszakba.Erről semmi papírt nem kaptam,a szerződésemet sem módosították.Csak szóban kijelentették,hogy így kell járni ezentúl bizonytalan idejig!Mit tehetek,törvényes ez így?
Jó napot érdeklődni szeretnék,hogy van nekem három gyermek és kettő nevelt egy saját.Nem vagyunk össze házasodva csak élettársi kapcsolat nekem van munkám de az élettársamnak nincs és én igénybe vehettem-e a gyerekek után a szabadságot ami a gyerekek után jár és ha igen akkor hány nap ez.
Azt szeretném kérdezni,hogy heti 20 órás munkavállalónak jár-e a törvény szerint a törvényesen adható étkezési jegy,amit a 8 órások teljes összegben kapnak,vagy csak az arányos része?
